Észak-Magyarország, 1998. május (54. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-08 / 107. szám

ÜAITálUSXáft kultúra 1998. MAjus Péhtkk A skorpió titka Filip Gabriella A skorpió lehetne titokzatos jelkép, de nagyon is valóságosan jelen van Dávid József Skorpió a kü­szöbön című regényében. Bar az afrikai kikülde­tésben dolgozó ifjú magyar doktornőről szóló törté­netben nem ez a kis állat jelenti a legnagyobb ve­szedelmet, és nem is a skorpió miatt titokzatos ez a könyv. A legnagyobb titok Dr. Kiss Piroska. Mindent megtudunk róla. az ő naplója alapján született a regény, sőt az ifjú hölgy' fényképét illesztette a szerző az előszó elé. Majd az utolsó lapokon is talá­lunk néhány képet. A Batna városáról készült légi- felvétel nyomatéket ad a leírtaknak: igen, itt dol­gozott a ’60-as évek végén a szép szőke doktornő. Lathatjuk a Schwarzwald-Klinik képét is, ahol ké­sőbb fóoi-vos lett a regényhőse, és persze újra meg­csodálhatjuk magát Dr. Kiss Piroskát. De ki lehet ez a Dr. Kiss Piroska?! A szerző az előszóban leír róla néhány életrajzi adatot, aztán a könyv lapjain maga mutatkozik be. Ennek ellenére titokban ma­rad a személye. Dávid József ugyanis megváltoz­tatta a szereplők nevét. így' az sem tudhatjuk, hogy ki is lehet Dr. Kiss Péter, akivel Dr. Kiss Pi­roska - a regény első lapjain - a Párizs felé tartó repülőgépen találkozik. Pedig Péter is figyelemre méltó személyiség. Már csak azért is. mert nem­zetközileg elismert agrárszakember. De nem ez te: szí igazán „regényessé”, hanem a származása. 0 szintén a mi megyénk szülötte, miként ez a bizo­nyos Piroska is. Hősnőnk ugyancsak sajnálkozik, hogy olyan rövid ideig tartott az ismeretségük. ,A diákévekről, sót a boldog gyermekkorról még egy szó sem esett. Pedig lehet, hogy együtt fürödtünk a Szerencs-patakban. vagy' ahogy tőlünk Monokról, úgy nyáron vasárnaponként Mádról is indultak szekerek, hintók a Bodrog, a Tisza partjára, az ak­kor még tiszta vizű folyókba húsölni. De talán még át is kiabálhattunk volna -jelképesen szólva - Monokról Mádra, meg vissza azon a völgyön át, ahol Dózsa. II. Rákóczi Ferenc seregei után 48-ban Bem apó Erdélyből jövő katonái gyülekeztek...” Tehat Piroska monoki, Péter rnádi. a szerző pe­dig - akitől a Borsod-Abauj-Zemplén Megyeiek Budapesti Baráti Körének egyik rendezvényen kaptuk meg a könyvet - bodrogkeresztúri. Érde­mes lenne elolvasni a Skorpió a küszöbön című re­gényt, es hazahívni egy találkozóra a szerzőt. Ó tudna megmondani, hogy' ki ez a Piroska, kJ ez a Peter... Még akkor is. ha a médiák és a monokiak már meg is fejtették a rejtélyt. • Bíró Konrád festőművész munkáiból nyílik ki­állítás május 11-én, hétfőn délután 5 órakor Miskol­con a Tudomány es Technika Házában íGörgey Ar­thur út 5.1. A helyszínen a művész festményei meg is vásárolhatók, a tárlatot május 25-éig tekinthetik meg az érdeklődök. így olvastak a kicsik Miskolc íÉMj - Harmincnégy általános iskola nyolcvanhárom - hannadik és negyedik osztályos - kisdiákja merte össze tudását nemrégiben a mis- kojei 32. Számú Ady Endre Általános Iskolában. Az így olvastok ti címmel megrendezett városi ol­vasási versenyemen a szakmai zsűri örömmel ta­pasztalta. hogy' a gyerekek a mai számítógépes-vi­deós világban is olvasnak, és jól felkészültek erre a megmérettetésre. Ki a legjobb olvasó? - A 3. osztá­lyosok között első helyezést Gslántai Tamás (4. Sz. Istvánffy Gyula Ált. Isk.) tanulója ért el. második Vágvölgyi Krisztina (Rónai F. Ált. Isk.) lett. a har­madik helyezettnek járó jutalmat pedig Balogh Máté (Bem József Alt. Isk.) vehette át. A 4. osztá­lyosok között a legjobb Dénárt Attila (Diósgyőri Református Isk.) lett. Almási Orsolya (4. Sz. Ist- vánffy Gyula Ált. Isk.) kapta a második helyezést, a harmadik helyezettnek járó jutalmat pedig Soós Kornéliának <32. Sz. Ady Endre Ált, Isk.) adták át. Ifjú nyelvészek Miskolc lÉM) - A MTA Nyelvtudományi Intezete. a KLTE és az ELTE nyelvészeti tanszékéi és a miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium november 18-a és 20-a között megrendezi az Ifjú Nyelvészek I. Or­szágos Konferenciáját Miskolcon, a Zrínyi Ilona Gimnáziumban. A konferencia célja a tehetséggon­dozás új módjának kialakítása, az aktualitást pe­dig az akadémia készülő anyanyelvi programja, az EU-csatlakozás és az 1999-ben Magyarországon megrendezendő UNESCO tudományos világkonfe­rencia adja. A konferenciához kapcsolódóan a ren­dező intézmények pályázatot is hirdetnek: ma­gyar, angol, francia, német és olasz nyelvből írhat­nak meghatározott nyelvészeti témákban dolgoza­tot a diákok. A pályázatokat október 15-éig kell be­nyújtani. Bővebb felvilágosítás és a konkrét témák Kováts Éva programszervezőtől, a Zrínyi Ilona Gimnázium tanárától tudhatok meg: 3530 Mis­kolc, Nagyváthy ut 5. és 46/344-908. Szabadi nem tisztelte Beethovent A Győri Filharmonikus Zenekar és Szabadi Vilmos hegedűművész hangversenye Bánhegyi Gabor Miskolc (EM) - Beetho­ven D-dúr hegedűverse­nye - Szabadi Vilmos közreműködésével -, Goldman Quicksilver’s Salvitude és Bartók A csodálatos mandarin cí­mű müve hangzott el hétfőn este a Miskolci Nemzeti Színházban az osztrák Andreas Miti- sek vezényelte Győri Filharmonikus Zenekar koncertjén. Szabadi Vilmos kétségkí­vül érett és kiforrott hege­dűművész. ettől függetle­nül neki is lehetnek „rázós” darabjai. Szabadi számára Beethoven D-dur hegedűversenye kétségkí­vül az. Ugyanis vannak etalon-interpretációk. A Szabadi Vilmos áltál két evvel ezelőtti sárospataki és a mostani miskolci pró­bálkozása nem tartozott ebbe á kategóriába. Szinte bántóan nem tisztelte a zeneszerzőt azzal, ahogy igyekezett túlesni az elő­adáson. Mar a zenekarral való együttmuzsikálása- kor is érezhető volt egyfaj­ta érdektelenség, elna­gyoltság. dinamikai és technikai kidolgozatlanság a játékában. A szólista számára két kulcsfontos­ságú megszólalásakor, az első- és a harmadik tétel­végi kadenciák előadása­kor azonban a hallgatónak összeszoruit a gyomra, de inkább a komponistát saj­nálta. mint a szenvedő művészt. Az első tétel zá­rását előkészítő szólórész csak és kizárólag akkor bűvöli el a befogadót, ha nem hiszi el, hogy' nem két hegedű játszik egyszerre. Szabadi Vilmos két évvel ezelőtt ebbe a részbe lát­ványosán belesült. most pedig bántóan ,jött le” a színpadról, hogy egy hege­dűn próbál legalább min­den hang megszólalni a megformáltságra, a • könnyedségre, a kellemre Szabadi Vilmos a győri zenekarral Foto: Dobos K. való legapróbb kísérlete nélkül. A szünet után a Steve Goldman által is megtisz­telt színházban az ameri­kai szerző rövid darabja próbálta feledtetni az első rész okozta kellemetlen őr­zéseket. A kortárs kompo­nistának ez sikerült, bár az is igaz. erről az opusz- ról nem fognak tizoldalas értekezéseket írni a mu- elemzők. Bartók zenéje viszont végképp elűzte az apatiat a színházteremből, még akkor is, ha Andreas Miti- seken érződött, néha meg kell küzdenie a magyar ze­neszerző-óriás támasztotta akadályokkal. A győri ze­nekar azonban partnernek bizonyult az együttmuzsi- káláshoz, és ha még a re­zesek is visszavettek volna egy icipiciket magukból a szamukra ismeretlen akusztikájú előadóterem­ben, egészen kitűnő elő­adás is válhatott volna a koncertből. Magyar diákok, ahogy a finn tanárok látják Két héten át két finn vendégtanár tanított a Zrínyi Ilona Gimnáziumban Miskolc (ÉM - NyZ) - A miskolci Zrínyi Ilona Gimnázium és a Tamperéi Egyetem gyakorlóiskolája - a Tamperéén Normaali- koulu - között 1987-ben kezdődött el az együttműködés. Több mint tíz év alatt diákok, tanárok, tanárjelöltek jöttek Miskolcra, mentek Tamperébe. Április 18-án két finn vendégtanár érkezett a miskolci középiskolába, a Zrínyi két tanára - Kéri Henriett és Kunkli Csilla - pedig Tamperébe utazott. Finnországban a ma­gyar tanárok, a Zrínyiben pedig a finn vendégtanárok tartották a francia- és a matematikaórákat. A két vendégtanárral, Maija Rosvall (M. R.) francia- és Kari Nieminen (K. N.) matematikata­nárral még Miskolcon beszélgettünk. K. N.: - Mar 18 éve tanítok, így' van tanítási tapasztalatom. A ma­gyarországi körülményeket is igyekeztem megismerni, tudtam, hogy mik lesznek a feladataim. 1995-ben jártak először magyar vendégtanárok nálunk, akkor a baráti beszélgetések során sokat meséltek a magyar oktatás hely- zetérök De a gyakorlótanításuk egy részét februárban itt töltő végzős egyetemisták is meséltek. M. R.: - Én kevesebbet tudtam a magyar iskoláról, de magáról a ta­nításról is, hiszen csak két eve ta­nítok. J Hogyan tudnak összefoglalni a kéthetes tanítás tapasztalatait'! K. N.: - Különösebb meglepetés­ben nem volt részünk, hiszen azt eddig is tudtuk, mert sokan me­sélték, hogy a magyar gyerekek barátkozoak, melegszívűek, együttműködőek, szívesen közre­működnek az órákon. M. R.: - Mint francia tanár úgy látom, hogy különbözőföleképpen közelítünk a nyelvoktatáshoz. Mi, Finnországban inkább a beszédre, a kommunikációra helyeztük a hangsúlyt. Önök pedig bizonyára az írásbeli feladatokra, a nyelv­tanra. Beszéltettem a gyerekeket, egy' kicsit zavarba is hoztam őket ezzel, utána viszont nagyon kész­ségesek voltak, kellemes perceket töltöttünk együtt. K. N.: - Valószínűleg a tárgy sa­játságaiból következik, hogy a matematika módszertana hason­ló. A különbség a tananyag tartal­mában van. Nálunk á középiskola felsőbb osztályaiban két szintű a matematikaoktatás. Akit jobban érdekel a matematika, az maga­sabb szinten tanulhatja, akit ke­vésbe, az marad az átlagos óra­számnál. _1 A februárban itt járt „kistaiiárok.” azt mondták, hogy a magyar diákok sokkal fegyelme­zettebbek, Önök mit tapasztaltak! M. R.: - A magyar gyerekek rend­kívül udvariasak a felnőttekkel. De szerintem csak az iskolában, a városban sétálgatva úgy láttám, a magyar diákok is hasonlóan visel­kednek. mint a mi diákjaink. Ta­lán kicsit félénkebbek és szégyen- lósebbek. A középiskola felsőbb osztályában a diákjaim például dohányoznak a jelenlétemben, azt hiszem, egy magyar gyerek ezt nem tenné meg. J Meg tudnák fogalmazni, hogy mi a különbség a finn es a magyar iskola között ! K. N.: - Őszintén szólva, ná­lunk nem minden gyerekek lel­kes. ha tanulnia kell. Ha nem ér­deklődik a tanulás iránt, akkor egyszerűen elhanyagolja a teen­dőit. M. R.; - Es nálunk több lehetősé­gük van a diakoknak arra, hogy válasszanak. A tantárgyaknak csak a 40 százaléka kötelező, a többit szabadon választhatják ki. de kényszerítve vannak arra. hogy válasszanak. Negyvenhármán dirigálnak a szimfonikusoknak Keddtől minden nap lesz „koncert" a Miskolci Nemzeti Színházban Miskolc <EM - DK) - A legutóbbi televíziós karmesterversenyen - három évvel ezelőtt - Miskolc a középdöntő helyszíne volt. Idén nehezebb feladatot ka­pott a város zenekara, hiszen az előselej­tező több mint negy­ven résztvevőjének utasításait kell követ­niük...- Az előző nyolc alkalom­mal Szombathely adott otthont a selejtezőknek, most viszont a miskolcia­kat kérte fel a televízió az elődöntő megrendezésére- hallottuk Sir Lászlótól, a Miskolci Szimfonikus Ze­nekar igazgatójától. - A kapcsolatunk a televízió zenei szerkesztőségével akkor kezdődött, amikor ’94-ben portréfilmet készí­tettek az itt kurzust tartó •Jurij Szimonovról... A karmesterverseny el­ső fordulójában tíz nyitány es - kötelezőként - Mozart Prágái szimfóniája szere­pel. A nyitányok „nehézsége” abban van, hogy ezek önmagukban is kis kerek egészek, ame­lyekben mar az operának a hangulatát, mondaniva­lóját. a zene jellegét is ér­zékeltetni kell. De termé­szetesen más nehézségek­kel is szembe kell nézniük a zenekarral „szembehe­lyezkedő” bátor vállalko­zóknak. Ahogy arra emlé­kezhetnek a karmester- versenyek követői, a részt­vevők mindig kapnak hi­bafelismerési feladatot is. ilyenkor szándékosan el­rejtett hibát kell a zenekar játékában észrevenniük, a kottában felismerniük. Ezeket Kovács László, a miskolci zenekar karmes­tere - egyben a zsűri tagja- csempészi a darabokba.- Nekünk szándékosan véteni kell. mert egyéb­ként nem tudunk hibázni- mondja mosolyogva a ze­nekar nevében az igazgató.- De hogy tényleg így le­gyen. hogy' a karmesterek­től függetlenül is jól szólja­nak a darabok, ezert ezen a héten keményen gyako­rolunk. Szerencsére a művek el­játszásánál nincs igazan nehéz dolga a zenekarnak, hiszen azok többsége jólis­mert. népszerű nyitány: Beethoven: Egmont-: Brahms: Akadémiai-, a Denevér, a Hunyadi Lász­ló stb. bevezető része... Ta­lán csak kettő van. amit ritkábban játszanak, Wag­ner: Rienzi- és Weber: Euryanthe-nyitánya... A versenyzők köpött akadnak ismerős nevek is: Jonathan Brett ősszel ve­zényelte a miskolci zene­kart. és már többször részt vett a Szimonov-kurzuso- kon. Ménesi Gergely pedig a Miskolci Egyetem Bar­tók Béla Zeneművészeti Intézete zenekarának ál­landó karnagya.- Érdemes bejönni az is­merősökért és az ismeretle­nekért egyaránt. És azért is. mert nagyon élvezetes, szép zenek hangzanak el - mondja Sir László. - Ilyen­kor kicsit talán jobban bele is látni egy-egy mű szerke­zetébe, végig lehet kísérni, milyen instrukciókat ad a karmester, hogyan szólal meg a darab... Dirigensek versenyben Kilencedik alkalommal rendez a Magyar Televízió Rt. nemzetközi karmesterversenyt. Á május 11-én kezdődő vetélkedő elődöntőjének helyszíne a Mis­kolci Nemzeti Színház lesz, a középdöntőt és a dön­tőt Budapesten tartják. A zsűri elnöke Petrovics Emil zeneszerző. A televízió gazdasági problémái miatt sokáig kétsé­ges volt, lesz-e az idén karmesterverseny. A Matáv Rt. vállalta a szponzorálást, ezzel lehetővé téve újabb ifjú dirigensek bemutatkozását. Negyvenhármán no veztek.az idei versenyre, a magyarok mellett többek között japán, chilei, üzbég, indiai, osztrák karmeste­rek. a jelentős számú férfi között két nő. A verseny első díja 5000, a második 3000, a harma­dik 2000 dollár, a közönségdíjas pedig két, a Filhar­mónia Budapest Kitt. által rendezett hangversenyt di­rigálhat 1999-ben. A miskolci versenyprogram kedden kezdődik. Na­ponta nyolcán vezényelnek, félóránkénti váltásban, kétszer kétórás „menetekben”: délután 4-től este 6-ig és este fél 8-tól fél 10-ig. Jegyeket elővételben is lehet váltani a Miskolci Nemzeti Színház jegyirodájában, egységesen 100 fo­rintos áron.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom