Észak-Magyarország, 1998. augusztus (54. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-06 / 183. szám

1998. augusztus 6., csütörtök Kultúra 7 Konferencia a Bibliáról Miskolc (ÉM) - A Miskolci Egyetem má­sodik alkalommal ad otthont az Internati­onal Convention of Bible Students konfe­renciának. A kétévenként megrendezendő konferenciát augusztus 8. és 15. között tartják. Tizennyolc országból mintegy ezer résztvevő hallgatja, tanulmányozza és értelmezi a Biblia különböző témáit. Augusztus 11-én, kedden délután 5 órától nyilvános előadást tartanak, amelyre minden érdeklődőt várnak. Hulot úr nyaral Dobos Klára Az ember nem hisz a szemének. Nézi a mozimű­sort, és mikor már lemondott arról, hogy valami nézhetőt találjon meglátja a Hulot úr nyaral címet. És kiugrik belőle a kérdés: hogy kerül Táti újra a mozi­ba? Na nem, mint­ha nem lenne na­gyon is időszerű csak ezt nem so­kan gondolják így. Hiszen Jacques Tati (rendezőként és szereplőként) fílmkomédiáiban éppen az - azóta igazán jellemző - elgépie- sedés, az értelmetlenül felgyorsult tempó el­len szól. A túltechnicizált civilizáció nyárs- polgári létezésmódja mellett felvillantja egy szabadabb életforma képeit, a kisvárosi idillt, az önfeledt gyermeki játékosságot -, a puszta létezés örömét. Az 1953-ban készült Hulot űr nyaral című film „főszereplője” egy kis tengerpar­ti villában szabadságát tölti. Sikerül hama­rosan nagy zűrzavart kavarnia, hiszen - Murphy „szemléltetőeszköze” is lehetne - amihez csak nyúl, az elromlik, amihez hoz­záfog, balul üt ki. Ebből lesz a poén­tűzijáték, ami a film végén egy igazi - Hu­lot által véletlenül elindított - tűzijátékkal teljesedik ki. Össze-vissza durrognak a ra­kéták -, ahogy végig a gégék... A szó szoros értelmében vett történet azonban nincs, nem bontakozik ki cselek­mény. Egyszerűen csak emberközelben va­gyunk, szemlélődhetünk, rácsodálkozha­tunk egy sokkal természetesebb világra, miközben persze nagyokat nevethetünk a helyzetkomikumokon: az ember és az ő zse­niális technikájának humoros bírálatán. Tehát, aki fordulatos, harsány, olcsó po­énokkal teli történetre számít, és nem bír­ja a nosztalgikus, békés, kedvesen szelle­mes gégék sorozatára - és a mindennapi életre - épülő képsorokat, az nyugodtan rohanjon csak tovább a következő mozi­hoz, ott talál magának megfelelő durva és közönséges, értéktelen alkotást. Aki vi­szont egy kicsit szabadulni szeretne a lé- lektelenség fogságából, az menjen a mis­kolci Hevesy-filmklubba: Hulot úr - vagyis Táti, aki éppen az idén 90 éve, hogy meg­született - jövő csütörtökig ott nyaral... Á. Tóth József fotográfus al­kotásaiból nyílik kiállítás a Miskolci Ké­pes Műhely Kisgalériájában (Petró-ház, | Hunyadi u. 12.) ma, csütörtökön délután 5 | órakor. Az augusztus végéig megte- f kinthető tárlatot Horváth Gyula költő | ajánlja az érdeklődők figyelmébe. ...»"s””..... A La Mancha táncosai a Sajó völgyében Miskolc Kazincbarcika (ÉM - VK) - A III. Sajóvölgyi Folk­lórfesztiválon a számtalan hazai és külföldi együttes között fellép a Spanyolor­szágból érkezett a San Juan Bautista együttes. A spanyol népzenét, népitáncot általában a flamencóval azono­sítjuk. A castanuela ritmusa, a sevillana lépéskombinációi, a zene és táncos lendülete magá­val sodor bennünket Andalúziá­ba. A III. Sajóvölgyi Folklórfesz­tiválon a Spanyolországot képviselő együttes előadásában mégsem a jól ismert, mondhatni biztos közönségsikert hozó fla- mencót láthatjuk, hanem Don Quijote kalandjai színhelyének, a La Mancha vidékének zenés­táncos üdvözletét élvezhetjük.- Castilla, s ezen belül a La Mancha vidéke a hagyományos spanyol mentalitás bölcsője, az emberek többsége földműves. Az éghajlati viszonyok formálták kifelé keménnyé, belül viszont életvidámmá az itt élőket - mondja Ignacio (Nacho) Manas García, az albacetei San Juan Bautista ének- és tánccsoport vezetője. - Ez a mentalitás a ze­nében is megnyilvánul: az úgy­nevezett paso doble a tánc alap­ja, amelyhez a spanyol gitár több változata, illetve a harmo­nika adja a kíséretet. A harmo­nika alig kétszáz éve tartozik a hangszereink közé, s furcsa mó­don akkor terjedt el, és honoso­dott meg, amikor Napóleon pár évre elfoglalta Spanyolországot, és egyik öccsét, Józsefet emelte a trónra. A harmonika trónfosz­tására azóta sem került sor. Szerves, nélkülözhetetlen része a La Mancha-i hangzásvilágnak. A spanyol együttes részt vett a miskolci zenés-táncos felvonuláson is Fotó: Bocsi Krisztián Nacho elmesélte azt is: a San Juan Bautista csoport tízéves fennállása alatt több jelentős fesz­tiválon vett részt, Spanyolország­ban már ismerősen cseng a ne­vük, és külföldi turnéik között a franciaországi és az olaszországi szerepléseket említi. Magyaror­szágra a Castillai Kulturális Inté­zet ajánlása alapján érkeztek. Ignacio M. García a negyven­tagú csoport erényének tartja, hogy sok fiatalt sikerült meg­nyerni a zenének, a táncnak. Spanyolországban a folklór né­pi mozgalomként indult a Fran­co diktatúra ellen. A különböző régiók identitáskeresését a hat­vanas évektől már az állam is támogatta, több száz csoport ala­kult. Az akkor elindult folyamat lendülete azóta sem tört meg. Albacetében például négy igen elismert csoport működik, de amatőr szinten több tucatra tehető az együttesek száma. A spanyol énekesek, tánco­sok, a III. Sajóvölgyi Folklór­fesztiválon nagyon jól érzik ma­gukat. Azt is elmondta Nacho: neki és csoportjának az a legna­gyobb élmény, hogy a magyar közönség igen nyitott a zenére, a táncra. Nevünk hallatán talán a flamencóra hangolódtak, de az első ütemek elhangzása után átadták magukat a zene és a tánc élvezetének, ami a fellépé­süket követő tapsból ítélve igen­csak megnyerte a tetszésüket. * A spanyol táncosok ma, csütörtö­kön este Kazincbarcikán, holnap a sajószentpéteri művelődési házban mutatkoznak be. A cigány szerepében Szegedi Dezső Budapest, Miskolc (ÉM) - A Csemer Géza által alapított Ci­gány Színház Társulás tűzte műsorára Szigligeti Ede Cigány című darabját. A főszerepet a miskolci Szegedi Dezső kapta.- Ha nem is minden szerepet, de talán a jelentősebbeket ci­gány származású művészek játsszák. A miskolci közönség ismerheti Tilless Évát, aki ko­rábban szubrettként mutatko­zott be nálunk. Horváth Kálmán neve pedig a Ki mit tud?-ból le­het ismerős, és persze szerepel Csemer Géza is - mondta a be­mutató előtt Szegedi Dezső, a Miskolci Nemzeti Színház művésze. A darab bemutatóját tegnap este Budapesten a Talentum Kulturális Fórum székházában tartották, ma, holnap és holnap után a Szentendrei Teátrumban játsszák. A Déryné-díjas színművész egyik legnépszerűbb alakítása az elmúlt évadban Miskolcon Tevje, a zsidó tejesember volt A könyvtárakban is nyár van Miskolc (ÉM) - A könyvtá­rak nyári nyitva tartása ál­talában augusztusban is módosulni szokott. Igazod­va kicsit a szeptemberi, megszokott rendhez. Miskolcon a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár augusztus 24-éig rövidített nyitva tartás szerint, de már teljes szolgálta­tással várja az olvasókat: hét­köznapokon reggel 8 órától dél­után 4 óráig. A Városi Könyv­tár fiókkönyvtáraiban viszont nem történt változás, az eddig is megszokott időben várják az olvasni vágyókat, vagy a köl­csönözni kívánókat. A József Attila Fiókkönyvtár is kinyi­tott már, egyedül a Tompa Mi­hály Fiókkönyvtárban „tart” még a nyár: délelőtt 10 óra he­lyett fél 11-kor nyit ki az intéz­mény. A szerencsi Városi Könyvtár júliusban volt zárva, hétfő kivételével, munkanapo­kon délelőtt 9 óra és délután 5 óra között, szombaton pedig délelőtt 9 órától délután 4 órá­ig fogadja a látogatókat. A sátoraljaújhelyi Városi Könyvtár kéthetes szünet után augusztus 3-án nyitott ki újra: hétköznapokon délelőtt 11 óra és este 6 óra között vehetők igénybe a szolgáltatások. Mezőkövesden a nyári sze­zon idején hétköznapokon délután rövidebb ideig várják az érdeklődőket, szombaton pedig egyáltalán nem tart nyitva a Városi Könyvtár. Szeptembertől azonban este 6 óráig szolgáltatnak, és szom­baton is várnak mindenkit. Elisabeth Szegeden Szeged (MTI) - Lévay-Kunze: Eli­sabeth című musicalje lesz a Sze­gedi Szabadtéri Játékok idei évadjának következő bemutatója. A hét végén (pénteken és szombaton) harmadszor tér visz- sza a Dóm térre az előző két esztendőben nagy sikert aratott rockopera. A két előadásra min­den jegy elkelt. Menedzserképzés Miskolc (ÉM) - Ki is az a kultu­rális menedzser? Hogyan lehet valakiből kulturális menedzser? mit kell tudni ahhoz, hogy valaki jó kulturális menedzser legyen? Hogyan lehet ma a kulturális pia­con talpon maradni? Miből és ho­gyan finanszírozható a kultúra? Ezekre és még számos, a kul­túra területén felmerülő kérdés­re keresi és adja meg a választ az a felsőfokú, két szemeszteres képzés, melyet a TIT B.-A.-Z. Megyei Szervezete indít szep­tember 24-én (Miskolc, Széche­nyi u. 14. telefon: 46/354-011). Nagy Ibolya anyaszerepben Nagy Ibolyát, a Miskolci Nemzeti Színház primadon­náját legutóbb a My Fair Lady, a Leányvásár és a Traviata előadásain láthat­tuk. De a művésznő eleget tett számtalan meghívás­nak is. így például jobbnál jobb primadonnaszerepek­ben játszott Debrecenben, Nyíregyházán, Veszprém­ben, és vendégszerepeit Né­metországban. Persze, az utóbbi időben már legin­kább a családja kötötte le a figyelmét. Június 18-án megszületett kislányuk, Barbara. Közben nagyfiúk, az édesapa nevét viselő Si­mon Imre is 3. osztályos ta­nuló lett. Amikor további terveiről kérdeztük Nagy Ibolyát, Barbara türelmet­lenül hívta édesanyját. így tőle kaptuk a választ: a művésznő számára most az anyaszerep a legfontosabb.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom