Észak-Magyarország, 1998. október (54. évfolyam, 230-255. szám)
1998-10-12 / 239. szám
ÉM-PORTR 321 Hosszú élet Ott voltak, így most már könnyebb elképzelni 1998. október 12., hétfő C- íj-»mm M» ú iS ? ji | ,■?_ í! Sl-lSi 6 Ön jól startolt! Hiszen a Borsodi Apró t 56 oldalon több mint 3500 hirdetéssel hétről hétre már HÉTFŐN kezében tartja. Juhász Gábor, 13 éves- A történelem az egyik kedvenc tárgyam, van több is, de ezt nagyon szeretem. Az előző évben tanultunk a szabadságharcról, de akkor még nem tudtam mindent elképzelni. Most, hogy ott voltunk a pákozdi csata színhelyén, és sok képet is láttam a történelemkönyvben, sok mindent megértettem. Utána pedig KápoLnásnyéken én tartottam kiselőadást Vörösmartyról. Volt ott egy nagy fehér cserépkályha is, az nagyon tetszett. Azt még Petőfitől kapta Vörösmarty.- Van nálunk is ’48-as emlékmű, de nagyon jó érzés volt a pákozdi emlékmű mellett állni. Hiszen az emlékmű felidézi a múltat, szinte láttam magam előtt a csatát. A műsorban pedig a többiek olyan verseket mondtak, amelyek még inkább segítettek a felidézésben. Szeretem a történelmet, a csatákat is, mert nem nehéz megtanulni. A huszártalálkozón pedig az tetszett, hogy élethűen eljátszottak egy- egy jelenetet. Mintha igazi lett volna, és szerintem nagyon fel kellett készülniük a huszároknak.- Voltam kirándulni most is, de nyáron a Kossuth-tábor- ba is elmehettem. Részt vettem egy versenyen, és az eredményemre való tekintettel meghívtak Rákospalotára, ebbe a táborba. A Kossuth-tábor is a szabadságharchoz kapcsolódott. Akkor a Pilvax kávéházba, a Nemzeti Múzeum lépcsősorához, s a budai várba látogattunk el. Jó volt, és nem mindig adódik alkalom, hogy megnézzük ezeket a helyeket. Most a pákozdi csata emlékművénél pedig a csatát is jobban megértettem. Százötven éwel később szeptember 29-én A dicsőséges pákozdi csatára egynapos kirándulással emlékeztek a homrogdi általános iskolások Varga Gábor, 13 éves Kópé Krisztián, 15 éves kekkel. A kirándulásokról készült képek erre a falra kerülnek fel. Osztályonként háromszáz kilométert fedez az önkormányzat, a tavaly pályázaton nyert iskolabusz pedig a szervezést könnyíti meg. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója ebben az évben áthatotta az iskolák életét. A március 15-ei eseményeket szinte mindenhol nagyszabású emlékműsorral elevenítették fel, a későbbi „összecsapásokat” viszont már nem mindenhol kapcsolták össze iskolai ünnepséggel.- Amikor a szervezés előtt odatelefonáltam Pákozdra, hogy mikor kezdődik az ünnepség 29- én, azt mondták, hogy akkor semmi nem lesz, ellenben 25-én huszártalálkozót és huszártábort szerveznek. Nagyon meglepődtem, de ha már így alakult átszerveztük szombatra a kirándulást - magyarázza Mező István iskolaigazgató. Pákozdon kívül ellátogattak még Agárdra, Gárdonyi Géza szülőházába, Kápolnásnyéken pedig Vörösmarty otthonát tekintették meg. Az egynapos ingyenes kiránduláson hetedikesek és nyolcadikosok vettek részt, hiszen ők már tanultak - vagy a közeljövőben fognak tanulni - a 1848/49-es eseményekről. De mivel most is a huszonnyolc személyes iskolabusszal utaztak, a nevelőknek ki kellett válogatniuk a „jobbakat” és az érdeklődőbbeket.- Sűrű program volt, minden perc ki volt töltve. Beszélgettünk a buszon, a megállóhelyeken kiselőadásokat hallgattunk, egyedül a huszártáborban lehetett három órán keresztül nézelődni - mondja Mező István. Mező István, a Pákozdon készült fotóval Fotó: Bujdos Tibor a történelem tanítást és a hazafias nevelést, ehhez kapcsolódva viszont nemcsak elméletben isHIRDETÉS • Szükségtelen tantermek. Jelenleg két szükségtanteremben is folyik a tanítás Halmajon, merthogy két osztálytermet életveszélyessé nyilvánítottak. A helyreállítás érdekében az önkormányzat a Területi Kiegyenlítő Alaphoz pályázott, és 15 millió 600 ezer forintot nyert. • Biztonságban kerekezhetnek. Kerékpárút köti össze Halmaj központját a település keleti részével. Az iskolába, a piacra, vagy ügyeik intézése végett a település központjába igyekvő lakosok ezentúl biztonságban, a baleseteket megelőzve juthatnak el céljukhoz. • Új szemétgyűjtők. Elrozsdálódtak, elhasználódtak a régi szemétgyűjtők Gagy- vendégi közterületén. Ezért döntött úgy az önkormányzat, hogy - a környezetvédelmi szempontokat előtérbe helyezve - kilenc új kukát szerelnek fel a telefonfülkék, a köz- intézmények és a hivatalok mellé. Homrogd (ÉM - NYZ) - A legtöbb gyerek iskolában volt szeptember 29-én, a pákozdi csata napján. A homrogdi gyerekek közül huszonnyolcán más módon emlékeztek a történelmi eseményre: a pákozdi csata színhelyére utaztak. Az iskola falán, a lépcsőfeljáró mellett egy térkép található, felnagyított, színes fényképek keretezik. Az „Ismerjük meg hazánkat” mottója pedig nemcsak felette csüng a képeknek és a térképnek, hanem valódi országjárást hirdet. A homrogdi Móra Ferenc Általános Iskola vezetősége és nevelőtestülete - mint pedagógiai programjában is meghatározta - fontosnak tartja Abaújlak Hoblyák Álbertné (független), Kava- lecz Valéria (független) Abaújszolnok Borka Zoltán (független), kovács Miklós (független), Millik László (független), Németh Péter (független) Alsóvadász Kiss Lászíóné Gromócki Veronika (független), Szatmári István (független) Aszaló Baráth László (független), Bodnár Péter (Magyar Igazság és Élet Pártja), Herczeg István (független) CSOBÁD Bukovenszki István (független), Németh István (független), Szobota Béla (Kereszténydemokrata Néppárt), Tóth István (független, kisebbség, cigány) Felsődobsza Blaskó László (független), Krajnc László (független), Dr. Nagyné Tóth Mária (független), Sivák Imre (független) Felsővadász Hanák Pálné (FIDESZ-Magyar Polgári Párt), Komenda László (független), Szemán János (független), Tóth Fe- rencné (független) Gadna Fucsala Miklós (független), Hajner Jánosné (független), Marincsák Sándor (független), Szemán Emil (független) Gagybátor Bállá Ferenc (független), Bosnyák István (független) Gagyvendégi Kerekes János (független), Kobza László (FIDESZ-Magyar Polgári Párt) Halmaj Berta József (független), Id. Budai László (független), Nagy Lajos (független), Tóth József (független) Hernádkércs Ifi. Geietóczki Istvánná (független), Kiss Zoltán (független), Kozma István (független), Scnalkház Szilárd (független) Homrogd Dr. Juhász Imre (független), Laczkó István (független) Kázsmárk Bortnyik Béla (független) Kiskinizs Ignác Barna (független), Orosz Illés (független) Kupa Bakó László (FIDESZ-Magyar Polgári Párt), Kovács Tibor (független), Lukács László (független) Léh Csongrádi Antaí,(függetlenj ____________________________________ Mo naj Taskó László (független) Nagykinizs Árvái Ferencné (Magyar Szocialista Párt) Nyésta Bárdos Ferenc (független), Géczi Er- nőné (Munkáspárt), Hegedűs Gábor (Független Kisgazdapárt) Rásonysápberencs Bortnyik Barnabásné (független), Kovács Bertalan (független), Medve Ferenc (független) Selyeb Hubi József (független) Szentistvánbaksa Hornyák Sándor (Magyar Szocialista Párt), Tószegi Károly (független) Szikszó Panyik József (FIDESZ-Magyar Polgári Párt), Tirpák Ferenc (független) Nagykinizs (ÉM - NYZ) - Takács Margit édesanyja. Takács néni a múlt hónap végén ünnepelte a százegyedik születésnapját. Margit néni is túl van már a hetvenen. Szomorú, kicsit keserű is, mint mondja: az élettől. Korán kezdődött. És az élete mindig munkával telt, tízévesen már harmadába aratott a földeken, szedte a markot, törte a kezét a kapa nyele - nem kényelemből. Ötéves volt, mikor meghalt az édesapja, anyja - a most százegy éves Takács néni - egyedül nevelte a két fiút, és az egy lányt. Takács néni mindent elvállalt, hogy a háromgyerekes árvacsaládnak kenyere legyen, Margit néninek tehát - bár ő volt a legkisebb - sokat kellett segítenie a házi munkában és a ház körül is. A háború után hazatértek ugyan a fiútestvérei, de egyik évben az egyik, a következő évben pedig a másik halt meg. Nem voltak még huszonhárom évesek. Egyedül maradt a család két nőtagja, Margit néni a téeszben dolgozott, otthon pedig aprójószágot és tehenet tartottak. A megélhetés miatt sokszor jártak a szikszói és a miskolci piacon is.- Bírtam dolgozni, minden gazdasági munkát elvégeztem, mert hát muszáj volt - mond- , ja Margit néni. - Vizen keresztül mentünk Halmajig, onnan pedig a városba Olyan terhet cipeltünk, amilyet csak bírtunk, tyúkot, tojást, szemes takarmányt vittünk. Aztán a hosszú életről beszélgetünk. Úgy tartják, hogy a családban szinte mindenki sokáig él(t). Egy nagynéni kilencvenkét évesen Szerencsen még él, két nagybácsi pár éve majd kilencven évesen halt meg. i- Nincsen titka a hosszú életnek - és őszintén megmondja Margit néni, hogy ő már bele is fáradt ebbe az életbe. Panaszos, keserű szavai után kicsit mégis jobb kedvre derül, amikor édesanyja tavalyi, századik születésnapjáról beszél.- Sokan voltak, „a polgárság”, az egyház - sorolja Margit néni. - Volt torta, ajándék, ünnepi szentmise, vers, meg még köszöntő - eleveníti fel könnyes szemmel az eseményeket. - Az idei meg csak amolyan szerényebb volt. Az oldalt szerkesztette: Nyikes Zita Telefonszáma: (46) 414-022/215 merik és szeretik meg Magyarországot, hanem minden évben kirándulnak is a gyere-
