Észak-Magyarország, 1998. szeptember (54. évfolyam, 204-229. szám)

1998-09-08 / 210. szám

1998. szeptember 8., kedd :.j 't'i\ J :íw'j ~ IfeSS Itf-hon 6 újváros Mezőcsát ke A nyugalmazott igazgató Ároktő (ÉM - FL) - Harminc éve köl­tözött Budapest­ről Ároktőre Sí­pos Sándor. Öt évre gondolta itt- tartózkodását, az­tán egy egész életút lett belőle. Az általános isko­la éléről most vo­nult nyugállo­mányba.- 1991-ben kezdtem Kiskörén, majd Bu­dapesten tanítottam. 1968-ban költöztünk gyógyszerész feleségemmel Ároktőre, mert itt lakást kaptunk. Kezdetben Ti- szabábolnán, majd 1970-től helyben taní­tottam. Öt évre jöttünk Ároktőre, de itt ragadtunk. Rajztanárként dolgoztam, de voltam úttörőcsapat-vezető, óraadó a me- zőcsáti gimnáziumban, nyári táborok szervezője, képzőművészeti táborokban próbáltam egyengetni a tehetségesnek ítélt gyermekek útját. Nagyon furcsa ér­zés volt látni szeptember elsején, ahogy mentek a tanévnyitóra a gyerekek, ne­kem pedig már nem csengettek. Azért jöttem el, mert az igazgatói munkához szív, meggyőződés és energia kell. Az előző kettő még megvan, de az energia már kopik. Ároktő hátrányos helyzetű falu. Az itt dolgozó pedagógusok munká­ját a végvári vitézek kiállásához tudnám hasonlítani, akik nagyon nehéz körülmé­nyek között állnak helyt annak tudatá­ban, hogy a hazának itt éppen rájuk van szüksége. Nem akarok kilépni a község közéletéből, az iskolánkba is bemegyek. Sok probléma ellenére úgy gondolom, emelt fővel távozhattam. Jó tantestület van és a nehezedő körülmények ellenére jól működnek tovább. Mindig szerettem festeni, most több időm jut rá. Azokkal a kollégákkal tartom a kapcsolatot, akik alkotnak is a munkájuk mellett. Szíve­sen megyek be a mezőcsáti könyvtárba, mert ott minden könyvet megtalálok és ráadásul jól kibeszélgethetem magam. Számítógépen tanulok, hogy besegítsek a feleségem könyvelésébe. Emellett tudo­másul veszem, hogy aki nyugdíjba ment, annak nyugdíjasnak kell lennie. Hogy azt milyen tartalommal tölti meg, az az ő dolga - mondta Sipos Sándor. ■ ■/ A l U ó í, : WMVM Ifi í! • Hejőpapi - Négy évvel ezelőtt kezdték meg a gázberuházást, de a második ütem kiépítésére csak az idén futotta a községben. További 2,2 km-es szakaszon építették ki a vezetéket és 41 újabb „csonkot" létesítettek. A 3,8 millió forin­tos beruházáshoz a lakosság családon­ként 42 500 forinttal járult hozzá. A be­ruházást követően az utak helyreállítá­sát is jó minőségben végezte el a kivite­lező. @ Kesznyéten - Idén már a második utat aszfaltozzák a községben. Most a 380 m hosszúságú József Attila utat por- talanítják, jövőre legsürgősebb a Vörös­marty út javítása lenne. Hamarosan be­fejezik - a megyében talán utolsóként - az ivóvízhálózat kiépítését. A 13 km hosszúságú rendszer kiépítése 60 millió forintba kerül. Ennek 40 százalékát cél- támogatásból, 10 százalékét a vízügyi alapból megkapták. A megyei fejlesztési alaptól 13,7 milliót nyertek, továbbá ka­matmentes hitelt kaptak a tiszaújvárosi telephelyű fejlesztési alaptól. A még hi­ányzó összegeket az önkormányzat önereje és a lakosság hozzájárulása biz­tosította. A beruházást október közepé­ig fejezik be. • Sajóörös - A település önkormányzata a 90 általános iskolai tanuló részére tel­jesen ingyenesen biztosította a tanköny­veket. A 40 középiskolás személyenként 8 ezer, a felsőoktatási intézményben ta­nuló 20 sajóörösi diák 10 ezer forint tá­mogatást kap a hónap végéig. Leépülések közben építkezve Önerőből, összefogásból és pályázati pénzekből biztosítják a fejlődést A negyedikesek tantermét a kazánházból alakították ki Fotó: S.Zs. Faragó Lajos Tiszakeszt (ÉM) - A 3000 lel­ket számláló településen az egykor bejárók munkahely nélkül maradtak, a helyi üze­mekben „karcsúsítottak", az új vállalkozások pedig még csak kibontakozóban van­nak. Az önkormányzati in­tézmények megújítását mégis sikerül biztosítani. A hetvenes években különbu- szok szállították a téesz építő­ipari melléküzemágában dolgo­zókat Miskolcra lakásokat bon­A felújított óvoda Fotó: Séllei Zsolt tani. A cipőüzem nemcsak helyi­eknek, hanem a környékbeliek­nek is biztosított munkahelyet. A termelőszövetkezet megye- szerte híres volt.- Miskolcra két bejáró dolgo­zónk volna, de miattuk a Volán nem működtet járatot Tiszake- szi és Miskolc között. A szövet­kezetben a korábbi 660 fővel szemben csak 160-170-et alkal­maznak. A cipőüzem 900 fős lét­száma 200-ra csökkent. Két új vállalkozás született a faluban. A Ben-Ross Cipőipari és Keres­kedelmi Kft.-ben 60, a Szala Mó­déban 23-an dolgoznak. Mind­ketten nagyban hozzájárulnak a munkanélküliség csökkentésé­hez - ismertette a jelenlegi hely­zetet Kiss Lajos polgármester. A község évi 160 millió forin­tos költségvetésből gazdálkodik. A lakosság számához és a teen­dőkhöz viszonyítottan kis összeget pályázati pénzekből próbálják szaporítani. így jutott többek között útépítésre, így építettek kézilabda pályát a nap­közi udvarában és ennek kö­szönhetően adják át a közeljövő­ben a vezetékes ivóvíz vas- és mangántalanító berendezését. Idén a település több közintéz­ménye is megszépült.- Csodálatos dolog valósult meg nálunk - mondta Karakas- né Vas Éva vezető óvónő hi­szen teljesen új bútorokat kap­tunk, gázzal működő központi fűtést, konyhát. És nem utolsó sorban minden óvodaérett gyer­meket felveszünk, a nehezebb anyagi körülmények között ne­velkedők számára az önkor­mányzat 30-50 százalékos fizetési kedvezményt biztosít. Az általános iskola igazgatója, Molnár Balázsné arról számol be, hogy amíg három évvel ezelőtt csak egy napközis csoportjuk volt, most 310 tanulójuk közül 107 napközis. Az önkormányzat ragaszkodik ahhoz, hogy a havi 2700 forintos gyermektámogatási összeget a szülők kimondottan a gyermekekre fordítsák. Ennek köszönhetően garantált minden tanuló rendszeres étkezése és ta­nulása. Három évvel ezelőtt meg­kezdett programjuk eredménye­ként iskolájukban megnőtt a, ki­tűnő és minimálisra csökkent a bukott tanulók száma. Molnár János sportköri elnök azzal dicsekszik, hogy labdarúgó csapatuk a megyei II. osztályban a második helyen végzett, de céljuk az I. osztályba kerülés. Az önkormányzattól idén 1,5 millió forint támogatást kaptak, a szponzoroktól 400 ezret.- Az önkormányzat nehéz helyzetét ismerve több alapít­vány született az elmúlt években. Elsősorban a gyermekintézmé­nyeket támogatják, de járdaépí­tésre, sportköri öltöző építésére is az első hivő szóra mozdul a fa­lu. Tiszakeszi életrevaló telepü­lés, itt aki tud, segít - mondta Kiss Lajos polgármester. Megújult az egykori Bay-kastély Hejőbába (ÉM - FL) - Az idő­sebbek emlékezetében há­rom kastély él Hejőbábán. Az Orczy családéban évtizedek óta elmeszociális intézet műkö­dik, a Friedeké a téeszek birto­kába került, a Bay-kastély okta­tási intézménynek adott otthont. Egykori tulajdonosai Ausztráliá­ból a kárpótlás beindulásakor érdeklődtek aziránt, megvan-e még a garázs, amelyikben fiuk automobilja állt és az épület azon szárnya, amelyben a dán­dog kutyákat tartották. A nagy területet magába fogla­ló Bay-kastély hatalmas portájá­nak hátsó részéről az évtizedek során eltűntek a díszcserjék, a melléképületek anyagait a hábo- i*ú után beépítették a családi há­zakba. A faluban egykoron „szétszórt” tantermekben tanul­tak a gyerekek. A Bay-kastély volt a „kastélyiskola”, ahová a fa­lu másik végében lévő „katolikus” és a község közepén található református iskolából in­gáztak szünetekben a pedagógu­sok. Udvarán máig megmaradt a pince, díszlenek a szép gesztenye­fák és középen a kerekes kút, ápolt virágokkal körbevéve. A korszerűsített épület A Bay-kastély most megújult. Juhász Barnabás Hejőbába pol­gármestere most arról számol­hatott be, hogy az épületben működő óvodát korszerűsítet­ték. A drága hőtárolós kályhá­kat gázzal működőkre cserélték ki, belső és külső felújítására Fotó: Séllei Zsolt majdnem hárommillió forintot fordítottak, amihez a területfej­lesztési alaptól is kaptak támo­gatást. A földön már vége a dinnyeszezonnak Szakáid (ÉM) - Bár a piacokon még lehet dinnyét találni, a szántóföldeken már vége a sze­zonnak. A Búza téren végkiáru­sítás előtti helyzet tapasztalha­tó, hiszen 40 forintra szállt le a görögdinnye ára, lékelés nélkül 30-ért is adják, 3-4 kilogrammos példányát egységesen 100-ért. Rácz József nyékládházi dinnyetermesztő és családja idén Szakáid határában vert ta­nyát.- Közepes, jó közepes termés volt az idén. A tavalyitól gyen­gébb, a jövő évitől erősebb - mondja tréfásan Rácz József. Ta­vasszal sok palánta kipusztult, de a megmaradtak később jól vi­selték az időjárás további vi­szontagságait. Méa egy utolsó kóstolás az idei dinnvéből Fotó: Séllei Zsolt Ráczék nyolc hektáron ter­mesztettek dinnyét, két hektáron kaliforniai és holland vetőmag­vakból mag nélküli, pontosabban szólva magszegény görög­dinnyéket. Nemcsak a megyébe, hanem még Kenderesre is vitték, mert mag nélküli dinnyéjüknek a hü'e odáig eljutott.- Folytatjuk jövőre is, mert akinek a szüleje dinnyés volt, annak a fia is csak dinnyés le­het - mondta Rácz József. Köz­ben már kezében lobogtatja az Ócsán megrendezendő, zöldter­mesztési nyílt napra szóló meg­hívót. - Elmegyek, mert kicse­rélhetem tapasztalataimat más dinnyésekkel és megtanulha­tom, mit kell, mit lehet jövőre másként csinálni - mondta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom