Észak-Magyarország, 1998. október (54. évfolyam, 230-255. szám)
1998-10-27 / 251. szám
1998. október 27., kedd 'V:7.~ rívÁI’í ■ .2-, i Í V'1 .. ... -A. ' . . J ..J .A-t-O A -.A. ^ . .í A. .. ..." Kultúra 7 ■!!í;u;.'ío;<ou • Bábonyi tárlat. Tárczy Gabriella festőművész alkotásaiból látható kiállítás november 6-áig - naponta délelőtt 9-től este 6 óráig - a sajóbábonyi Déryné Szabadidőközpontban. • Széki emlékek. Hidvári Imre Széki emlékeim című kötetét október 29-én, csütörtökön délután 5 órától Fecske Csaba költő mutatja be a kazincbarcikai Egressy Béni Művelődési Központ és Könyvtár klubtermében. • Menzel könyve. A napokban jelent meg Hát nem tudom másodszor... címmel Jirí Menzel új kötete Magyarországon. A cseh író, filmrendező nem tervezi, hogy az 1997-ben megjelent első, illetve a most piacra került második kötet után egy harmadikat is összeállít tárcáinak gyűjteményéből. A különálló, de egységet alkotó történetek a társadalmi és emberi torzulásokat is feltárják. Múltidéző kérdések Miskolc (ÉM) - Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeit felidéző, szombatonként megjelenő cikksorozatunkhoz kapcsolódóan minden héten három kérdést is felteszünk olvasóinknak. Legutóbb azonban tévesen jelent meg az előző heti rejtvény megfejtése. A hibáért olvasóink elnézését kérjük, a 34. rész helyes megfejtését az alábbiakban közöljük. A idézet szerzője, Egressy Gábor színész volt; Perczel csapatai 1848. okt. 18-án foglalták el Csáktornyát; a magyarokat sújtó legsúlyosabb veszteség Petru Dobra csapatainak zalatnai vérfürdője volt (645 halott). Szerencsés nyerteseink: Győry Ágnes, Eger; Králik György, Szerencs; Tóth Tamás, Miskolc. EDEN-t alapoznak a lakótelepen Miskolc (ÉM - CsM) - Először egy kissé túlzónak hat ha egy lakótelepi óvoda nevelési programjának az ÉDEN nevet adják. A névadókat viszont a programírás hangulata inspirálta - és miért ne lehetne cél minél közelebb vinni a gyerekeket egy evilági „édenhez"? Hogy milyen lesz egy óvoda, azt elsősorban a gyerekek határozzák meg azzal, hogy milyen környezetből, milyen ismeretekkel érkeznek. Emiatt is nem lehetett „ráhúzni” egyetlen már kész, az oktatási minisztérium által ajánlott programot a miskolci Brunszvik Teréz Óvodára. A Vologda lakótelepen lévő intézmény ugyanis a családi házas, illetve a paneles övezetből éppúgy fogad gyermekeket, mint a Bodótető felé eső komfort nélküli lakásokból. Egészen különböző háttérrel rendelkezik hát az a 140 gyermek, akiket fel kell készíteniük az iskolára. De Galiné Kiss Olga óvodavezető szavaiból az is kiderül, nem a semmiből indultak ki, amikor saját elképzeléseik írásba foglalása mellett döntöttek. Az óvoda ugyanis kissé megelőzte a törvényt, amely 1999-től nevelési program választására, illetve készítésére kötelezi az intézményeket - és már 1988-tól új szellemben kezdtek dolgozni. Ezt a gyakorlatot bővítette és öntötte (még nem végleges, és elfogadás előtt álló) formába Nagy Tamás- né, Lőkös Péterné és Erdeiné Guba Andrea, ez lett az ÉDEN. azaz az érzelmi alapú differenciált fejlesztés, egészséges életmódra nevelés. Az alap az érzelmi nevelés, a többi a fő profil... A találomra megkérdezett szülők ugyan nem hallottak még az ÉDEN-ről, többségük mégis emiatt hozta ebbe az óvodába gyermekét. Bár hangsúlyozottan az előző óvodára sem modhatna semmi rosszat sem Ács Alexandra, sem Cseke Lilla Csenge, illetve Gyöngyvér Anna mamája. mégis, itt családiasabb a hangulat, jobb a felszereltség, több a nevetés - mondják. A Brunszvik-óvoda alapelve ugyanis a nyitottság, a szoros kapcsolat a családokkal. Nemcsak a rendszeres kirándulásokra kísérhetik el a szülők gyermekeiket, hanem játsződélutánt is rendeznek, ahol nincs telefoncsörgés, és nem jön a szomszéd sót kérni, a szülő végre maradéktalanul odafigyelhet a gyermekére. Sőt, bevezettek egy új ünnepet: a nagyik napját, amikor a kicsik vendégelik meg a nagyszülőket, a nagyszülők pedig leülhetnek a szőnyegre játszani az unokákkal, és érezhetik, valóban szükség van rájuk. A játszódélutánok és a nagyik napja is „teltházas”. A kirándulások egyébként éppúgy az egészséges életmódra nevelés részei (és éppúgy a gyerekek mozgásigényéhez igazodnak), mint a külön tornaterem, az úszás- és korcsolyaoktatás, a biciklizés, a síelés alapjainak elsajátítása, a kertben megtartott foglalkozások, vagy a heti menüben a sok főzelék, zöldség és gyümölcs, a félbarna kenyér. Müzlire nemigen telik a pályázatokon megszerzett pénzekből, de a gyerekek mindent szeretnek, még a sóskát és a spenótot is. És persze a játékot, amelyen keresztül megismerik a világot - ha más-más úton is. A külön útjaikat viszont ugyanabban az épületben járhatják be az igen tehetségesek és a fejlesztésre szorulók egyaránt. Helyben kiszűrik a dyslexiásokat, logopédust foglalkoztatnak, és külön foglalkozásokat tartanak azoknak, akik a zenében tehetségesek. jó a nyelvérzékük, vagy ügyes kezük van. A nyelvi foglalkozásokon kívül mindez ingyenes. Az ÉDEN-t a későbbiekben szeretnék országos programmá tenni. Igaz, ennek nemcsak erkölcsi és anyagi hozadéka lenne, hanem munka is - hiszen továbbképzési rendszert kellene létrehozni, konzultációs napokat tartani. De erre is azt mondják, mint a többi problémára: nem tragédia, lássuk meg a jó oldalát is! Receptlexikon Brackó István Egy szakácskönyv méltatása recept nélkül körülbelül olyan, mint az eseménytelen nászéjszaka, az ütő nélküli harang, a kard nélküli bojt... A recenzens nem sokat kockáztat, hiszen a kulináris tanácsok könyvének lapjai nyolc éven át jelentek meg a Tvr- Hét hasábjain. A szerző Papp Endre, s a bevezető ajánlás joggal nevezi őt a magyar gasztronómia nagy öregjének. „Híres-neves vendéglátódinasztia nyolcadik sarja a most hetvennyolc éves szakember ... A budapesti Mátyás pince, a bécsi Mathiaskeller igazgatójaként is működött... Királyok, hercegek, grófok, a művészvilág, a tudomány és a politika jelesei élvezték vendégszeretetét, illetve ő maga amazok tiszteletét, elismerését.” A fakanállal és a tollal egyaránt jól bánó mester megjegyzi, hogy ajánlatai főként elit igényeket elégítenek ki, de kísérletet tesz a konzervativizmus és a mai igények, lehetőségek konyhai összeegyeztetésére. így aztán megfér egymás mellett a libamáj és a lecsó, a tűzdelt vadkacsa és a tökfőzelék. Ki, s mennyire győzi pénztárcával, kinek és mire van gusztusa... Engem, mint amatőr, pepitanadrágos séfet az érdekelt, hogy a híres emberek mit esznek. Ezért unikális ez a könyv, hiszen az étlap egy-egy tételéhez egykét név rendeltetett, mely rangosítja a falni valót. A bécsi húsleves a színészkirály Latinovics Zoltán kedvence volt. Az elnyűhetetlen Antal Imre a tejfölös zöldbablevesre bukik. Ady szerette a kocsonyát, Kodály Zoltán a húspástétomot, az író Szabó Pál a soproni sertéssültet, Kiss Manyi a fácánt, a gasztronómus költő Berda József a papírhüvelyes sertésbordát, az énekesnő Szandi a grazi dióstortát. A „Nobel-díjas Gábor Dénes fizikus a Württenbergi kék pontyra, a zongoraművésznő Fischer Annie a pontykocsonyára, Nixon amerikai elnök a galuskás pontypaprikásra esküdött. Okom, jogom nincs kételkedni az adatok hitelességében, hiszen a tudós konyhaművész nyolcgenerációs tapasztalaton alapuló tényeket közöl. Éppen ezért ajánlom ezt a könyvecskét mindazoknak, akik tisztelik az asztali örömöket. Azt persze tudni kell: az ínycsiklandó ajánlatokat könnyebb végigolvasni, mint végigenni. A szem szaporábban dolgozik, mint a száj. Rézműves-képek. Rézművesné Nagy Ildikó képeiből ;; nyílt kiállítás csütörtökön a sajószentpéteri Lila Galériában. A művésztanár november 15-ig látható tárlatán jól megmutatko- | zik az a gondolkodásmód, amit ő maga így fogalmazott meg: „A gyermeki kifejezés szolgálata gyakran megelőzi, felváltja saját | képi világom alakítását. Hasonló problémák érdekelnek: érzetek, hangulatok megfogalmazása, a forma jelentése. Forrása a f: természeti világ és a szellemi örökség.” Fotó: Farkas Maya I Irodalmi köszöntő Mezőkövesd (ÉM) - Hegyi Imre közíró 80. születésnapja alkalmából rendeztek ünnepséget tegnap este a mezőkövesdi Városi Könyvtárban. A vendéglátó könyvtár, valamint a Matyófóldi Alkotók és Művészetpártolók Egyesülete (MAME) által szervezett esten Csirmazné Cservenyák Ilona könyvtárigazgató mondott bevezetőt, az ünnepelttel - a Bogácsról indult, közéleti emberként és közíróként egyaránt ismert Hegyi Imrével - Pap János, a MÁMÉ elnöke beszélgetett. A születésnapi köszöntők után irodalmi est kezdődött. A rendezvényre meghívást kapott Tóbiás Áron író, hogy a magyar szociográfiai irodalomról tartson előadást. De a meghívásnak aktualitást adott az is, hogy nemrégiben jelent meg az előadó A magyarok vére című kötete. A rendszerváltozás után 1991 és 1998 között Tóbiás Áronnak több mint háromszáz olyan írása jelent meg a Magyar Nemzetben, amely 1956-tal foglalkozott, illetve amely *56 nézőpontjából közelítette meg a magyarság sorskérdéseit. Tóbiás Áron munkásságáért megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztjét, Franciaországban pedig a Francia Becsületrend Tiszti Keresztjét. A méltán jutalmazott írásokból kétszáz kapott helyet a magyar-francia kiadásban - Tudósítások tollal és mikrofonnal alcímmel - megjelent kötetben. Tóbiás Áron Albert Camus 1957-ben megjelent írására utal a köteteimmel. A neves francia író így fogalmazott Le sang des Hongrois, A magyarok vére című írásában: „ A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és az igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben... királyi örökséget hagyott ránk, melyet ki kell érdemelnünk: a szabadságot, melyet ők nem nyertek el, de egyetlen nap alatt visszaadtak nekünk!” Páros kiállítás egy újraéledő faluban Szanticska (ÉM - SZ) - Horváth Mária üvegmüves és Ur- bán Tibor festőművész kiállítását nyitották meg szombaton Szanticskán, az ország legkisebb falujában. A délutáni program azután kezdődött, hogy Pál István, Szanticska életének meghatározó alakja megkondította a harangot - utalva a falusi élet egy mozzanatára: fontos eseményt harangszóval jeleznek. Pál István mesélt a múltról is: az utcányi település egykori gazdagságáról, későbbi haláláról, újjászületéséről.- A mai történet azonban nem Szanticskáról, hanem a két művészről szól - hangsúlyozta. Elsőként Horváth Mária üvegműves alkotásait láthatták az érdeklődők a római katolikus templomban. A kiállítást megnyitó Molnár József plébános utalt az üveg sző jelentésére: érzelmi síkon is a hidegség érzetét Látogatók Urbán Tibor, illetve Horváth Mária tárlatán Fotó: S. Z. keltheti ez a szavunk. Horváth Mária munkái teljességgel rácáfolnak erre: a gyertyák fényét megtörő és átlényegítő üvegek különös melegséget árasztanak. Hamarosan a miskolciak is láthatják a művész egy munkáját: a deszkatemplom nyugati hómlokzatának üvegén a kehely, az égő szív és a galamb hármasának motívumát. A szabadtéri színpad társalgójának bejáratánál Karosi Imre, Szabó Lörinc-díjas újságíró nyitotta meg Urbán Tibor festőművész kiállítását. Méltatásában különösen ideillőnek mondta a művész kiállítását.- A régebben jégvirágos ablakkeretbe most színes világot varázsol - mondta. Az alkalomra az időjárás is ünnepibbé vált. így a nap eseményét záró állófogadásnak a kert adott helyet, hogy a környező Cserehát látványa megbabonázhassa a művészet szép számmal összegyűlt barátait. Annyian voltak egyébként az érdeklődők, hogy nem is fértek fel mind arra a buszra, ami Miskolcról ingyen szállította őket a kiállítás helyére. így a rendezők ezúton is elnézést kérnek tőlük. A nagyik napján. Valódi családi ünnep az óvodában. Fotó: Sáliéi Zs.
