Észak-Magyarország, 1998. július (54. évfolyam, 152-178. szám)
1998-07-07 / 157. szám
1998. július 7., kedd fi» í^/í>'ű Otvenhét százalék Görömbölyi László Van abban valami jelképes, hogy a parlament tegnapi ülésén a honatyák előbb megemlékeztek a 150 évvel ezelőtt megalakult első népképviseleti országgyűlésről, majd a kormányprogram vitájának lezárása után megválasztották a Magyar Köztársaság új miniszter- elnökét. r\ kkor, 150 évvel ezelőtt a huszonéves márciusi ifjak forradalma nyomán az „idősebb" generációhoz tartozó, negyvenkét esztendős Batthyány gróf állhatott az első felelős magyar kormány élére. Most fordult a világ: a rendszerváltás három, hatvanas éveit taposó kormányfőjét Magyarország második legifjabb miniszterelnökeként követi a harmincöt esztendős Orbán Viktor. De számít-e vajon a kor, ha egy ország ügyeit kell kézben tartani, megannyi problémára megoldást találni, az állampolgárok boldogulását szem előtt tartva döntéseket hozni? Számít is, meg nem is. Mert lehet előny az évtizedek élettapasztalata, s lehet hátrány az igy szerezhető bölcsesség hiánya; másrészről viszont hasznára lehet az országnak a fiatalos lendület, a tenniakarás - nem utolsó sorban pedig (hogy ne feledkezzünk meg a helyzet konkrétságáról sem) a szocializmus társadalmának kusza szövevényétől való mentesség. Orbán Viktor azt kérte a képviselőktől: aki azt akarja, hogy helyreállítsuk a törvényes rendet és biztonságot, aki azt akarja, hogy a gyermek ne csak a családnak, de az államnak is fontos legyen, aki gyarapodó országban akar élni, aki a magyar nemzethez akar tartozni és Magyarországot más európai országokkal együttműködő országgá akarja tenni, szavazzon a kormányprogramra. Tekinthetjük ezeket a szavakat az Orbán- kormány vállalásának is, ez az, amit számon lehet kérni négy esztendő múlva. „Ott álltok a teremnek küszöbén, Melyből a nemzet sorsa jön ki majd" - irta Petőfi százötven éve A nemzetgyűléshez című versében. Figyeljünk most már arra, milyen sorsa jön ki a nemzetnek abból a teremből, amelyben ötvenhét százalékos többséget kapott az ezredforduló magyar kormányának programja. Újra lesznek mezőőrök Miskolc (ÉM - BA) - Újraszervezik Miskolcon a mezőőri szolgálatot. Miskolcon korábban már működött mezőőri szolgálat, ám ez 1995-ben megszűnt. Nem bizonyult ugyanis kellően hatékonynak, amihez az is hozzájárult, hogy viszonylag nagy területet kellett meglehetősen kevés embernek őriznie. Hogy ismét szóba került a szolgálat megszervezése, ezt elsősorban az indokolja, hogy továbbra sincsenek biztonságban a hétvégi telkek és -házak a város környékén. Mégis kisebb vita alakult ki, amikor a mezőőrség újraindításáról tárgyaltak a miskolci közgyűlés tagjai. A városháza becslései szerint ugyanis a 30 fős szolgálat felszerelése, működtetése legalább 28-30 millió forinttal terhelné a város költségvetését. Ezzel együtt pártolták a szolgálat létx-ehozását. Ezzel Kobold Tamás polgármester is egyetértett, de óvott attól, hogy túlzott várakozásokat ébresszenek az emberekben. Igazat adott azoknak, akik szerint a mezőőrség munkája csak hatékonyabb lesz, ha együttműködik az ugyancsak a 178 négyzetkilométernyi külterületi rész védelmére vállalkozó lovasrendőrökkel, illetve a polgárőrséggel. A képviselők áldásukat adták a szolgálat megszervezésére. Hogy milyen szervezeti megoldást alkalmazzanak, a jegyzőnek az erre vonatkozó javaslatát idén novemberben kell a döntéshozók elé terjesztenie. 1999-ben a kerttulajdonosoknak nem kell még hozzájárulniuk a mezőőrség fenntartásához a mezőőri járulékkal, a későbbiekben azonban várhatóan igen. Krisna-zarándoldat Miskolc (ÉM) - A magyar krisna-tudatú hívők közösségének vezető lelki tanítója, Srila Sivarama Swami Maharaja július 8- án délelőtt 9 órakor indul el gyalogos za- rándokútjára a miskolci Erzsébet térről a Somogyi-dombságban található Somogy- vámosig. Aki teheti, sétáljon a menettel néhány kilométert - kérik a szervezők. Csipkészek csipkéznek Kazincbarcikán Recézik, verik és varrják is a finom textileket a X. Csipkehéten Kazincbarcika (ÉM - NyZ) - A Magyar Csipkekészítők Egyesülete tíz esztendeje minden évben megrendezi nyári továbbképzését. Idén július S-e és 11-e között Kazincbarcikán a gömöri csipkemódozatokat tanulmányozzák. A Magyar Csipkekészítők Egyesülete tíz éve alakult, azzal a céllal, hogy felelevenítsék a régi magyar csipkekészítő technikákat, megismertessék a csipketextilek értékét, és beemeljék a csipkedíszeket a mai viseletbe. A csipkekészítő egyesületének közel száz tagjá évközben baráti találkozókon cseréli ki tapasztalatait, nyaranta pedig továbbképzést rendeznek. A Magyar Csipkekészítők Egyesületének X. Csipkehete július 5-én, vasárnap kezdődött Kazincbarcikán.- Tavalyelőtt Szegeden a to- rockói technikákat ismerhettük meg, tavaly Debrecenben az alföldi térítőkét díszítő csipkéket tanulmányoztuk, idén pedig Barcikán a gömöri csipke szépségében gyönyörködünk mondja Neszádeíiné Kállai MáGallérként, kézelőként, ruhadíszként ma is szívesen viselik a csipkét Fotó: Bujdos Tibor ria, az egyesület vezetőségének tagja, csipkeoktató. Hat napon keresztül a gömöri rece-.vert- és varrott csipke elkészítésének módjával ismerkednek a csipkészek. Harminckét csipkekészítő érkezett Barci- kára az országból, de a délelőtti és délutáni szakmai oktatásokon minden érdeklődő részt vehet. A foglalkozások mellett pedig Gö- mör néprajzáról is hallhatnak előadásokat a megjelentek. Van kereslet a finoman megmunkált textilek iránt - állítják az „előállítók”. Ünnepi alkalmakkor ma is szívesen díszítik ruhájukat csipkegallérokkal, -kézelőkkel az emberek, sokan vásárolnak térítőkét, csipkeszéleket. Régen kincs volt a csipke, és a születéstől a halálig végigkísérte az ember életét.- A csipke értéke függ a nagyságától, a mintájától, ezt pedig a ráfordított munka és idő határozza meg. Általában a vásárló két-három-négyezer forintot ad egy-egy textilért - folytatja Ne- szádeliné Kállai Mária. - De nemcsak a csipkéket keresik, sokan érdeklődnek a csipkekészítés iránt is. Szakoktatóként szakköröket vezetek itt, Barcikán, de ebben az évben már a Kodály Zoltán Művészeti Iskola képző- és iparművészeti tagozatán tanítottam is a technikákat. A professzor születésnapja Miskolc (ÉM) - Szabadfalvi József életútja három fő szakaszra bontható: húsz évig a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem volt a „második otthona”, közel ugyanannyi ideig a Herman Ottó Múzeum igazgatójaként dolgozott, majd pedig a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának lett professzora. Ma nyugdíjasként is aktívan közreműködik az egyetemi munkában. Mindezt veres László, a múzeum jelenlegi igazgatója mondta el tegnap délelőtt, mikor ismerősei, barátai köszöntötték a professzort 70. születésnapja alkalmából a múzeum papszeri épületében. A jelenlegi igazgató fordulópontként említette a megyei múzeum életében Szabadfalvi József igazgatói kinevezését, hiszen ’73 előtt megyénk múzeumi szervezete nem volt a legjobbak között. A professzor először is szakembereket „csábított” ide, múzeumi kiadványokat indított útjára, munkatársait a tudományos munkára ösztönözte... A kollégák, barátok kedves ajándékaikkal jelezték az ünnepelt iránti ragaszkodásuk. szeretetúk. Tábori tippek Miskolc (ÉM) - Nyári táborokat szervez diákok részére a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány a kácsárdi ifjúsági táborban. Az általános iskolások két turnusba jelentkezhetnek: a július 27. és augusztus 2. közöttibe és az augusztus 17-23-ig tartóba. Középiskolások részére médiatábor: július 13—17-ig, DÖK tábor: augusztus 24-28-ig. A részvételi díj - szállással, napi háromszori étkezéssel - 4800 forint személyenként. További információ a 46/370- 733-as telefonszámon kérhető. Szintén táborokat indít az Ifjúsági és Szabadidő Ház: lovas-angol, lovas-német, képzőművészet, ásványgyűjtő csoportokat valamint Móka tábort kicsiknek. Az augusztus 7-étől 14-éig tartó mogyoróskai tábor részvételi díját csökkenti az intézmény, mivel a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram Tanácsa támogatást nyújtott a kiránduló, természetkutató táborhoz. Jelentkezni és érdeklődni a 46/411-747-es vagy 46/412-508- as telefonszámokon lehet. Saját géppel Miskolcon a világhálózatban Barátságos találkozó - a géppel és a hálózattal is Fotó: Farkas Maya Miskolc (ÉM - PIA) - A tegnap megnyílt és vasárnapig tartó Országos Számítástechnikai Találkozóból az országos jelző egyelőre csak az elérendő célt mutatja. Meg azt, hogy a rendezvény kapuja minden érdeklődő előtt nyitva áll, jöjjön az az ország bármelyik részéről. Az első alkalommal megrendezett programsorozat tulajdonképpen egy barátságos találkozó azok között a fiatalok között, akik az informatikai versenyekről már ismerik egymást. Ám számítanak a nagyközönség érdeklődésére is.- Azt is lehetne mondani, hogy ez egy rendhagyó tábor - vallja Telegdy Zoltán, a találkozó szervezője. - Közös programok, városnézés - a más városokból, Ti- szaújvárosból, Budapestről érkezetteknek -, játékok, versenyek várnak a résztvevőkre, de természetesen a fő vonal az a számítás- technika. Már most, az első nap látszik, hogy a gyerekek rettenetesen élvezik a dolgot, alig bírták ki azt a másfél órát. amíg a szerelések miatt szünetet tartottunk. A lakosságnak a SuliNetbusz segítségével internetes hozzáférést biztosítunk. Akinek pedig még nincsenek túl nagy tapasztalatai az informatikában, az részt vehet egy három napos ingyenes tanfolyamon és megismerkedhet a számítógépes világgal. A 40. Számú Általános Iskola elsőként csatlakozott két évvel ezelőtt a világhálóhoz, tananyagában is kiemelkedő helyen szerepel a számítástechnika-oktatás. A találkozó ügyét az intézményben tanító Telegdy Zoltán karolta fel, felbuzdulva a gyerekek lelkesedésén, és az informatikai táborok tapasztalatain. A programok összeállításához tulajdonképpen csak fantázia és technikai háttér kellett. Ez utóbbihoz pedig pénz és támogató - az idén ezekből kevés jutott. A fő gondot, a gépek beszerzését egyszerűen oldották meg: minden résztvevő elhozta magával a saját komputerét. Ezeket aztán hálózati rendszerbe kötötték, hogy egymással is kapcsolatot teremthessenek a fiatalok - a megnyitókor 25 géppel üzemelt a rendszer, de a hét hátralevő részében is lehet csatlakozni. A SuliNetbusz viszont csak péntekig marad, addig lehet élni a felkínált lehetőséggel.- Nem is reméltem, hogy egyből leülhetünk a gyerekekkel a képernyőkhöz - sorolja Hajdú Andrásné, aki három gyermeket kísért el a buszhoz. Kevesen jöttek el, pedig a lehetőség nagyon jó. Igaz, hogy otthon is van számítógépünk - bár egyelőre csak játékra használják a gyerekek -, de internet nincs, az nagyon drága lenne. Úgyhogy most lát ilyet először a család „apraja”. A „nagyja” minden nap találkozik ilyesmivel a munkahelyén - az eredeti végzettségem programozó matematikus. Amikor én kezdtem, még teremnagyságúak voltak a számítógépek, és bár tudtuk, hogy ezeké a jövő, azt álmomba sem gondoltam, egyszer majd egy egész világ belefér egy kistáskába... Ujváry Zoltán, a debreceni egyetem professzora egy Miska-kancsó- val ajándékozta meg egykori kollégáját Fotó: Dobos Klára