Észak-Magyarország, 1998. július (54. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-02 / 153. szám

nt-fton 6 1998. július 2., csütörtök Mezőkövesd és környéke ' . ,'■) 1 '1‘? A művelődést szervezi Tibolddaróc (ÉM - NYZ) - Újságíró szeretett volna lenni Magasvári Ká­roly, de mivel az ő idejében még nem volt újságíróképzés, elvégezte a ma­gyar szakot. Aztán népművelő, 1997 őszén pedig a tibolddaróci Általános Művelődési Központ közművelődési igazgatóhelyettese lett. A budapesti születésű szervező szentistvá- ni feleségével a nyíregyházi tanárképző főiskolán ismerkedett meg: mindketten magyar-orosz szakosak voltak. Az állam­vizsga után Érden dolgoztak, majd Abára költöztek. Abán a fiatal férj már népmű­velőként tevékenykedett a művelődési házban. 1985-ben aztán „hazaköltöztek”.- Újságíró szerettem volna lenni, de ak­kor még nem volt főiskola, ahol ezt tanul­ni lehetett volna, ezért elvégzem a ma­gyar szakot - emlékszik vissza. - Soha­sem akartam tanár lenni, de most, hogy már húsz éve dolgozom gyerekekkel, azt mondhatom, hogy jó. érdemes és szép ve­lük foglalkozni. De az is fontos, hogy a felnőtt lakosság számára is lehetővé te­gyük a kulturális szórakozást. Magasvári Károly 1985-től 1990-ig har­minc-harmincöt rendezvényt szervezett a tibolddaróci művelődési ház: gyermekmű­sorokat, rendhagyó irodalomórákat, elő­adásokat. 1997. szeptember 1-je óta az isko­la és művelődési ház közös intézménnyé vált: Általános Művelődési Központ lett.- Az intézmény jellege megváltozott. És mivel a közművelődés visszaszorított helyzetben volt, szükség is volt rá - mondja a szervező, népművelő. - Szere­tem ezt csinálni. Az elmúlt tanévben ren­geteg pályázatot készítettünk, és hatszáz­ötven ezer forintot nyertünk is. Szinte csak a vasárnapom volt szabad. I V VVj Hlill • Szentistván - Útépítésre, valamint az iskola fűtésrendszerének korszerűsítésére a Területfejlesztési Alaphoz és a Népjóléti Minisztériumhoz adott be pályázatokat a közelmúltban a szentistváni önkormány­zat. A döntést júliusra-augusztusra vár­ják. Az elnyert összegből reményeik sze­rint szélesíteni, illetve felújítani tudják majd a szentistváni takarmány-feldolgo­zóhoz vezető utat. Az út régen aszfalto­zott volt, de mivel naponta járnak rajta a több mázsát szállító teherautók, alapo­san megrongálódott. • Vatta - A múlt hét óta a Kossuth utca és a Fő utca mindkét oldalán, a Virág ut­cának pedig az egyik oldalán új járdán közlekedhetnek a járókelők. Ezek a gya­logosok számára kijelölt helyek már ed­dig is megvoltak, a múlt heti felújítás so­rán viszont új aszfaltréteget kaptak. A te­lepülés vezetői újabb közterületek újra­burkolását is tervezik: a Rákóczi út járdá­ját és a Petőfi utat látják el majd szilárd burkolattal a közeljövőben. • Tibolddaróc - Felelevenedik a táboro­zás hagyománya Tíbolddarócon. Legutol­jára 1988-ban vettek részt vándortábor­ban a tibolddaróci általános iskolások. A Wesselényi Miklós Nemzeti Ifjúsági és Szabadidősport az Egészséges Életmódért Közalapítvány jóvoltából 7 130 ezer forin­tot nyert a tibolddaróci Általános Műve­lődési Központ, amiből ebben az évben július 6-án Abádszalókra utazhatnak a gyerekek. Egy hétig élvezhetik a Kiskörei víztároló kínálta lehetőségeket, pihen­hetnek, kirándulhatnak. Világra evező tervek Tiszabábolnáról Táj rehabilitáció, területfejlesztés a helyiekért és a vendégekért A csónakkikötő október 31-éig tart nyitva Fotó: Bujdos Tibor Tiszabábolna (ÉM - NYZ) - Ahhoz, hogy az idegenforga­lom elinduljon, meg kell te­remteni a lehetőséget. A ti­szabábolna) Cötkény Termé­szetvédelmi, idegenforgal­mi, mezőgazdasági és keres­kedelmi Kft. Európa legna­gyobb, tájrehabilitáción ala­puló térségfejlesztését indí­totta el néhány éve.- Ez egy elmaradott és eltartott kistérség. Rájöttünk, hogy az idegenforgalom megszüntetheti ezt az állapotot. Ehhez azonban szükség van egy szervezett és logikus térségfejlesztési koncep­cióra - mondja Sárvári Attila vállalkozó, a Cötkény Kft. veze­tője. Felborult az egyensúly Tiszabábolna természeti adottsá­gai rendkívül kedvezőek: a Ti­sza partján fekszik, közel van a Tisza-tó, a település egyrészt a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz, másrészt a Borsodi Mezőség Táj­védelmi Körzethez tartozik. Vé­dett madárfajok, például gyur­gyalag, parlagi sas, nagy kócsag, kanalas gém, bakcsó honos erre­felé, a túzok pedig költ ezen a vidéken. A harmincas években több mint ezren laktak a jelenleg alig több mint ötszáz lelket számláló községben. Nádat és gyógynövé­nyeket termeltek a vidéken, kül­terjes állattartással foglalkoztak a parasztok: ötven-hatvanezer lábasjószág is legelt a határban. A Tisza szabályozása és a Kiskö- rei-víztároló megépítése után azonban felborult a terület ter­mészetes egyensúlya.- Meg kell akadályozni a la­kosság létszámának csökkené­sét, és vissza kell állítani a ter­mészeti környezet természetes egyensúlyát - határozza meg céljaikat Sárvári Attila. - A Bor­sodi Mezőség Tájvédelmi Kör­zetről, 17 ezer hektárról van szó. Európa legnagyobb, tájrehabili­táción alapuló térségfejlesztése indult el itt 1992-ben. Óriási le­hetőség és kihívás ez a tudo­mánynak is, hiszen Európában nincs máshol ekkora terület, ahol a populáció visszaváltozá- sát figyelhetnék meg a kutatók. Megvalósítani viszont csak he­lyi összefogással lehet. Sárvári Attila és öccse, Zsolt horgászhelyet keresve érkezett Tiszabábolnára. Megtetszett ne­kik a vidék, panziót építettek itt, majd elindították - és most már szakemberekkel szervezik - a térség eredeti állapotának visszaállítását. A puszta élni fog A tervezés után megkezdődött a kivitelezés: a vizeket közel hét­száz hektáron tartják vissza, ké­sőbb pedig mozaikszerű erdőfol­tokat fognak kialakítani. A terü­let egy részén tavaly is próbál­koztak már vízvisszatartással, eredményesen: tíz-tizenöt éve nem látott madárfajok jelentek meg újra a vidéken.- A puszta mihamarabb élni fog - reménykedik a vállalkozó „ökológus”. - Ez a folyamat már nem állítható meg, legfeljebb las­sítható. Létrehoztunk egy őrzött csónakkikötőt is, hogy kulturált és biztonságos körülményeket szolgáltassunk a horgászoknak.- Tegnap még térdig érő víz volt itt - mutatja Sárvári Zsolt a kikötőben. - Ez egy kis csator­na, körülbelül kétszázötven mé­ter után ömlik az élő Tiszába. Hetven csónakhelyünk van, ma­gáncsónakokat őrzünk, de bér­beadással is foglalkozunk. Mé­lyítettük, szélesíttetük már ezt a medret. De hát csodaszép! Sokan jönnek egyrészt horgászok, de Tisza-túrázók is. Az eV rajztermese. A szomolyai általános iskolában sokoldalúak a rajzórák, ugyanis az iskola rendkívül felszerelt: van égető kemencéje, fotólabora, és megtalálhatók a sokszorosító gra­fikához szükséges eszközök is. Órán kívül pedig szakkör keretében is alkothatnak a tehetséges fi­atalok. Egész évi munkájukból válogatva, a tanév végén egy kiállítást is rendeztek az iskola aulá­jában. A kiállítást az iskola nyári nyitva tartása szerint lehet megtekinteni. Fotó: Bujdos Tibor Tisztább és jobb ízű a víz Vatta (ÉM) - Ammónia­mentesítő és gáztalanító víz­tisztítót építettek Vattán. A település lakói közül sem mindenki tud még az üzem­be helyezésről, olyan csende­sen adták át az építményt a közelmúltban. A nitrites víz minőségének elengedhetetle­nül szükséges javítását ta­valy fontos céljaként jelölte meg a település önkormány­zata. A Területfejlesztési Alaptól nyert 4 millió forint, valamint a céltámogatásként kapott 14 millió 213 ezer fo­rint segítségével a munkákat 1997 novemberében kezdték el - tájékoztatott Molnár Sándorné jegyző. A falu mel­letti vízműtelken lévő, összesen 28 és fél millió fo­rintba került beruházás pró­baüzemeltetésének beindítá­sára június 23-án került sor. Az ammónia-mentesítő be­rendezés jóvoltából már tisz­ta és jobb ízű vizet ihatnak a vattaiak. Gyékényes falunap Valkon Tiszavalk (ÉM) - Ebben az év­ben július 5-én, vasárnap rendezik meg Tiszavalkon a falunapot. Több éve szerveznek már ilyen rendezvényt, az idei immár a nyolcadik, amelyet Gyékényes falunapnak neveznek. Az elne­vezéssel a település lakóinak ha­gyományos tevékenységére, a gyékényfonásra utalnak. A gyé­kényfonás egész éves munka, és ma is meghatározza a község életét - mondja Mikola István polgármester. A községben csak reformátu­sok laknak, így nincs búcsú, nem tartanak. De valószínűleg megirigyelték a környező katoli­kus falvaktól az össznépi szóra­kozást, ezért kezdtek el faluna­pot szervezni - vélekedett Miko­la István. A Vili. Gyékényes falunap programja • 6 órától - horgászverseny a Nyárádka patakban • 7 órától - zenés ébresztő • 10 órától - a horgászverseny eredményhirdetése • fél 11-től -Gyékénykiállítás; Élet a Tisza mentén - Bodnár Mihály fotóiból című kiállítások megnyitója a művelődési házban • 11 órától - istentisztelet a református templomban (zászló- és címer avatás.) • 12 órától - ingyen bográcsgulyás a sportpályán • délután - futballmérkőzések a sportpályán (A kiállítások pénteken, szombaton és vasárnap délelőtt 9 és délután 5 óra között tekinthetők meg a művelődési házban.) A mezőkeresztesi templom harangtornyá­nak tetőszerkezetét a kö­zelmúltban javították meg. (Képünk ekkor ké­szült.) Az állványok most már továbbkerültek: a napokban a templomépü­let külső falait kezdték vakolni. Korábban a bel­ső térben is tevékeny­kedtek a mesteremberek: kialakították az elektro- ^ mos hálózatot, és új ref­lektorokat helyeztek el. A közel 100 éves temp­lom felújítása a szüksé­ges anyagi források meg­teremtésének ütemében zajlik. Az egyházmegyei segélyek mellett a hívek és a külföldre elszárma­zott mezőkeresztesiek is segítenek. Fotó: Bujdos Tibor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom