Észak-Magyarország, 1998. július (54. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-07 / 157. szám

1998. július 7., kedd fi» í^/í>'ű Otvenhét százalék Görömbölyi László Van abban valami jelképes, hogy a parla­ment tegnapi ülésén a honatyák előbb meg­emlékeztek a 150 évvel ezelőtt megalakult el­ső népképviseleti országgyűlésről, majd a kor­mányprogram vitájának lezárása után megvá­lasztották a Magyar Köztársaság új miniszter- elnökét. r\ kkor, 150 évvel ezelőtt a huszonéves márciusi ifjak forradalma nyomán az „idősebb" generációhoz tartozó, negyvenkét esztendős Batthyány gróf állhatott az első fe­lelős magyar kormány élére. Most fordult a világ: a rendszerváltás három, hatvanas éveit taposó kormányfőjét Magyarország második legifjabb miniszterelnökeként követi a har­mincöt esztendős Orbán Viktor. De számít-e vajon a kor, ha egy ország ügyeit kell kézben tartani, megannyi problé­mára megoldást találni, az állampolgárok bol­dogulását szem előtt tartva döntéseket hoz­ni? Számít is, meg nem is. Mert lehet előny az évtizedek élettapasztalata, s lehet hátrány az igy szerezhető bölcsesség hiánya; másrész­ről viszont hasznára lehet az országnak a fia­talos lendület, a tenniakarás - nem utolsó sorban pedig (hogy ne feledkezzünk meg a helyzet konkrétságáról sem) a szocializmus társadalmának kusza szövevényétől való mentesség. Orbán Viktor azt kérte a képviselőktől: aki azt akarja, hogy helyreállítsuk a törvényes rendet és biztonságot, aki azt akarja, hogy a gyermek ne csak a családnak, de az államnak is fontos legyen, aki gyarapodó országban akar élni, aki a magyar nemzethez akar tar­tozni és Magyarországot más európai orszá­gokkal együttműködő országgá akarja tenni, szavazzon a kormányprogramra. Tekinthetjük ezeket a szavakat az Orbán- kormány vállalásának is, ez az, amit számon lehet kérni négy esztendő múlva. „Ott álltok a teremnek küszöbén, Melyből a nemzet sor­sa jön ki majd" - irta Petőfi százötven éve A nemzetgyűléshez című versében. Figyeljünk most már arra, milyen sorsa jön ki a nemzet­nek abból a teremből, amelyben ötvenhét százalékos többséget kapott az ezredforduló magyar kormányának programja. Újra lesznek mezőőrök Miskolc (ÉM - BA) - Újraszervezik Miskolcon a mezőőri szolgálatot. Miskolcon korábban már működött mező­őri szolgálat, ám ez 1995-ben megszűnt. Nem bizonyult ugyanis kellően hatékony­nak, amihez az is hozzájárult, hogy vi­szonylag nagy területet kellett meglehető­sen kevés embernek őriznie. Hogy ismét szóba került a szolgálat megszervezése, ezt elsősorban az indokolja, hogy tovább­ra sincsenek biztonságban a hétvégi tel­kek és -házak a város környékén. Mégis kisebb vita alakult ki, amikor a mezőőrség újraindításáról tárgyaltak a miskolci közgyűlés tagjai. A városháza becslései szerint ugyanis a 30 fős szolgá­lat felszerelése, működtetése legalább 28-30 millió forinttal terhelné a város költségvetését. Ezzel együtt pártolták a szolgálat létx-ehozását. Ezzel Kobold Ta­más polgármester is egyetértett, de óvott attól, hogy túlzott várakozásokat éb­resszenek az emberekben. Igazat adott azoknak, akik szerint a mezőőrség munká­ja csak hatékonyabb lesz, ha együttműkö­dik az ugyancsak a 178 négyzetkilométer­nyi külterületi rész védelmére vállalkozó lovasrendőrökkel, illetve a polgárőrséggel. A képviselők áldásukat adták a szolgá­lat megszervezésére. Hogy milyen szerve­zeti megoldást alkalmazzanak, a jegyző­nek az erre vonatkozó javaslatát idén no­vemberben kell a döntéshozók elé terjesz­tenie. 1999-ben a kerttulajdonosoknak nem kell még hozzájárulniuk a mezőőrség fenntartásához a mezőőri járulékkal, a későbbiekben azonban várhatóan igen. Krisna-zarándoldat Miskolc (ÉM) - A magyar krisna-tudatú hívők közösségének vezető lelki tanítója, Srila Sivarama Swami Maharaja július 8- án délelőtt 9 órakor indul el gyalogos za- rándokútjára a miskolci Erzsébet térről a Somogyi-dombságban található Somogy- vámosig. Aki teheti, sétáljon a menettel néhány kilométert - kérik a szervezők. Csipkészek csipkéznek Kazincbarcikán Recézik, verik és varrják is a finom textileket a X. Csipkehéten Kazincbarcika (ÉM - NyZ) - A Magyar Csipkekészítők Egye­sülete tíz esztendeje minden évben megrendezi nyári to­vábbképzését. Idén július S-e és 11-e között Kazincbarci­kán a gömöri csipkemódoza­tokat tanulmányozzák. A Magyar Csipkekészítők Egye­sülete tíz éve alakult, azzal a céllal, hogy felelevenítsék a régi magyar csipkekészítő techniká­kat, megismertessék a csipke­textilek értékét, és beemeljék a csipkedíszeket a mai viseletbe. A csipkekészítő egyesületének közel száz tagjá évközben baráti találkozókon cseréli ki tapaszta­latait, nyaranta pedig tovább­képzést rendeznek. A Magyar Csipkekészítők Egyesületének X. Csipkehete július 5-én, vasár­nap kezdődött Kazincbarcikán.- Tavalyelőtt Szegeden a to- rockói technikákat ismerhettük meg, tavaly Debrecenben az al­földi térítőkét díszítő csipkéket tanulmányoztuk, idén pedig Barcikán a gömöri csipke szép­ségében gyönyörködünk mondja Neszádeíiné Kállai Má­Gallérként, kézelőként, ruhadíszként ma is szívesen viselik a csipkét Fotó: Bujdos Tibor ria, az egyesület vezetőségének tagja, csipkeoktató. Hat napon keresztül a gömöri rece-.vert- és varrott csipke el­készítésének módjával ismer­kednek a csipkészek. Harminc­két csipkekészítő érkezett Barci- kára az országból, de a délelőtti és délutáni szakmai oktatásokon minden érdeklődő részt vehet. A foglalkozások mellett pedig Gö- mör néprajzáról is hallhatnak előadásokat a megjelentek. Van kereslet a finoman meg­munkált textilek iránt - állítják az „előállítók”. Ünnepi alkal­makkor ma is szívesen díszítik ruhájukat csipkegallérokkal, -kézelőkkel az emberek, sokan vásárolnak térítőkét, csipkeszé­leket. Régen kincs volt a csipke, és a születéstől a halálig végig­kísérte az ember életét.- A csipke értéke függ a nagy­ságától, a mintájától, ezt pedig a ráfordított munka és idő hatá­rozza meg. Általában a vásárló két-három-négyezer forintot ad egy-egy textilért - folytatja Ne- szádeliné Kállai Mária. - De nemcsak a csipkéket keresik, sokan érdeklődnek a csipkeké­szítés iránt is. Szakoktatóként szakköröket vezetek itt, Barci­kán, de ebben az évben már a Kodály Zoltán Művészeti Iskola képző- és iparművészeti tagoza­tán tanítottam is a technikákat. A professzor születésnapja Miskolc (ÉM) - Szabadfalvi Jó­zsef életútja három fő szakaszra bontható: húsz évig a debreceni Kossuth Lajos Tudományegye­tem volt a „második otthona”, közel ugyanannyi ideig a Her­man Ottó Múzeum igazgatója­ként dolgozott, majd pedig a Miskolci Egyetem Bölcsészettu­dományi Karának lett pro­fesszora. Ma nyugdíjasként is aktívan közreműködik az egye­temi munkában. Mindezt veres László, a múzeum jelenlegi igaz­gatója mondta el tegnap délelőtt, mikor ismerősei, barátai kö­szöntötték a professzort 70. szü­letésnapja alkalmából a múze­um papszeri épületében. A jelenlegi igazgató forduló­pontként említette a megyei mú­zeum életében Szabadfalvi József igazgatói kinevezését, hiszen ’73 előtt megyénk múzeumi szerve­zete nem volt a legjobbak között. A professzor először is szakem­bereket „csábított” ide, múzeumi kiadványokat indított útjára, munkatársait a tudományos munkára ösztönözte... A kollé­gák, barátok kedves ajándékaik­kal jelezték az ünnepelt iránti ra­gaszkodásuk. szeretetúk. Tábori tippek Miskolc (ÉM) - Nyári tábo­rokat szervez diákok részére a Nemzeti Gyermek és Ifjúsá­gi Közalapítvány a kácsárdi ifjúsági táborban. Az általá­nos iskolások két turnusba jelentkezhetnek: a július 27. és augusztus 2. közöttibe és az augusztus 17-23-ig tartóba. Középiskolások részére média­tábor: július 13—17-ig, DÖK tá­bor: augusztus 24-28-ig. A részvételi díj - szállással, na­pi háromszori étkezéssel - 4800 forint személyenként. További információ a 46/370- 733-as telefonszámon kérhető. Szintén táborokat indít az Ifjúsági és Szabadidő Ház: lo­vas-angol, lovas-német, kép­zőművészet, ásványgyűjtő csoportokat valamint Móka tábort kicsiknek. Az augusz­tus 7-étől 14-éig tartó mogyo­róskai tábor részvételi díját csökkenti az intézmény, mi­vel a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram Tanácsa támo­gatást nyújtott a kiránduló, természetkutató táborhoz. Jelentkezni és érdeklődni a 46/411-747-es vagy 46/412-508- as telefonszámokon lehet. Saját géppel Miskolcon a világhálózatban Barátságos találkozó - a géppel és a hálózattal is Fotó: Farkas Maya Miskolc (ÉM - PIA) - A teg­nap megnyílt és vasárnapig tartó Országos Számítástech­nikai Találkozóból az orszá­gos jelző egyelőre csak az elérendő célt mutatja. Meg azt, hogy a rendezvény ka­puja minden érdeklődő előtt nyitva áll, jöjjön az az ország bármelyik részéről. Az első alkalommal megrende­zett programsorozat tulajdon­képpen egy barátságos találkozó azok között a fiatalok között, akik az informatikai versenyek­ről már ismerik egymást. Ám számítanak a nagyközönség ér­deklődésére is.- Azt is lehetne mondani, hogy ez egy rendhagyó tábor - vallja Telegdy Zoltán, a találkozó szer­vezője. - Közös programok, vá­rosnézés - a más városokból, Ti- szaújvárosból, Budapestről érke­zetteknek -, játékok, versenyek várnak a résztvevőkre, de termé­szetesen a fő vonal az a számítás- technika. Már most, az első nap látszik, hogy a gyerekek rettene­tesen élvezik a dolgot, alig bírták ki azt a másfél órát. amíg a szere­lések miatt szünetet tartottunk. A lakosságnak a SuliNetbusz se­gítségével internetes hozzáférést biztosítunk. Akinek pedig még nincsenek túl nagy tapasztalatai az informatikában, az részt vehet egy három napos ingyenes tanfo­lyamon és megismerkedhet a szá­mítógépes világgal. A 40. Számú Általános Iskola elsőként csatlakozott két évvel ezelőtt a világhálóhoz, tananya­gában is kiemelkedő helyen sze­repel a számítástechnika-oktatás. A találkozó ügyét az intézmény­ben tanító Telegdy Zoltán karol­ta fel, felbuzdulva a gyerekek lel­kesedésén, és az informatikai tá­borok tapasztalatain. A progra­mok összeállításához tulajdon­képpen csak fantázia és techni­kai háttér kellett. Ez utóbbihoz pedig pénz és támogató - az idén ezekből kevés jutott. A fő gondot, a gépek beszerzését egyszerűen oldották meg: minden résztvevő elhozta magával a saját kompu­terét. Ezeket aztán hálózati rend­szerbe kötötték, hogy egymással is kapcsolatot teremthessenek a fiatalok - a megnyitókor 25 gép­pel üzemelt a rendszer, de a hét hátralevő részében is lehet csat­lakozni. A SuliNetbusz viszont csak péntekig marad, addig lehet élni a felkínált lehetőséggel.- Nem is reméltem, hogy egy­ből leülhetünk a gyerekekkel a képernyőkhöz - sorolja Hajdú Andrásné, aki három gyermeket kísért el a buszhoz. Kevesen jöt­tek el, pedig a lehetőség nagyon jó. Igaz, hogy otthon is van szá­mítógépünk - bár egyelőre csak játékra használják a gyerekek -, de internet nincs, az nagyon drága lenne. Úgyhogy most lát ilyet először a család „apraja”. A „nagyja” minden nap találko­zik ilyesmivel a munkahelyén - az eredeti végzettségem progra­mozó matematikus. Amikor én kezdtem, még teremnagyságúak voltak a számítógépek, és bár tudtuk, hogy ezeké a jövő, azt álmomba sem gondoltam, egy­szer majd egy egész világ belefér egy kistáskába... Ujváry Zoltán, a debreceni egyetem professzora egy Miska-kancsó- val ajándékozta meg egykori kollégáját Fotó: Dobos Klára

Next

/
Oldalképek
Tartalom