Észak-Magyarország, 1998. augusztus (54. évfolyam, 179-203. szám)
1998-08-11 / 187. szám
1998. augusztus 11., kedd ?! I w m-feoa 6 < ^ riszaujvarfs <«.*«»* f q5 Mezőcsát környéke 3M > (■).:! 111: í ___i_____ t í;;;U > M A tiszíeletesasszony Fotó: Vajda János Nemesbikk (ÉM - FL) - Vasárnap iktatták be iefkipásztori tisztébe a ne- mesbikki református gyülekezetben Victorné Kardos Erikát.- Megyaszón születtem, édesapám a téesz- ben volt gépkocsivezető', édesanyám szakács. Istenhívő emberek, akik rendszeresen vittek magukkal a templomba - kezdte élete történetét Victorné Kardos Erika. - Először 12 évesen, a Csőri István megyaszói lelkipásztor által szervezett ifjúsági táborban éreztem, hogy megszólított Isten, aztán a sárospataki gimnáziumban másodszor. Szüleimnek sem tudtam megmondani, csak később, tehát teljesen magam döntöttem a lelkipásztori hivatás választásáról. Sárospatakon végeztem a teológiát, ahol nagyon sokat köszönhetek Szabó Dániel egyházkerületi főgondnoknak. Nemesbikket választottam, a 960 fős települést, ahol 450 reformátust számlálunk és református szeretetotthon is működik. Szeretem az időseket és gyógypedagógiai asszisztens férjem - akivel hitben egyek vagyunk - a szomszédos Hejőbábán, a szociális otthonban kapott munkát. 1996. október 1-jével segédlelkészként kezdtem el a gyülekezetben dolgozni, ahol meglepetéssel fogadtak. Elődeim mind férfiak voltak, a hívek egy jó nagy hangú, férfi lelkipásztorért mentek el az espereshez és helyette kaptak engem. A gyülekezet egyik része várakozással telve fogadott, másik része kétségekkel. Aztán Balogh Barna gondnok és a presbiterek segítségével rendbe szedtük a parókiát, elvégeztük a templom belső meszelését, bekerítettük az önkormányzat segítségével a régi temetőt. Mindeközben tanultam és 1997-ben letettem a papi vizsgát. Márciusban a választási bíró jelenlétében a gyülekezet tagjai egyhangúlag a személyemre szavaztak. Huszonöt éves vagyok, megtaláltam a hivatásomat és ezt szeretném gyakorolni a gyülekezet tagjai, a szeretetthonban élő idősek és majdani nagyobb számú családom javára. Isten engem úgy segéljen!, ® Hejőbába. Több mint ötszáz méter járdát építettek az idén a településen 250 ezer forintért. Most nevelési-oktatási intézményeik - óvoda, általános iskola, napközis konyha - karbantartását végzik félmillió forintos költséggel. A magassága miatt különleges munkát igénylő tornaterem felújítására koraősszel kerül sor. • Szakáid. Az elmúlt héten térségünkön átvonult vihar során villám csapott a település görög katolikus templomába. A 70- 80 ezer forintra becsült kár során tönkrement a villanyóra és a teljes elektromos vezetékrendszer. Az 50-60 főt számláló kis gyülekezet segítségre vér a helyreállításhoz. • Sajószöged. A már hagyományosnak számító falunapokat a gyorsindítású gázturbinás tartalék erőmű jegyében tartották az elmúlt hét végén, az MVM Rt. szponzorálásával. Nagyon sokan megtekintették az erőművet, amelyik 10 nap múlva bármikor képes energiát szolgáltatni, ha a szükség úgy kívánja. Néhány teherautónyi zúzottkőre futja Dollártanyán csak az egy mindenkiért, mindenki egyért elv alapján lehet megmaradni Faragó Lajos Dolíártanya, Nemesbikk (ÉfVi) - Bár a nevében is a pénzt, a jólétet őrzi Dollártanya, a mai valóság inkább panaszra érdemes. A századfordulón kivándorlók közül akadtak kevesen, akik pár év alatt összekuporgatott dollárjaikkal hazatértek. A Polgárról szerencsét próbálni indultak itthon a Nemesbikk-Igrici-Mező- csát háromszögben, Parasztbik- ken vásároltak földet. Paraszt- bikkből így lett Dollártanya, de az „amerikásokat” azóta szétszórta a történelem. Szarka József 1922-ben Dollár- tanyán született, de 1976-ban He- jőkeresztúrba költözött. - Túlnyomórészt a Polgárról kivándorolt, majd 1919-20-ban visszatért „amerikások” vásároltak Pa- rasztbikken földet a földbirtokostól, Sturmán Gyurkától kezdi a tanya legújabb kori történelmének ismertetését. - Tizen- öt-húsz-harminckét holdat, benne 5-6 hold legelőt, amelyek megfelelő feltételeket biztosítottak a gazdálkodáshoz. Harminc tanya virágzott Dollártanyán, de mindent megszakított a mezőgazdaság kollektivizálása. Elvették a földünket és olyan lett a tanyavilág, mint a jégvert fold - mondta. Tergaleez András 1965-ben került Mezőcsátról Dollártanyára. - A téeszesítés után a fiatalok elmentek az iparba dolgozni, beköltöztek a városokba. Front után volt itt iskola, bolt, posta- hivatal, italbolt, ma semmi nincs - mondta. - Az út télen, sárban szinte járhatatlan. Közigazgatásilag a három kilométerre lévő, csak földúton megközelíthető Nemesbikkhez tartozunk, egészségügyileg Mezőcsát- hoz, helyben nincs orvosi rendelés. Két-három iskolásunk a három kilométerre lévő vasútálloA gémeskútból csak nitrátos vizet lehet kiemelni A régiségeket is őrzik a tanyán Fotók: Vajda János másra gyalogol, ott szállhatnak fel az Igricibe induló autóbuszra. Kenyérért, sóért, cukorért kocsival kell menni, orvoshoz, gyógyszerért ugyancsak - sorolja. A Sajópálfaláról ideköltözött Balázs Benjámin már elmondta Nemesbikk polgármesterének, hogy a közvilágítás felújítását kérnék, vezetékes ivóvizet, gázt, portalanított utat, falugondnoki autóbuszt, állandóan működő köztelefont... Kovács István 1986-tól Miskolcról költözött ki. Harminchétezer férőhelyes csirkeistállójában húscsirkéket nevel. Öccse, Kovács Lajos is önálló vállalkozásba kezdett a tanyán. - Dollártanyán több lábon kell állni és az egy mindenkiért, mindenki egyért elv szerint kell élni, hogy magmaradjunk - vallják egybehangzóan. Nemesbikk polgármestere, Bódogh Bertalan a statisztikával kezdi: - 40 fő lakik Dollártanyán, közülük 15 az állandó lakos. Kis létszámuk ellenére képviseljük az ők érdekeiket is, de kevés sikerrel. Nemesbikken is csak a főút pormentesített, és csak ott korszerű a közvilágítás. A falugondnoki autóbuszért pályáztunk, de mert 14-szeres volt országosan a túligény, nem nyertünk. Pályáztunk a közvilágítás felújítására, az egészséges ivóvíz biztosítására, útépítésre, de sikertelenül. Jövőre újra pályázunk. Jelenleg csak arra futja, hogy néhány autónyi zúzottkővel javítjuk Dollártanyán az utakat. Nyári sítalpak: versenyeznek és oktatnak Hejőkeresztúr (ÉM) - A Hejő- keresztúr határában lévő tó nem fürdőzők, hanem a vízi- sízők paradicsoma lehet. A vízisportok kedvelői már jól ismerik a Hejőkeresztúrtól nem messze működő Short Line vízisí sportegyesületet. Az egyesületnek 10 alapítótagja van, a helyi termelőszövetkezettel egy különmegállapodást kötve béreltek ki egy tavat, és a hozzá tartozó telket - számol be a kezdetekről Maflák Zoltán elnök. Dyen egyesület mindössze kettő működik az országban, de csak ennek a klubnak van meg minden engedélye a működéshez - mondta az elnök. Éves szinten 3-4 országos versenyt rendeznek, a legközelebbit szeptemberben, de ez már-már nemzetközivé vált azáltal, hogy szlovák versenyzők is neveztek a futamra. A versenyszervezés mellett oktatással is foglalkozik a klub márciustól egészen noMezítláb is lehet siklani, forogni a tó vizén vemberig. Kirilla László szakosztályvezető elmondta, hogy céljuk a nyugodt sportolás lehetőségeinek megteremtése, és a tanítványok versenyeztetése. Az egyesület nemcsak miskolciakat tanít, Fotó: Vajda János hanem - főleg hétvégén - jönnek ide Budapestről, Debrecenből, sőt Kisvárdáról is érdeklődők. (Haza)száUítják a méheket A Hejőszalonta határát jelző fasornál, egy napraforgótábla szélén találkoztunk a miskolci méhészcsaláddal. A kaptársor mellett Kovács Győző és felesége szorgoskodik. 1991-től foglalkoznak nyugdíjasként méhészkedéssel, jelenleg 30 kaptárjuk van, újabban fiuk és ve- jük is besegít. Akáccal kezdték a mézgyűjtést, most napraforgótáblán fejezik be. Lehetne még vándorolni északabbra, később virágzó napraforgó- és maglucernatáblák mellé, de nagyon drága a szállítás. Az idei hideg, csapadékos, ködös idő a méheknek nem kedvezett. Cukorral kell pótolni a be nem gyűjtött mennyiséget. Most etető keretet tesznek ki, ami még további gyűjtésre serkent(het)i a méheket. Fotó: Vajda János Hogy az óvoda megmaradjon Hejőszalonta (ÉM) - A körzetesítés miatt a településen nincs általános iskola, csak a kis óvodásokat nevelhetik helyben. Nem a legideálisabb körülmények között, mert ötven esztendeje épült intézményüket az ÁNTSZ már két éve be akarta zárni. Az ön- kormányzat most önerőből hozzálátott a legsürgősebb javítási munkálatok elvégzéséhez. Kicserélik az ablakokat, felújítják a homlokzati vakolatot és a tetőt, aztán pályáznak minden lehetséges helyen. A területfejlesztési alaptól, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztériumtól remélik, hogy az összesen 16 millió forintba kerülő teljes felújításhoz megszerezzék a nyolcvan százalékban még hiányzó összeget.
