Észak-Magyarország, 1998. szeptember (54. évfolyam, 204-229. szám)
1998-09-12 / 214. szám
1998. szeptember 12., szombat —!~~! .J vr 'j f • M ■- tsj •liiiLjjiJi/iii ü Ismét úti cél: Lengyelország Miskolc (ÉM - KI) - A ‘80-as évek végéig még kedvelt úti célja volt a magyaroknak Lengyelország, amely a beutazásokat tekintve akkor a világ- ranglista 60-65. helyen állt. A lengyelek tavaly már hazánkat is megelőzve 8.-ak a sorban. Évente mintegy 90 millió külföldi fordul meg Lengyelországban, ebből 19 millió turista, Magyarország „részesedése” azonban mindössze 200 ezer fő - hangzott el a Lengyel Nemzeti Idegenforgalmi képviselet tavaly novemberben Budapesten megnyitott képviseletének miskolci bemutatkozásán szerdán. Bakonyi Erika képviselet-vezető szerint ebben szerepet játszik, hogy a rendszer- változás után jelentősen csökkent az igény a volt szocialista országok iránt, s még nem történt meg az újrafelfedezés.- Pedig - fogalmazott - a mai Lengyelország nem is hasonlítható az egykorihoz. A képviselet, együttműködve megyénk utazási irodáival, információkkal, utazások szervezésével kívánja ismét vonzóvá és elérhetővé tenni Lengyelországot a magyarok számára. Évente 90 millió turista fordul meg Lengyelországban Hogy ne maradjunk hoppon Miskolc (ÉM) - Már befejeződött a nyaralási főszezon, s mostantól a jövő évi pihenés helyszínén gondolkodunk. Bár idén kevés hoppon maradt turista külföldi kálváriájának híréről hallottunk, most, a tervezés időszakában nem árt egy-két fontos tudnivalót feleleveníteni. Az utazási irodával megegyezett ár nem alku tárgya: bár az iroda ettől eltérhet, ha az utazási szerződésben a díjemelés jogát fenntartja magának az utaztató. Érdemes tehát végigolvasni a szerződést, hiszen hallhattunk már olyan esetről, amikor a legkellemetlenebb közlendő éppen a szerződés legutolsó pontjaként szerepelt igen apró betűvel szedve. Fontos tudni, hogy az utazási irodák előlegként maximum a részvételi díj 40 százalékát jelölhetik meg, a számla kiegyenlítése pedig az utazás megkezdése előtt 30 nappal kérhető. Előfordulhat, hogy meggondoljuk magunkat és az először kinézett úticél helyett másikat választunk. A helyfoglalás önmagában nem jelent kötelezettséget, de ha valaki elmulasztaná legalább 35 nappal a tervezett indulás előtt bejelenti a változást az utazási irodának, akkor kártérítésre kötelezhető. Az utazási iroda pedig csak abban az esetben mondhat le egy utat - akár az utolsó pillanatban is -, ha a célállomáson olyan váratlan események történnek, amely az utasok egészségét, életét veszélyezteti. Az utaztatót több kikötés terheli, ha le kívánja mondani a szerződésben rögzített utazást Erre például akkor nyílik az irodának lehetősége, ha a prospektusban meghirdetett legalacsonyabb résztvevői utaslétszámot nem sikerült toboroznia. Előírás viszont, hogy erre a lemondási lehetőségre az utazási szerződésben utalni kell. Nem árt még egyszer utalni rá: olvassuk el Figyelmesen az írásos tájékoztatókat, mert esetleges bosszúságokat előzhetünk meg, arról nem is beszélve, hogy az írásos anyagokból ismerhetjük meg, milyen jogok és kötelességek származnak az utazási szerződés aláírásakor. S még valami: a biztosítási díj megtakarítása nem minden esetben szerencsés. Mindenki mérje fel, mire, milyen összeghatárra kíván biztosítást kötni. Ebben a legjobb tanácsadó minden esetben saját lelkiismeretünk. Aktív pihenés: biciklivel a Csereháton Számos abaúji látnivaló és természeti szépség megtekintése egy nap alatt Miskolc (ÉM - KI) - A mostani hüvöskés időjárás - ha nem esik - kedvez a kerekezésnek, s aki szereti az aktív kikapcsolódást, tartson velünk csereháti túránkon. A Bódva és a Hernád között elterülő Cserehát déli részébe kalauzoljuk el olvasóinkat. Túránk Szikszóról indul és közel ötven kilométeres út után Encsen fejeződik be. Korai indulással egy nap alatt is megtehető a táv, de van szálláslehetőség is útközben. Első állomásunk az 1397-ben királyi városi jogot kapott Szikszó, amely történelme során többször is volt Abaúj vármegye központja. Éi’demes megtekinteSzanticskai harangláb ni a kora középkori alapokra épült/ma református templomát, amelybe 1588-ban a város lakossága menekült, amikor Rákóczi Zsigmond a település mellett ütközött meg a törökkel. Alsóvadászon, majd Homrog- don áthaladva 14 kilométer után Kupa következik. Itt a hagyományos földművelés és a házi ipar eszközeit bemutató kiállítás tekinthető meg. A főútról a piros kereszt jelű turistaútra kell letérni, s a letérőnél található kis boltnál érdeklődjünk a nyitvatartás után. Emelkedős 5 kilométeres szakasz után Felsővadász következik. A szikszói csatában is győztes Rákóczi Zsigmond egykori kastélya érdemel kiemelt figyelmet, ahol Papp Lajos egykori iskolaigazgató gyűjtötte és rendezte kiállítás látható. A kastély mellett, a katolikus templomban őrzik I. Rákóczi Ferenc adományát, az őzbőr miseruhát. Gadnát elhagyva érünk Aba- újlakra. Akinek van kedve és ideje, itt olcsón megszállhat. (Szándékunkat az önkormányzatnál előre kell jelezni.) Innen egy kaptatón felhajtva folytathatjuk utunk egyenesen Baktakék felé, vagy tehetünk egy kitérőt Szanticskára, ahol szintén van szállás és étkezési lehetőség. (Érdeklődni az abaújlaki polgár- mesteri hivatalban lehet.) Szan- ticska ma már kizárólag üdülő, hiszen egykori lakói közül már nem él senki a településen. SzéA felsővadászi Rákóczi-kastély pen felújított parasztházak között kis kápolna áll meghitt, háborít- hatatlan környezetben. Visszatérve az Abaújlak- Szanticskai elágazáshoz, földúton jutunk el a kilátóig. Innen nyílik a legszebb panoráma a Cserehátra. Tiszta időben látszik a Zempléni hegység, a Bükk és az Alacsony-Tátra is. Magunk mögött hagyva 7 kilométert érünk Baktakékre, ahol az iskolatörténeti kiállításra érdemes figyelmet szentelni, úgyszintén a görögkeleti templomra, amelyben gazdagon díszített iko- nosztáz található. Fancsal felé egy 4 kilométeres kaptatót kell leküzdeni, de a dombos vidéken a szőlőhegyek és borospincék látványa kárpótolja a biciklistát. Innen már kényelmes úton haladunk tovább Forróra, ahol Abaúj történeti múltját, néprajzának keresztmetszetét bemutató kiállítás látható. A Kakas csárda egykor a postakocsisok megállója volt. Itt pihent meg 1815-ben a Bécsi Kongresszusra tartó II. Miklós cár. Encs - túránk végállomása - innen már csak néhány kilométerre van. Borravaló - de mennyi? Miskolc (ÉM) - Tőlünk nyugatra a vendéglőkben a pincérek nem is számítanak borravalóra. A külföldön megforduló magyar turista egyrészt csodálkozik, amikor furcsa pillantások kísérik nagyvonalúságát, másrészt kellemetlenül érzi magát, ha pincér akkurátusán kiszámolja a visszajárót. Ne tekintsük ezt semmiképpen neveletlenségnek, fogadjuk el a vendéglátó ország hagyományát. Annál is inkább, mert az árlapokon feltüntetik, hogy a szervizért X százalékot számítanak fel, ezzel a borravaló kérdését elintézettnek tekintik. Magyarországot» - mint azt tapasztalhatjuk - a borravaló szinte kötelező. Korábban a számla 10 százaléka volt az irányadó, ez azonban a gyakran emelkedő árak miatt sok vendégnek irreálisam nagy terhet jelentett. Mivel a vendéglátás szolgáltatás, borravalónk nagysága megelégedettségünk mértékével legyen arányos. Legyünk öntudatosak és a hanyag kiszolgálást, a csapnivaló ételt ne jutalmazzuk. Hazánk legészakibb fekvésű faluja, a festői szépségű Hollóháza nevét a porcelángyártás tette ismertté. Aki meglátogatja ezt a csodálatos hegyközi falu, ne mulassza el megnézni a Porcelánmúzeumot. pp Graz, avagy a stájerok és a nudlileves A Mura-parti Grazban monarchiabeli hangulatokra találhatunk Miskolc (ÉM - KI) - Stájerország fővárosa, Graz igazi turistacsemege: csupa hangulatos sétány, utca, megannyi barokk épület. Ne is útikönyvből fedezzük fel a várost, először anélkül vágjunk neki. A Mura partján elterülő Graz Ausztria második legnagyobb városa, Steiermark, azaz Stájerország tartományi székhelye. Már az Osztrák-Magyar Monarchia idején is hangulatos város volt, sőt olyan nyugalmas, hogy egyenesen Pensionopolisnak, azaz a Nyugdíjasok Városának nevezték. (Persze azért, mert tisztség- viselők és tisztek álma volt idős korukban itt letelepedni.) A török időkben a területet sok pusztítás érte, ezért a város bővelkedik barokk épületekben. (Ez szomorúságot okozhat persze a gótikus építészet kedvelőinek.) A legjobb tájékozódási pontról - a főtérről - kiindulva a kis gas- sékben bolyongva váratlan meglepetések érik a sétálót: barokk épületek, portálok, szépen helyreállított ódon házak sorakoznak egymás mellett. A főtéren a diszkót körül kora reggeltől népes a piac. A tér keleti folytatásán a Herrengassén végigsétálva találjuk - többek közt - a kívülről 18. századi freskókkal díszített Festett Házat, a történelmileg és építészetileg jelentős homlokzatú és szép, reneszánsz belső udvarú Tartományi Székházat Közvetlenül mellette a Tartományi FegyGrazi hangulatok Fotó: Dobos Klára vertár, amelynek egyedülálló gyűjteménye 28 ezer lovas és gyalogos fegyverzetéből áll. Érdemes felkeresni a Joaneu- mot, a tartomány természettudományi és művelődéstörténeti gyűjteményét, amelynek Régi Képtárában neves festők - Lucas Cranach, Peter Brueghel, Tintoretto - képei tekinthetők meg. Sétánk következő állomása a Schlossberg, azaz a város fölé emelkedő várhegy. A városból több szerpentin úton juthatunk fel, s a teraszokról a városra és a Mura-völgyére nyíló gyönyörű panorámában gyönyörködhetünk. Itt áll a Graz egyik jellegzetessége, a főtérről is látható Bürger Turm, a Polgárok Tornya. Érdekessége, hogy az órájának kis mutatója mutatja a perceket, a nagy pedig az órákat. Graz megannyi - felsorolha- tatlan - látnivalója helyett végül egy anekdota, amelyet a helybeliek kedves öniróniával mesélnek. Ausztria is - miként Magyarország - fővároscentrikus, ám a „vidék” öntudata igen erős, így hát a Becsben székelő parlament stájerországi képviselője megelégelve a tartományát ért vélt vagy valós sérelmeket egy beszédében így kiáltott: A stájer vér nem nudlileves! Hogy mégis mi, az a helyszínen kideríthető.
