Észak-Magyarország, 1998. november (54. évfolyam, 256-280. szám)
1998-11-24 / 275. szám
1998. november 24., kedd Kultúra 8 HÍRCSOKOR • Nem lehetetlen. Nem lehetetlen - Vámos Miklós ezzel a címmel tartja író előadóestjét november 25-én, szerdán este 7 órától az ózdi Általános Művelődési Központban. A helyszínen dedikál is az író. • Könyves szerzői est. Cseh Károly és Dudás Sándor tartja könyvbemutatóval egybekötött szerzői estjét a tiszaújvárosi Városi Könyvtár Irodalmi Kávéházában ma, kedden délután fél 6-tól. • Kollégiumi tárlat. Nyitray Viktória pedagógus-képzőművész alkotásaiból nyílik kiállítás november 25-én, szerdán délután 5 órakor a miskolci Karacs Teréz Kollégiumban (Győri kapu 156.) West Side Story-toborzó Miskolc (ÉM) - Színpadi kisegítőket keres a Miskolci Nemzeti Színház Leonard Bernstein világhírű musicaljének bemutatójához. A West Side Story leendő csoportos szereplői - az énekhez, tánchoz kedvet és tehetséget érző fiatalok - számára november 28-án, szombaton délután 2 órától tartanak meghallgatást. Bővebb felvilágosítás a 344-832-es telefonszámon kérhető. Mezey-kiállítás. Mezey István (képünkön) Kazincbarcikán élő grafikusművész alkotásaiból nyílt kiállítás tegnap az ózdi Általános Művelődési Központban. Fotó: Vajda János Mozgalmas november az Egressyben Miskolc (ÉM - DK) - Növendékhangversenyen szerepeltek az elmúlt hét végén a miskolci Egressy Béni Zeneiskola ifjú zenészei. De nem ez volt az intézmény egyetlen említésre méltó eseménye ebben a hónapban.- Idő kell ahhoz, hogy előadásképes produkciók szülessenek - mondta Bócz Sándor, a zeneiskola igazgatója. - A tanév első két hónapja inkább csak felkészüléssel, új darabok tanulásával telik, a bemutatkozások év vége felé kezdődnek. Az egyik legnagyobb - és a legtöbbeket érintő - szereplési lehetőség a növendékhangverseny, ebből minden tanévben négyet tartunk. Az elsőn, az elmúlt hét végén 60 növendékünk vett részt, ami nagyon szép szám. Ez színes, látványos program, a gyerekek és a szülők egyaránt szeretik. Egyéni sikerek is öregbítették az iskola hírnevét novemberben. Említi az igazgató, hogy egyik kürtös növendékük, Nagy Sándor fellépett az ózdi termékbemutató kiállítás nyitóhangversenyén, ütőegyüttesük pedig - Szántóné Sziklai Mária vezetésével - a záróhangversenyen szerepelt nagy sikerrel. A megyei zeneiskolák tanárai számára november közepén Mezőkövesden megtartott kamaratalálkozón három egressys tanár bizonyította, hogy nem csak a pedagógiai munkában állják meg a helyüket, hanem zeneművészként is: Áll Jánosné és Seregné Nagy Mariann zongoristák és Kulcsár István gitárművész. Bócz Sándor megtisztelőnek tartja, hogy a Kecskeméten a közelmúltban kezdődött Alapfokú Művészetoktatási Intézmények Kongresszusának nyitóhangversenyén zongorista növendékük, Birtalan Zsolt is felléphetett, amit azzal érdemelt ki, hogy korábban kategóriájában megnyerte az országos zongoraversenyt. Természetesen szakmai programoknak is otthont ad az iskola, múlt vasárnap például a furulyatanároknak tartottak itt szakmai továbbképzést, aminek januárban lesz folytatása. Tagozatnyitány a nemzeti opera óriásával Erkel Ferenc Bánk bánjának bemutatója a Miskolci Nemzeti Színházban Három a tánc - a színház kiegészített tánckarának előadásában Filip Gabriella Miskolc (ÉM) - A pénteki premier igazi ünnep volt. A zene, a színház, a magyar operajátszás, a nemzeti önérzet és persze Miskolc, a Miskolci Nemzeti Színház ünnepe. Erkel Ferenc Bánk bánja az új operatagozat első bemutatójaként nyitotta meg az idei nagyszínházi premierek sorát. Bánk bán többször megszólalt már Miskolcon, nemcsak Katona József drámáját, de az Erkel- operát is láthatta az itteni közönség, arra viszont nem volt még példa, hogy a színház operatagozata mutatta volna be Erkel Ferenc Bánk bán című operáját. Ezért is kért szót a pénteki premier előtt Hegyi Árpád Jutocsa igazgató-főrendező, az előadás rendezője, és ezért tisztelte meg jelenlétével az eseményt Várhegyi Attila, a kultusztárca politikai államtitkára. Mint mondta, jött volna Hámori József, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának első embere is, de más elfoglaltsága miatt csak írásbeli üdvözletét küldhette. Az udvariassági gesztuson túl azért is érdemes odafigyelni a miniszteri köszöntőre, mert hiába hirdetjük a művészetek autonómiáját, hiába mondogatjuk, hogy nem szabad aktuál- politikai üzengetésekkel terhelni a műalkotást, lám, a miniszternek is eszébe jutottak korunk Biberachjai, és az aggódás, hogy a hatalmon lévők meghallják-e a mai Tiborcok panaszát. A merá- niakról nem szólt... Öt Bánk, három Melinda Zenés bemutatók esetében megszokhattuk már a kettős szerep- osztást, az emberi hang nagyon érzékeny, egy kis meghűlés is veszélyeztetheti az előadást, opera esetében pedig különösen indokolt ez az óvatosság. Viszont meglepő a hármas, sőt, ötös szereposztás. Persze, most induló - vidéki! - operatagozat esetében ezen sem csodálkozhatunk, hiszen mindössze két magánénekes szerződtetésére adott lehetőséget a költségvetés. De sokat hallhattunk, olvashattunk arról, a fővárosi Operaházban sem könnyű az egyeztetés. A csábítóbb, anyagi szempontból ugyancsak előnyösebb külföldi meghívások erősen befolyásolják az operaénekesek időbeosztását. Sokan évekre előre lekötött szerződésekkel dolgoznak. Viszont a miskolci premier bizonyította, az előre látható nehézségek ellenére sem szabad lemondani az eredeti operabemutatókról. Sok-sok vendégművészt kellett hívni, a zenekar, az énekkar, a tánckar is kapott külső Bánk bán (Albert Tamás) és Melinda (Csonka Zsuzsa) segítséget. Érzékenyebb fülű zenészek a megmondhatói: szükség lenne a hangszerek cseréjére, felújítására is. De Hegyi Árpád Jutocsa rendező úgy állította színpadra a drámát, mintha egy jól összeszokott társulattal dolgozott volna. Kesselyák Gergely karmester irányításával úgy szólalt meg az Erkel-muzsi- ka, mintha mindig is erre készültek volna, nem kellene operettelőadásokon is muzsikálniuk, estéről estére műfajt váltva szolgálni a könnyed szórakozást, vagy éppen a nemzeti klasszikusunk által megkövetelt színvonalat. Szünetnyi tragédiák Persze, érződtek azok a feloldhatatlan ellentmondások is, amelyek a legtöbb operaelőadás kapcsán heves vitákat váltanak ki. A műfaj összetettsége miatt nagyon nehéz megteremteni a zene, a dráma, a színjáték megfelelő egyensúlyát. A színpad és a zenekar összhangja ellenére - az operaénekestől függően - hol a megjelenített személyiség, a drámai szituáció, hol pedig a jó értelemben vett énekesi bravúr kapott nagyobb hangsúlyt. (Reménytelen vállalkozás lenne sorra venni valamennyi szereplőt, így csak a példa kedvéért követFotó: Dobos Klára kezik a kiemelés!) A premieren Bánkot alakító Albert Tamás esetében is érzékelhettük az énekhang tiszta, szép, drámai erejét, és a színészi játék merevségét. Persze, a zene erősen korlátozza is ezeket a lehetőséget. Nem lehet egy ária néhány ütemnyi szünetében nagy drámákat átélni, megjeleníteni. Megpörgetett állóképek A műfaj sajátosságából is következő statikusságon sokat oldott például a tánckar látványos palotása, az énekkar szépen kore- ografált mozgása, Juhász Katalin jelmezeinek a különböző személyiséget is jellemző gazdagsága, és persze Dávid Attila színpadképe. Szakmai bravúrnak is tekinthető a modern színpad- technika minden lehetőségét kihasználó, sokat forgó, mindenképpen összeillő elemekből szerkesztett díszlet. Épp,, csak Gertrudis hálószobáját nem sikerült beilleszteni ebbe a gondosan felépített rendszerbe. S időnként úgy fordult a kép, hogy az oszlopok takarták a szereplőket. Ez a Bánk bán-bemutató nemcsak méltó, hanem hiányosságaival együtt is jellemző nyitánya volt a miskolci operatagozat remélhetően hosszú életű sikersorozatának. Földadta ajándékok a Mini Galériában Miskolc (ÉM t FG) - Terrakották - szobrok, virágtartók, térplasztikák -, szárazvirág- kompozíciók láthatók a miskolci Mini Galériában tegnap megnyílt tárlaton. A Kossuth utcai Mini Galériában látható tárlat rendezője a TelliArt Stúdió Kft. Az elnevezés utal az egyik alapító, Teliinger István képzőművész nevére is, bár állítása szerint saját alkotásainak nem sok köze van a hejőszalontai műhelyben készülő kerámiákhoz. Aztán a kiállított tárgyakat sorra véve kiderül: néhányat a grafikusként ismert művész készített.- Ezek inkább csak játékok! szabadkozik saját terrakottái miatt a művész. - Kerámiaműhelyünk az igényes lakásdiszek, a különböző használati tárgyak előállítására törekszik. Nem elsődleges szempont a művészi önkifejezés. A TelliArt Stúdió 1997-ben egy lepusztult hejőszalontai műhelyben kezdte meg működését. Két ember, Teliinger István és Fekete Gabriella alapította a kft.-t. Ma hatan dolgoznak ott, de a vezetők szándéka szerint, és a munkahely-teremtési támogatásnak köszönhetően egy 14 főt foglalkoztató kis manufaktúrává fejlesztik a műhelyt. A kiállított alkotások többsége Sisári Kálmán keramikus kézügyességét, fantáziáját dicsérik, az ő szakmai irányításával dolgoznak a műhely munkatársai. De a Mini Galériában rendezett - vásárral egybekötött - tárlaton nemcsak a terrakották képviselik a földadta kincseket, hanem Kakuk Lajos virágkötő növényi termésből, az új környezetben új értelmet nyerő gyökérből, szárból, levélből, virágból összeállított kompozíciói is. Terrakotta: Égetett; mázta- lan cserép, az agyagművesség legkorábbi terméke. Vízzel kevert agyagból készül formázással, szárítással és körülbelül 900 Celsius fokon történő égetéssel. Az így készített porózus anyagot (cserepet) az építészetben és egyszerűbb, főleg tárolásra használt edények előállítására használják. Sisári Kálmán, Kakuk Lajos, Teliinger István és Fekete Gabriella Fotó: Bujdos Tibor
