Észak-Magyarország, 1998. július (54. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-30 / 177. szám

1998. július 30., csütörtök wm ...■ t ttBSHS 3 ;<O.\iAC-;0i'il':\U Bor és cégér Marczin Eszter A Tokaji aszú Hegyalján világhírű. Ezt az önironikusnak nevezhető mondatot tegnap a Tokaj Kereskedőház vezérigazgatójától hallot­tam. Gerwald László persze hozzátette azt is, ezt cinikus megjegyzésnek szánta, hiszen mi­után a szovjet piacokat elvesztette a cég, nyugaton gyakorlatilag a nulláról indultak marketingeseik. A nevet meg kellett, meg kell ismertetni. 5, hogy ez mennyire így van, pél­da rá annak a brazil kereskedőnek a meg­jegyzése, aki miután megkóstolta a királyok borát azt kérdezte: „Hol voltak maguk az el­múlt 40 évben?" A megismertetés - ezt be kell látni - rek­lám nélkül nem megy. Erre pedig nem sok pénze van a kereskedőháznak. Arra gondolni sem mernek például, hogy esetleg egy külföl­di televíziós csatorna főműsoridejében né­hány másodpercet megvegyenek. Maradnak tehát a kiállítások, ahonnan mindig éremmel térnek haza boraik. És természetesen ez sem utolsó. Örömmel újságolta tegnap a cég első em­bere, hogy most a Parlament rendelt néhány száz üveggel ajándékozási célra a hegyaljai „kincsből”, és mára hazai légitársasággal is szerződésük van - a hagyományosnál kisebb üvegbe zárt - nedű szállítására. Ez valóban bíztató, hiszen felbecsülhetet­len reklámértéke van annak, hogy mondjuk a repülőgépen valakinek, valakiknek „jó száj­íze" marad az ital után, ráadásul megjegyzik a márkát. De hozzá kell tennem, eszembe ju­tott az is, miért csak most rendel a Parlament, miért csak most köt szerződést a légitársa­ság? És miért nem jut eszébe minél több ha­zai cégnek, hogy reklámajándékként ebből adjon partnereinek? Meg persze az is: a vevő nem mindig megy házhoz. Minden ország büszkélkedik a saját, jó minőségű termékeivel, a tokaji miatt ne­künk sem kellene szégyenkeznünk. Az pe­dig már régen közhely: a jó bornak is kell cégér... A szülők „hiába beszéltek” Mezőkövesd (ÉM - CSKA) - A mezőkövesdi városatyák tegnapi ülésü­kön úgy határoztak, hogy a Széchenyi úti bölcsőde átköltözik a közelben lévő óvo­dába. Az ülésen megoszlottak ugyan a vé­lemények a képviselők között az ügyben, és a több felszólaló szülő sem érte el sza­vaival, hogy a bölcsis gyerekeknek ne kelljen átköltözniük a „korosabb” óvodá­sokhoz. Az új helyen így egy gyermekcso­portot meg kell szüntetni, s az átlaglét­szám huszonnyolc fő lesz csoportonként. Megérettek a cserére a játszóterek Balesetveszélyesek és meghaladott ízlésvilágot képviselnek a köztéri játékok Hinta volt, most... Fotó: Bujdos Tibor Miskolc (ÉM - BA) - Azon * gondolkodnak a miskolci vá­rosházán, hogy a következő négy év alatt miként lehetne újakra cserélni a régi játszó­tereket. A megyeszékhely játszótereinek állapota kritikus - ismerik el a miskolci városháza illetékesei, akiktől azt is tudjuk: ebben a városban sem ellenőrzik rend­szeresen a köztéri játékokat Nincs olyan szabály, ami erre kötelezné őket - magyarázta a polgármesteri hivatal részéről Vanczák Zoltán. A játszóterek állapota azért foglalkoztatja a hírközlőket, mert ezen a nyáron számos, ez­zel összefüggésbe hozható gyer­mekbaleset történt az ország­ban. Ezt követően derült ki, hogy az ellenőrzés megoldatlan.- Ez persze így nem pontos - egészíti ki az információt Van­czák Zoltán -, hiszen minden ta­vasszal felmérik a több műit há­romszáz miskolci játszótér álla­potát: mit kellene megcsináltat­ni, és mennyiből lehetne megol­dani mindezt. Azután már csak a parkgondozók figyelnek erre oda, illetve, ha valaki bejelenti, hogy sérült a hinta, a mászóka, akkor rendbehozatják. Minderre idén például 8 millió forintot, költ a helyhatóság. A játszóterekkel nemcsak az a gond, hogy lestrapálódtak, ha­nem az is. hogy többnyire egy letűnt kor építészeti ízlésvilágát képviselik. Ezen is változtatni szeretnének. Úgynevezett előtervet készít a városháza, amelyben azt vázolják, hogy a következő négy évben hogyan kellene és lehetne műanyag és fajátékokra cserélni a mostani beton- és vaseszközöket. Ehhez azonban nem a jelenlegi, hanem az őszi önkormányzati választá­son mandátumhoz jutó képviselő- testület támogatását kell meg­nyerniük. Azt ajánlják majd a szenátoroknak, hogy a leginkább tönkrement játszótereken kezdjék a cserét, s hogy' korlátozzák a ját­szóterek számát is: kevesebb, de jobban karbantartható hely kí­vántatik. Az nem szerepel az el­képzelések között, hogy elkerített és őrzött placcokat alakítsanak ki: erre eddig sem volt fedezet. A játszóterek állapota és a gyermekbalesetek között egyébként nem annyira szoros az összefüggés. Igaz, hogy rendszerint balesetveszélyesek a köztéri játékok, de az nem áll, hogy emiatt több baleset történne. A balesetek között sem a játszótériek viszik a prí­met - tudtuk meg a Gyermek­egészségügyi Központ sebészeti ambulanciáján. Tranzit Expo - téglától a számítógépig A harmadik tiszaújvárosi vásáron 240 kiállítóval találkozhatnak az érdeklődők Tiszaújváros (ÉM - KI) - Teg­nap nyitotta meg kapuit az augusztus 2-ig tartó Tranzit Expo Nemzetközi Kiállítás és Vásár Tiszaújvárosban 240 céggel és vállalkozás részvé­telével. A kormány stratégiai kérdésnek tekinti a mikro-, kis- és közép- vállalkozások támogatását - hangoztatta megnyitójában Fó­nagy János, a Gazdasági Minisz­térium politikai államtitkára. Mint mondta: bár a nagy multi­nacionális vállalatok gazdasági jelentőségét nem lehet vitatni, a kicsik rendkívüli szerepet ját­szanak - többek közt - munka­helyek teremtésében. Hozzátet­te: a városokban, kistérségek­ben rendezett vásárok - így a ti­szaújvárosi is - a gazdasági fel­lendülést szolgálják. A Tranzit Expo fővédnöke, Kupa Mihály független parla­menti képviselő szerint nem igaz az, hogy csak Magyaror­szág nyugati fele fejlődik. Bár kétségtelen, hogy „keleten” las­sabb a fejlődés üteme, a felzár­kózás jelei azonban vitathatatla­nul érezhetők. Farkas Zoltán Tiszaújváros polgármestere örömmel nyug­tázta, hogy míg három évvel ezelőtt alig 100 résztvevője volt az első expónak, az idén 240 ki­állító van jelen termékével és szolgáltatásával, akinek mintegy fele építőipari cégeket képvisel. A vásár nagydíját a debreceni és tiszaújvárosi székhelyű TE- SZIKER Kft. kapta. Tegnap Kupa Mihály, Fónagy János, Farkas Zoltán, valamint a megyei közgyűlés elnöke. Gyárfás Ildikó részvételével gaz­dasági fórumot x-endeztek a kis­térségi fejlesztések lehetőségei­ről és a támogatások kérdéséi’öl. A szakmai programok mellett neves alöadók, mint Kovács Ka­ti, Vikidál Gyula, Fenyő Miklós műsorai szórakoztatják a vásár látogatóit. A vásáron az ÉM pavilonját is megtalálhatják Fotó: Farkas Maya Jubilál a Tokaj Kereskedőház Rt. Tolcsva (ÉM) - Fennállásának 50. év­fordulóját ünnepli idén a Tokaj Kereskedöház Rt. A jubileum tisztele­tére augusztusban rendezvénysoro­zatot szerveznek.- A kei-eskedőház, illetve a jogelődök tör­ténete három korszakra osztható - mond­ta tájékoztatójában Gerwald László, az rt. vezérigazgatója. - Az első korszak kezdete 1948-ra datálható, amikor is megalakultak az úgynevezett Nemzeti Vállalatok; a má­sodik szakasz azt az időszakot öleli fel, amikor a borkombinát Tokaj-Hegyalja monopol cége lett és fénykorában 3000 embert foglalkoztatott. A harmadik a rendszerváltással kezdődött. Ekkor a cég elvesztette a szovjet piacot, ami piacainak 90 százalékát tette ki. Ezzel relatív túlter­melés alakult' ki a borvidéken, hiszen ilyen hatalmas mértékű exportot nem le­hetett kiváltani egyik napi'ól a másiki'a. Jelenleg az 1993. január elsején létrejött Tokaj Kereskedőház Rt. 460 dolgozót fog­lalkoztat, mintegy 2000 kistermelővel áll kapcsolatban. A jubileumi ünnepségekről Rozgonyi Sándor vezérigazgató-helyettes szólt. El­mondta: augusztus 26-án kereskedelmi szakmai napot tartanak, 27-e a borászaté, 28-án, a vállalati nap alkalmából jubileu­mi emlékérmeket adnak át, 29-én pedig közös ünneplésre várják a cég valameny- nyi dolgozóját és családtagjaikat. E n ismerem őket. Fi­gyelemmel kísértem a bemutatásukat, ami­kor nyilvánosságra hozták a neveket. Bár nem politizálok, de sze­rintem fontos ismerni ezeket a személyeket. A közismertebbeket névről is, arcról is fel­ismerem, de vannak, akiket nem láttam még vagy nem emlékszem rájuk. Túl rövid idő telt még el azóta, hogy el­foglalták a hivatalukat. Hogy koi-ábban mit csi­náltak, azt nem tudom, de remélem, hogy a jövőben jobb rendszert biztosítanak majd, így bőven lesz lehetősége mindenkinek megismer­ni és felismerni is őket. Ronyecz Mihályné (39) fodrász Ú jak még a minisz­tereink és az ál­lamtitkárok is ahhoz, hogy ismerje őket a la­kosság. Vannak persze páran, akiket gyakrab­ban láthattunk szere­pelni, így máris ismer­jük őket - például Tor- gyán Józsefet. Aki őt nem ismeri, az nem is magyar ember. De ugye minden minisz­ter új, aztán új táxxá- kat is létrehoztak, ne­héz még eligazodni. Figyeltem, amikor ki­jelölték és bemutatták őket, de az átlagosnál jobban egyik tárca sem érdekel. Koráb­ban sem, most sem igazán foglalkozom ilyenekkel. Tárai Elemér (72) nyugdíjas pp hallottam róla, hogy a honvédelmi tárca három képviselőjé­nek arcképeit egy rende­let szerint ki kell füg­geszteni a laktanyákban, mert egy katona nem is­merte fel az új honvédel­mi miniszert és nem en­gedte be egy tiszthelyet­tesi avatásra Budapes­ten a Várba. így ismer­tetni meg a rosszul tájé­koztatott állománnyal a miniszert és az államtit­károkat nem tartom he­lyesnek. Sokkal járha­tóbb lenne filmeken ke­resztül tájékoztatni őket, hogy ilyen ne forduljon elő úji'a. Mellesleg ez nem is a katona, hanem a felettese hibájából tör­tént meg. Bodnár Albert (46) munkanélküli R övid idő telt el azóta, hogy az új miniszte­rek vágj' államtitkái'ok elfoglalhatták helyüket. Az ezt megelőző válasz­tásokat sem volt időm követni, mert a vizsgá- imra készültem és tanul­tam. A politika egyéb­ként sem érdekel. Arról hallottam, hogy vannak új minisztériumok, de pontosan azt sem tu­dom, hogy mik ezek. így az élükön állókat sem is­méiéin igazán. De azt, hogj' ugyanezt égj' kato­na engedje meg magá­nak épp a honvédelmi miniszterrel kapcsolat­ban - azt egyenesen ab­szurdnak tartom. Ez na- gj'on ciki, én bizonyára megbüntetném érte. Dobai Enikő (16) tanuló H ogy is mondjam? Ismerem, de nem tudom őket felsorolni. Talán fele arányban tudnám arcról vagy névről azonostan i őket. Az államtitkárokat pe­dig egyáltalán nem, hi­szen ők hátténnunkát végeztek. Arról nem is beszélve, hogy nem a médián keresztül fogja megismerni őket iga­zán az ország. Sokkal inkább a majdani tevé­kenységük és szereplé­sük alapján mutatkoz­nak majd be. így ismer­hetjük meg őket. Ezál­tal könnyebb is lesz fel­ismerni a minisztere­ket, hiszen tudjuk majd az egyes arcokhoz köt­ni a tetteiket. Bodnár Béla (50) személyügyi vezető

Next

/
Oldalképek
Tartalom