Észak-Magyarország, 1998. július (54. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-22 / 170. szám

1998. július 22., szerda- / , i 5,» ;< o.' s ei'',1 ;\ ;i Számmisztika Filip Gabriella Az InterPicin ismerkedhettek meg, de az InterCityn már közös nyelvet beszéltek. Akik pedig akaratlanul fültanúi lettek a lányok tör­téneteinek, azok is megtudhatták: kinek hány pontja van. Hatvannál már világos volt, mind­ketten felvételizők. De hogy ki a jobb, ki az esélyesebb, ki lesz szeptembertől egyetemi polgár, azt ezelőtt jó két héttel még az érde­keltek sem sejthették, legfeljebb reményked­hettek. És rendületlenül felvételiztek.... A történésznek készülő lány nemcsak az évszámokat tudta, hanem az oldalszámokat is. Mivel tavaly nem érte el a megadott pont­határt, a költségtérítéses képzésre meg nem futotta, munkát pedig nem kapott, az elmúlt évet a felkészüléssel töltötte. A tankönyveket - természetesen - kívülről fújta. Tudta, mivel szerezhet még egy-két pontot. Mindenkép­pen kikéri az írásbelijét, és megóvja az ered­ményt! - bizonygatta önmagát erősitgetve. Az angol szakra jelentkező lány nyugodtabb- nak látszott. Ő ugyan az idén érettségizett, de már így is többször felvételizett. Előző nap Debrecenben mutatta meg, mit tud. A meg­mérettetés után hazautazott Zemplénbe. Né­hány óra alvás után hajnalban újra vonatra ült, hogy szombaton (!) az ELTÉ-n szóbelizhessen. Most már tudják, tudjuk: a bejutáshoz az angolosnak 99 pont kellett az ELTÉ-n, 91 a Kossuthon, a történelem szakosnak az ELTÉ-n 102 pont, a Kossuthon 105. Mindez persze csak a nappali képzésre vonatkozik, mert más a ponthatár az esti, a levelező, a kiegészítő képzés esetén. Másképpen számítják a pon­tokat az egyik intézményben, másképpen a másikban. A felvételi eljárások, a pontozási rendszerek különbözősége miatt még egy fel­sőoktatási intézményen belül sem hasonlítha­tóak össze az egzaktnak tűnő mérőszámok Hogy mennyire pontosak ezek a számok, hogy mennyire mérhető a tudás, ezen persze lehet vitatkozni. Szidhatjuk is ezt a laikusok számára bűvösnek látszó számmisztikát, azt azonban el kell ismernünk, valamiképpen ér­tékelni kell a jelentkezőket, sorrendbe kell ál­lítani őket. Fontos lenne a pontos mérés. Mert ha ezeknek a számoknak az értékét nem is tudjuk, azt majd az érintettek a pénz­tárcájukon is érzik, mit jelentenek - más lehe­tőség már nem lévén - a költségtérítéses kép­zés forintban megadott számai. Kislányokat zaklatott Miskolc (ÉM - PT) - Egy hónapig tar­totta rettegésben a Győri kapu kör­nyékén élő családok gyermekeit egy ismeretlen férfi, aki kislányokon akarta kiélni szexuális vágyait. A pedofíliával alaposan gyanúsítható 35 éves miskolci férfi többszörösen büntetett előéletű, hosszú ideig ült már börtönben erőszakos nemi közösülésért, és más sú­lyos bűncselekmények elkövetéséért. Leg­utóbb májusban szabadult. Ezután azon­ban olyat tett, mint eddig soha: kisgyer­mekek szexuális zaklatására vetemedett. Fenyvesi Lóránttól, a miskolci rendőr­kapitányság bűnmegelőzési és ifjúsági cso­port vezetőjétől tudjuk, hogy a férfi június 20-án egy 5 éves kislányt csalt félre hátbor­zongató játékaihoz. A sírással védekező gyerek hangjára aztán elmenekült. Másod­szor július 15-én tűnt fel a környéken, és ugyancsak egy 5 éves, kerékpározó kis­lányt szemelt ki magának. A próbálkozás­nak azonban szerencsére már felnőtt szem­tanúja is akadt. A jó személyleírásnak kö­szönhetően a rendőrség elfogta a zaklatót. Fenyvesi Lóránt szerint a hasonló csele­kedetek száma nem gyakori Miskolcon. Ám hangsúlyozta: nem szabad az apróságo­kat még a házak közötti parkban sem felü­gyelet nélkül hagyni. A tapasztalatok sze­rint a ferde hajlamú emberek a magukra hagyott, védtelen gyerekeket szemelik ki... FKGP: új megyei elnök Miskolc (MTI) - Berta Bélát választották az elmúlt hét végén az FKGP megyei lij elnökének a kisgazdák megyei tisztújító nagy választmányi ülésen. Berta Béla ko­rábban a párt miskolci 1-es számú alap- szervének volt az elnöke. Osztroha Bertalan, akinek párttagságát felfüggesztették, ezt a határozatot továbbra is pártalkotmánysértőnek tartja, továbbra is magát tekinti a párt megyei elnökének. Nyári esték - kertmozik nélkül Egy volt szabadtéri mozi maradványai Miskolc határában Fotó: B.T. Miskolc, Encs, Bogács (ÉM - NyZ) - Eltűntek vagy eltűn­nek a kertmozik - és ez or­szágos jelenségnek mondha­tó. Miskolcon már egyálta­lán nem üzemel, a környék nagyvárosai közül pedig Egerben vagy Debrecenben lehet megnézni nyárestéken, nagyméretű vetítővászonról egy-egy filmet.- Egyáltalán nincsenek kertmo­zik - válaszol röviden a kérdés­re Bíró Tibor, a miskolci Cine- Mis Moziüzemi Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója. - Az el­múlt években vállalkozók eleve­nítették fel ezt a hangulatos, szabadtéri szórakozási formát, de sajnos nem nagy sikerrel. Az üzemeltetési költségek magasak: a bevétel felét ki kell fizetni a film kölcsönzési díjaként, bérel­ni kell a területet, a gépeket, fi­zetni a gépészt... A kertmozi szezonális jellegű szórakozás, nemcsak a film von­zó - hiszen itt is a sikerfilmeket vetítik, csak két-három héttel később -, hanem a hangulat. Bár egyre kevésbé: a fiatalokat nem csábítja, hogy kiülhetnek például cigarettázni. Lassan le­jár a kertmozik ideje... De van aki próbálkozik.- Az abaújdevecseri kastély­parkban autósmozit üzemeltet­tünk, rengeteg volt a potyázó, mert nyitott volt a terület. Az­tán felmerült a kertmozi ötlete, hangulatos és a fiataloknak nem nagyon akad itt más szórakozási lehetőség - mondja Vezse Attila, az encsi Művelődési Központ munkatársa. - A felszerelésünk megvolt, átköltöztettünk a kon­téneres gépházat a sportcsarnok mögötti műanyagpályára. A júniustól augusztus végéig, szerdán és szombaton, kilenctől- fél tíztől a százhatvannégy fős Kert- és autósmozi- Olyan még nem volt, hogy valakit vissza kellett volna utasítanunk. Összesen hat­van autóhely van és har­minc „gyalogos” - jellemzi a bogácsi Hintó-völgyben mű­ködő moziállapotokat Boldi­zsár Csaba vállalkozó. - Áp­rilistól június közepéig és szeptembertől október köze­péig csak pénteken, szomba­ton és vasárnap vetítünk. Ilyenkor nyáron viszont mindennap. Bárki eljön, és nem ritkán az idősebbek és a turisták is. Sikerfilmeket vetítünk, és még működünk egyelőre: tizenöt-húsz autó­val alkalmanként. Az a baj, hogy drága az üzemanyag, kevés a szinkronizált film, és ott a video. Az ember ott­hon leül kényelmesen... nézőtérről százan-százhuszan is megnéznek egy-egy akciófilmet, vígjátékot. Idősebbek is, de fő­ként a tizenévesek. Az idén azonban a rossz idő miatt sok vetítés elmaradt. A kertmozik megszűnése csak kismértékben függ össze azzal, hogy nyáron egyébként is vissza­esik a mozik látogatottsága. Az idén a futball-világbajnokság mi­att még nagyobb volt a csökkenés, az átütő sikerű filmeket vissza is tartották a forgalmazók. Kertmozitörténet Miskolcon A hatvanas években a Nép­kertben és Tapolcán működött kertmozi, utána viszont sokáig sehol. A szabadtéri filmnézés felelevenítésére csak a nyolc­vanas években került sor, a népkerti jégpályán és a Sárga Csikó Fogadó mellett nézhet­tek nyaranta-esténként filme­ket az arravágyók. A kilencve­nes évek elején a Kossuth ut­cai Muzsikáló udvarban, a kö­zepén pedig Tapolcán és a Fo­noda utcán kísérleteztek a kertmozivarázs csábításával. Ezen a nyáron viszont egyet­len kertmozi sem működik Miskolcon. Nem vettek fel, akkor mit csináljak? Költségtérítéses képzésre hirdet pótfelvételi vizsgát a Miskolci Egyetem Miskolc (ÉM - NyZ) - Azok a diákok, akiket nem vettek fel az általuk megjelölt fel­sőoktatási intézmény(ek)be, de szeptembertől minden­képpen szeretnének tovább­tanulni, pótfelvételi vizsgára augusztus 3-áig küldhetik be jelentkezésüket. A pótfelvételi vizsgával kapcso­latos követelményeiket az egyes intézmények, azokon belül is az egyes karok vagy a szakok egyé­nileg határozzák meg. Ami vi­szont egységesen érvényes min­den pótfelvételire: a képzés leve­lező vagy esti tagozaton törté­nik, költségtérítéses, és - általá­ban - csak olyanok jelentkezhet­nek, akik tettek ebben az évben felvételi vizsgát. A sárospataki Comenius Ta­nítóképző Főiskola valamint a Miskolci Egyetem Állam- és Jog- tudományi Kara. Kohász- és Bá­nyász Kara nem hirdet pótfelvé­teli vizsgát. A Gazdaságtudományi Kar le­velező tagozatra várja a pótfel- vételizőket: azok jelentkezhet­nek. akik más gazdasági típusú felsőfokú intézmény felvételi vizsgáján 81 pontot elértek. A Bölcsészettudományi Kar angol és német nyelvtanári sza­kon. levelező tagozaton vala­mint tanárszakon ad lehetőséget pótfelvételire. Angol szakra azok jelentkezhetnek, akik más főiskola vagy egyetem angol sza­kán 104 pontot elértek. Német szakon újból kell írásbeli és szó­beli vizsgát tenniük a jelentke­zőknek, a jelentkezési lapot a Bölcsészettudományi Kar Tanul­mányi csoportjától lehet besze­rezni. Tanárszakra pedig azokat várják, akik korábban más böl­csészettudományi karon böl­csészoklevelet szereztek. Az ok­levél minősítése alapján fogják elbírálni, hogy kiket vesznek fel. A Gépészmérnöki Kar főisko­lai szintű gépészmérnöki és vil­lamosmérnöki szakon, valamint egyetemi szintű kiegészítő mű­szaki informatika szakon hirdet levelező tagozatra, költségtéríté­ses pótfelvételit. A főiskolai szintű képzésen az ebben az év­ben szerzett pontszámok, a közép­iskolából hozott pontszámok vagy elbeszélgetés alapján ve­szik fel a jelentkezőket. Az egye­temi szintű képzésre matemati­ka, fizika szakos tanárok, mű­szaki végzettségű értelmiségiek, egyetemen nem műszaki infor­matikus szakon végzettek jelent­kezését várják. A felvétel a je­lentkező főiskolai vagy az egye­temi képzésben elért eredmé­nyei alapján történik. Jelentkez­ni a normál felvételinél használt ,A’ és ,B’ lap benyújtásával le­het, az ,A' lapot az Országos Fel­sőoktatási Felvételi Iroda címé­re - 1542 Budapest. Pf.: 114. -, a ,B' lapot a Miskolci Egyetem Gé­pészmérnöki Karának Dékáni Hivatalába kell eljuttatni - leg­később július 31-éig adják fel lapjaikat a jelentkezők. Ä Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetében esti tagozatra harsona, hegedű, gordonka, tuba és ütőhangsze­rek szakra várják az érdeklődő­ket, jelentkezhet bárki, aki leg­kevesebb 15 pontot elért a felvé­teli vizsgán. A pótfelvételivei kapcsolatos bővebb információk az egyes karok tanulmányi cso­portjaitól, dékáni hivatalaitól kérhetők. hÁi):!ív;'H'í:< ;\ OlVAo') AyWAA'i A Aj A 'V !vV\l Is1» Iá ? L ehetőleg hűvös he­lyen töltöm az idő­met, napközben csak a legfontosabb elintézni­valók miatt indulok el a városba. Ilyenkor ter­mészetesen szellősen öl­tözködöm, rövid és igen vékony ruhákba. Gyak­ran járok fürdeni, per­sze ekkor a káros nap­sugarak miatt is vigyáz­ni kell. A napszúrásról nem is beszélve, ami el­len én baseball sapkát szoktam hordani, de ilyenkor az is meleg. Legjobb tehát a hűvös szoba és hideg fürdő - mást nem lehet tenni. Holczer Beáta (18) tanuló N ekem már igen ne­héz ez a nagy káni­kula. Csak úgy tudom kibírni, ha ki sem bú­jok a házból. Egy kis udvari lakásban lakom Hejőcsabán, ott van ho­vá elvonulni. De ott van ugye a bevásárlás - csak el kell indulni a városba. Ilyenkor leg­feljebb az árnyékos ol­dalra megyek. Nem is fekhet az ember állan­dóan, akkor már örök­re úgy marad. De na­gyon nehezen bírom, az ízületeim is megérzik ezt a nagy meleget, a fe­jem is gyakrabban fáj. ZORGER VlLMOSNÉ (83) nyugdíjas E lőször is reggel ki­nyitom az ablakot, de hamarosan be is kell zárnom. Napközben igyekszem minél rövi- debb, véknyabb ruhákat hordani. Zuhanyzóm, amennyit csak lehet. Ja, és persze rengeteg fagyit és folyadékot fogyasztok el. Viszont sokkal keve­sebbet eszem, nem moz­gok annyit, kedvem sincs semmihez. Néha elmegyek strandra, de leginkább otthon mara­dok, ha csak tehetem és elkerülöm az igazi hősé­get. És várom a hűsítő viharokat. Lantos Orsolya (14) tanuló E ngem nem nagyon zavar ez a nagy me­leg. Legfeljebb a munka­helyemen, ahol nem öl­tözhetek véknyabban, például rövid nadrágba, pólóba. Most viszont szabadságon vagyok. A múlt hétvégén strandra mentünk, lehetett hűsöl- ni kicsit a fák alatt. Egyébként otthon dol­gozgatok a pincében, ott hűvös a levegő. Legfel­jebb sok vizet iszom, vagy sört, ha van pén­zem. De tényleg nem za­var egyáltalán. Nem úgy, mint az anyósomat. Ő nehezen viseli. Gályász Zoltán (32) technológus C sak egy jó hűvös he­lyen, hideg üdítővel lehet ezt a kánikulát el­viselni, nincs mit tenni vele. Úgy védekezem el­lene, elbújok a meleg elől. Sok folyadékot nem tudok inni, mert veseproblémáim van­nak. De más betegségre is rossz hatással van a meleg. Májusban volt egy nyelőcsőműtétem es a meleg csak felerősí­ti a fájdalmakat. Meg a vérnyomásomat is meg­ugrasztja, az is veszé­lyes. Esetleg gyógysze­reket lehet szedni, de az sem mindig jó. Lacza János (62) nyugdíjas

Next

/
Oldalképek
Tartalom