Észak-Magyarország, 1998. július (54. évfolyam, 152-178. szám)
1998-07-16 / 165. szám
1998. július 16., csütörtök Kultúra! Uborkaszezon Brackó István Vége a foci-fiestának, a parlamenti ülések csak szeptemberben kezdődnek, nincs Vágó, nincs Friderikusz, megszűnt a Tonik, s a hírek szerint Aigner Szilárd is szabadságra készül. Nincs mit szépíteni a tényeken: a televízióban is eluralkodott a nyári uborkaszezon. Tudják arról a köztes időszakról van szó, amikor a világban nem történik semmi, s a média szakemberei törhetik a fejüket valami olyan mondvacsinált csemegén, amitől a néző a képernyő elé ül, megnézi a műsort s benne persze a pénzt hozó reklámot... A szokványos sorozatokon túl nehéz valami unikumot prodűkálni. A szokásos akciófilmekből folyik a paradicsomlé, a régi vendégcsalogató filmek felmelegítve már nem durrannak akkorát... Apropó: durranás! Ma már kevés egy jó szaftos híradós sztorihoz egyetlen kézigránát. Legalább két kiló TNT vagy Da- nubit kell, megfelelő mélységű kráterral és igazi vérrel. Szomorú, hogy szomorú szenzáció nélkül nem lehet eladni a televízió képernyőjét. A kitaláció már nem elég, bármennyire is akciózik az izomagyú hős. A lehangolóan erkölcsét vesztett társadalom hétköznapjaiból kell meríteni, s ha a felkínált „koktél” nem eléggé fogyasztható, akkor jöhet az újmódi, kényszeres megoldás: a beszélgetős műsor, amely olcsó, de nem televíziószerű, bármennyire is jelentős személyiségeket szólaltat meg. Erre érzett rá a Verebes-Kern-Antal Imre trió, amikor elkészítették az úgynevezett beszélgetős produkciók paródiáját. Nem véletlen, hogy ezt a görbetükörben torzított képet éppen a focit búcsúztató világbajnoki döntő előtt, vasárnap este tárta néző elé a Magyar Televízió... Magánének - kórusban Miskolc (ÉM) - A tavalyi sikeres bemutatónak köszönhetően az idén ismét Miskolcon vendégszerepei a budapesti Magyar Magán Vegyeskar. Az együttes - a kórusok országos minősítő versenyén - nemrégiben elnyerte a Szokolay Sándor által vezetett zsűritől a Cum laude minősítést. A magánerőből működő kamarakórussal felvételt készített a Magyar Rádió, a Magyar Televízió, a Szív Tv. Az együttes július 17-én, pénteken este 7 órától ad hangversenyt a diósgyőri evangélikus templomban, július 19-én, vasárnap a délelőtt 11 órakor kezdődő istentiszteleten szerepelnek a belvárosi evangélikus templomban. Műsorukban többek között Händel-, Rauch-, Pitoni-, Schubert-, Vyverman-, Rachmaninov-, Reger-, Mendelssohn-, Brahms- és Kodály-művek szerepelnek. Szólót énekel: Lukácsné Pataky Dimitrula, Nagy Anikó, Kaulich Viktória és Kóbor Tamás. Orgonán kísér: Bördös Lajos, Geiger Lajos, Nagy Zoltán. Vezényel: Emődi Györgyi. Mm • Felsőfokú idegenvezető-hostess tanfolyam indul a miskolci TIT-nél. A munka- nélküliek a munkaügyi központ támogatását kérhetik a képzéshez. További információ a 46/354-011-es telefonszámon kérhető. • Anna-bált rendeznek július 24-én, pénteken este 7 órától a diósgyőri Vasas Művelődési Központban. A bálon az RT Varieté szórakoztatja a közönséget. A zenét az Unikum együttes szolgáltatja. Jegyek elővételben is válthatók. Érdeklődni a 46/370-202-es telefonszámon lehet. • Kodály Háry János című daljátékával nyílik ma, csütörtökön a Szegedi Szabadtéri Játékok idei évadja. Az előadás - Szigora János rendezésében, Pál Tamás vezényletével - a Szegedi Nemzeti Színház ós a szabadtéri közös produkciója; ősztől műsorra kerül a kőszínházban is. • A Magyar Continental Singers ifjúsági csoportja, a Contini ad koncertet július 26-án, vasárnap este 6 órától Miskolcon, a Központi Leánykollégiumban. Augusztus elején pedig a megye több más településén is bemutatkoznak. • Gábor Miklós Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész, rendező, író hamvasztás utáni búcsúztatása július 20-án, hétfőn 2 órakor lesz a budapesti Farkasréti temetőben. Arany és aranyat érő tárgyak a tárlókban Jövőre egymást érik a rendezvények a százéves Herman Ottó Múzeumban Miskolc (ÉM - DK) - A jövő év egyik legértékesebb kiállításán aranyakat láthatnak majd különböző formákban a Herman Ottó Múzeum látogatói. De „aranyat érnek" azok a tárgyak is, amelyeket a múzeum 100 évét összegző tárlatán mutatnak be...- Múzeumunk jelentős, bemutatásra érdemes műkincsállománnyal rendelkezik. És ugyanígy bemutatásra érdemes az itt dolgozó kollégák munkája is - mondja Veres László, a múzeum igazgatója. - Jövőre, a jubileum alkalmából szeretnénk jobban megismertetni az érdeklődőkkel az itt folyó munkát. A következő évben egyébként a 100 éves múzeum mellett több intézmény is jubilál: a színház 175 éve, a Miskolci Egyetem pedig 50 éve szolgálja a várost. A három intézmény közösen ünnepel januárban: a magyar kultúra napján koncertet rendeznek -, ez lesz a múzeumi jubileumi rendezvénysorozat nyitórendezvénye. Márciusra elkészül a jubileumi évkönyv, amelybe a múzeum mai és régi munkatársai írnak, illetve azok a szakemberek, akiknek tevékenysége kötődik a múzeumhoz.- Monumentális évkönyv lesz- mondja Veres László. - Az előkészületek során megdöbbenve tapasztaltuk, hogy a magyar tudományos élet milyen sok jelentős alakja kötődik hozzánk. A kötetben újszerű kutatási eredményeket adnak közre... Szintén márciusban rendeznek egy konferenciát a 100 éves múzeum történetéről, és ekkor nyílik majd az aranykiállítás, amit a múzeum legjelesebb műkincseit bemutató tárlat követ. Erre a kiállításra „hazajönnek” a megyéből „elszármazott” elsőrangú alkotások is. Ekkor adnánk át a múzeum műkincseit bemutató kötetet. A kiállítással egyidőben itt lesz az országos múzeumigazgatói értekezlet, amely múzeummenedzselési kérdésekről, illetve Miskolc első ábrázolása 1800-ból a magyar múzeumok 21. századi szerepéről szólna. Júliusban országos restaurátorkonferencia lesz, ahol a műtárgyvédelem problémáit vitatÉM-repró ják meg. Szeptemberben természettudományos muzeológusok találkoznak. A rendezvénysorozat októberben emlékműavatással zárul: Varga Éva többek között a múzeum legjelentősebb szimbólumait ábrázolja majd. De természetesen a nagyrendezvények között sem lesz szünet: múzeumi hétfőkön a muzeológusok bemutatják kutatási eredményeiket, vetélkedő-sorozat indul, táncházakat szerveznek, újra lesznek múzeumi hangversenyek, és a szakemberek órákat tartanak az iskolákban. A programokon kívül elkezdődik a múzeum modernizálása. Ez egyrészt informatikai fejlesztést jelent, másrészt belső felújítást. Szeretnék, ha az évfordulóhoz méltó küllemet kaphatnának az épületek.- 23 millió forintra saccoljuk a rendezvénysorozat költségvetését - mondja az igazgató. - Az összeg egy részét nyilván pályázatokból kell megszereznünk, de kértük Miskolc és a megye anyagi támogatását, amit ígéret szintjén már meg is kaptunk. Természetesen amennyit tudunk, saját költségvetésünkből is hozzáteszünk az évfordulós rendezvényekhez. Kis miskolci és megyei múzeumtörténet A Herman Ottó Múzeum elődjét, a Borsod-Miskolczi Múzeumot 1899-ben a Borsod-Miskolczi Múzeumi és Közművelődési Egyesület alapította, az országban az elsők között. Az egyesület fontos szerepet játszott a város kulturális életében: többek között a magyar szecesszió második legnagyobb bemutatkozó kiállítását is ők szervezték, ahol - a Korona Szállodában - a magyar szecesszió szinte minden jelentős alakja bemutatkozott. A város egykori mecénási szerepére jellemző, hogy van néhány tárgy a múzeumban, amit akkor vásárolt meg. A múzeum központja kezdetben a papszeri épületben volt, ám annak akkor egyik fele ipari iskolaként működött. A ’20-as ’30-as évekre azonban már teljes egészében a múzeum birtokolta az épületet. Kezdetben kevés munkatárssal dolgoztak, „múzeumőrei” voltak az intézménynek, de ez a szó akkor inkább igazgatót jelentett... Az első igazi múzeumigazgató Varga László műegyetemi professzor volt, őt a várostörténész Komáromi József követte. Később vezette az intézményt a megyei rúdugró bajnok, sporttörténész, Zádor Tibor, illetve Bodgár Ferenc és Lajos Árpád néprajzosok. ' 1963-ban megalakultak a megyei múzeumi szervezetek, ekkor több megyei intézményt csatoltak a miskolci központhoz is. A ’70-es évek elejére - a szó szoros értelmében - hirtelen „kihalt” a múzeum. Ekkor került ide Szabadfalvi József, aki szakembereket is hozott. Irányítása alatt folyamatosan bővült a megyei múzeumi szervezet (25-30 intézmény tartozott ide). Közben a múzeum központja az Erzsébet térre, majd ’80 körül a volt mégyei pártbizottság székházába - mai helyükre - költözött. Veres László 1990-ben került a megyei múzeumi szervezet élére. Hadi úton, csatamezőn - Vasvári Pál nyomában A magyarvalkói kopjafa előtt Nyirő Pál miskolci képviselő és Les- tárné Máter Mária, az avasi nyugdíjasok klubjának vezetője Gyöngyösi Gábor Körösfő, Miskolc (ÉM) - A Ko- lozs megyei kalotaszegiek kopjafát állítottak Vasvári Pálnak, és évről évre megemlékeznek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kalotaszegi hőséről, aki a magyar forradalomra támadó mócokkal szembeni küzdelemben vesztette életét. A megemlékezéseken, amelyeket a Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület, a Körösfői RMDSZ és a Magyarvalkói Református Egyházközség Vasvári Napok Kalo- taszegen elnevezéssel rendez, immár másodszor vett részt a Miskolci Avas Nyugdíjas Klub. A rendszerint a július 6. körüli hétvégén tartják a megemlékezést. Az idén különösen gazdag volt a program, mivel két község, Magyarvalkó és Körösfő címerét és zászlaját is ez alkalommal áldotta meg Csiha Kálmán, az erdélyi református egyházterület püspöke. Emlékezetfrissítő Kalotaszeg, ez a népművészetéről talán jobban ismert terület, a Nagyvárad és Kolozsvár közé húzható egyenes, illetve e két erdélyi várost összekötő, most éppen felújítás és szélesítés alatt álló műút két oldalán, nagyjából az Ady Endre nevével is összefonódott Csúcsa és Magyarkapus, illetve a Nádas-patak és a Kalota-patakok környékére eső terület. 1848 késő őszén, miután Budapest az ellenség kezébe került, Lamberget már megölték, Batthyány lemondott és a kormány Debrecenbe menekült, Bem József éppen Csúcsánál állította meg a Nagyvárad elfoglalására felvonuló Puchner tábornokot. A szabadságharc súlypontja ezzel egy időre erre a vidékre került. Az Erdélyi-érchegységnek ez a része ekkor már a mócok, vagy a „havasok királyának” is nevezett Avram Jancu irányítása alatt állt, akinek csapatai rendre fosztogatták a jobbára férfi nélkül maradt magyar falvak lakosságát. Ide érkezett később Vasvári Pál is, Rákócziról elnevezett szabadcsapatával. Vasvári, aki Tiszabűd szülötte volt ugyan, de későbbi lakhelyének Nyírvasvárinak nevét vette fel, s lett belőle Vasvári Pál néven a márciusi ifjak egyik legis- mertebbike. 1849 júliusának elején, éppen Gyerőmonostoron tartózkodott szabadcsapatával, amikor Jósikafalva és Havas- nagyfalu között, egy szűk völgy domboldalán, egész századával együtt, egy váratlan móc támadásnak esett áldozatul. Holttestét - akár a Petőfiét - hiába keresték a csatatéren. Földi maradványait már Teleki Blanka sem találta, de a harcok és megtorlások múltával, az emlékező utódok mégis emléktáblát helyeztek el itt, amely 1926-ban, születése 100. évfordulóján került kalandos úton Tiszabűdre. A község, nagy fia iránti tiszteletből 1952-ben vette fel a Tisza- vasvári nevet. A Bélesi-tó titka Sajnos, Vasvári Pál halálával kapcsolatban a történészek is teljes bizonytalanságban vannak. A híresen jóképű ifjú, művelt tanárember, a márciusi pontok egyik megfogalmazója, ma már talán érthető okokból nem került a kutatások központjába. Az utóbbi években nyomába szegődök minden igyekezete kudarccal végződött, mivel az egykori harcmezőt, amelyet most a miskolci nyugdíjasok is meglátogattak, 90 méter mély víz borítja a Meleg-Számos vizének fel- duzzasztása következtében. A völgyzáró gát igen nagy. és sok ágú tavat hozott létre, amelyet a magyarok Bélesi-tóként, a románok Lacul Fintinele néven emlegetnek. A régi kopjafa és emléktábla pontos helyére sem emlékszik már senki, s ezt Lőrincz András és Péntek László helyi történészeknek sem sikerült megállapítaniuk. A tavat körbe- ölelő magas és meredek hegyoldalak viszont világosan mutatják, hogy az itt bekerített Vasvá- riéknak semmi esélyük nem lehetett a menekülésre. Jósikafalva - mondják, hogy legalábbis az a régi, templomostól a víz alatt van, - Havasnagyfalu (Mariséi) pedig már tiszta román község. Vasváriék kopjafájának így, a hullámokba temetett harcmező után, már csak a magyarvalkói templomkertben jutott hely. Ez ugyanis az utolsó magyar község, amely a Mócvidék szomszédságában van, és azzal a mai napig érintkezik. Ezért talán nem tartalmaz durva és felróható hamisítást az itteni kopjafa felirata, amelyen ez olvasható: „Itt alussza örök álmát Vasvári Fejér Pál 1826-1849, valamint seregnyi honvédé. Hősök haltak, kiket csak a túl erő győzött le, 1849. július 6-án. ”
