Észak-Magyarország, 1998. augusztus (54. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-13 / 189. szám
1998. augusztus 13., csütörtök Kt-fton 6 A lengyelországi magyar Bükkösére (ÉM - NyZ) - Pap Krisztina húsz éve él Magyarországon, a nyarakat pedig családjával együtt Bükk- zsércen tölti. A beilleszkedés mikéntjéről beszélgettünk vele.- 1974-ben a lengyel tengerparton ■’ ismerkedtem meg egy fiatalemberrel. Szépen beszélt lengyelül, és kiderült róla, hogy magyar. Orosz-francia szakon végeztem az idegennyelvi főiskolán. Eddig a tengerparti találkozásig nem érdeklődtem a magyar kultúra iránt - meséli életének meghatározó élményét a lengyel származású Pap Krisztina. A találkozásból házasság lett, a fiatal lengyel lány így Budapestre került.- Tudatosan sohasem, de lassan megtanultam magyarul. Rám ragadt. Muszáj volt. Nagy volt a rokonság, kézzel-lábbal beszéltem. Néha azonban még most is elhibázom a tárgyesetet például - de csak ritkán, győződhet meg róla a beszélgetőtárs. Pap Krisztina Budapesten az Országos Pedagógiai Intézet Külügyi Titkárságán dolgozott, majd a művelődési minisztérium film- és video főosztályán volt külügyi referens, utána pedig a Magyar Mozgókép Alapítványnál intézte a külügyi kapcsolatokat. Férje, Pap Pál harmadik éve igazgatója a varsói Magyar Kulturális Intézetnek, a család nagy része tehát most Varsóban él.- A nagyobb lányom lengyel szakos a budapesti tudományegyetemen, a kisebbik pedig most érettségizett Varsóban. Húsz éve vagyok itt Magyarországon, az egész „okos” életemet itt töltöttem. Itt van a családom. Mezőkövesden van eltemetve a középső gyermekem. Ide tartozom - jelenti ki. Mindig is szervezett, alkotott. Ebben pedig azt szereti, hogy az ember „saját módra” talál ki valamit. A környéken táborozó lengyel gyerekek programját is ő szervezte, Varsóban pedig Mészáros Márta naplóját fordította lengyelre.- A férjem mezőkövesdi, ezért vásároltunk itt házat húsz éve. Nyaranta itt lakunk. Vannak furcsa szokások ebben az országban. Én a varsói fejemmel nem értettem, hogy' itt a nő nem az első helyen van. Például a nő megy a férje után az ajtón. Nálunk a feleség a férjével együtt mindent csinál - kerülünk Lengyelországba. ' v i\ ^ M U.O-1 , t‘, U ;\ • Egerlövő. Tantermet és óvodai konyhát újítanak fel Egerlövőn. A régi tanterem parkettája már olyan mértékben elhasználódott és elkopott, hogy ki kell cserélni a burkolatot. Új PVC-padlót helyeznek el a helyiségben, de nemcsak ezzel készülnek a szeptemberi tanévkezdésre, hanem az óvodai konyha technikai felszerelését is felújítják. Újrazománcozzák például a háromfázisú mosogatót. Szeptemberben 30 óvodás és 21 iskolás kezdi meg, vagy újra el tanulmányait a felújított környezetben. • Bükkábrány. Kátyúznak, jobban mondva a megrongálódott útfelületeket igyekeznek javítani a bükkábrányi önkormányzati tulajdonú utakon. Minden évben, így tavaly is az egész faluban kijavították a közutakat. A nem megfelelő alapozás következménye, a víz- és gázbekötések, továbbá a használat nyomai látszanak a burkolaton. A teljes útfelújítást majd csak a szennyvízbekötés után kezdik el - tudtuk meg Dudás Sándor polgár- mestertől. A kátyúk kijavításával egyidő- ben parkolót is építenek a két temető bejáratánál: közel 300-300 négyzetméteren aszfaltozzák le a területet. A beruházások összesen kétmillió forintba kerülnek. Öt napig ünnepük a 750 évet Az ottélőknek, az el- és a beköltözőknek is fontos, hogy ismerjék településük történetét Az útbaigazító tábla is mutatja: Cserépfalu újabb látnivalóval gazdagodott Fotó: Vajda János Cserépfalu (ÉM - MyZ) - Öt napon keresztül emlékeznek a település 750 éves múltjára, a református templom 100 évére és az 1S48/49-es eseményekre augusztus 19-e és 23-a között.- Idegenforgalmat úgy lehet csinálni, hogy a település értékeit felkaroljuk, a saját természeti, építészeti és néprajzi értékeinket számba vesszük. Ezek az értékek utat mutatnak a saját korosztályunk számára és az idegeneknek is - magyarázza a hétszázötven éves jubileumi ünnepség szükségességét Kósik István polgármester. A rendezvénysorozat augusztus 19-én, szerdán kezdődik. A település fennállásának 750. évfordulóját ünnepük, de megemlékeznek a megye egyik legnagyobb, a cserépfalui református templom 100 éves és a 1848/49-es szabadságharc 150 évfordulójáról is. Az ötnapos ünnepség azért ötnapos, mert „ennyire” volt pénz, másrészt nem szerettek volna programokkal zsúfolt és ellentmondásos napokat ösz- szeállítani.- Szerettük volna elkerülni, hogy az emlékműavatás után focimeccs következzék - fogalmaz tömören a polgármester. - Olyan hagyományokra alapozhatunk, mint a fafaragás, a kőfaragás, a mészégetés, a summásság vagy a pincekultúra. A kőfaragásnak láthatók a nyomai a pincékben, rengeteg faragott pince van itt, a fafaragó kultúra viszont fatömegcikk-termeléssé alakult az elmúlt években. Most szeretnénk, ha a lakosság visszatérne a mívesebb mesterségekhez. A programok között kiállításmegnyitó - 70 alkotás érkezett, de csak 59-et ítélt bemutatásra érdemesnek a Cserépfalu képeken című pályázat anyagából a zsűri -, emlékműavatás, lovasbemutató, szabadtéri bál, tűzijáték, pincebemutatás és -látogatás, borverseny, haditorna-bemutató, színi előadás, hangverseny, folklórműsor szerepel. Három külön kiemelhető ebből az igencsak népes esemény- naptárból. Augusztus 19-én, szerdán délután 5 órától „Anyanyelvűnk és a könyv” - emlékezések Cserépfalvi Imréről címmel rendeznek irodalmi műsort a Művelődési Házban, és megnyitják Cserépfalvi Imre emlékszobáját.- Ugyanaz alatt a helyrajzi szám alatt, ahol a szülőház volt, rendezzük be az emlékszobát. Rekonstruált bútorok, köztük Cserépfalvi Imre kedvenc karosszéke, könyvek és kitüntetések lesznek itt - majd megmutatja az újabb cserépfalui látnivaló felé irányító útbaigazító táblát is Kósik István. A másik két nagy esemény pedig 20-án, és 21-én, délelőtt 10 órától kezdődik. Csütörtökön a község monográfiáját mutatják be, pénteken pedig a cserépiek első világtalálkozóját rendezik meg. Cserépfalvi Imre Cserépfalvi Imre (1900. július 28-án született Cserépfalván, 1991. június 22-én halt meg Budapesten) könyvkiadói tevékenységéről hires. Az első világháború után Franciaországba emigrált, és ott tanulta ki a könyvkiadás mesterségét. Önálló kiadói tevékenységét csak az 1930-as évek elején kezdte Budapesten. Nevéhez fűződik a Szép Szó irodalmi-politikai folyóirat és József Attila Nagyon fáj című verseskötetének kiadása, barátságukra való tekintettel 1940-ben a költő ösz- szes művét is megjelentette. 1951-ben kiadóját és könyvesboltját államosították. Önéletrajza - Egy kiadó feljegyzései címmel - két kötetben 1982- ben és 1989-ben jelent meg. S---------------------------------D omborművek az ősemberről 1996 óta nemcsak a Cserépfalutól távolabb lévő, a 380 méter magas Kút-hegy oldalában nyíló barlang bejáratánál, vagy a barlangban lehet ismerkedni az őskor neandervölgyi korával, hanem a település központjában lévő Subalyuk Múzeumban is. A feltárást ismertető táblákat, fotómásolatokat és a barlangban feltárt csontok első másolalatait is láthatja a látogató. A múzeumbejáratnál pedig dombormű idézi az ősember korát. Borsos István szobrászművész, a múzeumi dom- borműhöz hasonló alkotást készített a barlang bejáratához is. A közelmúltban ezt helyezték el a barlang bejáratánál lévő sziklán. (Képünk a múzeum bejáratánál elhelyezett domborműről készült.) Fotó: Vajda J. Szentistváni Szent István Szentistván (ÉM) - Szent István király ünnepe egyházi és családi ünnep Szentistvánon. Elmennek a misére, együtt elfogyasztják a családi ebédet. A különlegesség abban van, hogy ilyenkor jobban hazajönnek a település szülöttjei, elszármazottjai. Ezt a hagyományt nem is akarták megtörni a település vezetői, igy a falunapot. is csak másnapra szervezték. A „továbbünneplés” célja: szeretnék, ha a lakók kint töltené- nek egy napot az ifjúsági parkban. Főzőversenyt és családi vetélkedőt hirdettek meg - augusztus 14-éig lehet nevezni a színpadon a szentistváni dalosok és a környező települések népdalkörei énekebiek. Ezután a szentistváni fiatalok mutatják be, mi a divat, majd karate-bemutató és dél-amerikai zenék és táncok következnek. A mulatság utcabállal zárul. Múlt, jelen - a jövő a turizmusban A 750 év dokumentálása a júniusi ünnepségsorozattal kezdődött el Bükkzsércen A második világháborús emlékművet is az ünnepségsorozaton avatták fel Fotó: Vajda János Bükkzsére (ÉM - NyZ) - Eddig még nem szerveztek olyan nagyszabású ünnepségsorozatot Bükkzsércen, mint a község fennállásának 7S0. évfordulója tiszteletére - és ezzel hagyományteremtés kezdődött. Június 6-án és 7-én két napon keresztül ünnepelt Bükkzsére lakossága. Ünnepi megemlékezés után megáldották a település zászlaját és címerét, felavatták a második világháborús emlékművet, a hét- százötvenedik évfordulót hirdető, jubileumi emléktáblát és megrendezték a bükkzsérci borversenyt.- Borversenyt már harmadszor rendeztünk. Cserépfaluból, Egerből, Mezőkövesdről is jöttek hozzánk termelők. Az első borversenyen még kevesen voltak, úgy buszan-harmincan, utána viszont rájöttek a gazdák, hogy itt tanulhatnak, okulhatnak, hiszen tanácsot is kapnak. Most száznál is többen jelentek meg. A talaj sovány, kavicsos, agyagos, nyirkos. Megterem itt minden, de nem értékesítésre, egyedül a szőlő jövedelmező - mondja Nagy Lajosné polgármester. Az 1248. február 24-én kelt oklevél tanúsítja Zsérc létezését. A XVIII. században már ezerhatszáz lakost számláltak: szén- és mészégetés- sel, szőlőtermeléssel foglalkoztak az ittélők. A XIX. században a háborúig vasúti talpfákat gyártott a lakosság egy része, a többiek pedig állandóan ingáztak: tíz napig otthon voltak, tíz napig pedig máshol dolgoztak. A település történetét azonban csak nagyvonalakban lehet vázolni.- Nincsen olyan dokumentum, amely bemutatná Bükk- zsérc történetét. Ezt az ünnepségsorozatot szántuk arra, hogy felhívjuk a lakosság figyelmét: össze kell gyűjteni a falu történetével kapcsolatos levéltári anyagokat. Másrészt pedig az ünneplés hagyományát is szerettük volna megteremteni - emlékezik vissza Nagy Lajosné. A vasárnap istentisztelettel kezdődött, utána a csángó Petrás Márta népdalénekes, szobrász- művész kiállítását nyitották meg. A Bükkzsérci Sportegyesület focistái címeres mezt kaptak meglepetésként. Utána lovasbemutató, íjászat, ökörsütés, tűzijáték, utcabál - kivilágos virradattig.- „Itt aztán jó csend van!”, mondja, aki itt jár. A jövő szerintem a turizmusban van. A köz- biztonság maximális, 30-35 kilométeren belül van Bogács, Eger, Hollóstető, Lillafüred. A régi parasztházakat pedig újítani és korszerűsíteni kell - tervez utódja számára a polgármester.
