Észak-Magyarország, 1998. július (54. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-17 / 166. szám

1998. július 17., péntek H-hUI 6 A /»*» •%//// 1 // rurdozo nevelő Hernádszurdok (ÉM - Hl) - Bár a cikk forrásaként Hernádszurdokot jelöltük meg, tu­lajdonképpen ezt kellett volna ír­nunk: a Bársonyos patak Hernádszur- dok és Hernádvé- cse közötti part­szakasza. Tóth Bertalannal a Bársonyos partján találkoztunk találkoztunk. A hernádvécsei Gyermekotthon 30 lakóját hozta el stran­dolni. A gyerekeknek szinte ez az egyetlen szórakozási lehetőségük nyáron. Két-há- rom naponta kijövünk, itt játszhatnak, úszkálhatnak a kis Hernádban, ahogy ők hívják. Valójában ez a Bársonyos, amely Szui'doknál kilép a Hernádból, és csak Bőcsnél csatlakozik újra a folyóhoz. Tóth Bertalan gyógypedagógus. Az Ernődön töltött 16 év után 3 éve került Hernádvécsére nevelőtanári státusba.- Nagyon szeretem a munkámat, és eze­ket a gyerekeket. Most új feladatra készü­lök, lakásotthon-vezető leszek. A törvény szerint 2002-ig minden bentlakásos gyer­mekotthonnak át kell térnie a családi há­zas elhelyezésre. Holland segítséggel mi már elkezdtük az átállást, több házunk van már Vécsén és a környékbeli telepü­léseken. Én Hernádvécsén leszek nyolc gyermekkel, a legkisebb 5, a legidősebb 17 éves. Rajtam kívül még négy kolléga tar­tozik majd hozzánk, de nem fokunk a gye­rekekkel lakni, hanem váltjuk egymást. A családi házas modellre való áttérés­ben, mint mondja, a holland instrukció­kat követték, de saját elképzeléseik sem szorultak háttérbe.- Megpróbálunk majd úgy élni, hogy a gyermekek minél több törődést, figyelmet kapjanak, hogy minél mélyebb kapcsola­tok alakulhassanak ki. Ezért is fontos, hogy kicsik és nagyok lakjanak együtt, hiszen egy valódi családban is van na­gyobb, kisebb testvér. Meséli, szeretné, ha más intézmények­kel cserekapcsolatok alakulhatnának ki.- A vécsei házhoz meglehetősen nagy kert kapcsolódik. Gondolkodunk azon, hogy meghívunk más városokból gyereke­ket, akik felverhetik ott a sátraikat, és né­hány napot együtt tölthetünk. Ha vissza­felé is működne a dolog, máris remek ki­rándulási, nyaralási lehetőséget kapná­nak a gyerekeink. m--------------m mgm—m ’ S 0 (/H 0 . ....— .....-----------------------......... • Fulókércs. Kulturális Napokat szervez­nek augusztus 20-án Fulókércsen. Koráb­ban számtalan alkalommal tartottak már falunapot a településen, az idei rendez­vénynek viszont az a célja, hogy összefog­ja a környék apraját-nagyját. Nem csupán fulókércsieknek szervezik a kiállításokkal, hagyományőrző együttesek előadásaival, a kassai Thália Színház műsorával színesí­tett programot, hanem a szemerei, fáji la­kóknak is. A közösségi szellemet szeretnék javítani, elősegíteni azt, hogy megismerjék egymást a szomszédos falvak fiataljai és idős emberei - mondta el lapunknak Pe­csenye László polgármester. • Fony. A főnyi önkormányzat és a Fo- nyért Alapítvány augusztus 15-én rendezi meg - immáron harmadszor - a faluna­pot. A reggeltől estig tartó ünnepségen zenés ébresztővel, mazsoret-felvonulás- sal, muzeális motorok bemutatójával, tűzoltósági bemutatóval, labdarúgó mér­kőzésekkel, hagyományőrző műsorral, baráti vacsorával és tűzijátékkal kedves­kednek a település lakóinak, az elszárma­zott fonyiaknak és az odalátogatóknak. • Baktakék. Huszonhárom nyolcadik osz­tályos tanuló végzett az idén a Baktakéki Körzeti Általános Iskolában. Közülük 8-an mennek szakközépiskolába, 5-en gimná­ziumba, 10-en pedig szakmunkásképző intézetbe nyertek felvételt. Ősztől dunántúli ugróst tanulnak Olaszországban is szerepelt a forrói Hernádvölgye néptánccsoport Délalföldi párostánc a Hernádvölgye néptánccsoport előadásában Fotó: Bocsi Krisztián Halmos Ildikó Forró (ÉM) - Az 1979-ben alakult forrói Hernádvöl­gye néptánccsoport eddig négy nívódíjat kapott. Rendszeresen szerepelnek kulturális rendezvényeken Forrón, de a környékbeli te­lepüléseken is. Többször Szlovákiában is felléptek, 1993-ban pedig Olaszorszá­gig eljutottak. A tánccsoportról vezetőjükkel, Rakaczki Zoltánnal beszélget­tünk.- A forrói Általános Művelő­dési Központ által fenntartott Hernádvölgye néptánccsoport alapítója, Rozsnyai Margit nép­táncos 1993-ig dolgozott az együttes élén. Én is nála táncol­tam. ’93 és ’96 között Kassáról járt át egy néptáncoktató, de az utazási nehézségek miatt le­mondott. Az én vezetésemmel 1996 szeptembere óta működik a csoport. A néptánccsoport a helyi és a környékbeli települések mellett Rakaczki Zoltán több szlovákiai fesztiválon is fel­lépett, szerepeltek a sátoraljaúj­helyi gyermek-néptáncfesztivá- lon, és Olaszországban is.- Itthon szinte minden ün­nepségen ott vagyunk, de a kör­nyékbeli falvakba, és a megye más településeire is hívnak minket. Augusztus 9-én például Egerben a Dobó téren tánco­lunk a vesebetegek javára ren­dezendő jótékonysági műsor­ban. A kezdetekben csak általános iskolásokkal működött a cso­port, ma viszont már a középis­kolások a legidősebbek.- Most húszán vagyunk, de szeretnénk tovább bővíteni a létszámot. A legkisebbek tizen­két évesek, de vannak köztünk régi forrói diákok, akik Encsre, Miskolcra, Sárospatakra járnak középiskolába, de hozzánk jár­nak táncolni. Működik egy alsó tagozatos csoport is Hornyák Attiláné vezetésével. Játékok­kal, motívumfűzésekkel, alaplé­pésekkel ismerkednek. Közülük kerül ki az utánpótlás. A na­gyok viszont kész koreográfiá­kat tanulnak, félórás repertoár­jukban délalföldi párostánc, verbunk és csapás, tardonai ka- rikázó, egy zempléni és egy szatmári tánc szerepel. Jó a kapcsolatunk a kassai Csámbor- gó zenekarral, a nagyobb fellé­pésekre elkísérnek minket. De rögzített zenei anyaggal is ők látnak el bennünket. A csoport nyáron sem pihen. Ilyenkor is megtartják a heti egy próbát a Művelődési Ház­ban.- Ilyenkor gyakoroljuk az ed­dig tanultakat, új anyagot nem veszünk, azzal megvárjuk a szeptembert. Az ősszel dunántú­li ugrással ismerkedhetnek meg a gyerekek. De mivel szeretném, hogy a néptánc számukra ne csak kemény munka, hanem szórakozás, közösségformáló erő is legyen, rendszeresen szerve­zünk közös kirándulásokat, tánctáborokat is. Baktakéki színes táborok „Nálunk a gyerek az első” - mondta az igazgató Baktakék (ÉM) - A csereháti Baktakék általános iskolájába nyolc környező faluból járnak a gyerekek. Nekik szervez az isko­la igen színes programokat kí­náló táborokat. Már tart az in­formatikai és számítástechnikai tábor, mely 23 kisiskolást foga­dott. A legkorszerűbb számítógé­pes felszerelésekkel ismerkedők a tábort követő héten is bejár­hatnak majd megszerzett tudá­suk gyarapításáért. Június 20-24. között Csertölgy környezetvédelmi tábort indíta­nak. A programok célja, hogy a természettel szembeni tudatos magatartást alakítsanak ki a gyerekekben. Ennek jegyében készítenek majd öi’öm-bánat tér­képet a természetről, járőröz- nek, kijavítják a turistajeleket, ellátogatnak a Bükki Nemzeti Parkba, végeznek napi- terepgya­korlatokat és kísérleteket a diá­kok. Június 27-től augusztus 1-ig komplex művészeti tábor várja a gyerekeket, mely az irodalmi, zenei, képzőművészeti és táncos foglalkozásokon keresztül a szü­lőföld- és hazaszeretet erősítésé­re helyezi a hangsúlyt. Ez már bentlakásos tábor, színhelye ugyancsak Baktakék. A táborok során beszámoló­kat is írnak az évközben megje­lenő Discimus iskolalapba. A környéken egyedülálló tá­borok költségeit az iskola fedezi, amire alapítványokhoz írt sike­res pályázatok útján kapták a támogatást - így a szülőket sem­milyen költség nem terheli. Tájházzá lesz a főnyi parasztház Fony (ÉM) - Az augusztus 15-ei főnyi falunap egyik programjaként felavatják a főnyi tájházat. Jelenleg a burkolómunkákat végzik az épületen belül. A Területfejlesztési Tanács által kiírt pályázaton önkormányzati épület felújítására nyert két mil­lió forintot tavaly a főnyi önkor­mányzat. A korábban szolgálati lakásként használt, régi, de többször átépített parasztházat tájnázzá újítják fel - a pályáza­ton elnyert pénzből és saját erőt is hozzátéve - most a községben. Visszaállítják az eredeti, a helyi népi építészetnek megfelelő álla­potokat: az első ablakot kivet­ték, és két hagyományos nyílás­zárót helyeztek be, a téglatomá- cot lebontották és helyette akác­fából készült, rácsos tornácot építtettek, felújították a tetőszer­kezetet is. A két szobából, pit­varból és melléképületekből álló épületegyüttes bebútorozására a lakosság segítségét kérték. Fel­hívást juttattak el a község né­péhez, hogy akinek van nem használt, régi bútora, edénye, különböző eszköze, szőttese, var- rottasa, textile vagy egyéb hozo­mánya, az juttassa el a település vezetőségéhez. Sírkövek közt áll a menóra. a Holocaust áldozatá­ul esett hidasnémeti emberek emlékét őrzi az a nagy méretű menóra, amelyet a helyi önkormányzat 1994-ben állíttatott az izraelita temetőben. Hidasnémetiből 35 zsidó embert hurcoltak el a második világ­háború alatt. Közülük csak ketten tértek vissza. A jelképes sí­remlék talapzatán a többiek neve olvasható. A menórát, vagyis a hétágú zsidó gyertyatartót vasúti sínekből készítet­ték, utalva ezzel arra, hogy az áldozatokat vonaton szállították el otthonukból, mondta Makó István, aki az emlékmű állítása­kor polgármester volt a településen. Fotó: Bocsi Krisztián

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom