Észak-Magyarország, 1998. szeptember (54. évfolyam, 204-229. szám)
1998-09-29 / 228. szám
1998. szeptember 29., kedd i L‘ !-’■ íJj'■ . l -íí ÉM-Extra 5 Kirekesztettek, ismeretlenek, elkülönítettek - értelmi fogyatékosok, bár nem tehetnek róla. Szüleik az esélyegyenlőséget biztosító intézményrendszert hiányolják. A gyógypedagógia korszerű szakirodalma pedig azt mondja: a lehető legkorábban, orvosi-pedagógiai- pszichológiai együttműködéssel, közösségekben, szakszerűen kell nevelni az értelmi fogyatékosokat. A miskolci gyógypedagógia elmúlt ötven évét ünnepelték tegnap, összeállításunk pedig a jelenről szól, és a jövő gondjait villantja fel. . U'i. iV'i ( V(Pr/:\ i, :.::<OS;k\íí • Az értelmi fogyatékosság a központi idegrenszer fejlődési rendellenessége miatt alakul ki. A fejlődési zavar létrejöttében genetikai és/vagy külső környezeti hatások játszanak szerepet. • Ha egy ember általános értelmi képessége az adott népesség átlagától számottevően elmarad - intelligencia hányadosa 70 alatti környezetére nagyobb mértékben rá van utalva, a társadalmi környezethez nehezebben alkalmazkodik és önálló életvezetésre nem vagy korlátozottan képes, akkor értelmi fogyatékosságról beszélünk. FOKOZATAI Enyhe értelmi fogyatékosság (debilitas):- intelligencihányadosuk 50-69;- az írás, olvasás, számolás alapjainak elsajátítására, használatára képesek;- életvezetési következetlenség jellemzi őket, de kellő tolerancia és elfogadás esetén többé-kevésbé be tudnak illeszkedni a családba, munkába tudnak állni. Középsúlyos értelmi fogyatékosság (imbecillitas):- intelligenciahányadosuk 35-49;- iskolai rendszerben nem taníthatók, de önkiszolgálásra, egyszerű munkavégzésre nevelhetőek;- önálló életvitelre nem képesek, érzelmileg és viselkedés szempontjából képesek beilleszkedni egy közösségbe, állandó védelmet, támogatást igényelnek; Súlyos értelmi fogyatékosság (idiotia):- intelligenciahányadosuk 0-34;- foglalkoztatás hiányában a másodlagos késleltető, gátló hatások miatt az eredeti állapot jelentős súlyosbodáshoz vezet;- állandó gondozásra, kiszolgálásra és ápolásra szorulnak, rendszerint családi életbe sem tudnak beilleszkedni. Az ENO, az Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthonában ötvenen férnek el, de jelenleg „csak” negyvenhatan látogatnak el nap mint nap a miskolci, Meggyesalja utcai intézménybe. Foglalkozásokon vesznek részt, dalokat, verseket tanulnak, sétálnak a felnőttkorú gyerekek, és ami a szülők és a gyógypedagógusok szerint is fontos: közösségben vannak. Fotó: Farkas Maya Wmmm '1 • SS1 23 0 i _ . ........_____ • Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet Korai Fejlesztő Tanácsadó Szolgálat Kamillaprogram (Klapka György u. 10-12.) • 47. Számú Tüskevár Általános Iskola Óvodai Tagozata (Lorántffy Zs. u. 28.) • 46. Számú Általános Iskola (Szeles u. 65.) • 47. Számú Általános Iskola (Károly u. 10.) • 48. Számú Általános Iskola (Váltó u. 45.) • Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona (Meggyesalja u. 10.) • Máon-Menedék Fogyatékosok Napközi Otthona (Görgey A. u. 20.) • Szeretet Alapítvány Egészségügyi Otthon (Rácz Ádám u. 35.) „Ki fogja nőni” - nyugtatott az orvos Szülők az értelmi fogyatékos gyermekek gondjairól, s arról, mi lesz „azután” Miskolc (ÉM - NyZ) - Ki fogja nőni - nyugtatja a kérdező szülőt az orvos. A szülő pedig bizakodva elhiszi, amit a szakember mond. A kérdés csak az, ki fogja megmondani, hogy a gyermek értelmi fogyatékos, és hogy ez mit jelent. Két édesanya mesél a gondjairól.- Nehéz szülésem volt, a szülési fájdalmak megindultak, majd leálltak, az orvos várt, hogy majd csak folytatódik, végül vákummal szedték ki a gyere két. Vérrög keletkezett Kriszti fejében. Két és fél éven kérész tül hallottam, hogy fel fog szí vódni, hogy ki fogja nőni.. Kígyóssy főorvos fogalmazta meg először, hogy nem szabad kísérletezni, örüljünk annak, amit Kriszti majd el fog érni - idézi fel Molnár Sándorné az eseményeket. Lemaradva- Kriszti mindig le volt maradva a többi gyerektől, de senki sem tájékoztatott, mindenre magamnak kellett rájönnöm. Ötéves korában az orvos azt mondta, hogy egy évre mentessük fel, ne menjen még iskolába. Az orvosi igazoláson ez szerepel: „Lemaradást mutat a korosztályához képest, de fejleszthető.” Normál óvodába nem vették fel, az áthelyező bizottság pedig kísérletképpen a foglalkoztató óvodát javasolta. Elmentünk a fogyatékosok óvodájába, itt és ekkor értettem meg, hogy Kriszti értelmi fogyatékos.- Ahogy nőtt, úgy nőttek a gondok. Nemcsak Zoltánnal, hanem a megkülönböztetés miatt A foglalkozások mellett a közösségi lét is fontos Fotó: Bujdos Tibor is - meséli Csiszár Szilveszter- né. - Többet kellett teljesítenem a munkahelyen, megszóltak a tömegközlekedési eszközökön. Nőttek a gondok- Mindig sokat követeltem Zoltántól, korán tudott késsel-villá- val enni. bemehettünk vele étterembe, de beszédhibás. Amikor megszólalt, az emberek odanéztek, és a mai napig elhúzódnak. Az első legnagyobb tragédia a sorozáson történt. Négyszáz fiatalt gyűjtöttek össze a megyéből egy teremben, amikor szólították Zoltánt, mind a négyszázan röhögtek. Nem értettem, miért nem lehet külön behívni a sérült gyerekeket?! Zoltán hét osztályt elvégzett a foglalkoztató tagozaton, tizenhat éves kora óta pedig az ÉNO-ba (az Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona) jár.- Van, amikor szeret idejárni, van, amikor nem. Minden új feszültséget vált ki benne. Igaz, a fogyatékosok az idegen dolgokat fokozatosan megszokják, egymás hiányosságait is elfogadják. De mi lesz velük „azután”? Az értelmi fogyatékos felnőttgyerekek szülei leginkább attól félnek, hogy mi lesz a gyermekeikkel, ha ők kórházba kerülnek vagy meghalnak. Ezért arra nevelik a gyerekeket, hogy bármilyen váratlan, szokatlan helyzetben - bár ennek megítélése is nehéz egy értelmi fogyatékos számára - hívják a szomszédot. A szomszéd a mentő kihívásán kívül mást nem tud tenni, de értelmi fogyatékos gondozásával a testvér sem terhelhető - mondják szigorúan a szülők. „Azután”... A szakosított, bentlakásos szociális otthon nem megoldás - vélik. Több, „testvérintézményeket” is vendégül látó rendezvényen jártak már, tapasztalták, hogy nem az értelmi fogyatékosok érdekében működik ez a közeg. Kiszakítva a megszokott körülmények, társak közül a gyerekek nem tud(ná)nak létezni. Szomorúan mesélik, hogy egy ismerős gyerek, amikor a szülei egymás után meghaltak, ilyen otthonba került - egy év sem telt bele, ő is meghalt. Majd teljesen semleges hangon jegyzik meg: ezenkívül pedig két év a várakozási idő. (A megyei önkormányzat szociális osztályán nem kívántak „jósolni”, annyit azonban megtudtunk, hogy jelenleg 10-12 fő vár elhelyezésre a megyében, és ebben az évben eddig csak 2-3 fő talált otthonra.) Miskolcon 1995. április 1-jén létrehozták az Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthonáért Alapítványt. Azon fáradoznak, hogy egy állandó és átmeneti jelleggel is működő otthont hozzanak létre: végleges otthonra találhatna itt az egyedül maradt értelmi fogyatékos, de bekerülhetne az is, akinek a szüleit kórházban kezelik. Az esélyegyenlőséget meg kell alapozni Miskolc (ÉM - NyZ) - Egy értelmi fogyatékos gyereket minél korábban be kell kapcsolni az esélyeit növelő, komplex intézményrendszerbe, a Korai Fejlesztő Tanácsadó Szolgálatot is ezért alakították ki. A komplex intézményrendszert először azonban ki kell alakítani, jelenleg ugyanis az egészségügy és az oktatásügy külön-külön foglalkozik az értelmi fogyatékos gyerekekkel. Pedig már a diagnózis meghatározásában is együtt kellene működni: orvosi, pedagógiai és pszichológiai vizsgálatokra, azonos szakmai szempontok alapján megalkotott kiindulópontra volna szükség.- Korábban nem volt szabályozva az értelmi fogyatékosok esély- egyenlőségét megteremtő, és az esélyeket növelő oktatás. A '93-as közoktatási törvény fogalmazza meg először, hogy nincs képezlie- tetlen gyerek; legalább heti öt órában gondoskodni kell a súlyos értelmi fogyatékosok fejlesztéséről is - foglalja össze a tudnivalókat Cserjési Mária, a Borsod-AbaújZemplém Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézet igazgatóhelyettese, a Tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vezetője. A komplex rendszer megformálásához hozzátartozik a korai felismerés, az orvosi és pedagógiai diagnosztizálás, majd az erre épülő korai fejlesztés is. Azért nehéz minden érintett gyermeket a lehető legkorábban bevonni az intézményrendszerbe, mert a szülők nem is tudják, hogy a gyermekük értelmi fogyatékos.- A védőnő és a háziorvos felelőssége nagy, hiszen ők folyamatosan kapcsolatban vannak a csecsemővel, később a kisgyermekkel. Mint a tanulási képességeket vizsgáló bizottság tagjai többnyire csak az iskolás kor előtt találkozunk a gyerekekkel. Hozzánk irányítják ugyanis a „problémás”-nak nevezettek óvodásokat. Fejlődéslélektani szempontból viszont rendkívül fontos a születés utáni hat-hét év. Mindenki tudja, hogy ekkor lehet a legtöbbet mulasztani, ártani vagy használni - magyarázza Cserjési Mária a korai fejlesztő program kidolgozójaként. Ha a szülő érzi, hogy a gyermeke nem úgy fejlődik, mint a többiek, kérheti a vizsgálatot a pedagógiai intézet bizottságától. Ha feltevése bebizonyosodik, a gyermek a megyei pedagógiai intézet Korai Fejlesztő Tanácsadó Szolgálatának Kamilla-programján korai, egyéni vagy kiscsoportos gyógypedagógiai és pszichológiai fejlesztésben vehet részt. És mivel a szülőknek is nehéz feldolgozni egy ilyen helyzetet, önsegítő szülőcsoportokat, pár- és házasságterápiát is szerveznek. A fogékony, értékes szakasz nem vész el A gyermekkori intenzív tanulás az értelmi fogyatékosnál is fontos Miskolc (ÉM - NyZ) - Harminc éve működik Miskolcon gyógypedagógiai óvoda, de a szórólap, az információ, a tájékoztatás még most sem jut el mindenkihez. Volt, aki a szomszédjátói hallott az óvodáról, és volt, aki véletlenül járt erre... A gyermekkor a legfogékonyabb időszak. így van ez az értelmi fogyatékos gyerekek esetében is, fontos tehát, hogy minél hamarabb szakszerű, gyógypedagógiai foglalkozásokon vegyenek részt.- Értékes idő vész el, ezért kell a lehető leghamarabb szakemberhez fordulni. Kis csoportokban, pici lépésekben haladunk, sok ismétléssel, sok gyakorlással, de rendszeresen és következetesen. M unka végzésre ezek a gyerekek, az enyhén fogyatékosok kivételével, nem lesznek képesek, a célunk tehát az, hogy legalább önmagukat tudják ellátni, mosakodni, enni tudjanak egyedül. Amit az egészséges gyerek teljesen természetesen és magától értetődően csinál, azt a fogyatékos gyerekekkel meg kell tanítanunk. Meg kell tanítanunk őket például játszani is - magyarázza Boryné Rhúz Anna a gyógypedagógiai óvoda vezetője. A Tüskevár - korábban 47. Számú - Általános Iskola óvodai tagozatán már harminc éve foglalkoznak értelmi fogyatékos gyerekekkel. Legtöbbször elegen vannak, sokkal többen - a hely szűke és a kiscsoportok létszámkerete miatt - nem is lehetnének, mégis az értékes idő kihasználása miatt várnak minden rászoruló gyermeket. A mindennap ottlévők mellett rendszeresen fogadnak bejárókat is egy-egy egyéni foglalkozásra. De nemcsak az egyéni foglalkozások, hanem a kiscsoportos közösség, az értelmes időtöltés miatt is fontos az ittlét.- Sokuknak ez az első közösségük - folytatja Boryné Rhúz Anna. - A közösség pedig szükséges, hiszen a társakkal együttműködni, alkalmazkodni, elviselni, osztozkodni kell. Minden ugyanúgy folyik itt is, mint a normál óvodában, itt is az iskolára és a későbbi életszakaszokra kell felkészítni a gyerekeket.
