Észak-Magyarország, 1998. szeptember (54. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-05 / 208. szám

1998. szeptember 5., szombat 16 Gengszter (akció) Eredeti cím: Hoodlum Rendezte: Bili Duke Szereplők: Laurence Fishburne, Tim Roth, Vanessa Williams, Andy Garcia. Az 1930-as évek Amerikájában az egyik legjobb üzlet a tiltott szerencsejáték volt. Az „üzletágat” a Harlemben egészen 1934- ig egy rátermett, vasakaratú és vasmarkú asszony, bizonyos Madam Queen irányí­totta, akkor azonban karrierjének emel­kedő ívét megtörte a rendőrség. A Madam letartóztatása után a rafinált, jó stratégiai érzékkel megáldott „Bumpy” Johnson vette át a körzetben a hatalmat, de nem ülhetett sokáig ölbe tett kézzel: ugyanis a forrófejű Dutch Schultz is szemet vetett az üzletre és harcot indított Harlem meg­szerzéséért. Johnsonnak minden eszére szüksége volt ahhoz, hogy állja Schultz rohamát. A maffiaháború végső kimenete­lét azonban mégsem csak az ész döntötte el - közbeszóltak a fegyverek is... John Keegan Maszk Aquila. Könyvkiadó A kötete alcíme: A parancsnok­iás álarca, a hadvezéri mester­ség Nagy Sándortól napjainkig. A könyv a hadvezérekről szól. Arról, hogy kik ők, milyen cse­lekedetek fűződnek a nevükhöz, s hogy e cselekedetek milyen ki­hatással vannak a világra. A kö­tetből is kiderül, hogy a hadve- zérség többről szól, mint a csa­patok vezetéséről a harctéren. Leon Uris Mila 18 Aquila Könyvkiadó A regény cselekménye a náci el­nyomás ellen fellázadó gettóban játszódik, ahol a varsói zsidók házi készítésű fegyverekkel és puszta ököllel szállnak szembe a Wehrmacht tankjaival. A The New York Times kritiku­sa szerint a Mila 18 nemcsak tör­ténelmileg hiteles, hanem irodal- milag is rendkívül meggyőző re­gény a bátorságról, az önfeláldo­zásról és a szenvedélyről. Trópusi pokol Szűkíts Könyvkiadó Egy fiatalember elemei félmillió dollárt, hogy aztán a trópusi poklot megjárva visszaadhassa jogos tulajdonosának. Egy má­sik fickó nem pénzt: lop, hanem katonákat: hogy a Szahara köze­pén megmenthesse valakinek a becsületét. A harmadik alak is Afrikába készül életet menteni, bár kissé gyámoltalan fickó. A három tipikus Rejtő Jenő-i figu­ra három kisregény hőse. Agatha Christie P. Howard Gyilkosság meghirdetve Magyar Könyvklub „Ezúton tudatjuk, hogy októ­ber 29-én. pénteken du. fél hét­kor s Little Paddocksban gyil­kosság lesz elkövetve. Minden külön értesítés helyett.” Ez a hirdetés jelent meg az igen hosszú nevű, de csak Gazetta- ként emlegetett lapban. Min­den további részlet ismertetése helyett ajánljuk az Agatha Christie-krimit. Bartók: Piano Concerto No. 2 Masters Classic Bartók Béla már kilencéves korában kis táncdarabokat komponált, sőt, az első kon­certjén bemutatott egy saját al­kotást is. De pályája során nemcsak zongoraművészként, nemcsak zeneszerzőként ért el kiemelkedő eredményeket, ha­nem nagyon sok kincset tárt fel népzenei gyűjtőútjai során. Ezeknek az utaknak a célja a magyar zene megújítása volt. Számtalan népdalfeldolgozást írt, és a népzenei motívumok fel­ismerhetők a többi alkotásában is. Appassionata Digital Classic Beethoven Appassionata című, f-moll szonátájától kölcsönözték a címet a CD szerkesztői. Termé­szetesen ez a Beethoven-mű is megszólal a felvételen, de más, ugyancsak nagy szenvedélyekről árulkodó zeneművek is helyet kaptak az összeállításban. (Ap­passionato - olasz eredetű zenei műszó, jelentése: szenvedélyesen adandó elő.) így felcsendül Beethoven c-moll (Pathétique) szonátá­ja. A két Beethoven-mű között pedig megtaláljuk - az ugyancsak nagy szenvedéllyel megszólaló - Mahler-szimfóniát. A titánt. TT^ rs -rr-p-ri vn ,A-rtTTr rp^rf-rrT.* ferUL -T V- l t' sY l -öa I 1 __ - ■ ______ - ................'............- t í áwfe i-'y ^ ' 'í ■ ü, í ' <<> -..w-s -. . it-, ■ • • _______■ ' ■ ■ • ' Azt mondják: nincs magyar haza. Hohó! De nem addig van a; Nem lesz magyar, az meglehet, De titeket még eltemet. ” (Arany János) 1 Ráfi szeptember 5-ére nyilván- XO^iO. vajóvá vált, hogy a bécsi udvarral, s főként a horvátokkal ke­nyértörésre kerül’ a sor. Ekkorra ér­tesül a kormány a Fiúmét törvény­telenül elfoglaló Jellasics hivatalába való visszahelyezéséről, s ugyanek­kor intézi a Bécsben tartózkodó Batthyányékhoz az udvar a királyi kéziratot, amelyben az önálló ma­gyar hadügy, külügy és pénzügy megszüntetését helyezik kilátásba, így nem csoda, hogy az egyébként is megviselt idegzetű Széchenyi István idegileg összeroppan. Orvosa. Almá- si Balogh Pál kíséretében ekkor vo­nul be a döblingi elmegyógyintézet­be a „legnagyobb magyar”, aki ma­gát okolja a közelgő összecsapás mi­att, s akinél bárki magyarnak több oka lenne az önvádra. Szeptember 5. délutánján az or­szággyűlés 100 tagú küldöttséget in­dít Bécsbe, hogy a királyt „hű ma­gyarjai közé”, Budára térni hívják, „saját trónját és a magyar alkot­mányt megtartani”. A képviselők ál­tal fogalmazott szöveg felért egy ul­timátummal, hiszen többségük ek­kor már elítélte a bécsi udvar Jella­sicsot bátorító politikáját. Időközben Bécsben Eszterházy Pál király sze­mélye körüli miniszter benyújtotta lemondását. A küldöttség másnap érkezett meg az osztrák fővárosba, így Bat- thyányra maradt a schönbrunni fo­gadás előkészítése. Szeptember 7-én fogalmazták meg a királyhoz inté­zendő beszédet, amit Deák Ferenc fordított németre. A szöveg uralko­dót érintő részeinek sértő kitételei miatt azonban vita keletkezett, s így a fogadást elhalasztották másnapra. Ifj. Pázmándy Dénes terjesztette elő a javított szöveget, s a fenyege­tettségre hivatkozva kérte a törvé­nyek mielőbbi szentesítését. A ki­rály válasza semmitmondó volt. A fogadás alatt a magyar minisz­terelnök nem a király mellett - aho­gyan a protokoll diktálná -, hanem a képviselők között állt, hogy ezzel is kifejezésre juttassa a hovatartozá­sát. A küldöttség még aznap este ha­jóra szállt, 10-én érkeztek meg Pest­re, s másnap, 11-én Batthyány Lajos gróf kormánya - Szemere Bertalan, Kossuth és a déli táborban lévő Mé­száros - kivételével beadta a lemon­dását. Kudarcok érték a magyar kor­mányzatot a diplomáciai tevékeny­ség területén is. A szeptember 8-án Párizsba érkezett magyar küldött, gróf Teleki László a diplomáciai kapcsolatok kiépítéséről tárgyalt ugyan a francia külügyminiszterrel, de az osztrák diplomácia tiltakozása és háborúval való fenyegetőzése mi­att a franciák lemondtak a Magyar- országra való követküldésről, s Tele­kit ezután csak mint magánszemélyt kezelték. A külügyek legfontosabb intézője mégis ő maradt Eszterházy lemon­dása után. Lengyel román és cseh emigránsokkal tárgyalva sikerült elérnie, hogy a nagyon erős, pán­szláv hangulatú lengyel emigráció nem Magyarország feldarabolását kívánta elérni, hanem a magyarok és nemzetiségek együttműködését. A lengyel katonatisztekkel is ő tár­gyalt magyarországi szolgálatválla­lásukról. A külföldön tárgyaló ma­gyar diplomaták (Splény Lajos. Pulszky Ferenc, Szalay László) ezep- túl elsősorban vele egyeztettek. Igaz, a 11 évig tartó emigráció nagy árát fizette ezért, melyet hehezen viselt túlérzékeny borúlátásra hajló lelkü- lete. Közben itthon a belügyminiszter­ként Batthyányi helyettesítő Szeme­re irányítja a nemzetőrség átcsopor­tosítását és mozdulatait Pest kör­nyékén s a Délvidéken, mindent megtesz, hogy a rendet, a fegyelmet megerősítse. A vallási ügyek irányí­tója, Eötvös József pedig a magyar- országi református egyházkerületek szeptember 7-én tartott értekezletén Pesten próbál megoldást találni az egyház legsúlyosabb gondjaira. A délvidéki harcok Knicsanin, il­letve Stefanovics császári és királyi főhadnagy támadásával folytatód­nak, majd szeptember 9-én Jellasics lezáratja a varasdi Dráva-hidat, mi­re Csány László királyi biztos közli a hatóságokkal, hogy a horvát táma­dás bármely pillanatban várható. Jellasics levélben közli Teleki Ádám vezérőrnaggyal, hogy a király meg­bízásából jön Magyarországra, ezért Teleki csapataival a határról visszavonul Keszthelyre, s megnyit­ja az utat a horvátok előtt, 11-én pe­dig Jellasics főserege Légrádnál és Perlaknál átkel a Dráván... (folytatjuk) A SOROZAT SZERKESZTŐJE: Gulyás József Teleki László gróf, a ma­gyar forradalom diplo­máciájának legfőbb irá­nyítója- Franz Eybl litográfiája Múltidéző kérdések Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeit felidéző cikksorozatunkhoz kapcsolódóan minden héten három kérdést is felteszünk olvasóinknak. Azok között, akik helyesen válaszolnak, és a megoldást - a lap alján közölt rejtvényszelvénnyel együtt - a megjelenést követő hét csütörtökjéig eljuttatják szerkesztőségünk­be, hetenként három 500 forintos könyvutalványt sorsolunk ki. Cí­münk: Észak-Magyarország szerkesztősége, 3501 Miskolc. Pf.: 351. Előző heti rejtvényünk megfejtése: Kiss Ernőt, a perlaszi győz­test 1848. október 12-én nevezték ki tábornokká; Széchenyi írta naplójába szeptember 3-án a következő mondatot: „48 óra múlva minden lángokban áll!”; Kossuth mondta Széchenyinek: „Én pak- tálok... bár az ördöggel, de Beccsel és a dinasztiával nem!”. Szerencsés nyerteseink: Birkás Imre, Miskolc; Molnár Brigitta, Miskolc; Tóth Tamás. Miskolc. A könyvutalványokat postán kapják meg. 1. Milyen tisztséget töltött be a magyar országgyűlésben iQ. Pázmándy Dénes? 2. Kit akartak a franciák követnek küldeni Magyarországra 1848 őszén? ................ 3 . Hogyan reagált a pesti lakosság Batthyányék sikertelen bécsi útjára?

Next

/
Oldalképek
Tartalom