Észak-Magyarország, 1998. július (54. évfolyam, 152-178. szám)
1998-07-23 / 171. szám
1998. július 23., csütörtök ISt-SlOli 6 Az állatorvos Szendrő (ÉM - PTA) - Negyven évig volt a település állatorvosa az idén nyolcvan- éves Papp Károly. Nyugdíjba vonulása után szakított szakmájával. A szarvasmarhák, juhok, lovak helyett apróbb állatokkal foglalkozott és foglalkozik a mai napig: méhekkel.- Ma már Szendrö az otthonom, de nem itt születtem - óbecsei vagyok. Szerb elemibe, gimnáziumba, majd horvát egyetemre jártam, de végül - amikor a második világháború idején a magyar alakulatok visszafoglalták a területet - Budapesten diplomáztam. Otthonról menekülni kellett, ott több náció élt együtt: szerbek, horvátok, bunyevácok, ami nagy ellentéteket szült. Hogy mást ne mondjak: egyik napról a másikra háromezer magyart végeztek ki... A diploma után tíz megyében is érdeklődött állás után. A legszimpatikusabb Szendrő ígérete volt számára. Pontosabban az, hogy nem ígértek könnyelműen semmit: a falunak soha nem volt állatorvosa, nagy jövedelemre sincs kilátás, de annyit mindig adnak, hogy tisztességgel megéljen - mondták. '43-ban. amikor a településre költözött, még ezernégyszáz szarvasmarhája kétszáz pár lova volt az embereknek. Marhából ma már csak negyven, lóból tizennégy van.- Nem csak Szendrőben, hanem sok kisebb faluba is kijártam oltani, gyógyítani a jószágokat. Mindenhol jó szívvel fogadtak, bár a falusi emberekkel sokszor nehéz szót érteni. Ha voltak is ellentétek, nem tartottak tűi sokáig. Az emberek az állataikra voltak utalva, azok baját meg ugye csak az állatorvos kezelhette. Az igazi erőt - a technika fejlődése mellett - a háborúban is a lovak jelentették. A „felszabadításkor” sok katonának - illetve inkább az állataiknak - segítettem. Fel is ajánlották, hogy adnak egy szekeret, menjek ki velük külföldre, de nekem eszem ágában sem volt. Akkor is, meg ma is úgy vagyok vele, 'hogy a magyar földet nem hagyom el soha. Néha viccelődnek is családban velem, hogy mire érzem magam olyan magyarnak - ha egy kicsit „megvakarom” magam, talán csak a déd- nagyanyám után van közöm a magyarokhoz, ő az volt. Van is ebben némi igazság: anyám horvát, apám erdélyi - a feleségem is székely -, de vannak francia őseim is. úA'úíúí.h, /, /./í,' '< Vsr-'t-f///<.,W<y.íj* ' • Szőlősardó - Az útpályázaton nyert több mint nyolcmillió forintból ötszázötven méternyi utat újítanak fel a településen: az útpadka lerakás munkálatait néhány napja kezdték el. Az építés mindössze három-négy hétig tartana, de ebben az esetben hosszabb időt vesz igénybe. Az önkormányzat ugyanis egy másik - a gázbevezetéshez segítséget adó - pályázatból is vár pénzt. Először a gerincvezeték megépítését kezdik majd el, aztán következne az út és a vízelvezető árkok felújítása, amely már legalább harminc éve elmaradt Szőlősardón. A gázberuházást a tervek szerint augusztusban elkezdhetik. • Jósvafő - A Jósvafői Napokat idén július 31. és augusztus 2. között rendezik meg. A rendezvény egyebek mellett ez az emberi kapcsolatok ápolása, a település önbizalmának visszanyerése, a Jósvafő- höz való kötődés erősítése miatt is fontos - vallja az önkormányzat. Az első nap barlangtúrákban, tájházi találkozókban, koncertekben bővelkedik, az azt követő szombaton gyermek, és sportversenyek lesznek, és fellép a Kaláka együttes is. A falunapok zárónapján zenés műsorok, Ki mit tud, színdarabok várják az érdeklődőket. Közmunka: alapozás a további segélyhez Az edelényi önkormányzat szigorít a jövedelempótló támogatások odaítélésénél Edelény (ÉSVI - PTA) - Az edelényi önkormányzat a Közmunkatanácsnál nyert pályázat nyomán 117 regisztrált munkanélküli és 10 aktív korú, rendszeres szociális segélyben részesülő edelényi számára kínál foglalkoztatási lehetőséget július 15-töl december 15-ig. A városban július 16-ától egyidejűleg több helyszínen folynak a munkálatok. Elsősorban a vízelvezető árkok javítása, tisztítása és az útpadkák rendezése a feladat. A sikeres pályázatot követően közel háromszáz munka- nélküli számára tartottak tájékoztatót, a munka azonban csupán kétszáz embernek nyerte el a tetszését.- A munka elvállalása senki számára nem kötelező, de azok kieshetnek az ellátási, támogatási rendszerből, akik elzárkóznak a lehetőség elől - szögezte le Szilágyi Adolf polgármester. - Akik viszont hat hónapot ledolgoznak, újabb két évre jogosultakká válnak a jövedelem- pótló támogatásra. Ez a lehetőség csupán öt hónapra szól, de a szükséges egy hónapos alkalmazásban is segíthet az önkormányzat. Két évvel ezelőtt az egész város közműhálózatát, illetve azok állapotát feltérképezte az önkormányzat. Az utak, a járdák helyrehozatala mellett beütemezték a vízelvezető csatornák felújítását is, amelynek karbantartása már több évtizede elmaradt. A pályázat elnyerése - mintegy 26 millió forint - lehetőséget adott a feladat elvégzésére, és arra is, hogy foglalkoztassák az edelényi munkanélküliek egy részét. A polgármester elmondta: az önkormányzat szigorúbban fogja elbírálni a segélyeket azoknál, akik bár munkaképesek, nem jelentkeztek dolgozni. Az egyik utcában munkások ülnek az árokban. A fél sor már elkészült, aznap kezdték el a másik oldalon az ásást. Lassan halad a munka, nagy a hőség - mondják.- Vannak, akik nem vállalták ezt a munkát, mert szégyellik, pedig nincs rajta mit. Van köztünk, aki közel negyven évig dolgozott bányászként, úgy vesztette el a munkahelyét. Itt ás meg lapátol velem együtt, aki még nem is dolgoztam sehol. Mondjuk kemény a munka, még soha nem nézett ki igy a tenyerem - mutatja az egyik közmunkás, Gajdos László a vízhólyagokat, bőrkeményedé- seket a kezén.- 25 ezer bruttót kapunk, más közhasznú munkások meg 17 ezerért csak sepergetnek - legyint lemondóan egy másik munkás, Lakatos Attila. - Többet érdemelnénk. Hát hol itt az igazság? Odaát? A mi igazunk eztán is csak X-akta lesz... Festettek, mázoltak a táborban Befejeződtek az égerszögi tábor felújítási munkálatai a napokban. A helyreállításba másfél évvel ezelőtt kezdett a perkupái és a varbóci önkormányzat. A pályázaton elnyert 5 millió forintból a főépületet, a zuhanyzó- és mosdóhelyiségeket, valamint a vécéket tették rendbe. Az utolsó simításokat a Cser Közmű Kft. végezte el, amelynek tavaly bérbeadták a tulajdonos önkormányzatok a tábort. Az égerszögi üdülő eddig csak májustól szeptemberig fogadott vendégeket - ezen is szeretnének változtatni azzal, hogy téliesí- tenék az épületeket. Mivel a vezetékes gáz megépítésére nincs mód, tartályos gázfűtéssel oldanák meg mindezt. A távoli tervek között egy strand kiépítése is szerepel, hogy még vonzóbbá tegyék a tábort az idegenforgalom számára. Fotó: Bujdos Tibor Utcajelző táblákat helyeztek ki az alig néhány száz lelkes Perkupán Erre azért volt szükség mert más nevek szerepelnek a hivatalos utcajegyzéken, és más elnevezéseket használnak - akár az idegenek eligazítására - a helyiek. Fotó: Bujdos Tibor Gombát, gyümölcsöt, somot aszalnak Fotó: Vajda János Teresztenye (ÉM - PTA) - A Galya-erdö déli lábánál fakadó bővizű forrás mellett épült meg egykor Teresztenye. A forrásvíz még néhány évtizeddel ezelőtt is malmokat hajtott. Mára csak a műemlékek maradtak meg a hivatalosan 23 lelkes faluban, megélhetést legfeljebb az a gombaszárító adhat, amelyet tavaly vett meg három település. A falu büszkesége a 18. századi műemléktemploma, a Galyaságra jellemző kopjafás síremlékei, jellegzetes emberarcú formáival. Még áll a faluban néhány lábas csűr, amelyek a Bódva mentén valaha igen elterjedt csűrös gazdálkodás népi emlékei. Az országút önmagába visszakanyarodik: itt valóban a világ végén vagyunk.- Teresztenyén csupán jó levegő és csend van - pénzkereseAszalják a gombát ti lehetőség nincs - mondja Bányai Lászlóné polgármester. - Legalábbis addig egyáltalán nem volt, amíg tavaly ősszel meg nem vettük Szőlősardóval és Varbóc- cal közösen a szárítógépet, amellyel gomba, gyümölcs éppúgy aszalható, mint a különféle gyógynövények. Az árút két beszállító viszi el tőlünk, levesport, fűszert készítenek belőle. Aki rászánja az idejét, energiáját havonta biztos, hogy kereshet a termések gyűjtésével 20-25 ezer forintot. A lehetőséget egyelőre nem használják ki maximálisan az itt élők, talán majd, ha jobban megismerik ezt a fajta pénzkereseti módot. Az aszalót az önkormányzatok a foglalkoztatási alapítvány pályázatának köszönhetően mintegy fél millió forintért vásárolták tavaly. Beüzemelésére - minthogy előző évben őszre hajlott beindítása - igazán idén kerül sor. Eddig főleg rókagombát, vargányát - ezeket veszik át a legdrágábban: napi ártól függően 500-800 forint körül csiperkét, tinórut, galambgombát hoztak az emberek. Munkában az edelényi közmunkások
