Észak-Magyarország, 1998. október (54. évfolyam, 230-255. szám)
1998-10-17 / 244. szám
1998. október 17., szombat SZÍNLAP Színházi tárlat Végvári Zsófia díszlet- és jelmezterveiből nyílik kiállítás a Miskolci Nemzeti Színház társalgójában. Az ifjú alkotó már főiskolásként is dolgozott a miskolci teátrumban. Ő tervezte a Mária evangéliuma című rockopera jelmezeit (képünkön), és ugyancsak az ő nevéhez fűződnek a Játékszínben tavaly bemutatott és az idén is műsoron tartott Szomorú vasárnap díszletei és jelmezei. Mivel mindkét előadást Müller Péter Sziámi rendezte, így a ma, szombaton este a Páholy-parti keretében nyíló tárlatot is Müller Péter Sziámi nyitja meg. Fotó: Dobos Klára Háromszor is gála Miskolc (ÉM) - A .Miskolci Nemzeti Színház fennállásának 175. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi gálák sora már tegnap elkezdődött. Az első esten a színház mai tagjai mellett színpadra lépett több olyan művész is, aki egykor tagja volt a társulatnak, vagy valamiképpen kötődött a színházhoz. így a pénteki műsorban szerepelt Koncz Gábor, Makay Sándor, Verebes István és Bessenyei Ferenc. A mai, szombati műsorban fellép Bács Ferenc, Újlaki Dénes, Bregyán Péter, Nemcsák Károly. Igó Évával pénteken és szombaton is találkozhatunk. A szombati előadást követő Páholy-parti - a színház támogatóinak tiszteletére rendezett ráadás-est - keretében Selmeczi György zeneszerző, zongorista, karmester és barátai szórakoztatják a közönséget. Az est háziasszonya Albert Györgyi lesz. (A főtámogató a TVK.) A vasárnapi gálaműsorban láthatjuk Mihályi Győzőt, Körtvélyessy Zsoltot és Tóth Sándort. De a színház örökös tagjait is köszönthetjük az ünnepi gálaműsorok keretében. Miskolci Páholy Miskolc (ÉM) - A Miskolci Nemzeti Színházban az idén hatodik alkalommal indul útjára a Miskolci Páholy-sorozat. Az elmúlt évadban közel 200 magánszemély, cég, intézmény, szervezet lépett be a Miskolci Nemzeti Színház támogatóinak sorába. A „Páholyt” szervező Well-PRess Reklámügynökség szerint a színház iránti rajongás, szeretet az elsődleges, amely motiválta a belépőket, de a rivalda, a reklám is kétségtelenül vonzó. Az előadásokat követő partikon, ahol a színészek a házigazdák, mindig készül egy kis meglepetés, egy kis színházi csemege. Vonzó a rendszeres találkozás, a társasági élet lehetősége, és az is, hogy ilyenkor teljesen megnyílik a színház. Az elmúlt évek során gyakran tekinthetett be a közönség a kulisszák mögé, sőt a színpadon is kipróbálhatták önmagukat. A szervezők célja továbbra is az, hogy a Miskolci Páholy ne csak a társadalmi, társasági élet színtere legyen, hanem ezen továbblépve az üzleti élet egyik fontos találkozóhelyévé is váljék, ahol partnereket talál az üzletember, a vállalkozó. Építette az önérzet, működteti a minőség Beszélgetés Hegyi Árpád Jutocsával, a 175 éves Miskolci Nemzeti Színház igazgatójával Fiup Gabriella Miskolc (ÉM) - Közadakozásból, országos gyűjtésből kőszínház épült 175 évvel ezelőtt Miskolcon, hogy megmentsék a magyar színjátszást a hajléktalanságtól, hogy szolgálják a magyarságot, erősítsék a függetlenségi gondolatot, hogy terjesszék a demokratikus eszméket. A nemzeti önérzet annak idején színházat emelt. De mi kell ma a színház működtetéséhez? • Minőség! - válaszol röviden és határozottan Hegyi Árpád Ju- tocsa, a Miskolci Nemzeti Színház igazgató-főrendezője arra a kérdésre, mi kell ma a színház működtetéséhez. De megadja a bővebb magyarázatot is. - Valóban a nemzettudat, a nemzeti önérzet építette a színházat. Abban a történelmi korszakban, a fejlődésnek abban a fázisában a polgári öntudat kialakulása miatt is szükség volt a színházra. A művészet, a magyar művészet pártolása összekapcsolódott a haza szolgálatával. Állandó színházak épültek, ahol magyar színészek, magyar nyelven, magyar szerzők darabjait mutathatták be. Akkor ez volt a progresszív gondolat. Ma viszont abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy egyetlen eszmére kell figyelnünk: a művészet tisztaságára. □ Különös tekintettel a magyar művészet tisztaságára... • Persze! De egyként kell nemzeti érzelműnek és tökéletes kozmopolitának lennünk. Nem önmagában azért lehetünk büszkék például a Fesztiválzenekarra, mert magyar. Ezek a zenészek azért képviselhetnek bennünket, a magyar kultúrát - függetlenül attól, hogy kik támogatják az együttest, hogy kiknek a műveit játsszák -, mert minőHegyi Árpád Jutocsa séget produkálnak. Ha a mi színházunk most bemutatna egy német nyelvú előadást, akkor a frankfurti könyvvásáron mi lehetnénk Magyarország képviselői. Az igen! Akkor progresszí- vek lehetnénk. Ennél többet magyar a magyar művelődésért, a magyar kultúráért, a magyar szellemi életért, Magyarországért és Miskolcért nem tehetne. De sajnos nem tartunk itt... □ A világ változását mutatja, hogy 1823-ban a nemzeti önérzet színházat emelt, de a tűzvész Fotó: Szkárossy Zsuzsa után már nem járt sikerrel a közadakozás. Ahhoz, hogy 1857- ben ismét felavathassák a színházat, részvényeket kellett kibocsátani. A színházhoz akkor is pénz kellett! • A magyar színház - hasonlóan például a lengyelhez - anyagi hátterét tekintve szerencsésnek mondható. A színház gyökeréhez, a görög hagyományokhoz igazodva az állam, a város - a polisz - támogatja a színházat. A görög társadalom felismerte: kell egy hely, ahol levezethetőek a feszültségek. A polisz színházat épített, fizette a színészeket, de még a közönséget is, mert fontosnak tartotta, hogy a polgárok kibeszéljék, átéljék konfliktusaikat, lelki problémáikat, hogy a szó legnemesebb értelmében megtisztuljanak. Az embereknek szükségük van a színházra. Magyarországon az állam finanszírozza a fenntartást. A működés feltételei adottak. de a fizetések rendkívül alacsonyak. A görögök jobban megbecsülték a színészeiket is... ü Viszont ma már vannak szponzorok! • Színházat nem lehet a szponzorok pénzére alapozni. Elveszne a művészet függetlenségének a csodája, ha vállalkozói alapon szervezett kereskedelmi színházak alakulnának. Szükségünk van a támogatásra, ha nem lennének olyan szervezetek, magánszemélyek. akik megértik a kultúra támogatásának fontosságát, nem élhetnénk a színházak öntörvényűén előre haladó és fejlődő életét. De a polgárság erősödését is bizonyítják ezek a civil gesztusok, Viszont ezzel nem válthatók ki az állami támogatás. ü A 175 évvel ezelőtt felavatott teátrumban a színpad, élőkárpitjára azt írták: „Hódolván Tháliá- nak, használunk a hazának!’! Nem kell-e attól tartanunk, hogy egyszer csak valamelyik szponzor neve kerül a kárpitra? • Mi az államtól, a várostól, a TVK-tól és a Páholy-tagoktól kapunk támogatást. Szerencsére olyan klasszikus mecénásaink vannak, akik nem korlátozzák a színház szabadságát. De nem tartanám olyan nagyon megalázónak a helyzetet, ha - tegyük fel - egy szponzor neve a vasfüggönyre kerülne az előadás előtt azt felhúzzák. Elsötétül a nézőtér, megszólal a zene, szétnyílik a bársonyfüggöny - és akkor kezdődik a színházi csoda. Az operatagozat első magánénekese Miskolc (ÉM - FG) - Operát eddig is játszottak a Miskolci Nemzeti Színházban. Molnár Anna ugyancsak számos operában énekelt már. Viszont ettől az évadtól, amikor hivatalosan is önálló operatagozata van a színháznak, Molnár Annát mint a társulat első szerződött magánénekesét köszönthetjük.- Az első igazi operaszerepem a Fidelma volt. Éppen Hegyi Árpád. Jutocsa, a mostani igazgató-főrendezőnk állította színpadra Selmeczi György zenei vezetővel 1981-ben Miskolcon Cimarosa A titkos házasság című darabját. Ez volt az a sokat emlegeti Kossuth-udvari előadás. Később a Budapesti Kamaraoperától kaptam meg ezt a szerepet, sőt, olaszul is elénekelhettem - emlékszik vissza operaénekesi pályakezdésére Molnár Anna. De amikor a legnagyobb ope- raélmények kerülnek szóba, nehezen tud dönteni.- Az egész életemet betölti a zene. Nemcsak miattam, de a család többi tagja miatt is hatalmas komolyzenei gyűjteményünk van otthon. Nehezen tudnék kiemelni egyetlen kedvenc művet. Viszont volt egy igazán maradandó élményem. Még 1979-ben történt, hogy Jelena Obrazcovával a főszerepben - a főiskoláról akkor kikerült Leblanc Győzővel - láthattam Bizet Carmen című operáját. És milyen a véletlen?! Később én is megkaptam ezt a szerepet. Elénekelhettem Carment - Leblanc Győző partnereként. Persze, nemcsak az operaénekesi szerepeire emlékszik szívesen, ugyanolyan kedvesek számára a prózai előadások is.- Természetesen nagyon örültem, amikor az önkormányzat igent mondott az operatársulat alapításának tervére. Megtisztelő számomra a magánénekesi szerződés, viszont sajnálnám, ha emiatt elmaradnának a prózai szerepek. Mohiár Anna ezekben a napokban azonban leginkább „csak” énekel. Október 29-én lesz a debreceni Csokonai Színházban a Cigánybáró bemutatója, és kezdődnek itthon a Bánk bán próbái is. A Miskolci Nemzeti Színház a mostani évadnyitó gálával nemcsak a 175 éves teátrumot ünnepli, de ezzel mondanak köszönetét az önálló operatársulat megszületésének lehetőségéért is. Viszont az első „hivatásos” nagyszínházi bemutató november 20-án lesz. Erkel Ferenc Bánk bán című operájában Molnár Annát Gertrudis szerepében láthatjuk. Zenés tervek Miskolc (ÉM) - Az operatagozat első bemutatója Erkel Ferenc Bánk bánja lesz. Az évad zenés darabjai között szerepel a West Side Story, melyet a clevelandi Playhouse főrendezője, Peter Hackett állít színpadra. A vendégrendezés annak köszönhető, hogy az előző évad végén az itteni társulat küldöttsége járt Miskolc amerikai testvérvárosában. A magyar művészek a Szomorú vasárnap című darabot mutatták be. A színház zeneigazgatója, Kesselyák Gergely tervei szerint Mozart Figaro házassága cünű vígoperáját fiatal művészek előadásában mutatják be. Továbbra is repertoáron marad a Tosca, a Traviata és a Mosolyországa - szilveszterkor pedig ismét láthatjuk A denevért. A zeneigazgató végső célnak az egyéni színezetű, magas színvonalú operajátszást tartja. Azt szeretné, ha valódi műhely jönne létre, ha minőséget jelentene a miskolci opera. A teljes tagozat három év alatt épül fel. addig meg kell erősíteni a zenekart, a kórust, és fiatal tehetségeket kell megnyerni az operatársulat számára. De szükség van arra is, hogy a közönség szintén a sajátjának tekintse a műfajt. Ezért szerepelnek a'tervek között opera-keresztmetszetek, közönségtalálkozók. (A zenés darabokat sorra véve arról sem feledkezhetünk meg, hogy a balettet sem hanyagolják el. Az idei karácsony sem múlhat el Diótörö nélkül, és Csajkovszkij Csipkerózsika című zenéjére készül az új mesebalett koreográfiája. És lesz új operettbemutató is: a Mágnás Miska.)
