Észak-Magyarország, 1998. július (54. évfolyam, 152-178. szám)
1998-07-04 / 155. szám
1998. július 4., szombat Itt-hon 7 / Úriember, polgári ház Miskolc (ÉM - PTA) - Egy miskolci polgár emlékei, egy miskolci polgári házban. Gergely László, a Matura Gimnázium megalapítója mindig arra törekedett, hogy az őt felnevelő polgári élet elveit átültesse a saját és az iskolája életébe. Gergely László Fotó: Vajda János- A polgár szóról az jut eszembe: a kis városokban kispolgárok, a nagy városokban nagy polgárok, a fővárosban főpolgárok élnek(?). A fiatalabbaknak talán már nem jelentenek semmit ezek a szavak: polgár, úr vagy úrifiú. Sőt, rossz „íz” tapad a jelentésükhöz. Pedig ezzel olyan jó tulajdonságokat akartak kifejezni egykor, amelyek egykor a jó polgárok ismérvei voltak. Az úriember szó, olyan férfit takart, aki jóvágású, érdemes vele leülni beszélgetni, tudja az illemet és művelt - vélekedett Gergely László. Gyerekkora vasárnap délelőttjei - amikor a gazdasszonyok a főzéssel sütéssel foglalatoskodtak otthon - sétával teltek a város főutcáján, a korzón. A kávézókban olyankor összegyűltek az ismerősök, a polgárok, hogy megvitassák mi minden történt a héten. A város összetartotta azokat az embereket, akikre támaszkodhatott.- Aztán óriásit változott a világ, mégis a közszájon tovább élt minden. Például a Szabadságharcosok útja, a Benke utcája továbbra is az Albori maradt, mint ahogy az Urak utcája is a Petőfi utca helyett, mellett. Gergely László szerint ezen idők romboló építkezésével változott meg alapvetően Miskolc hangulata. Bár egész életében pedagógusnak vallotta magát, egy ideig építészként is dolgozott - akkor, amikor a „dobozlakások” épültek. A hetvenes években lapunkban is volt egy sorozata, amelyben praktikus tanácsokat próbált adni, hogyan lehet megnövelni optikailag a teret, barátságosabbá tenni a kis zugokat, visszalopni a régi életmódot, értékeket az emberek otthonába.- Rájöttem, sikertelenek ezek a próbálkozások - nemcsak a szobákban volt szűk a mozgástér, az életben is. Persze mindig voltak olyan építészek, akik ésszerű megoldásokra törekedtek. Egyik példaképem Heckenast Péter. Ő tervezte a Kilián lakótelepet, amely még ma is megállja a helyét. A parkos rész kialakítását egyedi módon oldotta meg. Hosszú ideig nem csináltak semmit a területen, megvárták, amíg az emberek kijárják azokat az útvonalakat, amelyeken szeretnek közlekedni. Őszszel aztán megnézték az eredményt, majd kikövezték a nyomvonalakat. Sok-sok emberi konfliktust el lehetne kerülni, ha ezt az elvet követnénk más területeken is. ioo iee:;íU'i'Ak Az Avashegyen láthatók lépcsőzetesen egymásfölé emelkedő sorban Miskolcz szőlőbirtokosainak jól berendezett s épített pinczéi, melyek legtöbbjei a régi időben telve valának a legjobb minőségű borokkal... A szüretnek Miskolczra nézve fontos voltát bizonyítja az is, hogy az ott létező tanintézetek szüreti szünidőt rendszeresítettek mindannyian. B. Podmaniczky Frigyes, Naplótöredékek, 1887 Tűzvészek Miskolczon. A múlt héten, e hó 13-án a régi posta-utczának a buzavá- sártérre kinyúló szögletén Schwartz Fe- rencz szeszkereskedő házában tűz ütött ki; az erősen fúvó szél csakhamar annyira szétdobálta a lángokat, hogy csak mintegy 16- 18 különféle épület elhamvadása után lehetett a vész továbbterjedését meggátolni... A Kovács Gábor tanár udvarán levő fásól is két helyen lángrakapott, úgyszintén az pinczék közül kettő, melyek azonban mindnyájan eloltattak. Borsod, 1882. julius 19. Polgár: tulajdonát gyarapító, szabad ember „A jelzőt bárki magára veheti, vagy mástól elvitathatja, de nem ez a fontos” Miskolc (ÉM - BA) - A mai polgárosodásnak a múlt századi magyar hagyományokat kellene követnie. Ezt Fazekas Csaba, a Miskolci Egyetem történésze, a reformkor és 1848-49 ismert kutatója állítja, akivel arról beszélgettünk: ki is a polgár. □ A politikai közbeszéd hangsúlyos fogalmává vált az utóbbi hónapokban a „polgár”, a „polgári” kifejezés. Ugyanakkor mintha nemcsak a társadalom, de a politikai elit is fogalmi zavarokkal küzdene: nem látszik egységesnek a. szóhasználat. A tisztázásban fontos szerephez juthatna a történelemtudomány: mit. ért a história polgárságon? # A kifejezés születése az ókori városállamokhoz kapcsolódik, ahol a polgársághoz valamiféle kiváltságok kötődtek. A polgárok részt vehettek a politikai életben, tagjai lehettek valamely elitnek. A ma is használatos polgár-fogalmunk tipikusan a felvilágosodás terméke. A polgárnak mindenekelőtt van magántulajdona, amit a képességei szerint gyarapíthat. A másik, amit nem lehet élesen elválasztani ettől, az egyfajta szemléleti, világnézeti kérdés. A polgár minden tekintetben szabad ember, a törvényes feltételek között, vagyis más emberek érdekének sérelme nélkül. Nem írhatja elő egy polgári államban a számára senki, hogy mit higy- gyen, mit gondoljon. Ez a két jelentéstartalom a mai szóhasználatban valóban rendre összekeveredik. □ Akadt-e olyan időszak a magyar történelemben, amikor ez még nem volt így? • A magyar történelem két korszaka érdemelte ki vitathatatlanul a polgári jelzőt az utókor historikusaitól. Az egyik a reformkor. A polgárosodásért küzFazekas Csaba dő középnemesi réteg nem pusztán azért harcolt, hogy megszűnjenek a vagyonszerzést, a vagyongyarapodást, az előrelépést gátló tényezők, de azért is, hogy' ezek a kiváltságok mindenki számára elérhetőek legyenek. Ennyiben valamennyi polgári erő, éljen bárhol a világon, a francia felvilágosodás tanítványa és gyermeke, hiszen a szabadság, egyenlőség és testvériség eszméje a hétköznapok gyakorlatára lefordítva tulajdonképpen a polgári életformát jeFotó: Bujdos Tibor lenti. A másik ilyen korszak a dualizmus időszaka, amikor jelentős részben sikerült ledönteni az emberek közötti származásbeli, rangbeli, esetleg vallási válaszfalakat. A polgári gondolkozás alapelemei a törvényhozásban is megjelentek, gondolok itt az egyházpolitikai, vagy a népiskolai törvényekre, és így tovább. □ Milyen okokkal magyarázza, hogy a huszadik század Magyar- országa nem építkezett ezekre az alapokra? • A huszadik század a magyar polgárosodás szempontjából nagyon szerencsétlenül alakult. A Horthy-korszak nem a polgári, hanem az úri Magyarország hagyományaihoz nyúlt vissza. A rendszer gyakorlatilag megváltoztathatatlan volt, a közgondolkodásban -egyetlen ideológia - a keresztény-nemzeti - uralkodott. A történelmi egyházak ismét a hatalom részévé váltak, ami a polgári gondolkodással ellentétes. 1945-ben a magyar polgárosodás lehetőséget kaphatott volna azáltal, hogy a polgárosodást lefojtó tendenciák és társadalmi rétegek elveszítették a befolyásukat. Csakhogy a polgári létnek az alapfeltételei szűntek meg: a kommunista rendszer felszámolta a vagyonbiztonságot, a magántulajdont, ebből a politikai jogok csorbulása, majd ezek teljes hiánya következett. A rendszerváltozás soha nem látott lehetőséget teremtett a magyar polgárosodáshoz. És ha hagyományt keresünk, a múlt század polgári hagyományához kellene visszanyúlnunk, amikor egyszerre valósult meg a magánélet és a magántulajdon szentsége, illetve az emberek egyenlőségének, egyenjogúságának elve. □ A most kezdődő új kurzus vezetői polgáriként határozzák meg a választások utáni korszakot. Az ön által a magyar polgárosodás aranykorának nevezett időszakokban polgározták-e magukat és a társadalmukat a politikusok? • A polgári jelzőt bárki magára veheti, vagy mástól elvitathatja, de nem ez a fontos. A polgári jelzőt a történelemtől kell kiérdemelni. Hogy ki szolgálta a polgárosodás ügyét, azt igazán az utókor tudja mindig eldönteni. A múlt század nagyjai (Kossuth, Deák, Eötvös József) úgy szolgálták a nemzet ügyét, hogy nem definiálták magukat. Civilek: az önkormányzat katalizátor is Elsősorban nem pénzzel, hanem az olcsó bérleti díjjal segíthetnek Miskolc (ÉM - PTA) - Folyamatosan és egyértelműen nő az önszerveződő módon megalakuló és aktív munkát végző egyesületek, alapítványok száma Miskolcon. Az önkormányzatot leggyakrabban azért keresik meg a szervezetek, hogy az térítésmentesen biztosítson helyet számukra. Egyelőre nincs a miskolci ön- kormányzatnál olyan ember, akinek az lenne a feladatköre, hogy tartsa a kapcsolatot a civil szervezetekkel - világított rá Káli Sándor alpolgármester. Ezen a helyzeten szeretne változtatni a jövőben a város vezetése. Az egyesületek egyenesen ahhoz az osztályokhoz fordulnak, amelyhez ügyük tartozik. A találkozási pontok: az egészségügyi, szociális terület és a támogatás miatti kérelem. Az anyagiakat pályázatok útján próbálják előteremteni a szervezetek, az önkormányzattól inkább azt szeretnék, ha térítés- mentesen biztosítana helyet számukra. Ez az igény találkozik az ön- kormányzat lehetőségeivel is. Ugyanis anyagi támogatásra csak ritkán van lehetőség, a város elsősorban helységgel, illetve bérleti kedvezmény biztosításával, mentességgel segíthet - tudtuk meg Fejér István alpolgármestertől. Bár a költségvetési keretből elkülönített Mecénás Alaptól anyagi juttatást is várhatnak a pályázók. Emellett a város erkölcsi támogatását élvezi minden olyan szervezet, amely aktívan végzi munkáját. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzat katalizátor, közvetítő szerepet tölt be a civil szféra és azok között, akiktől támogatást várhatnak az egyesületek - legtöbb esetben eredményesen. Legutóbb ilyen úton sikerült az egyik lelkisegélyes alapítványnak közel egy éves működési költségét fedezni. Fejér István elmondta: a sok nemes célért küzdő szervezet mellől eddig hiányzott egy olyan központi akarat, amely képviselné az érdekeiket, hallatja a szavát és kormányszinten is kezdeményezné a kapcsolatteremtést. ói, hvcauai a .-i.-u-g cm-i-váoí ikoa 1 %a -t » _________________________v - . ___________ - .........................................-............................................................................................-........... -_____________________-i..........................................-................x• n yolult szakszavakkal lehetne körülírni, mint például a plasz- ticitáselmélet, a csillapított rendszerek gerjesztett lengései. Az viszont laikusként is szembetűnő, hogy doktori értekezésében a beton lassú alakváltozásával foglalkozott. A kulcsszó: beton. Ez lehetne a kapocs az egykori tudós és a ma nevét viselő avasi utca között. Az említett anyagból akad itt bőven; körülnézve tudatosul az emberben, hogy szinte csak az akad. És mintha méltó akarna lenni az utca névadójához, a házakon, a tereken igyekszik az anyag demonstrálni lassan az alakváltozás összetett folyamatát. Hol van már a hajdani avasi legelő, az egykori borpincék? A Sályi István utca tökéletes bizonyíték arra, hogy a „betonizált” Avas képe a műszaki tudományok elméletének és szabály- rendszerének megfelelően fejlődött ki, és alakul ma is. Miskolc (ÉM - Ol) - Létezik az Avas oldalában egy utca, a Sályi Istvánról elnevezett. Végigjárva az utcát semmi érdekes, vagy szembeszökő építmény nem zavarja meg a jellegzetesen avasi hangulatot. A panelházak közt lebetonozott .játszóterek” szomorkodnak néhány mászókával, gyerekek nélkül, itt-ott pár négyzetméternyi gazos zöldterület. A képet a szemetes konténerek és az elmaradhatatlan falfirkák teszik teljessé. Van idő és alkalom párhuzamokat keresni az utca névadója és látványa között. Sályi István (1901-1974) gépészmérnök, egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora volt. A Miskolci (akkor még Nehézipari Műszaki) Egyetem tanszékvezetője, 1950-1961 között ‘ rektora. Tudományos munkásságát csak olyan bo- Semmi nem zavarja meg a jellegzetes avasi hangulatot Fotó: B.T.
