Észak-Magyarország, 1998. augusztus (54. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-17 / 192. szám
1998. augusztus 17., hétfő j£ ilflg ■ , ; ' . : itt-ürn 5 Az alapítványi elnök Fony (ÉM - Hl) - A Fonyért Alapítvány azért jött létre, hogy a falu érdekében összefogja az embereket. Csak a kívülálló számára lehet furcsa: az alapítvány elnöke nem helybéli. A Fonyért Alapítvány három éve azzal a céllal jött létre, hogy összefogja a faluért tenni akaró embereket. Azokat, akiknek fontos, hogy kutassák a múltat, megmentsék az emlékeket, és segítség a település jelenlegi és jövőbéli életét. Az alapítvány elnöke, Puskás János annak ellenére, hogy aktívan tevékenykedik Fony fel- emelkedéséért, nem főnyi lakos. De amikor, 1993-ban hétvégi házat vásárolt itt, mint mondja, megragadta a helyiek kedvessége, és elesettsége...- Az alapítványt Némethné Szilágyi Erzsébet, egykori miniszterelnökünk felesége hozta létre. Az első falunapon hirdettük ki a megalakulását, és már akkor sok helyi, innen elszármazott, és hétvégi-ház tulajdonos biztosított támogatásáról. Puskás János, bár Szerencsen él, de családjával sok időt tölt Fonyban.- Az itteni emberek, úgy érzem, szívesen fogadtak minket. Nagyon barátságosak, és fogékonyak az újra, valóban tenni akarnak a faluért. Amikor ide jöttünk, még nem volt vezetékes víz, ma már van. és egyre több házba vezettetik be. A szervezett szemétszállítás is megvalósult, a porták, utcák is egyre rendezettebbek. Az alapítvány segít a pályázati lehetőségek kiaknázásában is. A faluban sok a fiatal, nem fenyeget az elöregedés veszélye, de a fiatalokat valamivel itt kell tartani. Az idegenforgalom jelenthetné itt az elsődleges bevételi forrást. Jók a vadászati lehetőségek, a bakancsos turistáknak pedig ez a vidék maga lehetne a Paradicsom. Terveink vannak bőven, nem biztos, hogy mindegyik megvalósul, de tervek nélkül semmi sem történne... •' ;\ •'/U ó V!:\i'iUUA • Fony. A Latcho Drom nevet viselő vándormozi érkezik a településre augusztus 22-én, szombaton. A gyermekeknek és a felnőtteknek is szórakozást kínáló előadások délután 5 és este 8 órakor kezdődnek. • Hejce. A Pécsi Sándor Guruló Színház társulata mutatja be Légy jó mindhalálig című musicaljét augusztus 22-én, szombaton délután 3 órától a hejcei Művelődési Házban. • Fulókércs. Főzőtanfolyamot indított a közelmúltban alakult Többet Együtt Egymásért roma alapítvány - a Holland Alapítvány segítségével - a fulókércsi faluházban Olyan fiatal cigányasszonyok tanulhatnak itt, akik egyáltalán nem, vagy csak részben ismerik a főzés fortélyait. A későbbiekben egy asztalosműhelyt is berendeznének a házban, hallottuk Mata Imrétől, az alapítvány elnökétől. Szeptemberre látszaniuk kell a köveknek A határnyiladék-tisztítás joga ettől az évtől nem az önkormányzatokat illeti A fű nő, az emberek nem kaszálhatnak Fotó: Farkas Maya Tornyosnémeti, Miskolc (ÉM - Hl) - Eddig minden évadban négy embernek munkát biztosított a határnyiladék kaszálása Tornyosnémetiben. A határkövek láthatóvá tételéről azonban ettől az évtől már nem az önkormányzatoknak, hanem a határőrségnek kell gondoskodnia. Míg korábban az önkormányzat folyamatosan eleget tett feladatának, addig most a köveket magas fű rejti. És az emberek munkalehetősége elveszett.- A határkövek láthatóvá tételéről 1991 óta az önkormányzatok gondoskodtak. Állami nor- matívaként 60 ezer forintot kaptunk kilométerenként, ez Tornyosnémeti esetében 560 ezer forintot jelentett, mivel majdnem 10 kilométeres szakaszt kellett rendben tartanunk. Ez kora tavasztól késő őszig négy embernek biztosított munkát - mondta Tóth Bertalan, Tornyosnémeti polgármestere. - Hét év alatt gépeket is vásároltunk, olajozottan ment a munka. Ilyenkorra már három kaszáláson is túl voltunk. De nemcsak kaszáltak az emberek, hanem géppel, kézi szerszámokkal, kemény munkával teljesen megtisztították a határsávok körbekapálták a köveket. Minden hónapban jött az ellenőrzés, végigmentek a vonalon, és rendszerint meg voltak elégedve. Ha valahol kimaradt egy kis terület, azonnal szóltak, az emberek visszamentek, és megtisztították. Szűkösen, de elég volt a munkára a pénz. Ebben az évben viszont még egyszer sem kaszált itt senki, de ellenőrzés sem érkezett. A normatívát viszont valaki bizonyára megkapta. A határnyiladék tisztítása, vagyis az államhatárt jelző kövek láthatóvá tétele 1998-tól került be a határőrség költségvetésébe, erősítette meg Tóbis Gábor alezredes. Mint mondta, közbeszerzési pályázatot tettek közzé a megyénket érintő teljes határ- szakasz - mintegy 100 kilométer - folyamatos láthatóvá tételére. A május végén kiírt pályázat csak a közelmúltban zárult le, és, bár a munka már elkezdődött, Tomyosnémetibe még nem ért el a nyertes cég, amelynek nevét az alezredes nem árulta el. De a feltételek szerint a szeptemberi ellenőrzésre a teljes szakaszon el kell végezni a tisztítást. A tornyosnémeti polgármester viszont úgy gondolja: azáltal, hogy a teljes szakaszra egyetlen cég pályázhatott, az önkormányzatokat kizárták a lehetőségből. Bár - Tóbis alezredes szerint - alvállalkozók elvileg lehetnének, a tornyosnémeti polgármester, ha akarna, akkor sem igen jelentkezhetne, mint önkormányzat, alvállalkozónak, mivel neki sem sikerült kiderítenie, mely cég nyerte a kaszálási jogot... Régi mesterségek - idős mesterek Gönc (ÉM - SFL) - Az e hónapban Tálfyán működő Közép-Európai Művésztelep egyik litván szobrászművésze, Jonas Cernevicius gönci helyszíneken tanulmányozta az ősi szakmákat és elbeszélgetett a mesterekkel. Azt az oszlopot, amelyet a litván művész farag, Göncön fogják felállítani. A körüljárható alkotás a híres gönci szakmáknak, az évszázados mesterségeknek, a község múltjának állít emléket. Gönc többek között azoknak a mestereknek köszönheti hírnevét, akik dinasztiákon keresztül űzték a mai technika mellett már ősinek számító szakmák valamelyikét. Közülük ma már csak három olyan idős ember él a községben, akik még ismerik a mesterfogásokat, kezükbe veszik a muzeális szerszámokat. Veres Lajos fazekas percek alatt megformázza az anyagot, az alaktalan massza mintegy varázsütésre tejesköcsöggé változik. A polcokon savanyító edények, csirkeitatók, cserépkorsók váltják egymást. G. Menyhért János szíjgyártó mester. Műhelyében keveredik a cserié és a bor illata, a falra akasztott fogason kantárok, gyeplők és különböző szíjak sorakoznak katonás rendben. Lehet, hogy soha nem lesz rájuk szükség, de a mester nem adja fel. Újabb hám, gyeplő születik a varrószéken. Fojthó Gyula, a település utolsó mézeskalácsos és gyertyaöntő mestere nem régen költözött el az élők világából. Emlékét néhány fateknő, és a mézeskalács figurák formája őrzi. A mesterségek, szakmák közül a kádárok a legismertebbek. Az általuk készített gönci hordók úgy vonultak be a történelemkönyvekbe, mint a királyok borának, a tokaji aszú készítésének a mértékegységei. Az aszúbor ugyánis annyi puttonyos, ahány puttony aszúszemet tettek egy gönci hordó, azaz 136.5 liter óborhoz. A kádárok utolsó, de már nem aktív képviselője Dévényi István, aki betegsége miatt ma már nem veszi a kezébe a don- gaszorítót. Veres Lajos G. Menyhért János Dévényi István A falfestmények még feltáratlanok Abaújvár (ÉM) - Abaújvár műemlék református templomát 1977-ben restaurálták, de a munkálatok csak az épület külsejét érintették. A belső tér restaurálása, a falfestmények feltárása még hátra van. Az egyhajós, keleti végén félköríves gótikus szentéllyel záródó templom építése a 14. századra tehető. A kívülről támpillérek- kel megerősített épület hajóját eredetileg festett, kazettás mennyezet fedte. A templomon az évszázadok alatt több javítást végeztek, az 1912-ben folytatott munkák során a szentélyben és a diadalíven egy-egy festményrészlet bukkant elő, 1966-ban pedig az egész északi oldalfalat borító, 14. században készült falfestmény töredékei kerültek napvilágra. A falfestmények nagy része még feltárásra vár, ugyanígy a templom közepén lévő kriptalejárat is, amelynek létezését feljegyzések bizonyítják. A templomhoz 1866-ban nyolcszögletű tornyot építettek, addig csak egy kis különálló harangláb tartozott hozzá. A templom történetét Kecskeméti Pál abaújvári iskolaigazgatótól hallottuk, aki Kovács János nyugalmazott református lelkésszel gyűjtötte össze az épületre vonatkozó adatokat. A templom falfestményei még rejtve vannak Fotó: Farkas Maya
