Észak-Magyarország, 1998. augusztus (54. évfolyam, 179-203. szám)

1998-08-17 / 192. szám

1998. augusztus 17., hétfő j£ ilflg ■ , ; ' . : itt-ürn 5 Az alapítványi elnök Fony (ÉM - Hl) - A Fonyért Alapít­vány azért jött létre, hogy a falu érdekében összefogja az embereket. Csak a kívülálló számára lehet furcsa: az alapítvány elnöke nem helybéli. A Fonyért Alapítvány három éve azzal a céllal jött létre, hogy összefogja a faluért tenni akaró embereket. Azokat, akiknek fontos, hogy kutassák a múltat, megment­sék az emlékeket, és segítség a település jelenlegi és jövőbéli életét. Az alapítvány elnöke, Puskás János annak ellenére, hogy aktívan tevékenykedik Fony fel- emelkedéséért, nem főnyi lakos. De ami­kor, 1993-ban hétvégi házat vásárolt itt, mint mondja, megragadta a helyiek ked­vessége, és elesettsége...- Az alapítványt Némethné Szilágyi Er­zsébet, egykori miniszterelnökünk felesé­ge hozta létre. Az első falunapon hirdet­tük ki a megalakulását, és már akkor sok helyi, innen elszármazott, és hétvégi-ház tulajdonos biztosított támogatásáról. Puskás János, bár Szerencsen él, de családjával sok időt tölt Fonyban.- Az itteni emberek, úgy érzem, szíve­sen fogadtak minket. Nagyon barátságo­sak, és fogékonyak az újra, valóban tenni akarnak a faluért. Amikor ide jöttünk, még nem volt vezetékes víz, ma már van. és egyre több házba vezettetik be. A szer­vezett szemétszállítás is megvalósult, a porták, utcák is egyre rendezettebbek. Az alapítvány segít a pályázati lehetőségek kiaknázásában is. A faluban sok a fiatal, nem fenyeget az elöregedés veszélye, de a fiatalokat valamivel itt kell tartani. Az idegenforgalom jelenthetné itt az elsődle­ges bevételi forrást. Jók a vadászati lehe­tőségek, a bakancsos turistáknak pedig ez a vidék maga lehetne a Paradicsom. Ter­veink vannak bőven, nem biztos, hogy mindegyik megvalósul, de tervek nélkül semmi sem történne... •' ;\ •'/U ó V!:\i'iUUA • Fony. A Latcho Drom nevet viselő ván­dormozi érkezik a településre augusztus 22-én, szombaton. A gyermekeknek és a felnőtteknek is szórakozást kínáló elő­adások délután 5 és este 8 órakor kez­dődnek. • Hejce. A Pécsi Sándor Guruló Színház társulata mutatja be Légy jó mindhalálig című musicaljét augusztus 22-én, szomba­ton délután 3 órától a hejcei Művelődési Házban. • Fulókércs. Főzőtanfolyamot indított a közelmúltban alakult Többet Együtt Egy­másért roma alapítvány - a Holland Ala­pítvány segítségével - a fulókércsi falu­házban Olyan fiatal cigányasszonyok ta­nulhatnak itt, akik egyáltalán nem, vagy csak részben ismerik a főzés fortélyait. A későbbiekben egy asztalosműhelyt is be­rendeznének a házban, hallottuk Mata Imrétől, az alapítvány elnökétől. Szeptemberre látszaniuk kell a köveknek A határnyiladék-tisztítás joga ettől az évtől nem az önkormányzatokat illeti A fű nő, az emberek nem kaszálhatnak Fotó: Farkas Maya Tornyosnémeti, Miskolc (ÉM - Hl) - Eddig minden évad­ban négy embernek munkát biztosított a határnyiladék kaszálása Tornyosnémetiben. A határkövek láthatóvá téte­léről azonban ettől az évtől már nem az önkormányza­toknak, hanem a határőrség­nek kell gondoskodnia. Míg korábban az önkormányzat folyamatosan eleget tett felada­tának, addig most a köveket ma­gas fű rejti. És az emberek mun­kalehetősége elveszett.- A határkövek láthatóvá té­teléről 1991 óta az önkormányza­tok gondoskodtak. Állami nor- matívaként 60 ezer forintot kap­tunk kilométerenként, ez Tor­nyosnémeti esetében 560 ezer fo­rintot jelentett, mivel majdnem 10 kilométeres szakaszt kellett rendben tartanunk. Ez kora ta­vasztól késő őszig négy ember­nek biztosított munkát - mondta Tóth Bertalan, Tornyosnémeti polgármestere. - Hét év alatt gé­peket is vásároltunk, olajozottan ment a munka. Ilyenkorra már három kaszáláson is túl vol­tunk. De nemcsak kaszáltak az emberek, hanem géppel, kézi szerszámokkal, kemény munká­val teljesen megtisztították a ha­társávok körbekapálták a köve­ket. Minden hónapban jött az el­lenőrzés, végigmentek a vona­lon, és rendszerint meg voltak elégedve. Ha valahol kimaradt egy kis terület, azonnal szóltak, az emberek visszamentek, és megtisztították. Szűkösen, de elég volt a munkára a pénz. Eb­ben az évben viszont még egy­szer sem kaszált itt senki, de el­lenőrzés sem érkezett. A norma­tívát viszont valaki bizonyára megkapta. A határnyiladék tisztítása, vagyis az államhatárt jelző kö­vek láthatóvá tétele 1998-tól ke­rült be a határőrség költségveté­sébe, erősítette meg Tóbis Gábor alezredes. Mint mondta, közbe­szerzési pályázatot tettek közzé a megyénket érintő teljes határ- szakasz - mintegy 100 kilométer - folyamatos láthatóvá tételére. A május végén kiírt pályázat csak a közelmúltban zárult le, és, bár a munka már elkezdő­dött, Tomyosnémetibe még nem ért el a nyertes cég, amelynek nevét az alezredes nem árulta el. De a feltételek szerint a szeptem­beri ellenőrzésre a teljes szaka­szon el kell végezni a tisztítást. A tornyosnémeti polgármes­ter viszont úgy gondolja: azáltal, hogy a teljes szakaszra egyetlen cég pályázhatott, az önkormány­zatokat kizárták a lehetőségből. Bár - Tóbis alezredes szerint - alvállalkozók elvileg lehetnének, a tornyosnémeti polgármester, ha akarna, akkor sem igen je­lentkezhetne, mint önkormány­zat, alvállalkozónak, mivel neki sem sikerült kiderítenie, mely cég nyerte a kaszálási jogot... Régi mesterségek - idős mesterek Gönc (ÉM - SFL) - Az e hó­napban Tálfyán működő Kö­zép-Európai Művésztelep egyik litván szobrászművé­sze, Jonas Cernevicius gönci helyszíneken tanulmányozta az ősi szakmákat és elbe­szélgetett a mesterekkel. Azt az oszlopot, amelyet a litván művész farag, Göncön fogják fel­állítani. A körüljárható alkotás a híres gönci szakmáknak, az évszázados mesterségeknek, a község múltjának állít emléket. Gönc többek között azoknak a mestereknek köszönheti hírne­vét, akik dinasztiákon keresztül űzték a mai technika mellett már ősinek számító szakmák va­lamelyikét. Közülük ma már csak három olyan idős ember él a községben, akik még ismerik a mesterfogásokat, kezükbe ve­szik a muzeális szerszámokat. Veres Lajos fazekas percek alatt megformázza az anyagot, az alaktalan massza mintegy va­rázsütésre tejesköcsöggé válto­zik. A polcokon savanyító edé­nyek, csirkeitatók, cserépkorsók váltják egymást. G. Menyhért János szíjgyártó mester. Műhelyében keveredik a cserié és a bor illata, a falra akasztott fogason kantárok, gyeplők és különböző szíjak so­rakoznak katonás rendben. Le­het, hogy soha nem lesz rájuk szükség, de a mester nem adja fel. Újabb hám, gyeplő születik a varrószéken. Fojthó Gyula, a település utolsó mézeskalácsos és gyertyaöntő mestere nem régen költözött el az élők világából. Emlékét néhány fateknő, és a mézeskalács figurák formája őrzi. A mesterségek, szakmák kö­zül a kádárok a legismertebbek. Az általuk készített gönci hor­dók úgy vonultak be a történe­lemkönyvekbe, mint a királyok borának, a tokaji aszú készítésé­nek a mértékegységei. Az aszú­bor ugyánis annyi puttonyos, ahány puttony aszúszemet tet­tek egy gönci hordó, azaz 136.5 liter óborhoz. A kádárok utolsó, de már nem aktív képviselője Dévényi István, aki betegsége miatt ma már nem veszi a kezébe a don- gaszorítót. Veres Lajos G. Menyhért János Dévényi István A falfestmények még feltáratlanok Abaújvár (ÉM) - Abaújvár műemlék református temp­lomát 1977-ben restaurálták, de a munkálatok csak az épület külsejét érintették. A belső tér restaurálása, a fal­festmények feltárása még hátra van. Az egyhajós, keleti végén félkör­íves gótikus szentéllyel záródó templom építése a 14. századra tehető. A kívülről támpillérek- kel megerősített épület hajóját eredetileg festett, kazettás mennyezet fedte. A templomon az évszázadok alatt több javítást végeztek, az 1912-ben folytatott munkák során a szentélyben és a diadalíven egy-egy festmény­részlet bukkant elő, 1966-ban pe­dig az egész északi oldalfalat bo­rító, 14. században készült fal­festmény töredékei kerültek napvilágra. A falfestmények nagy része még feltárásra vár, ugyanígy a templom közepén lé­vő kriptalejárat is, amelynek lé­tezését feljegyzések bizonyítják. A templomhoz 1866-ban nyolc­szögletű tornyot építettek, addig csak egy kis különálló harangláb tartozott hozzá. A templom törté­netét Kecskeméti Pál abaújvári is­kolaigazgatótól hallottuk, aki Ko­vács János nyugalmazott refor­mátus lelkésszel gyűjtötte össze az épületre vonatkozó adatokat. A templom falfestményei még rejtve vannak Fotó: Farkas Maya

Next

/
Oldalképek
Tartalom