Észak-Magyarország, 1998. augusztus (54. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-03 / 180. szám

1998. augusztus 3., hétfő Itt-hon 7 A határvadász Tornyosnémeti határáSlomás (ÉM - H!) - Voit már pék, sofőr, raktáros, 1996 óta határvadász. Haluska Gá­bort mindig is érdekelte a katona­élet, és - mint mondja - nem bánta meg döntését.- Ináncson élek, korábban az encsi ke­nyérgyárban dolgoztam. Bár a szakmám általános gépszerelő és karbantartó, beta­nított pékként alkalmaztak, de más mun­kaköröket is betöltöttem. Mivel világ éle­temben vonzott a katonaélet, jelentkeztem a határőrséghez. Körmenden végeztem a tiszthelyettesi iskolát, utána kerültem a tornyosnémeti határállomásra. Több mint két éve vagyok határvadász, nem bántam meg, hogy ide jöttem. Ezt a munkát, az ország védelmét hivatásomnak tekintem. És a fizetésem is jobb, mint az előző mun­kahelyemen. Egy családos embernek ez is fontos szempont. Meséli, annak ellenére, hogy szolgálata napi 12 órából áll, több ideje jut a család­ra, mint korábban.- A nappali szolgálat után egy, az éjsza­kai után két szabadnap jár, igy ki tudom pihenni magam, és sokat lehetek otthon a feleségemmel, és Dávid fiammal, aki most 13 hónapos. Határátkelőhelyen dolgozni nem a leg­veszélytelenebb feladat, de a fiatal határ­vadászt ez nem foglalkoztatja.- Tudom, hogy bizonyos veszélyekkel jár ez a munka, de erre nem gondolok. Nem is tudnék úgy dolgozni, ha folyton ez járna a fejemben... • Fancsal. A Balaton mellett táboroztak a közelmúltban a fancsali evangélikus egy­házközséghez tartozó fiatalok, egy másik csoport pedig Sátoraljaújhelyen nyaral augusztusban, hallottuk Péter Jenő fan­csali evangélikus lelkésztől. Mint mondta, a fancsali gyülekezethet mintegy 40 tele­pülés tartozik, a hívek száma félezer. Evangélikus templom Fancsalban és Her- nádvécsén van, de a lelkész vasárnapon­ként körbejárja a településeket, 3-4 isten­tiszteletet tart egy alkalommal. Hét köz­ben a gyermekekkel foglalkozik, hittan­órákon. A gyülekezet 1719 óta szervezett, mindig volt lelkészük, a 33 éve szolgálatot teljesítő Péter Jenő a 15. a sorban. • Vizsoly. Az Országos Pincebizottsághoz adott be pályázatot a vizsolyi önkor­mányzat a település alatt húzódó teljes pincerendszer feltárására. Az esőzések miatt ugyanis a fallal meg nem erősített, veremszerű pincék egy része megsüllyedt. Egy főút melletti fa például szinte telje­sen eltűnt, és a polgármesteri hivatal kertje alatti üreg is beszakadt. A gázveze­ték fektetése közben négy helyen sza­kadt be a föld, és egyes házak fala is re­pedezik. Amit tudnak, kijavítanak, de a teljes biztonság a pályázat végeredmé­nyétől függ. Agyagozás, fonás, irodalmi barangolás Harmadszor rendeztek művészeti alkotótábort a baktakéki általános iskolában Halmos Ildikó Baktakék (ÉM) - Művészeti alkotótábort 1996-ban ren­deztek - alapítványi támoga­tással - először a Baktakéki Körzeti Általános Iskolában. A gyermekeknek a táborért nem kell fizetniük, jó tanul­mányi eredményükért kap­ják ajándékba. Vannak, akik már visszatérő vendégek. Az iparművészeti technikák ta­nulmányozása mellett kirán­dulásokat is tesznek a me­gyében. A tábor vezetője a kezdetektől Varga József, az encsi Váci Mi­hály Gimnázium magyar-törté­nelem szakos tanára.- Hét évig Baktakéken taní­tottam, így szívesen vállalkoz­tam a táborszervezésre. A ko­rábbi táborozási lehetőségek anyagi lehetőségek híján be­szűkültek, így bíztam abban, hogy a környékbeli gyerekek örülni fognak, ha ide jöhet­nek. És nem is csalódtam. Az első évben a helyiek mellett Krasznokvajdáról, Novajid- rányból, Ernődről és Homrogd- ról is érkeztek táborozók. Bár nem könnyű alapítványi támo­gatásokat szerezni, eddig min­Varga József pedagógus Uvegfestményeket is készítettek a táborozók Fotó: Farkas Maya dig sikerült, most az Ifjúság Biztonságos Jövőjéért Alapít­ványnak köszönhetően lehet itt 24 baktakéki és krasznok- vajdai diák. A gyerekek július 27-től szá­mos érdekes programon vehet­nek részt, a foglalkozásokat iparművészek tartják.- A tábornak már kialakult a koreográfiája. Hétfőn tűzzomán­cot készítettek a résztvevők, kedden gyalogtúrát tettünk Szanticskára, ahol kipróbálhat­ták a gyertyaöntést, a kovácso­lást. Agyagoztak is, a tárgyakat kiégetve vihetik majd haza. Szerdán délelőtt a hidvégardói Kocsis Árpád iparművész veze­tésével fontak, délután pedig Horváth Mária pedagógus se­gítségével üvegfestményeket készítettek. Csütörtökön irodal­mi barangolásra mentünk Boldogkőváraljától Sárospata­kig. Pénteken rendhagyó iroda­lomóra, majd gyöngyfűzés, ko­rongozás szerepelt a program­ban. Úgy gondolom, a gyerekek szeretnek itt lenni, vannak, akik már az első két alkalom­mal is itt voltak. Ebből látszik, hogy ezen a vidéken is lehet jó, izgalmas, emlékezetes tábort csinálni. Aki pedig nem jött el, a tábor alatt történteket elol­vashatja majd az iskolaújság­ban, a Discimusban... Ondecs Krisztina (Bakta­kék) - Most fejeztem be a ha­todik osztályt itt, Baktaké­ken. Az alkotótáborban két évvel ezelőtt is voltam, és úgy érzem, egyre érdeke­sebb. Részt vettem a környe­zetvédelmi táborban is, de ez jobb, mert bentlakásos, és azért is, mert sok iparművé­szeti technikát kipróbálha­tunk. Nekem a fonás tetszik a legjobban. De az irodalmi ba­rangolás is nagyon jó, rengeteg dolgot megtudhatunk a kör­nyéken élt híres emberekről. Bakos Orsolya (Krasznokvaj- da) - Nekem is ez a második táborom, a tavalyi évet, hato­dik után kihagytam. Rajtam kívül még három krasznokvaj- dai jött most el, de a többieket is ismerem. Ezért szeretek itt lenni. Mindenki ismerős, so­kat beszélgetünk már az első naptól kezdve. Hétfőn este tá­bortüzet gyújtottunk, együtt énekeltünk. Nagyon jó a hangulat, Fotó: Farkas Maya A földvár emlékeit rejti a múzeum Abaújvár (ÉM - Hl) - Abaúj- vár határában frissen kira­kott tábla irányítja a látoga­tót a múzeumhoz, ahol Kecs­keméti Pál iskolaigazgató kalauzolásával megismerhető a vár történe­te, és az ásatásokon talált anyag egy része.- A dokumentumok szerint Aba­újvár földvárát a 11. század kö­zepén emelték. Ma már nem lát­ható, Ferdinánd király lerom­boltatta. A 60-as, 70-es években Gádor Judit vezetésével kétszer végeztek a területén feltárást, nagyon sok emlék került elő. Egy része a miskolci Herman Ottó Múzeumba került, egy ré­sze pedig tavaly november óta itt látható Abaújváron a Béke utca 6. szám alatti épületben. A kiállítást Gádor Judit munkája alapján Wolf Mária rendezte. Az érdeklődők láthatnak itt román kori sírkövet, bronz hajkariká­kat, fülbevalókat, övcsatokat, fegyvereket, lószerszámokat, fényképeken tanulmányozhatják a feltárt, de azóta visszatemetett templomot és a körülötte elterülő temetőt is. Vannak itt olyan fahasábdarabok is, ame­lyeket a sánc erősítéséhez hasz­náltak. Ezek tölgyből és bükkből készültek. Akácból azért nem, mert az csak Amerika felfedezé­se után került Európába. Kecskeméti Pál nagy szeretet­tel mutatja meg a tárgyakat, me­sél a vár és a falu történetéről.- Bár matematika-fizika sza­kos tanár vagyok, közel áll hozzám a történelem. Harminc­két éve élünk itt a feleségem­mel, amíg nyugdíjba nem ment, ő is a helyi iskolában ta­nított. A lányunk is itt pedagó­gus. Volt idő, amikor az uno­kánkat mindkét nagyszülője ta­nította... Bár csak alsó tagoza­tunk van, az iskola nagyon jól felszerelt, az önkormányzat mindent megad a gyerekeknek. A tanulók voltak az elsők, akik megismerkedtek a múzeum­mal. Azóta az egész országból érkeznek a látogatók. Bármi­kor jönnek, bekopoghatnak hozzánk, itt lakunk szemben, a hetes szám alatt. Szívesen meg­mutatjuk a kiállítást. Holland segítség Hernádszurdok (ÉM - Hl) ­Rendbe hozzák Hernádszur­dok református templomát. A munkát holland segítség­gel végzik. Most az épület külsejét teszik rendbe, a belső csinosítását két év múlva végzik. Aki július 14. és 23. között Hemádszurdokon járt. talál­kozhatott a holland vendé­gekkel, akik kedvesen, bár némi akcentussal, de magya­rul üdvözölték az arra járót. Az ő támogatásukkal kez­dődhetett meg a hernádszur- doki református templom felújítása.- A hollandokkal három éve él a kapcsolatunk - me­séli Konyha Béla, Hernád­szurdok polgármestere. - A szurdokról elszármazott ci- gándi református lelkésznek köszönhető az ismeretség. Eddig 1 millió forintot kap­tunk a templom felújítására. A teljes rendbehozatalra összesen 6 millió forintra van szükség, ezért az épület belseje csak két év múlva kerül sorra. A templom egyébként 1861-ben épült, legalább is a falán látható felirat szerint. Kecskeméti Pál iskolaiaazaató mutatja be a kiállítást

Next

/
Oldalképek
Tartalom