Észak-Magyarország, 1998. július (54. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-14 / 163. szám

1998. július 14., kedd nt-feM 6 — .........................;.........-----------------rmp­A ranydiplomás tanító Tiszapalkonya (ÉM - FL) - A miskolci Tóth Pál Református Nönevelö Inté­zetben ötven éve szerzett oklevele alapján és közmegbecsülésre méltó­an teljesített hivatása elismerése­ként aranyoklevelet kapott a Tisza- palkonyán élő özv. Kuik Károlyné.- Erdélyben születtem 1926-ban, tanítói családból származom. Elemi és középisko­lában ott, majd Miskolcon tanultam. A közelgő front elől 1944. szeptember 7-én lovaskocsival menekültünk el. Apámat a tiszafüredi református iskolához válasz­tották meg tanítónak, majd az államosítás után Felsőzsolcára igazgatónak. 1948-ban kaptam meg a tanítói oklevelet. Oszláron kezdtem, Felsőzsolcán folytat­tam. aztán 1951 augusztusában férjhez mentem és Tiszatarjánba kerültem a fér­jem mellé. 1954-ben mindkettőnket áthe­lyeztek a hejőkürti általános iskolába. Én az 1-4, férjem az 5-8 összevont csoportot ok­tatta. Mellette színdarabot tanítottam a fel­nőtteknek, szakköröket szerveztünk... 1967- ben áthelyeztek a tiszapalkonyai iskolába. Bizonyítanom kellett, hogy noha kisiskolá­tól jöttem, azért végezhetek jó munkát. Nem tettem semmit másként, mint Hejő- kürtön. Becsülettel felkészültem óráimra, rendre, fegyelemre szoktattam tanítványa­imat, családlátogatást végeztem, a szülők­kel jó kapcsolatot alakítottam ki. Nagyon kellemes élményekkel mentem nyugdíjba 1981-ben, de utána jöttek a szo­morú évek. Szüleim után elvesztettem ki­sebbik fiamat, két éve a férjemet. Egyedül lakom, de vannak barátaim, unokáim, me­nyeim, fiam, húgom.. Mindkét unokám pe­dagógusnak készül. „Kutya székely” va­gyok. Én az igazamból nem engedek! Ha valaki vezető, azért előtte nem hajtok fejet Nekem ne parancsoljon, azok az idők már elmúltak - fogalmazta meg emberi hitval­lását a 72. éves aranydiplomás tanító. I :/ ;\ ÚÚ Ú w 'j :\ £ Ú U • Hejőbába. Megkezdték az önkormány­zati intézmények esedékes nyári felújítá­sát. Ezek közül a legnagyobb munkát a tornaterem külső homlokzatának rend­betétele jelenti, hiszen alpinista eljárást igényel. Augusztus elején fejezik be a ká­beltévé kiépítését. Az eddigi hozzájárulá­sok befizetése alapján 120 család számára 12 plusz egy csatorna vételére biztosíta­nak lehetőséget. A plusz egy az önkor­mányzat csatornáját jelenti, amelyet a ké­sőbbiekben indítanak. • Nemesbikk. Az önkormányzat és a re­formátus egyház összefogásával körbeke­rítették a falu régi, már évtizedek óta nem használt temetőjét. A polgármesteri hivatal 100 ezer forinttal és közmunkások munkájával járult hozzá a beruházáshoz, a még hiányzó összegeket a gyülekezet biztosította. A temetőt betonba foglalt vasoszlopokra rögzített dróthálóval vet­ték körül. Ezután a temető belsejét teszik rendbe. Kivágják a vadon nőtt bokrokat, cserjéket, és megtisztítják a sírokat. • Hejőpapi. A községi gázberuházás má­sodik ütemének megvalósításához fognak ma Hejőpapiban. Az eddigieken túl továb­bi két kilométeres szakaszon fektetik le a gerincvezetéket, 40-50 családnak biztosít­va lehetőséget a rácsatlakozásra. A beru­házás 3,5 millió forintba kerül és a tervek szerint két hónapon belül megvalósul. „Cselekedjünk, mert az élet csak tett...” A múlt emlékét őrzik, a jelent gazdagítják, a jövőt készítik elő az ároktői helypártolók Faragó Lajos Ároktő (ÉM) - A települést csak hírből ismerők „mindössze" a Csörsz árká­ról, a falu határában talált régészeti leletekről tudnak, esetleg a községben történt bűncselekményekről olvas­nak. Pedig Ároktő ettől sok­kal több, gazdagabb: egy hátrányos helyzetű, de ked­ves kis falu - állítják a hely­ségpártoló kör tagjai. „Cselekedjünk, mert az élet csak tett, mert csak a tettnek van em­lékezete.” Szemere Bertalan gondolatát átérezve 1989-ben ala­kították meg Ároktőn a Helység­pártoló kört azzal a céllal, hogy lakóhelyük arculatát formálják, fejlődését elősegítsék. Emellett létrehoztak egy alapítványt is „Ároktő Megújhodásáért”.- Nagy lelkesedéssel láttunk munkához, hogy szebbé vará­zsoljuk Tisza-menti kis falucs­kánkat - kezdi a bemutatást Csernaburszky Ferencné elnök, nyugdíjas pedagógus. - Hatvan­hatvanöt tagunk van. Mezőgaz­dasági dolgozók, a polgármeste­ri hivatal alkalmazottai, pedagó­gusok, vállalkozók... Összefogás van Ároktőn, ha valamit szerve­zünk - mondta. Ezt az összefogást példázzák eredményeik is. 1990-ben példá­ul emlékművet állítottak a két világháborúban elesett ároktői- ek emlékére. Itt rendezik meg évente a hősök napját, szép mű­sorral. Húszfős vegyeskaruk leg­utóbb négy szólamú énekével tisztelgett a szülőfalutól messze porladók emléke előtt.- Ároktő sajátos jellegének megőrzésében jelentőséggel bíró érték a Csörsz árok. A nagyon régi idők emlékét szeretnénk megőrizni s ott emléket állítani az utókor számára - folytatta Csernaburszky Ferencné. - Eh­hez az Országépítő Alapítvány­tól 80 ezer forintot, az erdőgaz­daságtól facsemetéket kaptunk, amiket el is ültettünk ősszel pél­dás összefogással. Elhanyagolt állapotban volt a ravatalozó kör­nyéke, parkosítottuk. Kezdemé­nyeztük és kiharcoltuk az új posta megépítését is - sorolja. 1996-ban helységpártoló egye­sületté alakult szervezet nem­csak a látványos akciókban je­leskedik. A hétköznapok meg­szépítésére például tisztasági versenyt hirdettek, szemlebizott­ságuk Ároktő 23 utcájának szép­ségét folyamatosan értékeli. Ősszel szüreti napot, karácsony­kor meghitt ünnepséget rendez­nek. A terveikbe pedig bevonják a hétvégi házak tulajdonosait is.- Igyekszünk hagyományőr­zők lenni, nemzeti érzéseinket erősíteni, kulturális feladatokat végezni. Szerénytelenül valljuk és a lakosság is megerősíti: hasznos tagjai vagyunk lakóhe­lyünknek. Munkahelyek létesí­tését szorgalmazzuk, a fiatalok­nak diszkót helyben és rendőrt, aki Ároktőn lakik. Kirándulást tervünk Ó-pusztaszerre vagy a Parlamentbe - sorolta terveiket Csernaburszky Ferencné. Facsemetéket ültettek Csörsz árkában Erősebb, szélesebb hidat építenek a Hejőn A bontással már végeztek, az építés ezután következik Fotó: V. J. Hejőkeresztúr (ÉM - FL) - „Kinőtte" a forgalom Hejő- keresztúrban a két világhá­ború között épített hidat. A Hejö vize az évtizedek során ugyan inkább apadt, de a gépkocsiforgalom jelentő­sen megemelkedett. A na­gyobb terheket cipelő, szé­lesebb teherautókat már nem bírta a régi híd. A megyei állami közútkezelő kht. most 19-20 millió forin­tos költséggel új hidat épít, amelyik erősebb, 8,5 méter út­pálya szélességű, egyik oldalán másfél méteres járdával ellátott lesz. Ezzel egy időben további 11 millió forintos költséggel fel­újítják a mezőcsáti elágazástól az új hídig vezető utat is - tud­tuk meg Vastag Sándortól, a közútkezelő kht. fejlesztési és építtetői osztályvezetőjétől. Az önkormányzat emellett szorgal­mazza a híd utáni, a falun átve­zető út folytatásának felújítá­sát is. A költségekhez való hozzájárulásról szándéknyilat­kozatot adtak. A községen át­vezető út teljes felújítása azon múlik, tudnak-e további pénze­ket szerezni a kölcsönösen in­dokoltnak tartott felújítás el­végzéséhez. Az új híd és a felújított út átadásának határideje szeptem­ber 30., de a beruházók remé­nyei szerint már augusztus vé­gén végeznek a munkákkal. Református tábor 1 Tiszakeszi (ÉM - FL) - A ti­szakeszi református gyüleke­zetben már évek óta szervez­nek nyári táborokat. Az idei elsőt a kézművességek iránt érdeklődő általános iskolások részére tartották. Hatvan gye­rek ismerkedett egy héten ke­resztül az agyagművesség, gyertyaöntés, gyöngyfűzés és - szövés, nemezelés, festés alapjaival és vett részt az énekléssel, bibliai történetek felidézésével színesített prog­ramokon. A résztvevők a he­lyi és a szomszédos tiszatarjá- ni általános iskolások voltak, szakmai és lelki vezetőik/se- gítőik Kecskemétről, Miskolc­ról érkeztek. Az Egyesült Ál­lamokból kilencen jöttek és szolgáltak a gyermekek körül. A rendezvénysorozatot ünne­pi istentisztelettel zárták, amelynek befejeztével kiállí­tást nyitottak. A gyerekek büszkén mutatták be a tábor­ban született alkotásaikat. Pénz kellene a volt pártház felújításához Mezőcsát (ÉM - FL) - A rend­szerváltással egy időben telje­sen kiürült a volt Mezőcsáti pártház, és erre a sorsra jutot­tak a vele egy udvaron lévő já­rási munkásőrség helyiségei is. Az épület azóta is csak romlik. Amikor a járási pártbizottságot 1985-ben Tiszaújvárosba helyez­ték, az épületben csak a nagyköz­ségi pártbizottság maradt. A meg­üresedett helyiségeket a Dél-bor­sodi ÁFÉSZ vette bérbe az önkor­mányzattól, majd 1989-ben ők is kiköltöztek. Az évek teltek, a la­katlan ingatlanok állaga pedig egyre romlik. Erről nemcsak a be­tört ablakok tanúskodnak, hanem az időközben meghibásodott - ele­ve rosszul kivitelezett - központi fűtés is. Az árak emelkedése mi­att időszerűtlenné vált az olajtüze­lésű kazán használata. Bár bejut­ni nem tudtunk, de információink szerint az épületekből már hiá­nyoznak ajtók, egyes szobákból pedig a parketta is eltűnt. Most mintha történne valami. A munkásőrség egykori épületé­ben már megkezdték munkájukat a helyi kisvállalkozók. Itt kap he­lyet a jelenleg nagyon szűkös kö­rülmények között működő 14 fős rendőrőrs, és kap egy helyiséget a mezőcsáti polgárőrség. A felújítá­si munkákat társadalmi munká­ban is segítik. A városi önkormányzat szinte folyamatosan foglalkozik a volt pártbizottsági épület sorsával. Hasznosítására újabbnál újabb elképzelések születnek, de kivi­telezésüket a pénzhiány rendre megakadályozza. Óvatos becslé­sek szerint legalább tizenegy millió forintra volna szükség az épület helyreállításához. Az Ar- nóth János polgármestertől szer­zett információink szerint az ön- kormányzat még a helyhatósági választásig elvégzi a külső fel­újítási munkálatokat és folya­matosan benyújtott pályázatok­kal próbálnak pénzt szerezni a hasznosításához. Fotó: Vajda János A rombolás jeleit az ablakok is mutatják Szüreti vigasság Fotó: Az egyesület archívumából

Next

/
Oldalképek
Tartalom