Észak-Magyarország, 1998. november (54. évfolyam, 256-280. szám)

1998-11-26 / 277. szám

1998. november 26., csütörtök Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Koncz-kiállítás. Koncz József festőmű­vész alkotásaiból nyílik kiállítás november 27-én, pénteken déli 12 órakor Miskol­con, a Földes Ferenc Gimnáziumban. A képeket Körtvélyesi Erzsébet ajánlja az érdeklődők figyelmébe. • Géprajzok. Velők István írógép-képei­ből nyílik kiállítás ma, csütörtökön dél­után 4 órakor Miskolcon a Herman Ottó Múzeum papszeri épületében. A tárlatot Csiba Gábor önkormányzati képviselő, a Máltai Szeretetszolgálat miskolci vezetője nyitja meg. • írószövetség: döntés az elnökről. A Magyar írószövetség újjáalakult 71 tagú választmánya december 1-jén tartja első ülését a szövetség Bajza utcai székházá­ban. A választmány az első ülésén dönt az írószövetség elnökének személyéről és a kilenctagú elnökség tagjairól. Muzsika a Zenepalota ifjú zenészeiért Miskolc (ÉM) - A miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola szimfo­nikus zenekara ad koncertet november 29-én, vasárnap este 6 órakor a Zenepa­lotában (Bartók tér 1.). A Zenepalota If­jú Zenészeiért Alapítvány által szerve­zett hangverseny műsorán Mozart D- dúr szerenádja, Marcello d-moll oboa­versenye és Grieg a-moll zongoraverse­nye szerepel. Az est szólistái: Krausz Adrienne zongoraművész és T. Winiars- ki Dóra oboaművész. Vezényel Nemes Ferenc. Tiszatáji melléklet Vass Tibor A Tiszatáj novemberi számának diák­melléklete József Attila: Flóra 1. Hexa- méterek című versét elemzi. Szomorú, hogy az írás szerzője, a költő hagyatéká­nak neves kutatója, Tverdota György a tankönyvírók hagyományosan fakó nyel­vén szól. „Flóra, mint pszichológus, tesztet ké­szített a költővel, aki - mondhatni - eköz­ben nyomban beleszeretett. Február 24- én, szerdán találkoztak másodszor." Kép­zeljék el, amint a diák kihallgatás közben mondja a Tverdota-féle bebiflázott szöve­get, de kihagyja közben a szerdát, a mondhatni-szerdát, mert feleslegesnek ta­lálja. Mondhatni, egy jegyet rontott. To­vább: „A Nyár című vers például első megközelítésre júniusi pillanatképnek látszik." Ha ezt az ökörséget egy az egy­ben nem idézi, maximum közepes. „A szerelmi elragadtatottság az az élmény, ami képes feltépni a magány zárjait, meg­teremteni az akadálytalan emberi kom­munikációt, s ennek révén a világba való harmonikus beilleszkedést az elszigetelt­ségtől súlyosan szenvedő egyed számára." Ha a diákegyed ne adja isten épp szerel­mes, és másféle szerelem-képzete van, az nem „elégséges". Vagy épp a határon csu­pán. Leroskad, dúdolja az egyedem-begye- demet. Az már „csöppet sem meglepő, hogy ebben a tájversben is rálelünk arra a pontra, amelyen az évszak és a táj tárgyi értelmén túl mélyebb lélektani többletje­lentésre tesz szert", s hogy „a tavaszi és a reggeli tájrajz kettős világteremtéséből eredő mitologikum magától szolgálja." Magától értetődően szerelmi tárgyára gondol, vigaszadóan éli át kapcsolatuk többletjelentéseit. Az sem zavarja már, hogy a primitív szájbarágás és a tekintély­elvűséggel túlterhelt „tudományos" nyelv közti határok tisztázatlansága okán ked­vese helyett az idegen szavak szótárának lapozgatásával töltötte a szabadidejét. Ha például sokadszorra sem értette azt, hogy „a csepereszget a bádogeresz szin­tagmában a paronomázia egy árnyalattal szembeötlőbb, mint a csepereszget vari­ánsban, s az antikizáló, ünnepélyesebb prozódia és a profán modern tárgyat jelö­lő bádogeresz szó között" mi adja a fe­szültséget - ő a nagykorúság határán nem ettől, hanem a felvételitől feszül, ahol ugyanezen a „magyar" nyelven kell majd beszélnie ahhoz, hogy irodalomértő jártasságát mind jobban bizonyíthassa. Meglehet, épp Tverdota tanár úr fényszó­rói előtt. A Bartók-kórus itthon és a franciáknál A Bartók-kórus most adventi koncertsorozatra készül Miskolc (ÉM - DK) - A mis­kolci Bartók-kórus a francia- országi Amiens-ben mutat­kozott be az elmúlt héten, most vasárnap pedig Miskol­con kezdik el adventi hang­versenysorozatukat. Két koncertet adott a miskolci kórus a múlt héten a La Man- cha-csatornához közeli Amiens- ben: az egyiket a helyi egyete­men, a másikat pedig egy temp­lomban. Zene és nyelv- Tavasszal itt volt a kórusfesz­tiválunkon egy francia hölgy az amiens-i egyetemről. Biztosan tetszett neki a műsorunk, hiszen most az ő meghívásának tettünk eleget - hallottuk Sándor Zoltán­tól, a Bartók-kórus vezetőjétől. - Úgy tűnik, ő segít abban is, hogy legközelebb francia együt­tes is részt vegyen a miskolci kórusfesztiválon. De nem csak ezt köszönhetjük neki. Ugyanis látogatásának eredményeként idén nyáron több miskolci egye­temista vehetett részt franciaor­szági nyelvi gyakorlaton... A Bartók-kórus mindkét Ami­ens-i helyszínen sikeres koncer­tet adott. Kiderült az is, hogy a lelkes közönség tagjai között so­kan voltak, akik maguk is mű­velik a zenét. És sok magyarral is találkoztak a kórustagok.- Azt kérték a szervezők, hogy minél több magyar művet vigyünk - mondta Sándor Zol­tán. - A templomi koncerten természetesen odaillő műveket adtunk elő, de ott is énekeltük magyar szerzők darabjait, illet­ve népdalfeldolgozásokat. Haydn-misék A Bartók-kórus mostanában az Adventi hangversenysorozatra készül, a miskolci Ifjúsági és Szabadidő Ház szervezésében. Ennek keretében több Haydn- misét is előadnak. Az első kon­cert november 29-én délután 5 órakor kezdődik a Görömbölyi Közösségi Házban, itt a Missa Brevis című művet hallhatja majd a közönség, Ménesi Ger­gely vezényletével. December 6- án délelőtt 11 órakor a diósgyőri katolikus templomban lesz ad­venti hangverseny, ahol Bárdos-, Schubert-, Bruckner- és Tomp- son-műveket vezényel Papp Edit és Sándor Zoltán (ugyan­ez a műsor december 13-án délután 4 órától a miskolci Szent Anna-templomban). De­cember 10-én este 7 órakor a Miskolci Egyetem aulájában Haydn: Paukenmesse című műve szólal meg, december 22-én pedig a Bartók Kórus Ti- szaújvárosban adja elő a The- résienmesse-t. A Bartók Kórus 1965-ben alakult Kardos Pál karnagy vezetésével a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola ki­helyezett tagozatán. Az énekkart egy ideig Reményi János vezette. 1989-től a kó­rus irányítását Papp Edit és Sándor Zoltán karnagyok vették át. A kórus reperto­árján oratórikus és a„capel- la művek mellett klasszikus művek is szerepelnek, és fontosnak tartják a kortárs zeneművek bemutatását is. Művészet, porcelán Művészet és porcelán címmel tartott előadást Bükki Béla, a Hollóházi Porcelángyár Rt. mű­vészeti vezetője és Faragó Miklós Németországban élő képzőmű­vész tegnap délután a Miskolci Egyetem Anyagmozgatási és Lo­gisztikai Tanszékén. Faragó Mik­lós munkáival már találkozhatott a miskolci közönség abból az al­kalomból, hogy közös projectbe kezdtek a hollóházi gyárral. Leg­ismertebb munkájuk a négy év­szakot idéző készlet. Az előadáshoz kapcsolódóan a két művész munkáiból reprezen­tatív kiállítást is megtekinthet­tek az érdeklődők az egyetem fő­bejáratánál. Fotó: Séllei Zsolt Miniatűrök tárlata Kaposvár (MTI) - A nagy ér­deklődés miatt az idén is meg­hirdetette a miniatűrök pályá­zatát a kaposvári Szín-Folt Ga­léria. A művészek körében egy­re népszerűbb kaposvári kiállí­tásra az idén először műkedve­lők is jelentkezhetnek. A pályázaton tíz, témájában és technikájában szabadon vá­lasztott, meghatározott méretű képpel vehetnek részt az alko­tók. A legkisebb pályaművek 5x5 centiméteresek, a legna­gyobbak pedig 10x10 centiméte­resek lehetnek. A január 20-ig beküldött alkotásokat a közön­ség zsűrizi. A legjobb tíz művet a kaposvári farsangi napok ren­dezvénysorozata keretében meg­nyíló kiállításon díjazzák. Betessékelik a humort az utcáról Bölcsészkabaré készül a Miskolci Egyetemen - nem csak egyetemistáknak A szereplők mindannyian bölcsészek, magyar szakosok, egy kivétellel. • Lengyel Andor Endre az antropológia szak hallgatója (Holczer Viktor szerint megérdemli, hogy bevegyék a magyar szakosok közé, hiszen rendkívül tehetséges). • Répássy Olivia kitűnően énekel és színészként sem vall szégyent. • Sipos Andrea inkább lírai alkat, ő is rendelkezik színjátszói múlttal. • Szentimrey-Vén Dénes különleges humorérzékkel van megáldva, az általa előadandó monológot a szerző egyenesen számára írta. • Vavszeg Mária a gitár mellett tartja a frontot. • Holczer Viktor, az Iniciálé Irodalmi- és Társművészeti Egyesület leen­dő folyóiratának főszerkesztője, oszlopos társulati tag. Szabó Virág Miskolc (ÉM) - A tavaly már­cius óta működő Iniciálé Iro­dalmi- és Társművészeti Egyesület újabb kemény fá­ba vágta fejszéjét. A várha­tóan tavasszal útjára induló irodalmi újság főszerkesztő­je, a társulat egyik oszlopos tagja. Holczer Viktor célja egy olyan színjátszócsapat létrehozása volt, ahol a ne­mek aránya megfelelő ah­hoz, hogy bármilyen elő­adást színre tudjanak vinni.- Előadásunk címe Kabaré, hi­szen úgy gondolom, bármely más cím hamis lenne - mondja Vik­tor. - A címadásnál elsődleges szempont kellett hogy legyen, az egyértelműség. A másik magya­rázat pedig az, hogy szeretnénk a század eleji francia kabarék, a re­vük világát és annak sokszínűsé­gét felidézni műsorunkkal. Az író és rendező Holczer Vik­tor azt is elárulta, nem akartak túlságosan egyoldalú humort megjeleníteni, ezért a produkció­ban felváltva hol paródiákkal, hol a hagyományos, klasszikus kabarénak megfelelő jelenetek­kel szórakoztatják a közönséget, sőt zenei betéttel is fokozzák - a próbákat elnézve - az egyébként is fergeteges hangulatot.- A humor nem bent, a szín­házteremben „történik", hanem kint az utcán - magyarázza. - Mi csak betessékeljük egy pillanat­ra, megmutatjuk a közönségnek, hogy majd ha kivonulnak az elő­adás után, tovább, szőhessék a szálakat. Manapság az embere­ket és elsősorban a médiát figyel­ve nem nehéz megihletőclni. Sok szándékosan, vagy akár gondat­lanságból, figyelmetlenségből el­követett bakit produkálnak, amit nem lehet nem észrevenni. A kérdésre, hogy mennyire vevők manapság az egyetemis­ták a humorra, Holczer Viktor így válaszolt:- Bízom benne, hogy azok. Eddigi tapasztalataim alapján elmondhatom, ez a korosztály sokkal igényesebb a humorral szemben, mint más réteg. Meg­válogatják, mit néznek, hallgat­nak meg. Természetesen műso­runkat nem kizárólag az egyete­misták ízlése alapján állítottuk össze, bárki megnézheti. Azt is megtudtuk, az egyetem mecénása a lelkes fiataloknak. Az ifjúság kulturális fejlődését különösen szívén viseli Kovács Bertalan sport- és közművelődé­si igazgató.- Úgy érzem, a város is egyre többet foglalkozik a fiatalok problémáival. Bárhová me­gyünk, mindenhol azt tapasztal­juk, hogy igény van a munkánk­ra. Külföldhöz képest azonban itt még mindig alacsony a kultú­ra támogatottsága - jegyzi meg a másodéves Holczer Viktor. - Az illetékesek gyakran elfelej­tik, hogy a most még amatőr fia­talokból lesznek később a profi alkotók. A kultúra nagyon gaz­daságfüggővé vált. Ami nem je­lent biztos profitot, attól min; denki igyekszik távol tartani magát. Ezen a nézeten kellene változtatni és nagyobb szabadsá­got, több lehetőséget adni a fia­taloknak az érvényesülésre. A próbák mindenesetre na­gyon jó hangulatban folynak’ Mint mondják, még egy inspirá­cióra lenne szükségük: hogy _a közönségnek is tetszen az elő­adás. A kabarét nem csak az egyetemen fogják bemutatni, ha­nem november végén az Ifjúsá­gi- és Szabadidő Házban, illetve remélhetőleg a közeli falvak mű­velődési házaiban is. Az írások pedig folyamatosan születnek, bármikor „fenyegethet" egy újabb kabaré veszélye. A közönség tetszésnyilvánítása még plusz inspirációt adhatna

Next

/
Oldalképek
Tartalom