Észak-Magyarország, 1998. június (54. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-08 / 132. szám

1998. június 8., hétfő U, A név ötletadója Krasznokvajda (ÉM - Hl) - Maga is pa­taki diák volt, mint egykor a nagy dalénekes, Béres Ferenc. De nemcsak ez az egy dolog volt az, ami miatt Ra- kaczki József pedagógus Béres Feren­cet ajánlotta a krasznokvajdai Általá­nos iskola névadójának. Rakaczki József, a krasznokvajdai Általá­nos Iskola technikatanára a ma 13 lelkes Gagyapátiban született.- Gyermekkoromban otthon a kisrádi- ón sokat hallgattuk Béres Ferenc dalait. Hangja, előadói stílusa az egész családot elvarázsolta. Aztán én is Sárospatakra ke­rültem, mint ő. Pataki diák voltam, ami­kor a dalénekest a város díszpolgárává avatták. Később Nyíregyházára jártam, ott szereztem tanári oklevelet. Hernádvécsén, majd Büttösön dolgozott, Krasznokvajdán 1979 óta tanít, 13 évig al­só tagozatos szakfelügyelő volt. Feleségé­vel, aki szintén pedagógus, Forrón laknak, két fiuk, Csaba és Zsolt egyetemista.- A kistelepülésen élő gyermekek akár­milyen jó képzést is kapnak az iskolában, hátránnyal indulnak az életnek. Az isko­lai névválasztáskor, fontosnak tartottam, hogy a névadó olyan ember legyen, aki hasonló körülmények közül indulva ért el sikereket. Béres Ferenc ilyen. A gyere­kekkel elmentünk Gagybátorba az énekes szülőfalujába, megnéztük a szülőházát is. És hogy a tanulók még inkább megis­merjék a névadót, Rakaczki József a dal­énekes életét bemutató kiállítást szervezett.- Felvettem a kapcsolatot Béres Ferenc özvegyével, aki szívesen segített. A hagya­tékból rengeteg levelet, fényképet, doku­mentumot kaptunk. Féléves gyűjtőmunka után összeállt a tárlat. A gyermekek szá­mára így Béres Ferenc nemcsak egy név, közel kerül hozzájuk maga az ember is. Alsógagy ✓ Búcsújárás - Búcsúra gyűltek össze a hívek a görögkatolikus templomban Al- sógagyon vasárnap. Az utrenye és a ke­nyéráldás után Gaiajda Balázs tiszaeszlári parókus és Kisfalusi János viszlói esperes, parókus tartotta a szentliturgiát. A szent­beszédet Kisfalusi János mondta - tájé- 1 koztatta lapunkat Füzesdi Mihály bakta- kéki görög katolikus esperes. Detek ______________________________ ✓ Utakat, temetőt gondoznak - Folyama­tos falukarbantartást végeznek a köz­hasznú munkások Deteken. Tisztítják a falu útjait, kaszálják, gondozzák a teme­tőket. A Munkaügyi Központ pályázatán nyert összegből az önkormányzat 5 köz­hasznú munkást alkalmaz. A 317 lelkes településen 27-er, részesülnek jövedelem- pótló támogatásban. Az önkormányzat a pályázati lehetőségeket igyekszik úgy ki­használni, hogy minden érintett kétéven­te legalább hat hónapot dolgozni tudjon, hogy ne essen ki a jövedelempótló támo­gatásra jogosultak köréből - hallottuk Bartek Balázstól, Detek polgármesterétől. Óvó néni, várj meg, adj már egy puszit! Márta 22 éve érettségizett ugyanabban az iskolában, ahová most lánya jár Már az osztályfőnöke is látta benne: óvónő, méghozzá jó óvónő lesz belőle Halmos Ildikó Novajidrány (ÉM) - Szétszó­ródtak az országban. így a 35 éve alapított encsí Váci Mi­hály Gimnázium és Szakkö­zépiskolában a május 30-án rendezett jubileumi osztályta­lálkozón csak három másik osztálytársával találkozhatott Balázsfalviné Németh Mária.- Hárman vagyunk testvérek, és mindhárman a Váci Mihály Gimnáziumba jártunk. Szeret­tem azt az iskolát, jó volt az osz­tályközösség, és jók voltak a ta­nárok is. Bár kicsit szigorúnak tűntek, de érthető, akkoriban nagy dolognak számított'gimná- ziumban tanulni. Épp a napok­ban meséltem a nagyobb lá­nyomnak, Dórinak, aki most szintén a Váciba jár, hogy mi­lyen szép emlékeket őrzök arról a négy évről. Jártunk társadal­mi munkába, Léhen almát, To­kajban szőlőt szedtünk. Remek alkalmak voltak ezek arra, hogy összekovácsolódjon az osztály, hogy megismerjük egymást. Benne voltunk minden rossz­ban, de minden jóban is. Bár a jubileumi találkozóra a régi osztályából csak négyen jöt­tek el, így is jól szórakozott.- Meghallgattuk a régi igazga­tó, Borsos István beszédét, és az újét, Kormány Pálét is. Vissza­hozták a múltat. Aztán az isko­lai énekkar adott műsort, a régi diákok is beállhattak. A mi osz­tályunkból talán azért jöttek el ilyen kevesen, mert szétszóród­tunk, szinte mindenki más ré­szén él az országnak. De két éve, a húszéves találkozón szinte mindenki részt vett. A volt osz­tályfőnökünk elhozta azt a kis füzetét, amelybe huszonkét éve beírta, szerinte ki milyen foglal­kozást választ majd. Emlékszem, milyen izgalommal vártuk, hogy felolvassa. Az én nevem mellett az állt: óvónő vagy tanítónő. És tényleg óyónő lettem. Mint mondja, el sem tudja ma­gát más munkahelyen képzelni.- Novajidrányban születtem, édesanyám még most is itt él. Amikor megalakult az óvoda a falu szélén, édesanyám főzőnő­ként kezdett ott dolgozni. Kis­gyermekként sokat bejártam hozzá, már akkor megtetszett az óvónői munka. Majd később, amikor óvónő lettem, már itt, az új óvodában néhány évet együtt is dolgoztunk. Ha kérdezik, mi tart itt, csak azt tudom válaszol­ni, hogy a gyermekek szeretete. Tudom, hogy elcsépelten hang­zik, de így van. Bár Encsen la­Fotó: Vajda János kunk, de én haza járok ebbe a faluba, ebbe az óvodába. Isme­rem a szülőket, a nagymamákat. Remek a kollektíva is, a gyer­mekekkel való foglalkozásnál pedig jobbat el sem tudok kép­zelni. Annyira megható, ahogy kifejezik a szeretetüket. A múlt­kor például, amikor mentem a vonathoz, utánam szaladt az egyik kicsi. „Óvó néni, várj meg, adj már egy puszit!” - kia­bálta. És hogy miért nem lettem inkább tanítónő? Mert akkor osztályoznom kellene... Felelevenítették a múltat Nagyszabású ünnepsé­get rendeztek a krasz­nokvajdai Általános Is­kolában május 20-án. Az intézmény ezen a napon vette fel Béres Ferenc gagybátori szü­letésű dalénekes nevét. Az iskola tanulói válto­zatos műsorral készül­tek. Kezdésként dallal, tánccal fűszerezett jele­neteket adtak elő Béres Ferenc gyermekkorá­ból, gagybátori éveiből. Utána levelezéséből, feljegyzéseiből váloga­tott részletek segítségé­vel ismertették meg a közönséggel névadóju­kat. Az előadás irodal­mi részét Kerek Gábor- né, a dalokat Vaszily Szilárdné, a koreográfi­át Máté Béla állította össze. Fotó: Bujdos T. idegenforgalmi iroda készül Telkibánya (ÉM) - A tel­kibányai önkormányzat felújíttatja a helyi Művelő­dési Házat. Az egyre na­gyobb számban érkező lá­togatók igényeinek kielé­gítése céljából idegenfor­galmi irodát alakítanak ki. Az új létesítményben szállásközvetítéssel, prog­ramszervezéssel foglalkoz­nak majd. A tervek között szerepel egy helytörténeti kiállítás létrehozása, élő népművészeti bemutató szervezése is a házban. A munkálatokra mintegy 3,5 millió forint áll az önkor­mányzat rendelkezésére, amelyet az encsi Abaúji Területfejlesztési Irodával közösen kistérségi pályá­zat keretében nyertek, tudtuk meg Mester László- nétól, Telkibánya polgár- mesterétől. Kisiskola, változatos oktatás Abaújkér (ÉM) - Az abaújkéri Általános Iskolában május 28-án tartották a zongora, furulya és néptánc tagozatosok vizsgáját. Az iskola az encsi Kazinczy Fe­renc Általános Iskola tagintéz­ménye. Az oktatás összevont osztályokban folyik, az első­harmadik osztályba tizenhárom, a második-negyedikbe pedig hét diák jár.- Kis létszámuk ellenére igyek­szünk színvonalas képzést bizto­sítani az idejáróknak - mondta ' lapunknak Bodnárné Kristóf Mária iskolavezető. A sokirá­nyú képzés érdekében a művé­szeti oktatás mellett számítógé­pes, irodalmi szakkört is mű­ködtetnek. Bár most csak 20 kis­diák jár hozzájuk, számuk elő­reláthatólag két év múlva meg­kétszereződik. Az idén ugyanis három negyedikes megy el tő­lük, de kilenc elsős érkezik, jö­vőre pedig már tizenhárom első osztályos kisdiákra számítanak, és ketten fejezik be az alsó tago­zatot. A védőszent szobra A Hidasnémetiből Gönc fe­lé vezető úton, közvetlenül a Hernád-hid után, egy gondosan rendezett park­ban áll Nepomuki Szent János szobra. Ő vigyáz a vízen és az úton közleke­dőkre, de a hiedelem sze­rint az áradásokat is távol tartja. Nepomuki Szent Já­nos Vencel cseh király és felesége gyóntatója volt, ám amikor nem akarta el­árulni, mit hallott a gyón­tatószékben a királynétól, a feldühödött uralkodó víz­be fojtatta. Ezért általában vízközeiben, hidak környé­kén találkozhatunk ábrázo­lásaival. A Hidasnémeti melletti szobor is a Hernád parton áll. Bár amit az uta­zó láthat, az egy 1994-ben készült rekonstrukciós má­solat, amelyet az 1748-ban született eredeti szobor alapján Varga Zoltán resta­urátor készített. Fotó: V.J-

Next

/
Oldalképek
Tartalom