Észak-Magyarország, 1998. augusztus (54. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-25 / 198. szám

1998. augusztus 25., kedd V '-ITH. ­wuí iamXu MF .id M w.W.'ijw ^J..' w J .. V,wí,í w ,yv :< !) -7Í :\ . . Fogyunk Görömbölyi László Egy kisváros - ha csak képletesen is - el­tűnt Magyarország térképéről: a Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint az év első felében 21 553 fővel csökkent az ország la­kossága. Borsod-Abaúj-Zemplén megye tizen­hét városa közül - beleértve a megyeszékhe­lyet is - mindössze háromnak, Miskolcnak, Ózdnak és Kazincbarcikának nagyobb ennél a népessége. Fagyunk tehát tovább, s ha nem változik a tendencia, öt-hat év múlva változtatnunk kell a gyakran használt nyelvi panelen: ha pontosak akarunk lenni, a „tízmilliós" ország helyett „alig tízmilliósat" kell mondanunk. Most még száztizennégyezerrel fölötte va­gyunk a bűvös határnak. Ennél a kerek tízmilliónál persze sokkal fontosabb, hogy vajon miért születik tovább­ra is kevesebb gyerek annál, amennyien eltá­voznak közülünk; egyáltalán, miért születnek évről évre kevesebben? Ezer oka lehet ennek, alighanem hibát követ el, aki egyszerű választ próbál adni a kérdésre. Nyilván szerepet ját­szik ebben a lakosság életkorstruktúrája, az idős népesség arányának növekedése (ami­nek ugyancsak több oka van, s csak egy az újszülöttek alacsony száma), mint ahogy gyakran hivatkoznak arra is, hogy a népes­ségfogyás általános jelenség a modern társa­dalmakban. Talán a kérdés összetettsége ellenére sem tévedünk nagyot, ha azt gondoljuk, hogy a megfontolt gyerekvállalásnak (vagy éppen gyerek nem vállalásnak) egyik fő oka na­gyon is könnyen meghatározható. A jelenle­gi lakáshelyzet és jövedelmi viszonyok köze­pette aki gyereket vállal, évtizedekre vállalja a hasonló anyagi helyzetben lévő, de gyer­mektelen kortársaihoz képest lényegesen alacsonyabb életszínvonalat is. Aminek jól kimutatható oka: a társadalom sokkal ke­vésbé támogatja a családokat annál, amennyibe a gyerekek nevelése, iskoláztatása kerül. Következésképpen: aligha várhatjuk a né­pesség növekedését mindaddig, amíg az ép­pen aktuális kormány nem lesz képes e téren széles társadalmi rétegek számára érzékelhe­tő változtatásokra. 5 ez még akkor is valószl- nűsithető, ha jól tudjuk azt is: a gyerekválla­lás, az utódok felnevelése nem csupán (sőt, szerencsére alapvetően nem) racionális gaz­dasági kalkulációk által megalapozott dönté­sek következménye. • Agyoncsapta a gerenda. Rázuhant egy betongerenda Bánszálláson - bontási munkálatok közben - egy 46 éves helybé­lire. A férfi a helyszínen meghalt. • Leszedték a csatornát. Veszélyeztette a sátoraljaújhelyi Kazinczy utca forgalmá­nak biztonságát tegnap egy meglazult, törmelékkel teli csatorna. Ezt a helyi tűz­oltók távolították el, megszüntetve ezzel a baleset veszélyét. • Halott a kútban. Halott férfit emeltek ki tegnap délután egy borsodsziráki kút- ból a kazincbarcikai tűzoltók. A halál okát vizsgálják. Tűbarátság. A Miskolci Szilánkos Foltvarrókör, a Tiszaújvárosi Foltvarró- kör és a Guzsjev Díszítőművészeti Szak­kör munkái láthatóak Tiszaújváros váro­si kiállítótermében. A Tűbarátság címmel nyílt kiállítás szeptember 4-ig látogatható. Fotó: Dobos Viktor Nappal 110, éjszaka 33 autó ment Kevés a sürgős eseteket a helyszínen megoldani képes mentőautó a megyében Miskolc (ÉM - NyZ) - Baleset történik éjszaka a megye egyik határ menti kistelepü­lésén - milyen ellátásban ré­szesülhet a sérült, és milyen gyorsan oldódik meg az ellá­tása? Ezt a kérdést próbáltuk áttekinteni. A megyében összesen tizenki­lenc mentőállomás működik, ezek közül nyolc regionális, egy pedig városi és megyei központ. A beteg- és a sürgős­ségi esetek ellátását a megyei és a térségi központok koordi­nálják. Nappal összesen száztíz mentőautó szállítja és látja el a betegeket, a regionális köz­pontoknak hat-nyolc, a miskol­ci állomásnak tizennyolc-tizen- kilenc autó a kapacitása. Szál­lítóautó minden mentőállomá­son van, esetkocsi csak a kis­térségek gócpontjában, roham­kocsi pedig csak a megyeszék­helyen található. Esetkocsi huszonnégy órás szolgálatban csak Miskolcon, Ti- szaújvárosban, Ózdon és Sátor­aljaújhelyen működik. Kazinc­barcikán és Szerencsen tizenkét órás, Encsen és Mezőkövesden pedig nyolc órás az esetkészült­ség. A nap más szakaszaiban és a perem-mentőállomásokon a huszonnégy órás szolgálatot csak szállítóautóval tudják telje­síteni. Egy-két - Miskolcon a legtöbb: négy - gépkocsi műkö­dik ilyenkor, több tíz település, több tízezer lakos ellátásához vi­szont nem mindig elegendő ez a Miskolc (ÉM - KI) - A Magyar Mikrobiológiai Társaság évente rendezi meg egy-egy vidéki városban éves nagy­gyűlését. Idén a Miskolci Állategészségügyi Intézet volt vezetőjére, Áldásy Pálra is emlékeztek. A vírusokkal, baktériumokkal, gombákkal foglalkozó tudomány - a mikrobiológia - mintegy 250 képviselője tanácskozik augusz­tus 24-e és 26-a közt a miskolci Egyetemvárosban. Az ülés szer­vezője az 1951-ben alakult Ma­gyar Mikrobiológiai Társaság, A lényeg a gyorsaság Fotó: B. T. mennyiség. Megoldásként - ha a lehetőségek engedik - több bete­get is felvesznek a mentők, vagy pedig a szomszédos állomásról kérnek segítséget - mondják a mentőtisztek.- Jónak mondható az ellátott­ság, tizenöt perc alatt minden településre elérünk. Sátoraljaúj­hely és Mezőkövesd környékén ugyan van néhány olyan telepü­lés, amelyek adottságaik miatt nem érhetőek el negyedórán be­lül, de ezeknek a száma kevés - mondja Petik Edit a miskolci ál­lomás vezető főorvosa. - Nagy szükség lenne viszont több, éj­szaka is működő esetkocsira. Mert, ha Miskolcon van a kocsi, valamint a B.-A.-Z. Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer­ellenőrző Állomás, az ÁNTSZ és a Miskolci Állategészségügyi Intézet. A mikrobiológia számos szak­területének képviselőit fogja össze a társaság, s bár az orvo­sok, az állatorvosok, a bakterio­lógusok és virológusok különbö­ző területeken végeznek kutatá­sokat, a jelenlegi tudományos módszerek mégis összekötik eze­ket. Minárovits János főtitkár szerint a konferencia ezért kivá­ló terepet biztosít módszertani tapasztalatcserére. A főtitkár akkor negyedórán belül elérünk a helyszínre, ha nincs, akkor vi­szont hosszabb időbe telik a ki­érkezés. A statisztikai adatok is azt mutatják - és ezt a tizenkét órás kazincbarcikai mentőállomáson meg is erősítik hogy az esetek többségében szükség lenne eset­kocsira, hiszen az egy „mozgó intenzív osztály”. Esetkocsi nél­kül így a kazincbarcikai mentő- állomásról a városi kórházba mentik a rászorulót, és oda ké­rik a miskolci esetkocsit - ez vi­szont akár huszonöt percre is megnyújtja az időt. Sürgős esetben Szerencsen is Miskolcról kérnek esetkocsit. Mindennapos eset, hogy a kért úgy véli, szerencsésnek mond­hatják magukat abból a szem­pontból is, hogy a mikrobiológia elméleti és alkalmazott kutatása közel áll egymáshoz. Magas színvonalú hazánkban az ered­mények ipari felhasználása is, gondoljunk csak a mezőgazda­ságra, ezen belül is a borászat­ra, valamint az állattenyésztésre vagy a gyógyszeriparra. Az idei konferencián - emlék­ülés keretében - méltatták Áldásy Pál munkásságát, aki a Miskolci Állategészségügyi Állomást az alapítástól, 1955-től 32 éven át vezette. segítség elindul a megyeszék­helyről, Szerencs felől pedig elindítják a beteget vivő szállító­autót - útközben aztán átadják a beteget.- Mindig aszerint küldjük ki a kocsikat, hogy mi történt és hány sérült van a helyszínen. A legfontosabb mindig az ellátás, a szállítás csak ezután következik. Terület szerint vagy a megyei, vagy a városi kórházba szállít­juk el a sérülteket. Rohamkocsit csak nagy balesetekhez, na­gyobb belgyógyászati esetekhez küldünk. Van, amikor huszon­négy órán keresztül folyamato­san dolgozunk, és előfordul, hogy kevesebb a hívás - mondja Petik Edit. Diósgyőr története megvásárolható Miskolc (ÉM) - A Tanulmá­nyok Diósgyőr történetéhez című kiadványsorozat nem­régiben újabb két kötettel gazdagodott. A tanulmányso­rozatnak már korábban nap­világot látott két kötete, így összesen négy „diósgyőri” té­mában - a vas- és acélgyár története, Diósgyőr vára és uradalma a XVI. században, egyházak és iskolák valamint a diósgyőri kolónia története - nyerhetnek nagyobb tájéko­zottságot az érdeklődők. A köteteket a Megyei Levéltár­ban lehet megvásárolni, köte­tenként 560 forintért. A sürgősségi betegellátás fogalmai iskolát végzett mentőtiszt, mentőápoló és gépkocsiveze­tő dolgozik rajta. Bizonytalan rosszullét, epilepsziás roham, friss sérülés, hirtelen vérnyo­más-ingadozás, elmebeteg el­szállítása esetén küldik ki. • Szállítókocsi - Mentőápoló és gépkocsivezető dolgozik rajta. Előre meghatározott és kért betegszállítást és azokat az azonnali feladatokat látja el, ahol nem kell mentőtiszt vagy orvos. Abban az esetben is azonnal elszállítja a bete­get, ha a körzeti orvos úgy rendeli. Mikrobiológus-találkozó Miskolcon Magyar tudósok éves nagygyűlése zajlik a napokban • Sürgősségi eset - A közte­rületen vagy a lakásban tör­tént baleset, rosszullét, a hir­telen fellépő szédülés, a hat órán belüli sérülések, az égés, a mérgezés, a lábtörés, a kéz­törés, a gázolás minősül an­nak, továbbá az is, amit orvos még nem látott. O Rohamkocsi - Szakorvos, mentőápoló és gépkocsivezető dolgozik rajta. Nagy balesetek­hez, nagyobb belgyógyászati esetekhez, mellkasi fájdalom­hoz, újraélesztéshez, eszmélet- vesztéses állapothoz küldik ki. • Esetkocsi - Egészségügyi fő­Tanácsok csak személyesen - és pénzért A nemzetközi oltóhely nem ügyelet, de szükség esetén rugalmasan kezeli az ügyeket Miskolc (ÉM - SZN) - A kül­földi utazás, hosszabb kinn- tartózkodás előtt kötelező, vagy ajánlott védőoltásokat egy kivételével a miskolci nemzetközi oltóhelyen, hét­főnként délelőtt 9-12 óra kö­zött adják be. A művelet ter­mészetesen önköltséges, azaz többnyire súlyos ezre­sekbe kerül. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) miskolci nemzetközi oltóhelyén az elmúlt hét hétfőjén nem iga­zán volt csúcsforgalom. Délelőtt 11 óráig „egy szem” tengizi mun­kavállaló jelentkezett védőoltás­ra. Nincs ez mindig így. A forga­lom változó, s nem feltétlenül szezonális: külföldi munkára utazók az év bármely napján je­lentkezhetnek. A leggyakoribb az ázsiai - volt szovjet tagálla­• Miskolc ­Meggyesalja u. 12. • Budapest­IX. kér., Gyáli u. 2-6. mokbeli - munkavállalás, sláger az amerikai tanulmányi út, egy­re több az utazási irodák által szervezett egzotikus nyaralás, ritkábban előfordul afrikai, tá­volkeleti magánút is, de ma már az sem kuriózum, hogy módosab­bak télen utazzanak a trópusok­ra. Összességében mégsem olyan jelentős a forgalom, hogy érde­mes volna naponta félfogadást 'tartani. Akad, akinek ez nem tet­szik, a legtöbben azonban alkal­mazkodnak a rendhez. Az ajtón a július 1-je óta érvényes tarifa- táblázat mutatja, nem célszerű üres bukszával érkezni, az oltóa­nyagárak többnyire négy számje­gyűek. Részletes felvilágosítást pedig kizárólag személyesen, szintén a központilag megállapí­tott térítési díj ellenében adnak.- Nem azéi-t nem tájékoztatjuk telefonon az érdeklődőket, mert mindenáron be akarjuk szedni a tanácsadásért járó 1200 forintos összeget. Ha például egyszerre többen jönnek, természetesen egyszer számoljuk fel az infor­mációszolgáltatást - magyarázza Asztalos Ágnes megyei epidemio- lógus tisztiorvos. - Telefonon sok minden félreérthető lehet, s ilyenkor mindenre kiterjedő, pontos adatokról van szó. Hová, milyen célból, mennyi időre, mi­lyen körülmények közé utazik valaki, korábbi oltások, higiénés szabályok, s a többi. A megye tá­volabbi településein lakók általá­ban idetelefonálnak, ilyenkor el­mondjuk, mennyibe fog kerülni az oltóanyag, mikor jöjjenek. Munkavállalóknál előfordul, hogy egy-két napon belül kell utazni, ilyenkor soron kívül fo­gadjuk őket. Ám, ha valaki szer­dán délután 3-kor esik be, nem feltétlenül talál itt bennünket, mert ketten végezzük az oltást, s megyei intézmény lévén vidékre is járunk, itt pedig nincs ügyelet. Tífusz, malária, kolera A WHO (Egészségügyi Világ- szervezet) minden évben elké­szíti a különböző országokban előforduló betegségek, a kötele­ző, vagy ajánlott védőoltások kiadványát. Nem ritka, hogy a fogadó külföldi intézmény, cég tesz kötelezővé valamilyen ol­tást. A háziorvosoknak nem fel­adatuk, hogy ilyen jellegű is­mereteik legyenek, viszont se­gítséget, információt bármikor kérhetnek az ÁNTSZ nemzetkö­zi oltóhely, vagy a Klinikai Vé­dőoltási Tanácsadó szakfőorvo­sától. A WHO rendelkezése sze­rint a sárgaláz elleni oltást Ma­gyarországon egy helyen, Buda­pesten, az Országos Epidemio­lógiai Központ nemzetközi oltó­helyén adják be. A nemzetközi oltóhelyeken a további széru­mok akár egyszerre is beadha­tók: a diftéria és a tetanusz el­leni kombinált, valamint a jár­ványos gyermekbénulás elleni emlékeztető oltások, a tífusz el­leni egyszeri védőoltás és a fer­tőző májgyulladás A típusa el­leni passzív oltás, amely az el­lenanyagot tartalmazza és. 3-6 hónapra ad védettséget. A kole­ra elleni oltás ugyan létezik, de csak viszonylagos védettséget biztosít - a betegség a higiénés szabályok betartásával is ki­védhető. Malária elleni gyógy­szert, valamint hepatitisz A és B oltóanyagot a háziorvos ír fel, illetve ad be.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom