Észak-Magyarország, 1998. június (54. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-02 / 127. szám

1998. Június 2., Kidd KULTÚRA Iszak-MagyarorszAg w A biennálé díjazottjai Miskolc (ÉM) - A Miskolci Galériában szombaton megnyílt XIX. Országos Grafikai Biennálé díja­zottjai a következők. Miskolc önkormányzatának nagydíja: Somorjai Kiss Tibor Borsod-Abaúj-Zemplén megye önkormányzata: Kovács Péter Művelődési és Közoktatási Minisztérium: Koronczi Endre Művelődési és Közoktatási Minisztérium: Bodoni Dombi Zsolt MÓL Rt. Magyar Olajipari Rt.: Olajos György Rékassy Csaba Baráti Kör: Molnár László József Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete: Pásztor Gábor Magyar Grafikusművészek Szövetsége: Kótai Tamás Magyar Grafikáért Alapítvány: Károlyi Zsuzsanna Nógrád megye önkormányzata: Stefanovits Péter Salgótarján önkormányzata: Hegedűs László Eger önkormányzata: Benes József Fiatal Képzőművészek Stúdiója: Gallusz Gyöngyi ülatszalon: Gallusz Gyöngyi MissionArt Galéria: Gaál József Invest-Trade Kft.: Gaál József Miskolci Galéria: Szíj Kamilla Műépítész Kft.: Sáros András Miklós Spidi-Bau Kft.: Rozanits Tibor V.M. Hungária Kft.: Nagy Csaba Hejce önkormányzata: Koroknai Zsolt. Banga és Szemethy Miskolc (ÉM) - Kazinczy-Banga-Szemethy: Osszián énekei, és Bárótzi-Banga-Szemethy: A mostani adap- tus, vagyis a szabad kőművesek valóságos titka című kötetek illusztrációiból nyílik kiállítás ma, kedden délután 3 órakor Miskolcon a II. Rákóczi Ferenc Me­gyei Könyvtárban. A tárlatot Dobrik István művé­szettörténész és Petneki Áron irodalomtörténész nyitja meg. A köteteket a helyszínen dedikálja: Bang- ha Ferenc és Szemethy Imre. Az elmúlt évad legjobbjai Miskolci Nemzeti Színház díjazott és kitüntetett tagjai Miskolc (ÉM) - Miskolci Nemzeti Színház szom­bati évadzáró társulati ülésén adták át azokat a dijakat, melyekkel a kiemelkedő teljesítményt nyújtó munkatársakat jutalmazták. „ .................................................................— A z alapítvány különdija: Kesselyák Gergely zenei vezető. Az évad tárvezetője: Kohánné Éva. Az évad titkársági embere: Koncz Boglárka. Az évad embere a gazdasági hivatalban: Fazekas Lászlóné. Az évad díszítője: Rózsák Attila zsinórmester. Az évad színpadmestere: Sárosi László. A zenekai' legjobbja: Jakubik Mária. Az énekkar legjobbja: Bakos Katalin. A tánckar embere: Hain Ildikó. Az évad tára: Asztalostár (Szombati István, Kocsis Attila, Olajos József, Tesbér Zoltán). Az évad nézőtéri embere: Csík Sári. Peiszerle Pálné gazdasági vezető. Az évad legjobb színésze: Szegedi Dezső. Az évad legjobb színésznője: Seres Ildikó. A legjobb férfi epizódista: Földi László. A Legjobb női epizódista: Kovács Vanda. Legjobb rendezés: Hegyi Árpád Jutocsa. Legjobb díszlettervező: Dávid Attila. Legjobb jelmeztervező: Juhász Katalin. Legjobb a kulisszák mögött: Pindur István. Az év embere: Dézsy Szabó Gábor. (A díjat a TVK Rt., a Miskolci Nemzeti Színház mecénása ajánlotta fel.) Az évad legjobb színésze: Dézsy Szabó Gábor. Az évad legjobb színésznője: Seres Ildikó. Az évad legjobb előadása: Hegedűs a háztetőn. A Magyar Rádió Miskolci Stúdiója által felajánlott „Thália csillaga"-dijat - egy rádiót - Földi László kapta meg. Követek a „mosoly országából” Miskolc (ÉM) - Lehár Fe­renc operettjének, a Mosoly országának európai hősei a történet végén visszatérnek Kínából hazájukba. A Mis­kolci Nemzeti Színházban rendezett szombati Páholy­parti közönségének azonban még az előadás után sem kellett elszakadnia az egzoti­kus országtól - legalábbis a kultúrájától... A 1998/99-es évadra szóló mecénási szer­ződést aláíró Várhegyi Mik­lós, a Tiszai Vegyi Kombi­nát Rt. vezérigazgatója és' Hegyi Árpád Jutocsa igazga­tó-főrendező pohárköszöntő­je után a kínai konyhamű­vészettel ismerkedhettek az ínyencek a miskolci Vörös­sárkány étterem jóvoltából. Majd Kína iparművészete következett: az alkalmi kiál­lítás legnépszerűbb darabjai a személyre szóló írásje­gyekkel ellátott legyezők voltak - nemcsak szépsé­gük, de az elviselhetetlen hőség miatt is. Az est fény­pontját pedig az Európában vendégszereplő Kínai Művé­szeti Együttes műsora jelen­tette, melynek köszönhetően képzeletben együtt sétálhat­tak a parti résztvevői a csá­szári palotában a Qing di­nasztia udvarhölgyeivel, együtt hajózhattak az Uszu- ri folyó halászaival, és ízelí­tőt kaptak a híres kínai harcművészetből is. Képünkön: Az évad utol­só Páholy-partiján kínai művészek táncoltak az operett „kínai" díszleté­ben Fotó: Dobos Klára Szünet nélkül tanulhatnak Az OKTV pályatételei a következő tanévre Miskolc (ÉM) - A Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai és Közművelő­dési Intézettől megkap­tunk az 1998/99. tanév­ben rendezendő Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny (OKTV) pályaté­teleit és témáit. Tehát, már az 1997/98-as tanév­ben megkezdődhet a fel­készülés. Magyai' nyelv: 1. A nyelvi humor szerepe a publicisz­tikában és a társalgásban. 2. Petőfi stílusa az Úti leve­lekben és tájleíró versei­ben. 3. A szónoklás stílusa 150 év ünnepi beszédeinek tükrében. Magyar irodalom: 1. Er­kölcs és világnézet Doszto­jevszkij nagyregényeiben (Bűn és bűnhődés, A Kara­mazov testvérek, A félke­gyelmű, Ördögök). 2. Ber­zsenyi Dániel költői világa. 3. Kérdések és válaszok Szé­kely János drámáiban. Történelem: 1. Az önkény- uralom és nemzeti ellenállás emlékei, emlékezései, emlék­helyei lakóhelyemen (falum­ban, városomban) 1849-61 között. 2. A honvédelem és a katonaeszmény Zrínyi Mik­lós történeti és katonai jelle­gű Írásaiban. 3. Mentalitás, életmód, életvitel a század­előn az apróhirdetések tükré­ben (lakóhelyem sajtója alap­ján 1900-1914 között). Földrajz: 1. Egy megye (vagy a főváros) gazdaságá­nak és környezeti állapotá­nak összefüggései. 2. Konti­nensnyi ország: Ausztrália gazdasága és szerepe a nem­zetközi munkamegosztás­ban (komplex földrajzi jel­lemzés). 3. Esélyek és remé­nyek: Csehország. Lengye­lország és Magyarország ökológiai és gazdasági sajá­tosságai az EU-csatlakozás- hoz vezető úton. Péntek este St. Martinnal Miskolc (ÉM) - Idén nyáron is folytatja a Péntek es­ték a Rákóczi-udvarban című rendezvénysorozatot az Ifjúsági és Szabadidő Ház és a Miskolci Galéria. Az eddigi hagyományokhoz híven igényes és kulturált szórakozást kóláinak a város polgárainak és az idelá­togató turistáknak. A nyitó est vendége - június 5-én, pénteken, este 9 órától - St. Martin lesz, akinek lírai muzsikája kellemes nyál-esti kikapcsolódást ígér. Be­mutatkozik a tanítvány Erdős Zoltán is, aki a mű­vésszel közös és saját produkcióval egyaránt szerepel. Jazzkoncert Miskolc (ÉM) - A Click Jazz Band ad koncertet ma, kedden este 7 órától az Alliance Francaise központjá­ban (Miskolc, Kossuth u. 11.) az Alliance Francaise és a Miskolci Galéria szervezésében. Eredetileg úgy volt, hogy fellép az esten a francia Daniel Huck és quartettje is, ám az ő szereplésük technikai okok mi­att elmarad. Életmű-kiállítás tíz évvel a halál után A sárospataki pedagógus-képzőművész, Nagy Dezső emlékkiállításának margójára Önarckép Sárospatak (ÉM) - Nagy Dezső pedagógus-képzőművész festmé­nyeiből látható kiállítás július 1- jéig a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjte­ményei repozitóriumában. Az emlékkiállítást az egykori kollé­ga, Ködöböcz József nyugalma­zott főiskolai tanár nyitotta meg. Ki volt az alkotó, akinek életmű­véből halálának 10. évfordulóján most bemutatót láthatunk? - tet­te fel a kérdést Ködöböcz tanár úr, majd a választ is megadta. A következőkben ennek a vissza­emlékezésnek a rövidített válto­zatát adjuk közre. Nagy Dezső 1919. június 2-án Me- gyaszó községben született 15 hol­das földműves család egyetlen gyermekeként. A megyaszói népis­kola és a szerencsi polgári iskola elvégzése után 1935-ben felvételt nyert a sárospataki református gimnázium V. osztályába. Gimna­zistaként az 1939. évi országos kö­zépiskolai tanulmányi versenyen rajzból 3. helyezést ért el. Érettsé­gi után jelentkezett a képzőművé­szeti főiskolára. Bizonyára a felvé­teli vizsga sikerének köszönhető­en, az Államtudományi Intézet 1939 nyarán kiküldte a Bácskába áttelepített bukovinai székelyek népművészetének tanulmányozá­sára. megörökítésére. A képzőművészeti főiskola ül. év­folyamának elvégzése után 1942. ok­tóber 1-jével katonai szolgálatra kel­lett bevonulnia, s a kiképzés után egy teljes évi frontszolgálat és 6 hó­napos nyugati hadifogság után 1945. október közepén szerelt le. Folytat­ta tanulmányait, s 1947 nyarán szerzett rajz, művészettörténet és ábrázoló geometria szakból középis­kolai tanári oklevelet. Volt diákját a pataki kollégium 1947. szeptember 1-jével gimnáziu­mi rajztanárként alkalmazta, s pa­taki tanárként - mint a főiskola docense - ment nyugdíjba 1979. de­cember 31-én. Nagy Dezső nemcsak arra töreke­dett, hogy minél jobban megtanítsa tanítványait a szaktárgyára, felké­szítse a rajz eredményes tanítására, általában a sokoldalú tanítói mun­kára, hanem érdekelte diákjainak élete, gondja, baja, öröme, sikere is. Élete összeforrt Patakkal. A ka­pott lehetőségért há­lás volt, és azt talen­tumainak kifejleszté­sével és gyümölcsöz- tetésével, sokoldalú alkotó tevékenység­gel köszönte meg. Alkotásainak nagy részével Sárospatak­ra hívta fel a figyel­met, szeretett váro­sát örökítette meg, népszerűsítette. A pataki Rákóczi-vár- ról készített tollraj- zai sokszor jelentek meg a pataki nyom­da által készített nyomtatványokon, meghívókon. Művé­szi szerénységét jel­zi, az is. hogy eze­ken sem található a készítőre utaló azo­nosító jel. Sokat tett Sárospatak tájegysé­ge népművészeti ér­tékeinek felkutatásá­ért, megörökítéséért. Illyés Endre debreceni egyházi nép­rajzkutatóval bejárta a Bodrogközt, s ennek során közel félezer tollrajzban örökítette meg a te­metők kopjafáit és a kapubálványokat. Ezeknek a ceruza­vázlatai a Rákóczi- várban találhatók. Elkészítette a bod­rogközi len- és ken­dermunkák rajzait, a „Föld-művelés a Hegyközben” című könyv félszáznál is több rajzát, s több­ször díszítették raj­zai a Sárospataki Múzeumi Füzeteket is. Ezeken túl Dan- kó Imre, Illyés End­re és Balassa Iván néprajzi cikkeihez, tanulmányaihoz, előadásaihoz számtalan rajzot készített... Tehetsége nem vakította el, nem tette elbizakodottá. Már főiskolás korában is szerepelt az ifjúsági ki­állításokon, majd tanárként Sátor­aljaújhelyen, Szerencsen, Miskol­con, Tokajban. Erdőbényén főleg pedig Sárospatakon vett részt rendszeresen képkiállításon. Mivel azonban egy-két ember művészi al­lűrjeivel nem tudott azonosulni, később visszahúzódott, s a felkí­nált kiállítási alkalmakat nem fo­gadta el. Tíz éve, hogy csendben eltávo­zott közülünk. A kiállítás a ráemlé- kezést, alakjának felidézését szol­gálja. Képeiben gyönyörködve hajt­suk meg fejünket emléke előtt, s köszönjük meg, hogy munkásságá­val gazdagította diákvárosunk érté­keit, s hivatásszeretettel szolgálta az eredményes pataki nevelést. Nagy Dezső kedvenc témája Sárospatak volt Fotó: Puskár Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom