Észak-Magyarország, 1998. július (54. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-02 / 153. szám

1998. július 2., csütörtök Kultúra 7 Lengyelek Kövesden Mezőkövesd (ÉM) - A lengyel kultúra napjait rendezik meg Mezőkövesden a hétvégén, július 4-én és 5-én. A rendez­vénysorozat keretében Zory város köszön­ti a 25 éves Mezőkövesdet. Az ünnepélyes megnyitót - zeneiskolai koncerttel - szombaton este 6 órától tartják a polgár- mesteri hivatal dísztermében, de már ko­rábban is lesznek programok: fúvósok, mazsoretek adnak rövid műsort a főtéren, majd menettánc vonul végig a főutcán. Este 7-kor fotókiállítás nyílik a Városi Galériában, majd a sportcsarnok előtt mutatkoznak be a fúvósok, mazsoretek, folklóregyüttesek. Este 8-kor népi mulat­ság kezdődik a sportcsarnokban, majd fél 9-kor a főtér színpadán a fúvószenekar és a mazsoretek közös műsort adnak. Vasárnap délelőtt háromnegyed 11-kor templomi hangverseny kezdődik, 11-kor pedig szentmise a Voel Segreto kórus köz­reműködésével. Este 9-től a főtéren gála zárja a rendezvénysorozatot. JTÖTu f J ) :< () u ____•________ • Színesdiplomákat adnak át az ötven, hatvan, hatvanöt és hetven éve végzett pedagógusoknak a Pedagógusok Szak- szervezete által szervezett ünnepségen július 3-án, pénteken délelőtt 11 órától a miskolci Herman Ottó Gimnázium díszter­mében. Arany-, gyémánt-, vas- és rubin­diplomákat Hegedűs László, a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola főigazga­tója adja át az ünnepeiteknek. • A Doktorúr című - Molnár Ferenc és Zerkovitz Béla által írt - zenés bohózatot láthatják az érdeklődők július 6-án, hét­főn este fél 9-től a Diósgyőri várban. Az előadás főbb szerepeiben színpadra lép többek között: Heller Tamás, Haumann Péter, Szirtes Gábor, Nyertes Zsuzsa, Ga­lambos Erzsi. Az előadás rendezője: Balá- zsovits Lajos és Illés István. • Portáncoltató fénycseppek címmel je­lent meg a Somossy Katalin válogatott verseit tartalmazó kötet. A miskolci szer­ző kötete a szerencsi székhelyű H.A.T. (Hegyaljai Alkotók Társulása) gondozásá­ban látott napivilágot. • A Zsákomban a bábom című sárospata­ki bábfesztivál keretében ma, csütörtö­kön öt előadást láthatnak az érdeklődők. Az első délután 3-kor egy japán produk­ció lesz A Művelődés Házában. Délután 4- kor és este fél 7-kor a művelődési ház előtt lesz program, fél-6-kor a pódiumte­remben kezdődik előadás, este 7-től pe­dig németországi művészek mutatkoznak be a színházteremben. A dzsessz és a világzene Bécs (MTI) - „Jazz Meets World Mu­sic" (A dzsessz és a világzene találko­zása) - ez a mottója az idei bécsi dzsesszfesztiválnak, amely ma, csü­törtökön kezdődik az Állami Opera- házban. Már az első napon két „nagyágyú” is hall­ható: előbb a gitárvirtuóz Al Di Meola World Sinfoniája, majd az est második ré­szében Gary Burton vibrafonművész As- tor Piazzola Reunion Projektje, a bando- neon nevű argentin tangóharmonika nagy mesterére emlékezve. A fesztivál további helyszínei: a Radio- Kulturhaus, a Libro Music Hall, a bécsi dzsesszklubok, valamint - idén első ízben a sPűtelaui távfűtőtelep, ahol július 4-én, w vf°!luulgyenes szabadtéri koncert a la'77 Foí?bbl est csúcspontja kétségkívül 7awfnni u-mar hagyományosán fellépő amm4kMShnidlCfte-(az osztrák származású amerikai billentyűs, Joe Zawinul együtte­se), valamint a billentyűk nem kevésbé hí­res varázslója, Herbie Hancock. Az operában július 6-án, hétfőn A gitár mesterei című műsorban George Benson és Terry Callier hallható, a következő na- pon Az akusztikus zongora mostoroi — Chick Corea and Origin, valamint McCoy Tyner and Latin All Stars -, szerdán pe­dig Az énekhangok címmel két nagyszerű énekegyüttes lép fel: a Manhattan Trans­fer és a Take 6. Emelkedő csillagok címmel az idei Jazz Fest egyik központi rendezvénye lesz júli­us 6. és 10. között fiatal európai és kana­dai dzsesszmuzsikusok bemutatkozása. Havanna Bécsben - ez a címe a fesztivá­lon belüli latin-amerikai fesztiválnak, amelynek keretében a Libro Music Hall­ban a kubai Vocal Sampling és Havanna Mambo együttes, Oskar D'Leon 15 tagú venezuelai bigbandje és a brazil Jorge Ben Jor hallható július 3-án, pénteken. Anekdotázgatni a Parnasszuson is lehet Szentimrey-Vén Dénes egyetemi hallgató és Kazinczy kipontozott elszólásai Szentimrey-Vén Dénes a Kazinczy-kéziratokkal Fotó: Puskár Tibor Filip Gabriella Miskolc (ÉM) - Vén Dénes nem szerette Kazinczyt. Nem ő az egyetlen fiatal, aki ide­genkedik a ridegnek tűnő költöfejedelemtöl. De Szent­imrey-Vén Dénest újabban leginkább Kazinczy anekdo­tái szórakoztatják.- Mint a legtöbb iskolás, én is úgy láttam Kazinczyt: méltóság­gal ül a Parnasszuson, megköze­líthetetlen a földi halandók szá­mára, nem ér fel hozzá semmi a hétköznapok öröméből, gondjá­ból - idézi fel az első Kazinczy- ról kapott képét Szentimrey-Vén Dénes egyetemi hallgató. - Ta­náromnak, Kovács Sándor Iván irodalomtörténésznek köszönhe­tem, hogy ráirányította figyel­memet az igazi Kazinczyra. Mió­ta elkezdtem kéziratainak a ku­tatását, azóta tudom, hogy köl­tői, irodalomszervezői nagysága mellett jutott ideje arra is, hogy odafigyeljen a mindennapokra. Nem utasította el a szórakoztató irodalmat sem. Lejegyzett min­den furcsa esetet, fonák helyze­tet. Anekdotáinak egy részét be is építette nagyobb lélegzetű írá­saiba. De még mindig találok olyan kéziratokat, amelyekről nem tudott az irodalomtörténet. A Kazinczy Ferenc Társaság kö­vetkező évkönyvében várhatóan meg is jelenik néhány eddig is­meretlen anekdota. A másodéves egyetemi hallga­tó óriási kerülővel jutott el Ka­zinczy megismeréséig.- Először képregényekkel fog­lalkoztam. De hamar kiderült, nem tudok jól rajzolni. Feladtam a rajzot, maradt az írás. Jöttek a versek, meg is jelent néhány Írá­som, aztán be kellett látnom: vannak nálam sokkal tehetsége­sebb költők. Ehhez a felismerés­hez persze szükség volt arra is, hogy egyre mélyebben beleás­sam magam az irodalomba. Ez nem is volt olyan egyszerű, mert az általános iskola után szak­munkásképzőbe mentem. Be se mertem adni a jelentkezési lapo­mat a gimnáziumba, mert kette­sem volt oroszból. Szakács let­tem, még dolgoztam is a szakmá­ban egy fél évig. Aztán leérettsé­giztem, és felvettek az egyetemre is. Itt volt egy szemináriumunk, amelynek témája a kéziratokat tanulmányozása. A másfél éves kurzus végén Kovács Sándor Iván adta kezembe az Anekdoto- nokat, hogy folytassam most már önállóan a kutatást. Azóta bújja a kéziratokat, rendszeresen látogatja az akadé­mia könyvtárat. Mutatja is a fénymásolt, eddig feldolgozatlan Kazinczy-kéziratokat, kiadásra előkészített írásokat.- Elsősorban a kor ismert sze­mélyiségeivel megesett humoros eseteket jegyezte fel Kazinczy. Ezek rendkívül szórakoztató ol­vasmányok. A kipontozott ré­szek mutatják, hogy a költőfeje­delem, a magyar nyelv megújí­tója nem riadt vissza a közönsé­gesebb szavaktól sem. Persze, azért másokkal mondatja, hogy b...m, meg s...g. A Kazinczy-anekdoták is mu­tatják, hogy szívesen hallgatták, mesélték a társaságban ezeket a tréfás történeteket. Az ifjú kuta­tó szerint ma is születnek anek­doták, bár több a közönséges vicc, mint a híres emberekről szóló történet. De például Ko­vács Sándor Iván előadásain jobbnál jobb irodalomtörténeti anekdotákat lehet hallani. Vén Dénesnek még nincs sa­ját anekdotája, de tréfás esteket tudna mesélni például arról, amikor szakácskodott, és az is elég jó történet, hogy miként lett Vén Dénesből Szentimrey- Vén Dénes.- Van egy nagybátyám, aki tiszteletbeli fiának fogadott. Gondoltam, akkor én cserébe megőrzőm a nevét. No, ez a hi­vataljárás igen kalandos volt. Viszont örülök, hogy végigcsi­náltam a tortúrát. Semmiféle praktikus oka nem volt a név- változtatásnak, csak a gesztus, és most már tudom, a szellemi rokonság is. Nagybátyám is gyűjti az anekdotákat, sőt kötet­ben is megjelent Góbéságok cí­mű gyűjteménye. Bagaméri igazságtalanságot vitata a miskolci gyűlésen. Vay kiforgatta. Bagaméri is­mét szála, s Vay ismét felelt, így soká és igen hevesen vil­logtak. Bagaméri elakadt, s ezt mondta:- Nem fér a fejembe. Vay mondó:- Bele férhetne, mert elég nagy. S Bagaméri elnémult. * Gróf Eszterházy Károly egy más canonica visitation Pa­takról Újhelybe ért. A vgye há­zánál szállott meg. Míg kísérői vacsoráitok, . maga fel, s alá járt a szobá­ban. Az egri nagyprépost gróf Batthyáni Ignác, idővel egri püspök, bosszankodva beszél­te, hogy nem tudom kicsoda, kezet nem csókolt a püspök­nek.- Szeretném - úgymond tudni, hogy ha a testi atyák­nak csókolnak kezet, miért, ne csókolnának a lelki atyának?- Igen! lelki szájjal! - mondta lakóniai rövidséggel Kazinczy András, s a nagy­prépost, elhallgatott, más ven­dégek sziszegtek, A népességtől a növényzetig A film készítői és hősei Miskolc (ÉM - FG) - Egyelőre csak munkacíme van, igaz kettő is - Időben és Avas-dé­li mese - annak a készülő filmnek, melynek felvételei tegnap délelőtt a miskolci Hősök terén készültek. A Colo-Pajzs Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Videós Egye­sület a B.-A.-Z. Megyei Pedagó­giai és Közművelődési Intézet, valamint több alapítvány és vállalkozó támogatásával filmet készít egy 13 éves diáklány, Fe­kete Angéla írásai alapján. Ko­Fotó: Vajda János rábban meseötletekből készített filmeket gyerekek közreműkö­désével az egyesület, az idén vi­szont a kamaszok életéről szól a történet. A mai forgatási napon a gördeszkásokkal találkozik a film hőse, de készülnek majd tábori jelenetek az egyesület ál­tal szervezett augusztusi fó- nagysági táborban is. Csáki Im- rénétől, az egyesület vezetőjé­től, a film egyik alkotójától megtudtuk, hogy a tervek sze­rint ezt az alkotást nevezik be a független filmesek őszi sereg­szemléjére. Sárospatak (ÉM) - A Zemplén népessége, települései című kon­ferenciát július 2-án és 3-án ren­dezik meg a sárospataki Rákóczi Múzeum lovagtermében. A Né­meth Gábor emlékére szervezett tanácskozás megnyitója ma, csü­törtökön délelőtt fél 11-kor kez­dődik. A bevezető előadást R. Várkonyi Ágnes tartja, Vallás és etnikum Rákóczi államában címmel. A két nap során közel 25 előadás hangzik el. Érdekességként következzék né­hány előadó és téma! Péter Ka­talin: Patak népességének társa­dalmi átalakulása a koraújkor­ban; Jósvainé Dankó Katalin: Vár és város a 17-18. században; Tamás Edit: Zemplén vármegye népessége a 18-19. században; Frisnyák Sándor: A Zempléni­hegység helye és szerepe a 18-19. századi regionális munkame­gosztásban; Hőgye István: Egy hegyaljai sváb közösség népes­ségmegtartó ereje (Hercegkút); Boros László: Adatok a 19. szá­zadi zempléni szőlő- és borkultú­rához; Tompos Lilla: A hagyo­mány továbbélése a 18. századi magyar női viseletben; Pocsainé Eperjesi Eszter: Úrasztali térí­tők Zemplénben: Bagoly János: A Felső-Bodrogköz növényzeté­nek kiemelkedő elemei. Avas-déli mesehősök a Hősök terén Tízesztendős a Művészetek völgye Budapest (MTI) - Az im­már tízéves múltra visszatekintő, országszer­te, sőt a határokon túl is jó hírnévnek örvendő nyá­ri Balaton-felvidéki kultu­rális találkozót, a Művé­szetek völgyét július 17. és 26. között rendezik meg - közölték a szerve­zők a szerdán a budapesti sajtótájékoztatón. A tíz napig tartó kulturális seregszemlén több mint 110 program várja az érdeklődő­ket Kapolcson, Taliándörög- dön, Monostorapátiban és Vi- gántpetenden, s a program­ban közreműködők száma meghaladja a települések összlakosságát. Színházi előadások, kon­certek, kiállítások, meseor­szág és ökológiai játszóudvar, völgytörténeti konferencia és tárlat egyaránt szerepel a kí­nálatban szabadtéren, templo­mokban, műhelyekben, paj­tákban, portaudvarokban. Láthatják a vendégek pél­dául Moliére Botcsinálta doktor című darabját. Csi­szár Imre rendezésében ez alkalomra verbuvált művé­szek előadásában. Móricz úri muriját a Merlin Szín­ház mutatja be. Jordán Ta­más és Sebő Ferenc Szólt az ember... című József Attila- estjével lép a közönség elé. A Tiszaszigeti Nyugdíjas Egyesület hölgytagjai mutat­ják be az Özvegy karnyóné című Csokonai-remeket. Az ifjabb publikumot Kemény Henrik bábszínháza szóra­koztatja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom