Észak-Magyarország, 1998. augusztus (54. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-05 / 182. szám

1998. augusztus 5., szerda Kultrúra 7 Szervét a Színházban Miskolc (ÉM - FG) - A Miskolci Nemzeti Színházban régen láttuk. Pedig még min­dig miskolci színészként tartjuk számon, hiszen ő volt Hamlet, ő volt Cyrano, ő volt Béni gróf, és vele vártunk Godot-ra is... Szervét Tibor emlékezetes miskolci alakítások után szerződött Budapestre. Most a Színház cimű folyóiratban láthat­juk viszont a művészt. Koncz Zsuzsa rendkívül kifejező portré­kat készített a töprengő, álmodozó, elmé­lázó, vívódó, bosszankodó, majd meg- nyugvó művészről. Hozzáigazíthatóak ezek a képek a Dömötör Adrienne által készített beszélgetés egy-egy gondolatkö­réhez. „Beleszerettem a világba” - hirdeti az írás címe, de ezt csak a beszélgetés végén mondja ki Szervét. Előtte mélyen önma­gába néz, és mi, olvasók is kénytelenek vagyunk elgondolkodni életünk legfonto­sabb kérdésein. Mert Szervét Tibor úgy beszél eddigi pályájáról, sikereiről, ku­darcairól, a színészi lét értelméről, mint­ha közben el is felejtené, hogy színész. Verebest idézi, aki egyszer azt mondta ne­ki: „nem azért vagyunk emberek, hogy színészek legyünk, hanem azért vagyunk színészek, hogy emberek lehessünk.” No, ezzel nem sok mindent tudott kezdeni a pályakezdő művész. Nem értette: hol van a hivatás, az ambíció?! Aztán „minden egész eltörött”, sok-sok harc, belső küzde­lem után jutott el Marcus Aureliushoz, aki ugyancsak kérdez: „miért foglalkozol azzal, hogy más emberek magatartását megváltoztasd, amikor önmagadnak vi­szont hatalmában vagy?!” „Napról napra tapasztalom, milyen ne­héz az embernek rendesen összeraknia magát...” - mondja Szervét. Neki mintha sikerült volna „összekalapálnia” szemé­lyiségének új szerkezetét. „Érzem, nyu- godtabb, csendesebb vagyok, és szűnőben vannak a gyomorremegések, gyarapodó- ban az örömök. Elnéztem a többnapos esőt meg a sok búval bélelt embert: hát nem látjátok, milyen szép is ez? Igen, újra beleszerettem a világba.” KTfT IffElo* ... .. B • • A Bányász Fúvószenekar ad koncertet augusztus 9-én, vasárnap délután 5 órá­tól Miskolctapolcán, a Miskolci Nyár ren­dezvénysorozat keretében. • A IV. Tokaji Borfesztivál augusztus 7- én, pénteken délelőtt 10 órakor szakmai nappal kezdődik. De a szervezők az egész hétvégét kitöltő, sokszínű programmal várják az érdeklődőket. Lesz néptáncbe­mutató, bábelőadás, gyermekműsor, ut­cabál, pogácsasütő- és halászléfőző-ver- seny. A zárókoncertet augusztus 9-én es­te 6 órától a Miskolci Dixieland Band együttes tartja. • Á. Tóth József fotográfus alkotásaiból nyílik kiállítás a Miskolci Képes Műhely Kisgalériájában (Petró-ház, Hunyadi u. 12.) augusztus 6-án, csütörtökön délután 5 órakor. Az augusztus végéig meg­tekinthető tárlatot Horváth Gyula költő ajánlja az érdeklődők figyelmébe. Irodalmi est Mezőkövesd (ÉM) - Fülöp Kálmán erdé­lyi magyar költő irodalmi estjét rendezi meg a Matyóföldi Alkotók és Művészet- pártolók Egyesületének írócsoportja au­gusztus 6-án, csütörtökön este 6-tól Mezőkövesden a Mezőgazdasági Gépmúze­um matyó szobájában. A Nagykendről érkező költő alkotói munkásságának meg­ismerésén túl az érdeklődők tájékoztatást kaphatnak az erdélyi magyarság életéről, gondjairól. Presbiteri konferencia Erdőhorváti (ÉM) - Hegyaljai presbiteri konferenciát rendez augusztus 8-án, szom­baton délelőtt 10 órától az erdőhorváti re­formátus egyházközség elnöksége a helyi református templomban. A kezdő áhítatot Börzsönyi József esperes tartja, majd Szathmáry Sándor professzor A presbiter és a Biblia címmel tart előadást. Az új egyetemes magyar református liturgiáról Sándor Endre beszél. Délután Bölcskei Gusztáv püspök, a zsinat lelkészi elnöke beszél arról, hogy mit vár a magyarorszá­gi református egyház vezetése a pres­biterektől. A szerep ugyanaz - mégis minden nap más Schubert Éva Miskolctapolcán délelőtt fürdőbe, esténként „színházba jár” Schubert Éva Seres Ildikóval Fotó: Dobos Klára Mikita Gábor Miskolc (ÉM) - Ebből a szerepből nem lehet kiöre- edni - mondja Schubert va, aki most a tapolcai sza­badtéri színpadon játssza ugyanazt a szerepet a Bubus című darabban, amit közel 20 évvel ezelőtt a Vidám Színpadon. • Ebben a Vaszary-darabban a mama szerepét annak idején még túl fiatalon játszottam: aki akkor a lányomat alakította, ugyanannyi idős volt, mint én... Jó érzés újra játszani. Hiszen minden nap más, minden szituá­ció más, mások a partnerek is, úgyhogy sok örömöm van benne. □ Tényleg kiugró előadás volt az a Vidám Színpadon, vagy in­kább annak szólt az érdeklődés, hogy újra lehetett a külföldre tá­vozott, háború előtti sikerszerző darabját játszani? • Az emberek nem nagyon törődnek azzal, ki a szerző. Egy­szerűen jó bohózat volt... Akkor még élt is Vaszary, de már na­gyon beteg volt, nem tudott ha­zajönni a bemutatóra. Később aztán megnézte a Vaszary Piri unokahúga, meg eljöttek a Tu- ray Idáék, akik szintén jóban voltak Vaszaryékkal. Nagyon él­vezték és szerették az előadást. Tényleg jól ment a darab, és sze­rintem még ma is menne, csak Bodrogi unta játszani, és levette a műsorról... Játszottuk Bécsben is. Hivatalosan nem volt szabad kivinni, így aztán úgy mentünk, mint privátok, és mindenki ma­ga vitte a ruháját. Igen ám, csak a zenekarnak vinni kellett a hangszereket is. Nyolckor kezd­tünk volna, de hétkor még a ha­tárról telefonáltak, hogy nem engedik át a zenekart. Akkor gyorsan megbeszéltük, hogy ki­hagyjuk a számokat, de az utol­só pillanatban csak megérkez­tek. A Collegium Hungaricum- ban azt mondták, adnak díszle­tet, hisz mi kell ehhez, egy asz­tal meg két szék... Csak a har­madik felvonásba kell a Vadász­kürt szállodát idéző díszlet. A Vidám Színpadon gyönyörű tró­feák voltak a falon, a Collegium Hungaricumban viszont egy ter­mészetrajzi szertárból kitömött baglyot meg sast hoztak... Aztán játszottunk az összes nagy sport- csarnokban: Pécsett, Szegeden, Kaposvárott, Győrött, Miskolcon pedig a Rónaiban. □ Miskolctapolcán azért is ját­szanak szívesen a színészek, mert napközben kipihenhetik az évad fáradalmait... • Én először játszom itt, és tényleg egész délelőtt a barlang- fürdőben vagyok, de jái-tam már a sziklakápolnánál is. Csak iszo­nyú itt ez a sok szúnyog, meg le­het tőlük őrülni. Rengeteget ját­szottam szabadtéren, Pécsett a Barbakán-árokban, a Margitszi­geten, a Városmajorban, de soha nem tapasztaltam, hogy lett vol­na szúnyog... Én egyébként nem tudok pihenni, nekem a pihenés fogalma úgy ismeretlen, hogy tétlenséget jelentene. Most is fordítok egy darabot. Korábban fordítottam egy-egy könyvet Az- navourról meg Piairól, legutóbb Mirelle Mathieuről, de lehet, hogy az sose fog kijönni, mert vezetőváltozás van a kiadónál. Most minden olyan átmeneti, semmire nem lehet számítani. Én meg borzalmasan könnyel­mű vagyok, soha nem biztosí­tom be magam. Rengeteg szere­pet ígérnek, aztán nem tartják be. Beugrottam például egy dél­előtt hiba nélkül Muráti Lili szerepébe. A színház vezetői le­térdeltek elém, megígérték, hogy a következő darabot nekem hoz­za ki a Karinthy Színház, azóta jóformán nem is köszönnek. Ma­gát Miskolcot sem szeretem, mert a színház barátságtalan volt velem - amikor itt rendez­tem a Szépek szépét, nagy siker volt, mégis nagyon félvállról vették... De ez itt nagyon kelle­mes hely, itt sok mindent szíve­sen eljátszanék... * A Bubus című zenés bohózatot augusztus 8-án, 9-én, 10-én és 11- én este fél 9-től láthatja a mis­kolctapolcai Akropolisz Szabad­téri Színpad közönsége. Taijáni fúvósok mezőkövesdi táborban Mezőkövesd (ÉM) - Az el­múlt nyáron Olaszországban vendégszereplö salgótarjáni Akkord Kohász Fúvós Kis­együttes augusztus elején Mezőkövesden rendez zenei tábort. Az egy hét alatt öt hangversenyt adnak. Az Akkord tagjai könnyű meló­diákkal szórakoztatják majd a Salgótarjáni Acélgyár Rt. üdü­lőjének lakóit, promenád kon­certet adnak a Zsóry-fürdőben, de a legkomolyabb hangverse­nyük a mezőkövesdi Szent László-templomban lesz augusz­tus 9-én, vasárnap délelőtt fél 10- től. A táborban készül fel a csapat a rövidesen kezdődő hangver­senyszezonra. Az együttes haza­térte után ismét rejtekhelyre vo­nul, hogy az ugyancsak sűrűnek ígérkező augusztus második felétől szeptember végéig tartó programsorozat előtt folytassa a télen megjelenő kazettájuk zenei felvételeit. Az Akkord Kohász Fúvós Kisegyüttes megalakítá­sához Salgótarján finn testvér- városában - Vantában - mű­ködő szimfonikus zenekar va­dászkürtösei adták az ötletet. 1981-ben négy Nógrád megyei vadászkürtös alapította az együttest. Azóta esetenként to­vábbi közreműködőkkel is bővítik a zenekart. Komoly- és könnyűzenei műsoraikkal az önálló fellépéseken túlmenően családi, társadalmi és egyházi ünnepeken egyaránt közremű­ködnek. Az együttes fő céljai: megismertetni a közönséget a komoly- és a könnyűzene-iroda­lom fúvós kamaramuzsikájával, hozzájárulni családi, társadalmi és egyházi ünnepeink meghittsé­géhez, megkedvelteim a fiatal muzsikusokkal ezt a speciális területet, gyakorlási és fellépési lehetőséget biztosítani a fiatalok számára, baráti körben mások szórakoztatására és saját örö­mükre együtt muzsikálni. nn" ' x "t luve-tevok a Csereháton Illyés Gyula fergeteges komé­diáját, a Túvé-tevőket tegnap este Szanticskán mutatták be a debreceni Kuckó Művész­tanya színjátszói. A második alkalommal Csereháton tur­nézó társulat az eredeti ter­vek szerint ma este 8-tól Kányban, holnap Perecsén, holnapután pedig Krasznok- vajdán mutatja be az Illyés- vígjátékot. Bár - ahogy ezt már a tavalyi vendégjátékaik során tapasztaltuk - az elő­adások kezdési időpontja vál­tozhat, készséggel igazodnak a helyi szokásokhoz: a misék rendjéhez, a fejés idejéhez... Sőt, a közönség kívánságának megfelelően szívesen előadják többször is a darabot. Képün­kön a társulat vezetője, az előadás rendezője, Szent- györgyi Rozi a gazdasszonv szerepében, és a gazda. Ko­vács István.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom