Észak-Magyarország, 1998. november (54. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-27 / 278. szám

1998. november 27., péntek iSZM-MMmUWRSZfie # Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Kiállított üvegek. Holtság Károly üveg­műves alkotásaiból nyílik kiállítás novem­ber 29-én, vasárnap délután 4 órakor. A tárlatot Litwin József iparművész nyitja meg. A Lillafüred Alapítvány által rende­zett összejövetelen a tárlatnyitót követő­en Bundzik István zongorázik. • Növendékhangverseny. A Fazekas Utcai Általános Iskola és Zeneiskola növendékei adnak hangversenyt ma, pénteken dél­után 5 órától a Egressy Béni Zeneiskola dísztermében (Miskolc, Palóczy u. 6. sz.). • Kazinczy követői. A sátoraljaújhelyi székhelyű Kazinczy Ferenc Társaság mu­tatkozik be ma, pénteken este fél 5-től a miskolci Kós-házban a Kelet Irodalmi és Társművészeti Egyesület rendezvényén. Rippl-Rónai monográfia Budapest (MTI) - Több mint két évtized után ismét megjelent a Rippl-Rónai József munkásságát bemutató monográfia. Ber- náth Mária munkájának átdolgozott és bő­vített kiadását ezúttal a Szemimpex Kiadó gondozta. A művészettörténész szerző Rippl- Rónai József (1861-1927) festő, grafikus és iparművész életútját, művészi pályáját tárja az olvasók elé. Számot adnak a kortársakról és művészetükről Rippl-Rónai saját írásai­nak tükrében, illetőleg napló részletek és korabeli cikkek felhasználásával is. A könyv kissé megkésett, de semmit sem veszített aktualitásából. Az MKE (Magyar Könyvtárosok Egye­sülete) Helyismereti Könyvtárosok Szer­vezete 1997. július 23-án, 24-én és 25-én rendezte meg Miskolcon IV. országos kon­ferenciáját, és mostanra készült el az ak­kor elhangzott előadások szövegét, és a rendezvény minden lényeges mozzanatát megörökítő fotókat tartalmazó kötet. A bo­rítón is közük: a tanácskozás Miskolcon volt, a szervezet központja Szentendrén van, a kiadás helyéül is ezt a várost jelöl­ték meg, mégis Edelényből hozta a posta a könyvet. A helyismereti rejtvény nagyon egyszerűen megoldható. A kötet szerkesz­tője Laki-Lukács László nem más, mint az edelényi Városi Rendezvények Háza és Könyvtár igazgatója. A szerkesztő könyv­tárosként is részt vett a tanácskozáson. Sőt, mint alkotó is bemutatkozott: a ren­dezvénysorozat keretében szőtteseiből nyílt kiállítás a miskolci Városi Könyvtár­ban. Ráadásul helyismereti kutatóként - jó házigazda módjára - Edelénybe is meg­hívta a kollégákat: nézzék meg a tájházat, kóstolják meg a kenyérlángost. És mivel komoly könyvműhelye van az edelényi könyvtárnak, szinte természetes, hogy itt történt a nyomdai előkészítés. De nemcsak a konferencián részt vett könyvtárosok, nemcsak a helyismerettel foglalkozók számára lehet fontos ez a ki­advány, azok is haszonnal forgathatják, akik „csak" érdeklődnek magyarságunk múltja, jelene iránt. Mindenképpen figyel­met érdemel Pozsgay Imre A magyarság helyzete Európában című előadása, Gö- römbei András összefoglalója a határon túli magyar irodalomról, Kabdebó Lóránt Határ Győzőt, és az ő példáján keresztül a nyugati emigráció irodalmát bemutató előadása. De a könyvtárosokon kívül má­sokat is érdekelhet az, hogyan dolgoznak határainkon túl, milyen a helyismereti munka például Kelet-Szlovákiában, Romá­niában, Burgenlandban, a Vajdaságban... Mondhatnánk persze, hogy egy szakma, egy kis közösség ügye például a külföldön nyomtatott magyar nyelvű könyvek ret­rospektív bibliográfiájának programja. Annyi napi gond-baj mellett oly jelentékte­lennek tűnik, hogy készül-e pontos kimu­tatás a határainkon túl megjelent magyar könyvekről. Pedig éppen a példa, a világ nagy dolgaihoz képest kicsinek tűnő kül­detés vállalása adja nagyságukat. A konfe­rencián Kégli Ferenc Áprily Lajost idézte: „... ki jő száz év után, arcába tűz az új világ sugára. s szent szánalommal néz majd vissza rám, kortól kifosztott koldus dédapára.” A költői sorok után az előadó csak eny- nyit mondott: „Ha ‘megcselekedjtik’ a programban megfogalmazott tennivalókat, hiszem, hogy a következő generáció nem ‘szent szánalommal’ fog dédapáira nézni.” A bölcsészek ezerkettedik éjszakája Meséltek és szórakoztak a kávézóban az egyetemi hallgatók és oktatók Dobos Klára Miskolc (ÉM) - Már a kezdet is mesés volt: a hátteret a római Szent Katalin-temp- lomról készült képek adták, előtérben pedig Kabdebó Lóránt professzor a bölcsé­szek védöszentjéről mesélt, megmagyarázva ezzel, mi­ért kötődik a Katalin-nap- hoz az Áfium Helyett Kör immár harmadik konferen­ciája.- Ami a mesékkel kapcsolatban először fölvetődik, az az éles há­ború, amit a népmese és műme­se kutatói vívnak - kezdte az Ezeregy éjszaka című konferen­cia első előadója, Rigó Béla, aki mint a Kincskereső című lap szerkesztője, és mint „mese­gyártó” is jártas a témában. El­mondta azt a tapasztalatát is, hogy korunkban a felnőttek és a gyerekek „közelednek” egy­máshoz. A huszadik század gyermekei emancipálódnak, felnőttjei pedig infantilizálód- nak. Bizonyára ezért állnak olyan közel fiatalokhoz és idő­sebbekhez egyaránt a nagy mai magyar meseíró, Lázár Er­vin történetei, akinek munkái­ban - az előadó szerint - a me­se létező összes erényei kimu­tathatók... 99 „A mesét nem kell elhinni" Rigó Béla Megnyitó a kávézóban Fotó: Dobos Klára Talán ezért szomorított el annyira mindenkit, hogy Lázár Ervin - bár ígéretét vették a szervezők - az utolsó pillanat­ban mégis lemondta részvéte­lét. Meséltek viszont „helyet- te”a fiatalok. Néha talán furcsa meséket. Nem olyan egyér­telműen klasszikusokat, mint a Berzsián és Dideki, in­kább olyan „egyszer voltakat”, hogy Tehenek jönnek, tehenek mennek. És amikor nem meséltek, akkor is a meséről beszéltek. Például Pilinszkynek a Kisdo­bosban megjelent verses mesé­iről, vagy arról, hogy a mese­kutatást hogyan segíthetik a virtuális technológiák. Hallga­tók, oktatók, irodalmárok Vál­tották egymást a Bölcsészettu­dományi Kar füstös, sötét ven­déglátóhelyiségének szedett-ve- dett pódiumán. A hely törté­netmesélős „szelleme" nem za­varta el Hasfelmetsző Jacket (az egyik előadó ezt a Szabó Lőrinc-verset elemezte), de Drakula gróf szellemét sem. A vámpírt Kürti László politoló­gus idézte.- Stroker nevezetes Drakula- könyvét olvasgatom újra - ma­gyarázta témaválasztását az ok­tató. - Mivel éveken keresztül Erdélyben végeztem terepmun­kát, nagyon megragadott a hu­szadik század e nagy meséje. Ez a könyv minden más világ- klasszisnál életrevalóbb. Sok nyelvre lefordították, népsze­rűbb ma bármely klasszikusnál. Keresem a magyarázatát, miért ragadja meg ez a történet annyira az embereket éljenek bár Japánban, Ausztráliában Kanadában vagy Magyarorszá­gon?! Miért nem lehet Drakula grófot elpusztítani?! Talán azért, mert a gonosznak ugyanúgy to­vább kell élni, mint a jónak, hi­szen a kettő csak együtt tudja egymást továbbvinni. 99 „A Drakula a XX. század meséje" Kürti László Két évvel ezelőtt a Fiktív hon­foglalás címet viselte a bölcsé­szek „könnyed” konferenciája. Tavaly a vírusok „épültek be” az irodalomtörténetbe, a mosta­ni találkozó pedig az Ezeregy éj­szaka jegyében zajlott. A témát az Áfium Helyett Kör tagjai vá­lasztották. ~ Úgy gondoltuk, a mese igencsak aktuális, és alkalmas egy ilyen típusú konferencia té­májaként - mondta az egyik szervező, Rétfalvi Györgyi, majd Martin Iringó költő hoz­zátette: - Nem komoly, szak­mai, tudományos konferenciát terveztünk, hanem olyat, ami itt a hallgatók, a miskolciak számára is érdekes lehet, ahol gondolatokat, jókedvet hozha­tunk ki magunkból és mások­ból. Ezért is kötöttük össze a rendezvényt bulival, az előadá­sok után kezdődő „ezerkettedik éjszakával"... •k A „varázslatos” éjszaka esemé­nyeiről nem illik beszámolni... Ám az előadások nem vesznek feledésbe, később az Új Holnap különszámában mindet elolvas­hatják majd az érdeklődők. Gépelt képek. Kizárólag számokból és betűkből szüle­tik a kép, rajzolódnak ki a költők, hadvezérek portréi, Mis­kolc jellegzetes épületei. Mert ecsetet, ceruzát nem vehet a ke­zébe, hát írógéppel alkotja meg képeit a gyermekkora óta toló­kocsihoz kötött Velők István. A különleges géprajzokból teg­nap délután a miskolci Herman Ottó Múzeum papszeri épüle­tében nyílt kiállítás. A tárlatot a múzeum írógépgyűjteményé­ből egészítették ki a szervezők. Fotó: Farkas Maya Fotók Rosti Pál emlékére A miskolci Juhász Miklós kapta az első díjat Dunaújváros (ÉM) - A Rosti Pál Emlékpályázaton az első díjat a miskolci Juhász Mik­lós nyerte el. A Rosti Pál Emlékpályázatot ti­zenkettedik alkalommal hirdette meg a dunaújvárosi Rosti Pál Fotóklub. A kétévente megren­dezett kiállításhoz idén 150 szer­ző 621 képéből válogathatott a zsűri, végül 78 szerző 130 képe került falra. Az első díjat a mis­kolci Juhász Miklós vehette át kollekciójáért, de rajta kívül több megyénkbeli fotós munkája is látható a Munkásművelődési Központban. Rosti Pál az 1848-49-es szabad­ságharc ifjú katonája, majd me­nekültje volt. Az emigrációban megismerkedett a kor új talál­mányával, a fotográfiával. E tu­domány birtokában Latin-Ame- rikába utazott, s megörökítette a legérdekesebb ottani látnivaló­juhász Miklós: Öregkor kát. Hazatérve képes útikönyvet adott ki, majd albumot készített az eredeti fotográfiákkal. E munkássága elismeréseként a Magyar Tudományos Akadémia tagjai sorába választotta. A nevét viselő dunaújvárosi fotóklub idei nagy eredménye, hogy tavasszal sikerült megje­lentetniük Rosti Pál Fényképi Gyűjtemény című albumának hasonmás kiadását. Fél századig dalárda, fél százada vegyeskar Ünnepi hangversenyt rendeznek ma a százéves ózdi Városi Vegyeskórus tiszteletére Ózd (ÉM - FG) - Centenáriu­mi hangverseny lesz ma, pénteken este 6 órától az óz­di Bükk Művelődési és Ven­déglátó Házban a fennállásá­nak 100. évfordulóját ünnep­lő ózdi Városi Vegyeskórus tiszteletére. Száz évvel ezelőtt alakult meg a mai vegyeskar elődje, a dalárda a vasgyár melletti Olvasóban. Később a Liszt Ferenc Művelő­dési Ház volt az együttes fenn­tartója, „85-től pedig a Bükk Művelődési és Vendéglátó Ház­ban talált otthonra az együttes. Nagy Károly helytörténésztől megtudtuk azt is: éppen ötven éve annak, hogy Riszner Zoltán vegyeskarrá alakította az együttest. A mai ünnepségre sajnos nem készült el, de rövidesen megjele­nik a kórus múltját feldolgozó kötet. Nagy Károly előadásának köszönhetően így is teljes képet kaphatnak a koncert résztvevői az elmúlt száz évről. A jubileumi koncerten nem­csak az ózdi együttes lép szín­padra, hanem bemutatkozik - Kerek Gábor karnagy vezetésé­vel - a tiszaújvárosi Éneklő Ba­ráti Kör is. Az ózdi énekesek előadásában - ifj. Nagy Károly- né Dobó Katalin karnagy irá­nyításával - többek között Ko­dály-, Bárdos-, Handel-művek csendülnek fel, és eléneklik Finta Gábor A dal öröme című művét is. Finta Gábor zeneszerző jelen­leg Kanadában él. Korábban ma­Mottóul Finta Gábor: A dal öröme című művének rész­letét választotta a kórus: „Öröm e földön nemesebb, nem is tudom, más mi lehet, mint amit az ének szerez..." Czinke Ferenc Munkácsy-dí- jas, érdemes és kiváló mű­vész alkalmi grafikát készí­tett az ózdi Városi Vegyes­kar tiszteletére (képünkön). ga is tagja volt az ózdi énekkar­nak, és most a centenárium al­kalmából írta meg az ózdiaknak ajánlott kórusművét. Könyvben a könyvtár Filip Gabriella

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom