Észak-Magyarország, 1998. október (54. évfolyam, 230-255. szám)

1998-10-12 / 239. szám

ÉM-PORTR 321 Hosszú élet Ott voltak, így most már könnyebb elképzelni 1998. október 12., hétfő C- íj-»mm M» ú iS ? ji | ,■?_ í! Sl-lSi 6 Ön jól startolt! Hiszen a Borsodi Apró t 56 oldalon több mint 3500 hirdetéssel hétről hétre már HÉTFŐN kezében tartja. Juhász Gábor, 13 éves- A történe­lem az egyik kedvenc tár­gyam, van több is, de ezt nagyon szeretem. Az előző évben tanul­tunk a szabadságharcról, de akkor még nem tudtam min­dent elképzelni. Most, hogy ott voltunk a pákozdi csata színhe­lyén, és sok képet is láttam a történelemkönyvben, sok min­dent megértettem. Utána pedig KápoLnásnyéken én tartottam kiselőadást Vörösmartyról. Volt ott egy nagy fehér cserép­kályha is, az nagyon tetszett. Azt még Petőfitől kapta Vörös­marty.- Van nálunk is ’48-as emlék­mű, de nagyon jó érzés volt a pákozdi emlék­mű mellett áll­ni. Hiszen az emlékmű felidézi a múltat, szinte láttam magam előtt a csatát. A műsorban pedig a többiek olyan verseket mond­tak, amelyek még inkább segí­tettek a felidézésben. Szeretem a történelmet, a csatákat is, mert nem nehéz megtanulni. A hu­szártalálkozón pedig az tetszett, hogy élethűen eljátszottak egy- egy jelenetet. Mintha igazi lett volna, és szerintem nagyon fel kellett készülniük a huszá­roknak.- Voltam kirán­dulni most is, de nyáron a Kossuth-tábor- ba is elmehet­tem. Részt vet­tem egy versenyen, és az ered­ményemre való tekintettel meghívtak Rákospalotára, ebbe a táborba. A Kossuth-tábor is a szabadságharchoz kapcsoló­dott. Akkor a Pilvax kávéház­ba, a Nemzeti Múzeum lépcső­sorához, s a budai várba láto­gattunk el. Jó volt, és nem mindig adódik alkalom, hogy megnézzük ezeket a helyeket. Most a pákozdi csata emlékmű­vénél pedig a csatát is jobban megértettem. Százötven éwel később szeptember 29-én A dicsőséges pákozdi csatára egynapos kirándulással emlékeztek a homrogdi általános iskolások Varga Gábor, 13 éves Kópé Krisztián, 15 éves kekkel. A kirándulásokról ké­szült képek erre a falra kerül­nek fel. Osztályonként három­száz kilométert fedez az önkor­mányzat, a tavaly pályázaton nyert iskolabusz pedig a szer­vezést könnyíti meg. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója ebben az évben áthatotta az is­kolák életét. A március 15-ei eseményeket szinte mindenhol nagyszabású emlékműsorral elevenítették fel, a későb­bi „összecsapásokat” viszont már nem mindenhol kapcsol­ták össze iskolai ünnepséggel.- Amikor a szervezés előtt odatelefonáltam Pákozdra, hogy mikor kezdődik az ünnepség 29- én, azt mondták, hogy akkor semmi nem lesz, ellenben 25-én huszártalálkozót és huszártábort szerveznek. Nagyon meglepőd­tem, de ha már így alakult át­szerveztük szombatra a kirán­dulást - magyarázza Mező Ist­ván iskolaigazgató. Pákozdon kívül ellátogattak még Agárdra, Gárdonyi Géza szülőházába, Kápolnásnyéken pedig Vörösmarty otthonát te­kintették meg. Az egynapos in­gyenes kiránduláson hetedike­sek és nyolcadikosok vettek részt, hiszen ők már tanultak - vagy a közeljövőben fognak ta­nulni - a 1848/49-es események­ről. De mivel most is a huszon­nyolc személyes iskolabusszal utaztak, a nevelőknek ki kellett válogatniuk a „jobbakat” és az érdeklődőbbeket.- Sűrű program volt, min­den perc ki volt töltve. Beszél­gettünk a buszon, a megállóhe­lyeken kiselőadásokat hallgat­tunk, egyedül a huszártábor­ban lehetett három órán ke­resztül nézelődni - mondja Me­ző István. Mező István, a Pákozdon készült fotóval Fotó: Bujdos Tibor a történelem tanítást és a haza­fias nevelést, ehhez kapcsolódva viszont nemcsak elméletben is­HIRDETÉS • Szükségtelen tantermek. Jelenleg két szükségtanteremben is folyik a tanítás Halmajon, merthogy két osztálytermet életveszélyessé nyilvánítottak. A helyreál­lítás érdekében az önkormányzat a Terü­leti Kiegyenlítő Alaphoz pályázott, és 15 millió 600 ezer forintot nyert. • Biztonságban kerekezhetnek. Kerék­párút köti össze Halmaj központját a te­lepülés keleti részével. Az iskolába, a pi­acra, vagy ügyeik intézése végett a tele­pülés központjába igyekvő lakosok ezen­túl biztonságban, a baleseteket megelőz­ve juthatnak el céljukhoz. • Új szemétgyűjtők. Elrozsdálódtak, el­használódtak a régi szemétgyűjtők Gagy- vendégi közterületén. Ezért döntött úgy az önkormányzat, hogy - a környezetvédelmi szempontokat előtérbe helyezve - kilenc új kukát szerelnek fel a telefonfülkék, a köz- intézmények és a hivatalok mellé. Homrogd (ÉM - NYZ) - A legtöbb gyerek iskolában volt szeptember 29-én, a pákozdi csata napján. A homrogdi gyerekek közül huszonnyolcán más módon emlékeztek a történelmi eseményre: a pákozdi csata színhelyére utaztak. Az iskola falán, a lépcsőfeljáró mellett egy térkép található, fel­nagyított, színes fényképek ke­retezik. Az „Ismerjük meg ha­zánkat” mottója pedig nemcsak felette csüng a képeknek és a térképnek, hanem valódi ország­járást hirdet. A homrogdi Móra Ferenc Általános Iskola vezető­sége és nevelőtestülete - mint pedagógiai programjában is meghatározta - fontosnak tartja Abaújlak Hoblyák Álbertné (független), Kava- lecz Valéria (független) Abaújszolnok Borka Zoltán (független), kovács Miklós (független), Millik László (független), Németh Péter (füg­getlen) Alsóvadász Kiss Lászíóné Gromócki Veronika (független), Szatmári István (független) Aszaló Baráth László (független), Bodnár Péter (Magyar Igazság és Élet Párt­ja), Herczeg István (független) CSOBÁD Bukovenszki István (független), Né­meth István (független), Szobota Béla (Kereszténydemokrata Nép­párt), Tóth István (független, ki­sebbség, cigány) Felsődobsza Blaskó László (független), Krajnc László (független), Dr. Nagyné Tóth Mária (független), Sivák Imre (füg­getlen) Felsővadász Hanák Pálné (FIDESZ-Magyar Polgári Párt), Komenda László (független), Szemán János (független), Tóth Fe- rencné (független) Gadna Fucsala Miklós (független), Hajner Jánosné (független), Marincsák Sán­dor (független), Szemán Emil (füg­getlen) Gagybátor Bállá Ferenc (független), Bosnyák István (független) Gagyvendégi Kerekes János (független), Kobza László (FIDESZ-Magyar Polgári Párt) Halmaj Berta József (független), Id. Budai László (független), Nagy Lajos (füg­getlen), Tóth József (független) Hernádkércs Ifi. Geietóczki Istvánná (független), Kiss Zoltán (független), Kozma István (független), Scnalkház Szilárd (füg­getlen) Homrogd Dr. Juhász Imre (független), Laczkó István (független) Kázsmárk Bortnyik Béla (független) Kiskinizs Ignác Barna (független), Orosz Illés (független) Kupa Bakó László (FIDESZ-Magyar Polgári Párt), Kovács Tibor (független), Lu­kács László (független) Léh Csongrádi Antaí,(függetlenj ____________________________________ Mo naj Taskó László (független) Nagykinizs Árvái Ferencné (Magyar Szocialista Párt) Nyésta Bárdos Ferenc (független), Géczi Er- nőné (Munkáspárt), Hegedűs Gábor (Független Kisgazdapárt) Rásonysápberencs Bortnyik Barnabásné (független), Kovács Bertalan (független), Medve Ferenc (független) Selyeb Hubi József (független) Szentistvánbaksa Hornyák Sándor (Magyar Szocialista Párt), Tószegi Károly (független) Szikszó Panyik József (FIDESZ-Magyar Polgá­ri Párt), Tirpák Ferenc (független) Nagykinizs (ÉM - NYZ) - Takács Mar­git édesanyja. Takács néni a múlt hó­nap végén ünnepelte a százegyedik születésnapját. Margit néni is túl van már a hetvenen. Szomorú, kicsit ke­serű is, mint mondja: az élettől. Korán kezdődött. És az élete mindig mun­kával telt, tízévesen már harmadába ara­tott a földeken, szedte a markot, törte a kezét a kapa nyele - nem kényelemből. Ötéves volt, mikor meghalt az édesapja, anyja - a most százegy éves Takács néni - egyedül nevelte a két fiút, és az egy lányt. Takács néni mindent elvállalt, hogy a há­romgyerekes árvacsaládnak kenyere le­gyen, Margit néninek tehát - bár ő volt a legkisebb - sokat kellett segítenie a házi munkában és a ház körül is. A háború után hazatértek ugyan a fiútestvérei, de egyik évben az egyik, a következő év­ben pedig a másik halt meg. Nem vol­tak még huszonhárom évesek. Egyedül maradt a család két nőtagja, Margit né­ni a téeszben dolgozott, otthon pedig ap­rójószágot és tehenet tartottak. A meg­élhetés miatt sokszor jártak a szikszói és a miskolci piacon is.- Bírtam dolgozni, minden gazdasági mun­kát elvégeztem, mert hát muszáj volt - mond- , ja Margit néni. - Vizen keresztül mentünk Halmajig, onnan pedig a városba Olyan ter­het cipeltünk, amilyet csak bírtunk, tyúkot, tojást, szemes takarmányt vittünk. Aztán a hosszú életről beszélgetünk. Úgy tartják, hogy a családban szinte mindenki sokáig él(t). Egy nagynéni kilencvenkét éve­sen Szerencsen még él, két nagybácsi pár éve majd kilencven évesen halt meg. i- Nincsen titka a hosszú életnek - és őszintén megmondja Margit néni, hogy ő már bele is fáradt ebbe az életbe. Pana­szos, keserű szavai után kicsit mégis jobb kedvre derül, amikor édesanyja tavalyi, századik születésnapjáról beszél.- Sokan voltak, „a polgárság”, az egy­ház - sorolja Margit néni. - Volt torta, ajándék, ünnepi szentmise, vers, meg még köszöntő - eleveníti fel könnyes szemmel az eseményeket. - Az idei meg csak amo­lyan szerényebb volt. Az oldalt szerkesztette: Nyikes Zita Telefonszáma: (46) 414-022/215 merik és szeretik meg Magya­rországot, hanem minden év­ben kirándulnak is a gyere-

Next

/
Oldalképek
Tartalom