Észak-Magyarország, 1998. július (54. évfolyam, 152-178. szám)

1998-07-13 / 162. szám

1998. július 13., hétfő ; «“>*/)i .1 . jllii'ÉÉj in-hon 6 A juhász Selyeb (ÉM - SZK) - „Megy a juhász a szamáron..." - jut az ember eszébe a jól ismert verssor a legelésző nyáj láttán. Kriván Lászlót azonban nem szamárháton pillantjuk meg. Kriván László Fotó: Bujdos Tibor Ez a juhász éppen az út túlsó árokpartját kaszálja. Teheti, hűséges kutyája, Gyére­idé most is, mint mindig, tisztességgel vi­gyázza a birkákat és barikákat.- Igazából földműves voltam szinte egész életemben, a juhászatba úgymond benősültem. Az apósom volt juhász. Kriván László elmeséli: apja még 18-20 hold földet tudhatott magáénak, azon gaz­dálkodott a család. Úgy volt, hogy négyen öröklik, de a testvérek közül egy odama­radt a háborúban. Végül a háromfelé vá­gott föld a téeszé lett.- Az iparba is elkerültem, egy pár esz­tendeig portás voltam, vagy inkább kapus­nak mondták, egy kis nyugdíj onnan is jár. A most hetvennyolc éves Kriván László jelenlegi munkáját a túlnan legelő ötven saját juh adja. De haszon nincs belőle any- nyi, mint szeretné. Mondja, karácsonykor még 640 forintot adtak a bárány kilójáért, húsvétra már lement az ára 480 forintra. Le is adta a kosokat, csak a jerkéket - az egyévesnél fiatalabb nőstényeket - hagyta meg. Ami kicsi juhtej adódik, abból go­molyát készítenek, de csak a családnak. Az főképp az asszony dolga. A juhászatot nemigen viszi tovább senki a családban. No nem, mintha nem volna ki­nek. A Kriván házaspár hat gyereket nevelt fel, két fiút és négy lányt. De éppen a fiúk, akik valamikor belekóstoltak a juhászko­dásba, mással foglalkoznak. Egyikük „a ta­nácson” dolgozik mint sofőr és gépkezelő, a másik elköltözött Miskolcra. Ács a szakmá­ja, de pillanatnyilag munkanélküli. Kriván László addig űzi a mesterséget, míg bírja. Ő nem forgatja, soha nem is forgatta a fejében, hogy elköltözzék. Itt született, Selyeben, s nem is igen hagyta el a faluját. A legtávolabbi vidék, ahol járt: Pest, Kassa, Désakna - még katona korában. Kriván László örül, amikor kutyáját, tár­sát, Gyéreidét dicsérjük. Azonban nem rá, még csak nem is a juhaira a legbüszkébb, hanem kilenc unokájára, s hogy megérte már az első dédunoka születését is. • Csobád. Sikeres pályázatával 1 millió 300 ezer forint támogatást kapott a Szo­ciális Földalaptói a csobádi önkormány­zat. A pénzből felújíthatják a régi magtár tetőterét, így megbecsült mezőgazdasági gépeiket ezentúl nem kell félteniük az időjárás viszontagságaitól. Emellett az egyéni gazdálkodók is lehetőséget kap­nak árrá, hogy aki saját maga nem tudja megoldani terménye tárolását, az itt e célra helyet igényelhessen. • Nagykinizs. Két és fél millió forintot kapott pályázatára a Kistérségi Kiegyenlí­tő Alaptól a kiskinizsi önkormányzat a Hernád utca építésére. Reményeik szerint a munkálatokat még e hónapban el tud­ják kezdeni, így az ősz beköszöntével az ott lakók korszerű úton közlekedhetnek saját utcájukban. Belső-Cserehát és Homrogd Esélye Az Esély Közösségi Ház. Építész: Révai Tamás. Szalóczi Katalin Homrogd (ÉM) - Jóval több­ről van szó, mint egyszerű közösségi házról, és nem is az építkezés a fő attrakció - szögezi le a homrogdi pol­gármester a falu nagyszabá­sú terveit ismertetve. Az egyelőre jobbára csak papí­ron létező. Esély nevet vise­lő épületegyüttes ugyanis csak a hozzá kapcsolódó program által nyerheti el igazi értelmét.- A program kidolgozásánál az a hit vezérelt bennünket, hogy eiőbb-utóbb az érdeklődés hom­lokterébe kell kerülnie ennek a páratlan szépségű vidéknek, a Belső-Cserehátnak, amelynek a mi falunk, Homrogd úgymond az egyik kapuja - mondja teljes meggyőződéssel Juhász Imre polgármester. Egyelőre papíron Irodája falán és asztalán ott dísze­legnek a színes látványtervek az épületegyüttesről, amelyből a va­lóságban eddig a 20 fő befogadá­sára alkalmas turistaszálló és a szabadtéri színpad készült el. De az épület csupán eszközül szolgál a cél megvalósításához: a térség kisközségeinek szociális, mentá­lis körülményeinek javításához. A polgármester adatokkal tá­masztja alá: a program által köz­vetlenül érintett 11 belső-csere- háti község lakói jóval hátrá­nyosabb helyzetben vannak még a kedvezőtlen megyei átlaghoz képest is. A fiatalok pályakezdé­si esélyei minimálisak, nagy az elvándorlás, ebből fakadóan az elöregedés. A munkanélküliek Juhász Imre polgármester Fotó: Bujdos Tibor jelentős része több éve állás nél­küli, így újra-elhelyezkedésük lehetősége is egyre csökken. A fő attrakció- Úgy gondoltuk, ahhoz, hogy e falvak változtatni tudjanak a helyzetükön, kell egy ház, ahol a változatos programok egybe gyűjthetik az embereket. Ennek alapján az Esély Közösségi Ház képző, átképző központ, távokta­tási bázis lenne, amihez máris megkaptuk a Megyei Munka­ügyi Központ támogató nyilatko­zatát. Természetesen azon túl­menően, hogy az Esély a kultú­ra és művelődés otthona, a helyi társadalom szerveződésének is színtere lenne. Ez utóbbi funkci­ók is alapvető hiányt szüntetné­nek meg, lévén, a tizenegy tele­pülés egyikén sincs intézmény­Az esély háza • Oktatás:- gyümölcstermesztés,- élelmiszer-feldolgozás,- gyógynövénykultúra,- erdőtelepítés,- falusi vendéglátás. • Családgondozó szolgálat 9 Gyermekjóléti szolgálat 9 Információs központ 9 Állásközvetítő központ • Mini inkubátorház szerűen, rendszeresen működő kultúrház - sorolja egy szuszra a polgármester. Nyerésre pályáznak A tervekhez egyebek között meg kellett nyerni az érintett lakosságot, az önkormányzatok tagjait, s csak ezután láthatott hozzá Homrogd a feltételrend­szer előkészítéséhez. Megvásá­rolták az építési területet, vala­mint elkészíttették a műszaki tervdokumentációt a Stúdió Észak-magyarországi Tervező Kft.-vei. A megvalósításhoz 55 millió forint szükséges, amelyhez a Megyei Területfejlesztési Tanács Kistérségi Phare-programja ke­retében 40 millió forintra pá­lyáztak, 15 millió önerő biztosí­tásával. ami jóval meghaladja az előírt 10 százalékot. A kivitele­zést a helyi építőipari szakem­berek foglalkoztatásával terve­zik, amelyhez igénybe vennék a Munkaügyi Tanács támogatását. A pályázat sorsa augusztusban dől el. Folklór Homrogdon Homrogd (ÉM) - Nemzetközi nemzetiségi és országos páva­köri találkozót rendez július 18-19-én a homrogdi polgár- mesteri hivatal. A program reggel 9 órakor kezdődik, A moldvai magyarság évszáza­dai című kiállítás megnyitá­sával. Délelőtt 10 órától a folk­lórcsoportok minősítőverse­nye és szakmai bemutatók kö­vetkeznek. A részt vevő - összességében majd’ ötszáz ta­got számláló - együttesek: Fa- nyűvő Trió (Tiszatarján), Kos­suth Dalárda (Monok); Hagyo­mányőrző Pávakör (Mú- csony), Népzenei Együttes (Táborfalva), Napsugár Nép­dalkor (Ónod), Hagyományőr­ző Népdalkor (Tiszatarján), Vikár Béla Népdalkor (Csin­osé), Nyugdíjas Férfi Népdal­kor (Felsőzsolca). Rozmaring Női Kórus (Felsőzsolca). Vel- ka Bukovinka Néptáncegyüt­tes (Répashuta), Bakonyerdö Pávakor (Gyulafirátót), Vi­dám Tavasz Klub (Pilis). Nap­lemente Hagyományőrző Nép­dalkor (Hernádnémeti), Asszonykórus (Cserépváralja) Népdalkor (Mezőnagymihály), Nagymamaklub Pávaköre (Mezőkövesd), Asszonykórus (Hévízgyörk), Hagyományőr­ző Együttes (Szentistván) Népdalkor (Homrogd), Lead­va (Szlovénia). Az érintett települések népességi adatai Forrás: Homr°9di polgármesteri Hivatal település népesség foglal­koztatott 18 éven aluli 60 éven felüli felsőfokú végzettségű szakkép­zettségű cigány népesség ezen belül 18 év alatti Abaújlak 121 21 17 55 3 19 3 ....1 Á baüjszolnoTc 176 5 36 82 0 9 65 24 Felsővadász 552 71 131 115 15 50 220 100 Gadna 266 1 79 50 2 12 133 62 Gagybátor 280 4 80 74 5 15 93 38 Gagyvendégi 263 23 49 74 4 11 12 4 Homrogd 1034 156 275 193 15 260 281 86 Kupa 212 6 44 80 0 40 19 5 Monaj 259 14 63 85 2 51 40 20 Nyésta 78 3 19 159 Ö 8 21 8 Selyeb 491 59 126 158 9 53 153 74 Összesen 3732 363 919 975 55 528 1040 422 Élen járó orbáncfűgyűjtők. A gagybátori Horváth család az idén először foglalkozott gyógynovénygyűjtéssel. A munkából a legkisebbeken kívül mindenki kivette a részét, és a sógo­rok, sógornők is besegítettek. A most virágzó orbáncfűből egy-egy nap 5 mázsát is leadtak a Cse­reháti Településszövetség begyűjtőjének. Amint azt a 30 esztendős Horváthné (képünkön jobbra) elmondta: a kilónként 35 forint igen jól jött a kilencgyerekes családnak, mivel férjével mindket­ten rokkantnyugdíjasak. Fotó: Bujdos Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom