Észak-Magyarország, 1998. június (54. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-26 / 148. szám

1998. június 26., péntek Kultúra? Panoptikum az ÉT-ben Budapest, Sárospatak (ÉM) - A panopti­kum szó nem egyértelműen a „magas kul­túrát” juttatja eszünkbe, sokkal inkább olcsó, szenzációhajhász fogásnak tűnik az egykori - vagy rosszabb esetben mai - je­lentős személyiségek viaszba öntése. Mégis tömegek látogatják a londoni, pári­zsi panoptikumot. Mint az Élet és Tudomány (ÉT) című fo­lyóirat e heti számában olvashatjuk, az el­ső magyar panoptikumot 15 évvel ezelőtt Köllő Miklós hozta létre Budapesten az Úri utcában, de a Labirintus a pincerend­szer magas páratartalma miatt tönkre­ment, a kiállított tárgyak, az öltözetek va­lósággal szétrohadtak. Mégis sokan keres­ték, hiányolták, ezért született meg a Ma­gyar Történelmi Panoptikuma, amely a Budai Vár melletti Sándor-palotában nyert ideiglenes otthonra. Láthatunk itt szerzete­seket, illetve azon személyek viaszfiguráit, akiknek közvetlen közük volt a Budai Vár­hoz. Szembe néz a látogatókkal Zsigmond, Hunyadi László, Mátyás király... Említi a cikk a nemrégiben megnyílt sárospataki panoptikumot is, ahol az Ár­pád-házi királyok képes krónikája tárul fel a látogatók előtt. Ahogy a fővárosban, itt sem csak személyeket, hanem életké­peket is láthatnak az érdeklődők. A panoptikumot egyébként egy holland vendéglős, Philip Curtius találta ki az 1620-as években. O családjait, barátait állí­totta a középpontba. Ezek a „szobrok” 250 évig fennmaradtak a család tulajdonában. Barlangi koncert a „fény húgain’9 Talán egyszer egy svéd barlangban is előadják a Baradla muzsikáját Miskolc, Aggtelek (ÉM - DK)- A sötét barlangba itt-ott beszűrődő fénysugarak olya­nok, mintha húrok lennének. Talán az angyalok játszhat­nak rajtuk néha: mikor meg- pengeiik, földöntúli zene születik. Szirmai Dezsőt vi­szont „föld alatti" muzsika megírására ihlette a látvány.- Miskolci vagyok, gyerekko­romtól ismerem az aggteleki barlangot - mondja a Fény húr­jai című elektroakusztikus hangjáték szerzője, Szirmai De­zső, jelenleg Norvégiában élő zongoratanár, zeneszerző. - Amikor tavaly itthon voltam, új­ra ellátogattam a Baradla-bar- langba, és elhatároztam, meg­írom a zenéjét. Már ez a muzsi­ka lett egy a barlangról készült film kísérőzenéje is, amit Norvé­giában is bemutattak. A napok­ban pedig megjelenik egy CD is. A darab igazi ősbemutatója azonban holnap, szombaton délután 4 órától lesz a föld alatti koncertteremben.- Mi még soha nem játszot­tunk barlangban - jegyzi meg Végső Ágnes fuvolista, és a kije­lentés társára, Soós Viktóriára is igaz, aki a kis zenekar hege­dűse. Őket úgy választotta ki a zeneszerző, hogy bement a Bar­Az utolsó zenei „simítások”... tók Béla Zeneművészeti Szakkö­zépiskolába - ahová (büszkén vallja) egykor ő is járt - és kér­te, ajánljanak neki két tehetsé­ges fiatalt. Télen aztán elküldte Fotó: Dobos Klára a kottákat is, így kezdődhetett a gyakorlás. A közös munkát vi­szont csak egy hete kezdték. A lányok most találkoztak először a svéd vendégénekesnővel is, akiről szintén kiderül, hogy ed­dig még nem énekelt a föld alatt. Ő egyébként egy zeneiskola igaz­gatója, elég sokat koncertezik, innen például Koppenhágába megy énekelni. Most jár először Magyarországon. Az ország tet­szik neki, de az embereket „sokallja”. Hiszen Svédország­ban sokkal kisebb a népsűrűség. De barlang ott is van - bár tény, nem olyan szép, mint az aggtele­ki -, és már szó is volt arról, hogy egyszer talán ott is felcsen­dül a Baradla muzsikája - a mis­kolci lányok közreműködésével.- Nagyon különleges, szép ze­ne, tetszik nekem - mondja a darabról a svéd művésznő. Ä ze­nészlányok pedig egyetértésük jeléül lelkesen bólogatnak. Sok­színű, változatos muzsika szüle­tett: hol jazzes, hol kicsit, rockos, hol meditativ, lírai ré­szeket hangsúlyoz majd tovább a barlangi akusztika. A kis csapat - amelynek tagja még Horváth Bertalan (ütőhang­szerek) és Szirmai Mihály (kla­rinét, szaxofon) - másnap, va­sárnap délelőtt fél 11-től a jósva- fői református templomban is bemutatkozik, persze ott más, a helyhez jobban illő műsort ad­nak elő: Szirmai Dezső darabjai mellett klasszikusoktól is válo­gattak. Panoptikum a pataki várban Fotó: P. T. Megújult a csesztvei kúria, megnyílt a Madách Múzeum Alkotásra ösztönző díjak Miskolc (ÉM) - Alkotói ösztöndíjakat ítélt oda az arra érdemesnek tartott pályázók­nak tegnapi ülésén a miskolci közgyűlés. Hat hónapra, havi 60 ezer forintot sza­vaztak meg a képviselők Bódi Lászlónak, a Miskolci Egyetem tanársegédjének A miskolci roma kultúra kutatása című munkájához, Gyulai Csaba író-költőnek (írói nevén: Ficsku Pálnak) A Mikszáth- vírus, avagy avasi keserű történetek cí­mű könyve írásához, Vass Tibor író-köl­tőnek alkotói tevékenységéhez. Egyszeri, 150 ezer forintnyi alkotói ösz­töndíjat kap Almássy Zsuzsanna nemzetkö­zi hegedűversenyen való részvételéhez, és Dobák Judit, a Miskolci Egyetem hallgató­ja a Generációs konfliktusok a Diósgyőr- Vasgyári kolóniában című kutatásához. Pályakezdő ösztöndíjként 50 ezer forin­tot kap hat hónapig Fazekas Csaba, a Miskolci Egyetem tanársegédje Borsod és Miskolc a polgári átalakulás korában cí­mű munkájához, három-három hónapig havi 50 ezer forint jut Gergye Zoltánnak színháztörténeti krónika íráshoz, illetve Horváth Kinga grafikusművésznek a mű­vészeti oktatómunka segítéséhez. Csesztve (MTI) - Felújítva, megszépítve, újonnan rende­zett állandó kiállítással csü­törtökön ismét megnyílt az közönség előtt a csesztvei Madách Imre Múzeum. A Madách-emlékév e kiemelke­dő jelentőségű eseményéről Hor­váth István, a Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatóságának ve­zetője tájékoztatta az MTI mun­katársát. Mint hangsúlyozta, a Madách- család csesztvei kúriájában be­rendezett emlékmúzeum újbóli megnyitása, nem csak a Ma- dách-kultuszt hagyományosan ápoló nógrádiak számára fontos esemény, az ország más vidéke­in, sőt a határainkon túl élő iro­dalombarátok is számon tartják és életükben legalább egyszer el­zarándokolnak Csesztvére, hogy tisztelegjenek Madách nagysága előtt. A kúria régóta esedékes fel­újításának költségeiből az Or­szágos Millenniumi Emlékbi­zottság 4,5 millió, a Nógrád Me­gyei Közgyűlés 1 millió formtot vállalt. Ebből rendbe hozták az épületet és az azt övező parkot, az 1983-ban közönség elé tárt, s újabbakkal kiegészített Madách- relikviákból pedig Kerényi Fe­renc irodalomtörténész új állan­dó kiállítást rendezett a kúria falai között. A csesztvei Madách Imre Mú­zeumot a következőkben - hétfő kivételével - naponta délelőtt 10 és délután 2 óra között kereshe­tik fel a látogatók. Az emlékmúzeum várja a látogatókat Fotó: MTI - Gyurkó Péter Szemlélik és formálják a világot A megyei rajzverseny győzteseinek technikája is finomodik az alkotótáborban Szomolya (ÉM - NyZ) - Aradi Jenő rajztanár és képzőmű­vész emlékére minden évben rajzversenyt rendeznek. Mű­• Rockpárbaj címmel amatőr zenekarok számára hirdet pénzdíjas versenyt a ka­zincbarcikai Egressy Béni Művelődési Köz­pont. Az augusztus 29-én és 30-án rende­zendő versenyre nevezni augusztus 26- áig lehet a 48/312-413-as telefonon. ® Egri Tibor festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás június 29-én, hétfőn dél­után 5 órakor a tiszaújvárosi Városi Kiállí­tóteremben. • Az Ifj. Horváth István Nemzeti és Nem­zetközi Amatőr Színjátszó Fesztivált ti­zennegyedik alkalommal rendezik meg július 1. és 5. között Kazincbarcikán az Egressy Béni Művelődési Központban. elemzés, tanulmányrajz és szabadalkotás kategóriában indulhatnak a jelentkezők, a díjnyertesek pedig alkotótá­borban dolgozhatnak, tanul­hatnak.- Csodálattal tekintünk Aradi Jenő rajztanárra, képzőművész­re. Egyfajta szemléletet kaptunk tőle, figyelmeztetett arra, hogy a meglévő értékekre és a szűkebb pátria kincseire is ftel kell figyel­nünk. Olyan eldugott értékeket Ismerhettünk meg a jóvoltából, mint például a karcsai templom. Majdnem hogy ő mutatta meg az ottaniaknak, hogy milyen ér­tékes környezetben laknak. Eb­ben a csodálatban kezdtük el szervezni a versenyt, majd az al­kotótábort - mesélni a rajzver­seny és a tábor történetét Murá­nyi József mezőkövesdi rajztanár. „Igen, itt vannak a képzőmű­vészek, de elmentek a Kaptár­rétre!” - tájékoztatnak a helybe­liek. Korábban különböző tele­püléseken tartották, de már ötö­dik éve Szomolyán rendezik meg az alkotótábort. Azért, mert itt adottak a feltételek - mond­ják a vezetőtanárok. Van égető­kemence, fotólabor, megvannak a sokszorosító grafikához szük­séges eszközök, még videostúdi­óban is dolgozhatnak a gyere­kek. Rézművesné Nagy Ildikó, megyei szaktanácsadó szervezi a szakmai és jutalom-rendezvényt, általában csak a győzteseket hívják meg, de a létszám mindig attól is függ, hogy mennyi pénz áll rendelkezésre. Ebben az év­ben húsz általános iskolás cse­megézhet a vezetőtanárok tudá­sából.- Egy hét alatt nem lehet a vi­lágot megváltani, de nem is ez a A képek maradnak, de az ifjú alkotók ma már indulnak haza Fotó: Bujdos Tibor célunk. Mindenki, aki itt van, otthon van a saját műfajában, a gyerekek rendkívül felkészül­tek. Itt inkább más műfajokkal ismerkedhetnek meg, egymástól tanulhatnak újat, tőlünk pedig talán egy másik nézőpontot. Az otthonról hozottakat alkalmaz­zák a gyerekek, emellett pedig lehet finoman irányítani őket - állapítja Tóth Tibor, az egri ta­nárképző főiskola tanára. A hétfőtől péntekig tartó ta­lálkozón - mint mindig - most is megfigyelték a résztvevők a szomolyai barlanglakások ará­nyait, formáját, szerkezetét, ma­gát a látványt, gyűjtenek motí­vumokat Egerben vagy Mezőkö­vesden. De nem bámészkodnak! - hangsúlyozzák a pedagógusok. Mert a kiránduláson „gyűjtőite­ket” műhelymunkában használ­ják fel a gyerekek.- Tizenhat-tizennyolc éve ren­dezzük meg ezt a tábort, lett ré­gész, rajztanár, amatőr alkotó az egykor táborozó gyerekekből. Az itt készült műveket rajzmód­szertani konferenciákon mutat­juk be, és kiállításokat is szerve­zünk. Mindig archiváljuk a mü­veket, így lassan Szomolyán ki­alakul egy megyei vizuális gyűj­temény. És természetesen az újabb pályázatok benyújtásakor is mellékelünk az alkotásokból - tudjuk meg Tóth Tibortól.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom