Észak-Magyarország, 1998. június (54. évfolyam, 127-151. szám)

1998-06-02 / 127. szám

J^oteleepéMény BORSOD-AB AÚJ-ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA 1998. JÚNIUS 2. KEDD 54. évfolyam, 127. szám Életmű tíz évvel a halál után Nagy Dezső kiállítása Patakon 7. oldal A mai ÉM-böl Van munkanélküliség, és van köz­biztonság. Tiszatarjánban egyetlen kifizetetlen számla nélkül estek túl a gázberuházáson. Az 1420 lelkes falu titkáról is olvashatnak az Itt-hon című mellékletünkben, ahol ma Tiszaújváros és Mezőcsát környékének híreit, információit közöljük. 6. oldal Szünet nélkül tanulhatnak. Az Orszá­gos Középiskolai Tanulmányi Versenyek következő évi pályatételei. 7. oldal A FEJLESZTÉSHEZ NINCS ELÉG BEVÉ­TEL. Braun László sárospataki üvegező szerint el­sősorban a gépesítettség és a pénzhiány okozza a problémát. 8. oldal. A VOLT BAJNOKOK MOST SEM ROSSZAK. A Kazincbarcikai VSE 1982-es csapata és a Színész­válogatott meccse után a színészek visszavágót kértek. A hétvége sportja. &-12. oldal A hely és a név kötelez! A Rákóczi Szövetség találkozóján Duray Miklós mondott ünnepi beszédet a kö­römi mezőn felállított Rákóczi-emlékműnél Fotó: Bocsi Krisztián Köröm (ÉM - PTA) - A határon innen és túl élő magyarok számára összekötő kapocs a Rákóczi Szövetség. Rákóczi Ferenc történelmi jelentősége és magyar lelkülete szoros köteléket jelent Ugyanis az országok közötti korlátok ellenére is - uiondta köszöntőjében a szövetség elnöke Házi József, a Rákóczi Szövetség szombaton megtar­tott nemzetközi találkozóján Körömben. A találkozó résztvevői ünnepi menetben vonultak a körömi mezőn található Rákóczi-emlékműhöz. »Ez a hely kötelez - tiszteletre, emlékezésre, nem­zeti gondolkodásra” - szögezte le ünnepi beszédében Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés mozgalom ve­zetője. Majd arról szólt: évszázadokon keresztül a nemzet és az ország egyet jelentett, majd olyan folya­matok kezdődtek el, amelyek megváltoztatták ezt az állapotot. Ma viszont úgy látja: újra lehetőség nyílt az összefogásra. A szövetségnek negyven szervezete van országszer­te és a határokon túl, emellett több mint kétszázöt­ven intézmény is viseli Rákóczi Ferenc nevét. A ta­lálkozóra a szervezetek vezetői, népitánc együttesei Jöttek el. Bemutatkoztak a galántai, a losonci, a füle- kb a hídverői, az oroszlányi, a gyömrői, a pozsonyi, a temai, a borsi, a rimaszombati valamint az ipolysági szervezetek. A körömi mezőn 1707. május 31-én kez­dődött ónodi országgyűlés tiszteletére állított emlék­műnél koszorúkat helyeztek el a külföldi és hazai szervezetek. Minden napra két dráma Közel 120 ezer „lélek" a miskolci színház 1997/98-as évadban tartott előadásain Miskolc (ÉM - FG) - Összesen 200 zenés és 115 prózai előadást láthatott a közönség az elmúlt évad során a Miskolci Nemzeti Színházban. Mindent összevetve 115 ezer „lé­lekre” hatottak a művé­szek - mondta Hegyű Ár­pád Jutocsa igazgató-fő­rendező a szombati évad­záró társulati ülésen. Az idei volt az első évad, hogy a rekonstrukció után valamennyi játszóhelyen tartottak előadásokat. Na­ponta akár két-három kü­lönböző darabot is játszot­tak. Összesen 115 ezer néző­jük volt. (Persze, nagyon so­kan több előadást láttak, a statisztika nem tesz különb­séget a visszajárok és az egyszer betérők között.) Bár eddig is szerepelt a színház programjában az opera, de a következő évadtól - az ön- kormányzat döntésének megfelelően - operatagozat működik Miskolcon. „Ahol az opera otthonra lel, ott a próza is szebben szól” - fo­galmazott ünnepi beszédé­ben Hegyi Árpád Jutocsa igazgató-főrendező. A követ­kező, 175. évad első nagy­színházi bemutatója is ope­ra lesz. A Bánk bán című darabbal kezdődik majd az A közönségtől legtöbb szavazatot kapott színésznő, Seres Ildikó és Hegyi Árpád Jutocsa igazgató-főrendező Fotó: Farkas Maya 1998/99-es szezon. A jubileu­mi évadra számtalan külön­legességet ígért a direktor, így például megrendezik a magyar nemzeti színházak találkozóját, és szeretnék elindítani az európai szín­házak fesztiválsorozatát is. Az évad ugyan szomba­ton befejeződött, de színházi előadásokat nyáron is látha­tunk. Az igazgató külön fel­hívta a társulat tagjainak fi­gyelmét a nyári játékok fon­tosságára. Mint mondta, na­gyon sokan csak ilyenkor találkoznak a miskolci szín­házzal, és a látottak alapján vihetik el jóhírünket a vi­lágba. A színészek, a színház dolgozóinak méltatlanul alacsony fizetéséről is szólt az évadzárón Hegyű Árpád Jutocsa. Arra szólította fel a szakszervezetet, az üzemi tanácsot, hogy legyenek partnerei a magasabb bére­kért folytatott harcban. Az évadzáró társulati ülé­sen az igazgató-főrendező vezényletével szólalt meg az a dal, amellyel az önzetlen támogatásáért mondtak kö- szöntetet a TVK. Rt.-nek. Az ünnepi ülés végén kiosztot­ták az idei évad díjait. (A kitüntetettek listája a 7. oldalon.) Biennálé - a litográfia jegyében Miskolc (ÉM) - A XIX. Országos Grafikai Biennálé fon­tos évforduló jegyében nyűit meg: 200 éve találták fel Németországban a litográfiát - emelte ki Petneki Áron, a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karának dé­kánhelyettese szombaton a Miskolci Galéria Rákóczi­iméban megtartott tárlatnyitón. Petneki Áron a biennálé- megnyitón elmondta azt is, hogy Senefelder igazából nem a kőnyomatot akarta feltalálni, sokkal inkább a szedés nélküli szövegnyom­tató eljárást próbálta kifej­leszteni - saját verseinek cenzúra nélküli megjelente­tése céljából. Az évforduló lehet az oka- a legjobb litográfiáknak fel­ajánlott kiilöndíj mellett -, hogy a rendezvényre ebben a műfajában küldték be a leg­több alkotást, szám szerbit 62 művet. A biennáléra egyéb­ként 245 alkotó 620 munkájá­ból 230 darabot talált kiállí­tásra érdemesnek a zsűri. Kobold Tamás, Miskolc polgármestere köszöntőjé­ben arra hívta fel a figyel­met, hogy egyre több neve­zés érkezik külföldről is, ami azért is jó, mert így a hazai művészeket nemzet­közi összehasonlításban is tudjuk értékelni. Á biennáléhoz kapcsolódó­an a Petró-házban (Hunyadi u. 12.) Lévay Jenő, a XVIII. biennálé nagydíjasának ka­marakiállítását, a Herman Ottó Múzeum papszeri épü­letében pedig kortárs román grafikákat tekinthetnek meg az érdeklődők. (A díjazottak listáját a 7 oldalon közöljük). A biennálé díjait Kobold Tamás polgármester (jobbra) adta át a képzőművé­szeknek, képünkön éppen Gaál lózsefnek Fotó: Dobos Klára Szent Erzsébet a misén és az árokban A képmutogatók is felidézték Szent Erzsébet életét Fotó: Puskár Tibor Sárospatak (ÉM—PT) - A templomban és a vásári forgatagban is Szent Er­zsébetet idézték a Sáros­patakon megtartott pün­kösdi Szent Erzsébet-ün- nepségeken. „Akinek az otthonában már nincs szükség Krisztus ke­resztjére, akinek a Biblia már nem tartozik a könyv­tárához, akinek nincsen for­gatott imakönyve, és nem tudja fölemelni tekintetét a Boldogasszonyra, abban nem nevelődik krisztusi élet - mondta az ünnepi mi­sén tegnap délelőtt a sáros­pataki katolikus templom­ban Seregély István egri ér­sek, aki a 763 évvel ezelőtt szentté avatott Árpád-házi Szent Erzsébet életét méltat­ta a hívek előtt. Az évente hagyományo­san megtartott eseménysor vasárnap reggel középkori vásári mulatsággal, régi mesterségek bemutatásával kezdődött, melyet haditor­na, fegyverbemutató köve­tett a várárokban. A rendez­vénysorozat névadójának életét vásári képmutogatók is felidézték a publikum előtt. Pünkösdhétfőn pedig az ünnepi szentmise után a körmenet - élén az Szent Erzsébet-ereklyével - végig­haladt a várkerten, majd visszatért a templomhoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom