Észak-Magyarország, 1998. szeptember (54. évfolyam, 204-229. szám)
1998-09-02 / 205. szám
Aktuális 5 1998. szeptember 2., szerda " *'11 ' * 4 ! ** Évnyitó tudományos konferenciák Miskolc (ÉM - Hl) - A tradíciók szerint a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki Kara konferenciák rendelésével kezdi a tanévet. Mint Cselényi József, a gépészmérnöki kar dékánjától megtudtuk: szeptember 2-4-én a Lillafüreden rendezik a méréstechnikai és intelligens eszközök nemzetközi szimpóziumát, amely konferenciát első alkalommal rendezik Magyarországon. Szeptember 3-án és 4-én az 1991 óta rendszeresen megtartott, Miskolci beszélgetések nevet viselő nemzetközi szakmai szemináriumnak ad otthont az egyetem. Az idei téma: az anyagmozgatásban és a logisztikában elért eredmények. // Őszi gaztalanítás az utak mentén Miskolc (ÉM - PT) - Az esős, és téli időszak beállta előtt speciális fűkaszákkal tisztítják meg az út menti árkokat és padkákat - tudtuk meg Sajgó Tamástól, az Állami Közútkezelő Kht. ügyeletesétől. Előbb a főútvonalak mentén, majd az alsóbbrendű utak szélén is levágják az elszáradt gyomnövényeket, és a csapadékel- folyást akadályozó gazt. A padkarendező munkálatokat várhatóan október közepére fejezi be a cég a megye területén. Képünk a 37-es főút tolcsvai szakaszánál készült. Fotó: Puskár Tibor 111 ;> WlLrti OííTÍ Miskolc. Több rendelet módosítása szerepel a miskolci közgyűlés ülésének napirendjén. A borsodi megyeszékhely önkormányzati képviselőinek egyebek között arról kell dönteniük, hogy a közigazgatási hivatal törvényességi észrevételei nyomán változtatnak-e a polgármesteri hivatal szervezeti felépítéséről, a szociális ellátásokról és a lakbértámogatás helyi szabályairól, a közterületek.rendjéről szóló korábbi rendeletek előírásain. A nyilvános testületi ülés szeptember 3-án, csütörtökön reggel 9-kor kezdődik a városháza dísztermében. • Munkáspárti polgármesterjelölt. Kond- rák Mihály lett a Munkáspárt mezőcsáti polgármesterjelöltje - jelentette be közleményében a politikai szervezet. • Az MSZP edelényi polgármesterjelöltje Lukács András - tudatta a szervezet közleményben. • Ismét indul a polgármesteri tisztség megszerzéséért Fehér Attila, Felsőzsolca polgármestere. A helyi politikus, aki az elmúlt két választási ciklusban is betöltötte ezt a posztot, független jelöltként méreti meg magát, de élvezi a Fidesz - Magyar Polgári Párt felsőzsolcai szervezetének támogatását - jelentette be Fehér Attila. • Sárospataki jelölt. Az MSZP sárospataki városi szervezet a napokban döntött ön- kormányzati képviselőjelöltjeiről, illetve az általuk támogatott polgármesterjelöltről. Döntésük alapján polgármesterjelöltet nem állítanak, hanem Jánosdeák Gábor független jelöltet támogatják. Panaszok a miskolci malacokra A haszonállattartás szabályainak felülvizsgálatára készül a megyeszékhely közgyűlése Miskolc (ÉM - BA) - Szigorodnak a haszonállattartás miskolci szabályai. Az ezzel kapcsolatos döntés a héten ülésező közgyűlésre vár. A városháza azzal magyarázza a tervezett változásokat, hogy az utóbbi időben számos panasz érkezett a helybéliektől a szakszerűtlen, a közegészségügyi követelményeknek meg nem felelő haszonállattartásra. Az is indokolttá teszi az eddigi szabályok felülvizsgálatát, hogy' a peremterületek is városi jelleget öltenek, ezért e helyeken is célszerű a szigorítás. Nem tudni, hány embert érint majd a rendeletmódosítás - ismerte el Székely László, a polgármesteri hivatal osztályvezetője, aki hozzátette: csak becsült adataik vannak a megyeszékhelyen élő haszonállattartók számáról. Lóval és/vagy szarvas- marhával körülbelül ötvenen, sertéssel nagyjából ezren foglalkozhatnak. A szigorodó szabályok mintegy egyharmadukat érinthetik. A rendelet alapvetően két részre - négy övezetre - osztja a várost. Gyakorlatilag csak a külterületeken szabad a haszonállattartás (IV. övezet). Ahol egyébként tilalmas, ott egyedi mérlegelés alapján külön engedély szerezhető be (II., III. övezet) - ha az állattartás nem sért szomszédjogi érdeket, s a közegészségügyi, valamint az állategészségügyi hatóságok szerint is biztosítottak a feltételek. A mérlegelésnél azt vizsgálná a városháza, hogy a megélhetéséhez szükséges-e a kérelmezőnek az állattartás. Az övezeteken belüli utcahatárok is változnak, így például Szirmán, Perecesen és Diósgyőrben is szigorúbb feltételek érvényesülnek majd magyarázta Székely László, akitől úgy tudjuk: a polgármesteri hivatal évente nagyjából száz, haszonállat- - többnyire sertés - tartással összefüggő panaszos ügyben jár el. Az állattartás szempontjából változik a Martintelep megítélése is. A környék kezd kertvárosiasodni, egyre alkalmatlanabb a gazdasági megfontolású állattartásra. Lesz-e a városházának elég ereje érvényt szerezni az új szabályoknak? Ezzel kapcsolatban Megosztó szabályok Megoszthatja a helyi közösséget a haszonállattartásra vonatkozó szabályok változása. Ez derült ki az állattartással foglalkozók nyilatkozatából. A Martintelepen például a környék városiasodását óhajtók szorgalmazzák a szigorítást. A „martintelepe- siek”, vagyis az őslakók azonban nem értenek maradéktalanul egyet ezzel. Sokaknak a megélhetését szolgálja a hízók nevelése, ezért várhatóan egyedi elbírálásért folyamodnak majd a polgármesteri hivatalhoz. Poncsák István is ezt tenné, de úgy véli: a rendelet hatályba lépéséig teljesen felszámolja majd az időközben egyetlen jószágra apadt sertéstenyészetét. Bár szerinte a szigorúbb feltételeknek is megfelelne, új állat vásárlását nem tervezi, hiszen - mint mondja - neki ma már nem gazdaságos, ráadásul túl sok időt igénylő tevékenység a sertéstartás. Székely László nem csinált titkot belőle, hogy a hivatal munkatársai csak a tudomásukra jutott esetekben járnak majd el. Népszavazás lesz a Páncél-hegyről Sárospatak (ÉM - PT) - A Sárospatak határában fekvő Páncél-hegy sorsáról a szeptember 6-ra kiírt helyi népszavazáson dönthetnek a város polgárai. A népszavazást Szendrey Istvánná képviselő kezdeményezte annak érdekében, hogy a Sárospatakon található Páncél-hegy természetes állapotában megmaradjon, ott bányanyitásra ne kerülhessen sor. Mint arról korábban beszámoltunk, a városatyák egy kivétellel néhány hónapja úgy határoztak, hogy a Páncél-hegy területét egymillió forintért eladják egy vállalkozónak, aki az itt kitermelt követ az M3-as út építésénél értékesíteni. A Páncél-hegy sorsáért aggódok szerint viszont a bányanyitás esetén megváltozna a történelmi Sárospatak kulturális és természeti tájképe. A városban közzétett felhívás rámutat: a virágos város címre oly büszke településre érkezőket nem fogadhatja bánya látványa, mert ennek következtében jelentős mértékben lecsökkenne a város jövőjét jelentő idegenforgalom. A népszavazás kezdeményezői azt szeretnék, ha megmaradna a patakiak egészséges környezete és nyugalma, a hegy pedig nem veszítené el kirándulóhely szerepét. és nem pusztulnának el az ott élő védett növények és állatok sem. Ráadásul a hegy vonzáskörzetében lévő ingatlanok értéke is lecsökkenne. Szendrey Istvánná úgy véli, a patakiak a város történetében most először élhetnek a település közéletét érintő kérdésben közvetlen véleménynyilvánítási jogukkal, amit kemény munkával harcoltak ki Sárospatak polgárai. Ennek súlyát és fontosságát érdemes alaposan megfontolni. A Sárospatakon ezen a hét végén megtartandó helyi népszavazás csak akkor lehet eredményes, ha azon a választó- polgárok legalább fele plusz egy fő leadja voksát a szavazóhelyiségekben. Nem tanítanának szombaton Iskolakezdésről a kazincbarcikai Ságvári Gimnáziumban Elsősök avatója az udvaron. Nem érzik a változást. Fotó: Farkas M. Kazincbarcika (ÉM - Hl) - A mostani tanévkezdés sok újdonságot hozott az iskoláknak. Hogy élik meg a változásokat, vajon sikerült-e így is felkészülniük az új tanévre? Kérdéseinket a kazincbarcikai Ságvári Endre Gimnáziumban tettük fel. Most járt le az az ötéves határidő, ameddig a főiskolát végzett pedagógusoknak meg kellett szerezniük az egyetemi végzettséget ahhoz, hogy továbbra is középiskolában taníthassanak. Petróczi Gábor iskolaigazgatótól arról érdeklődtünk, hogy náluk okoz-e problémát a végzettség hiánya.- A gimnáziumban 42 pedagógus tanít, 75 százalékuk egyetemet végzett, a továbbképzéseknek köszönhetően rövidesen az arány 85 százalékos lesz. Mi a jogszabálytól függetlenül eddig is fontosnak tartottuk, hogy magasan kvalifikált pedagógusok tanítsanak nálunk. Az pedig, hogy az arány nem 100 százalékos, nem okoz problémát, ugyanis a törvény lehetőséget ad arra, hogy testnevelést, idegen nyelvet, éneket, számítástechnikát továbbra is lehessen főiskolai végzettséggel tanítani. Egyedül a félállásban könyvtárosi tevékenységet ellátó tanárunknak nincs még meg a könyvtárosi végzettsége, de ennek a feltételnek 2002-ig kell eleget tennie. Újdonság az is, hogy a tanév ezután egy héttel meghosszabbodik. A Nemzeti alaptanterv egyik alapelve ugyanis az, hogy csökkenteni kell a tanulók terheit. Ezt egyrészt a tanév széthúzásával, másrészt a kötelező heti óraszám maximálásával kívánták elérni. Az oktatási minisztérium azonban felvetette: nem muszáj az utolsó héten tanítani, a plusznapokat év közben, szombatonként is be lehet iktatni.- Nem hiszem, hogy ez jó megoldás lenne. Hiszen azokban a családokban, ahol több gyermek is van, de nem ugyanabba az iskolába járnak, kiszámíthatatlanná válhat a hétvégék tervezése. Ezért nálunk a tantestület úgy döntött, hogy az utolsó hétre tesz- sztik az évközi kirándulásokat, a legutolsó három napon pedig nem tanítunk, hiszen érdemi munkát a június közepére jellemző melegben bizonyosan nem lehet végezni. Azt hiszem, a napi terheket ezzel a rendelkezéssel nem sikerült csökkenteni, de a kötelező óraszám maximálásával sem. Ugyanis mind a szülő, mind a gyermek kívánsága az, hogy a kötelező óraszámon felül, a szabadon felhasználható órakeretet is használjuk ki. Hiszen, ha a diák nem jut megfelelő mélységű tudáshoz az iskolában, drága magánórákra fog járni. Nálunk a heti átlag 33-35 óra, ami 6-7 órát jelent naponta, egyetlen osztálynak van egy héten egy nap 8 órája. De azoknak, akik most kezdik a hetedik osztályt hatosztályos képzésünk keretében, a Nemzeti alaptanterv szerűit csak 5, illetve 5 és fél órájuk lesz naponta. Nulladik órája pedig senkinek nincs. A diákok és a változások Hornyák Judit (9/a): ^ - Sok jót halegy kicsit izgulok, hogy tudom-e majd teljesíteni a követelményeket. Hogy mit szólnék ahhoz, ha szombaton is lenne tanítás? Egyáltalán nem örülnék. Kiss László (7/e):- Még nem tudom, hol, de tovább szeretnék tanulni, ezért jelentkeztem ide, hatosztályos gimnáziumba. Általánosban elég jó tanuló voltam, és remélem, itt sem lesz semmi baj. Nem félek a gimnáziumtól, igaz, ez már komolyabb lesz. Bódis Katalin (12/e):- Bár most fogok érettségizni, még nem tudom, hol szeretnék továbbtanulni. De azt hiszem, ez az iskola jó alapot ad, hogy bárhol boldoguljon az ember. Az elméleti képzés mellett a felszereltsége is jó, internet-használatra is van lehetőségünk. Sokaknak a megélhetését szolgálja a hízók nevelése Fotó: Séllei
