Észak-Magyarország, 1998. július (54. évfolyam, 152-178. szám)
1998-07-28 / 175. szám
1998. július 28., kedd Kultúra 7 űvLtlirJj-íj J LiL ’ Ili mmhí W Kaláka után jazz Miskolc (ÉM) - A Diósgyőri Kaláka Folk- fesztivál nyitónapján ötödik éve jazzprog- ramokkal várják az érdeklődőket. A fesztivál szervezői kezdeményezésére a Miskolci Nyár rendezvénysorozata keretében több jazzkoncert is lesz a városban. A Miskolci jazzkoncertek című sorozat első rendezvénye július 31-én, pénteken este 8 órakor kezdődik: a Quartet B együttes tart lemezbemutató hangversenyt a városháza udvarán. Az együttes 1995-ben alakult. Jelenlegi felállása: Borbély Mihály (szoprán, alt és tenorszaxofon, klarinét, kaval, fujara, dvojnice) nemcsak mint jazz-zenész ismert, hanem a 24 éve működő Vujicsics együttes alapítótagja. Népzenészként az ország legismertebb előadóinak egyike. Számos jazzformáció tagja volt. A Miskolcon is népszerű Michel Montanaro Vents d'Est című nemzetközi produkciójának is oszlopos tagja. Jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola jazz tanszékének vezetője. György Mihály (gitár, buzukij Borbély Mihályhoz hasonló karriert tudhat magáénak. Szintén ismert népzenészként is: a Sirtos együttes tagja. Horváth Balázs (bőgő) és Sárvári Kovács Zsolt (dob) fiatal muzsikusok, idén diplomáztak a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. • Geiger György (trombita), Maros Éva (hárfa) és Nyilas Tünde (ének) adnak hangversenyt a hernádvécsei római katolikus templomban ma, kedden este 7 órától. • A Szkéné Színház 13. IDMC (mozgás és tánc) nyári műhelytanfolyamot rendez augusztus 3. és 16. között. Jelentkezés és beiratkozás augusztus 1-jén és 2-án egész nap a Budapesti Műszaki Egyetem Szkéné Színházban (II. em. 80.). • A Miskolci Galéria Petró-házának (Miskolc, Hunyadi u. 12.) földszinti kiállítótermében Lévay Jenő, a XVIII. Országos Grafikai Biennale nagydíjasának kiállítása még augusztus 2-ig látogatható. Újabb Vendégvárók A pécsi és baranyai látnivalókat mutatja be a Vendégváró Útikönyvek sorozat legújabb - most megjelent - kötetében a Well-PRess miskolci kiadó. A sorozatban elsőként a megyénket bemutató kötet látott napvilágot. A kiadó vezetőjétől megtudtuk, nemsokára megjelenik a két évvel ezelőtti kötet átdolgozott, bővített kiadása is. A Nemzeti Kulturális Alap színházi pályázatára 311 kérelem érkezett csaknem 525 millió forint igénnyel. A Színházi Kollégium 162 pályázat számára ítélt meg vissza nem térítendő támogatásként összesen 157 382 000 forintot. A megyei nyertes produkciók a következők. Miskolci Nemzeti Színház- Shakespeare: Szentivánéji álom című vígjáték bemutatásához 1 000 000 Ft- Fassbinder: Petra von Kant keserű köny- nyei amű színmű bemutatásához 500 000 Ft- Erkel Ferenc: Bánk bán című operájának bemutatójához 1 300 000 Ft- Csajkovszkij: Csipkerózsika című mesebalettjének bemutatásához 400 000 Ft Kossuth Lajos Művelődési Központ (Sátoraljaújhely)- A kassai Thália Színház vendégjátékának fogadásához 250 000 Ft Jók lettek, amennyire csak jók lehettek A szent és a gyerekek - a filmsiker után a Diósgyőri vár színpadán is megjelentek Egy kis, zöld borítójú kötet látott nemrég napvilágot, amelyben a kedves, gyermekeknek szóló történeteket nagyothalló kortársaik rajzai illusztrálják. Az álomrét című mesekönyvet Elma Gardelli, a világhírű olasz dirigens felesége írta. Az olasz Maestro, Lamber- to Gardelli több mint négy évtizedig tevékeny résztvevője volt a magyar zenei életnek, hazánkat második otthonának tekintette, s így szívesen vett részt jótékonysági hangversenyeken is. Hét évvel ezelőtt, 1991-ben is örömmel segítette a Nagyothalló Gyermekekért Alapítványt azzal, hogy két jótékonysági koncertet adott. A fellépés előtt nejével együtt ellátogatott a hallássérült gyermekek általános iskolájába és diákotthonába. Nemrégiben kaptuk a hírt, hogy 83 éves korában elhunyt az 1993-ban Miskolcon is sikerrel vendégszerepeit népszerű karmester, Lamberto Gardelli. Fotó: Dobos Klára Kultúránk képviselői itthon és külföldön A halhatatlan és a nagyothallók Budapest (MTI) - A tavasszal, Londonban megnyílt magyar intézettel együtt immár 15 magyar kulturális intézet működik a világban - mondta Hámori József, a nemzeti kulturális örökség minisztere hétfőn, a Néprajzi Múzeumban tartott sajtótájékoztatón. Az esemény apropóját az adta, hogy e napon kezdődött meg a külföldi magyar kulturális intézetek igazgatóinak - szerdáig tartó - értekezlete. Hámori József szólt arról, hogy még ez év őszén kaput nyit a 16. magyar kulturális központ, New Yorkban. Beszámolt arról is, hogy a tervek szerint halad a bécsi Collegium Hungaricum teljes átépítése. Az újjávarázsolt intézmény - többszáz millió forintos beruházás eredményeként - a tervek szerint októberben nyílik meg. A miniszter közölte, hogy már készülnek a berlini Collegium Hungaricum újbóli felépítésére vonatkozó tervek. Az épület azon a magyar tulajdonú telken kap helyet, ahol egykoron állt, vagyis a Humboldt Egyetem mellett. Az intézetek működését áttekintve Hámori József kifejtette, hogy tudományos és kulturális centrumokként foglalkoznak országpropagandával, illetve tevékenységi körükbe tartozik a kulturális menedzselés is. Pokorni Zoltán oktatási miniszter a tárcák együttműködésének fontosságára hívta fel a figyelmet. Utalt arra is, hogy Magyarországnak számolnia kell azzal: vége van az újdonság korszakának, amelyet mint újkeletű szabad és demokratikus ország jelentett a Nyugatnak. A magyar költségvetés jelentős összegeket fizet majd be az európai uniós programokra, ezáltal fokozott a tárcák, illetve az intézetek vezetőinek felelőssége, hogy mire is fordítják az adófizetők pénzét. Martonyi János, a külügyi tárca vezetője hangoztatta, hogy önbizalom, a pozitv jövőkép kimunkálása és képviselete a kul- túrdiplomaták feladata és felelőssége is. Glatz Ferenc, a Magyar Tudodözi, iildözteti a szentet. Fülöp védencét, Cirifischiót kivégeztetik, őt pedig az akasztófa árnyékában váratlanul, minden különösebb előkészítés nélkül kitüntetnék. Ez a vég valamiképpen oldja a tragédiát, előkészíti a finálét, de nem szolgálja a feloldozást. Nem billen helyére a felborult világrend. Az előadás egyik legszebb jelenete, amikor a két gyermek, Leonetta és Cirifischio felnő: a színpadon a dal varázslatában helyet cserél Hudáky Zsuzsi és Varga Gabriella, valamint Lukács Ákos és Nagy Ervin. Viszont mintha a többi szereplő fölött megállt volna az idő. Ha közben legalább Fülöp atya védencei között is megjelenik néhány ifjú, nem lett volna olyan zavaró, hogy a két szerelmesen kívül senki sem öregedett. A isteni tökélyre törekedő szentek is megbocsátanak, elnézik a kisebb hibákat. Fülöp atya is csak azt kérte a gyerekektől, hogy legyenek jók, ha tudnak... Legyetek jók, ha tudtok, a többi nem számít! - ez még mindig a filmhez kapcsolódó sláger. Bár talán csak az idősebbek hiányolják a dalt, és vetik fel kissé értetlenkedve: lehetne esetleg új zenét írni mondjuk a Kabaréhoz, a Rómeó és Júliához, a Jézus Krisztus, szupersztárhoz?! * Ma este 9 órától is láthatják az érdeklődők a zenés játékot, erre az alkalomra érvényesek a szombati - az eső miatt elmaradt előadásra váltott - belépők is. Filip Gabriella Miskolc (ÉM) - Legyetek jók, ha tudtok, a többi nem számít... - valahogy így hangzik a Néri Szent Fülöp életéről szóló film nagy slágerének refrénje. Ezt a dalt hiába várja, aki megnézi a Diósgyőri várban a Legyetek jók, ha tudtok című színházi előadást. Persze, nem is filmadaptációt, hanem színházi ősbemutatót hirdetnek a plakátok. mányos Akadémia elnöke arról beszélt, hogy a kis anyanyelvű kultúrák miként találhatják meg helyüket az egységesülő Európában. A fokozottabb állami támogatás szükségességét sürgette azon intézmények számára, amelyek a magyar önazonosságot felmutatják, illetve felhívta a figyelmet modernizálásukra. Leszögezte: az Akadémiának sokkal nagyobb szerepet kell mindezen tevékenységekben kapnia és vállalnia, illetve a civil szervezeteknek és a baráti társaságoknak is. Hámori József, Glatz Ferenc és Martonyi János Fotó: MTI Gyerekszereplőkkel - elevenségük, szakmai felkészületlenségük miatt - nagyon nehéz igazi színházat csinálni. Ugyanakkor egy gyerek színre lépése biztos tapsot jelent. A Legyetek jók, ha tudtok...! című előadásban - tekintve, hogy a gyerekeket gyámolító Néri Szent Fülöpről szól a történet - sok-sok gyerek szerepel. Bátorság kell ahhoz is, hogy a filmsiker után újraírjanak, színre vigyenek egy legendát. De az összehasonlítgatás veszélye ellenére az ismerősen csengő cím jelenthet garanciát is a közönség érdeklődésre. A miskolci Ifjúsági és Szabadidő Ház régi terve volt, hogy a nyári játékok keretében a Diósgyőri vár színpadán elevenedjék meg a történet. A rendezést Lengyel Pál vállalta, aki korábban már számtalanszor bizonyította, hogy tud és szeret gyerekszereplőkkel dolgozni. Luigi Magni forgatókönyve és a szentről fennmaradt történetek alapján Forgách András írta meg a dráBezerédi Zoltán és Nagy Ervin mát, a dramaturgiai feladatokat Nánay István végezte, a zenét Melis László, a dalszövegeket Váradi Szabolcs íi'ta. Látszik: mindent alaposan előkészítettek, semmit nem bíztak a véletlenre, nyoma sincs a nyáron gyakran elnézett lazaságoknak. A vár falai kiváló keretet adnak a játéknak. A Horgas Péter tervei alapján épített díszletek is szépen simulnak a háttérhez. Mintha a vár része lenne a tüzes kemence, az ódon boltív egyetlen kereszttel templom lesz. Viszont a színpad közepére került faszerkezet mozgatása időnként nehezen értelmezhető. Fotó: Dobos Klára A főbb szerepekre nagyszerű színészeket hívtak Miskolcra. Dóczy Péter ördögi figurái, Szirtes Ágnes boszorkányos megjelenései kellő ellenpontjai a Beze- rédi Zoltán által megformált jámbor és játékos Fülöp atyának. Nem ennyire tisztázott a szent férfiú és az egyház viszonya. A másik szenttel, a Kovács Zsolt által megformált Loyolai Ignáccal kiválóan kiegészítik egymást. Míg Fülöp inkább a gyakorlatban, Ignác elsősorban elméletben mutatja meg: mit jelent az istenes élet. Vida Péter bíborosa - a szerepből következően - természetesen elutasítja, és ül-
