Észak-Magyarország, 1998. május (54. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-07 / 106. szám

Mám 7*t CsttréwöK ‘•'U AKTUÁLIS ■MM ;><? • nv >«• ÉSXAK-MAOYA*OMXAO & résen! Kornya István Ha azt ígérné valaki, hogy napi két órában fekve, még inkább alva kereshetek nettó öt­venezret, elgondolkoznék a dolgon, mert mondjuk két éve munkanélküli vagyok, a jö­vedelempótló meg semmire se elég. A jól fi­zető horvátországi munkára - a fentebb ecsetelt anyagi kondíciók mellett - pedig egyenesen ráharapnék. Befizetném a regiszt­rációért, közvetítésért, visszajelzésért - még ki tudja miért - kért pénzeket, s várnék - íté­letnapig. A becsületesebb közvetítője azért küldene egy újságkivágásokból igénytelenül összefénymásolt listát más állásközvetítők cí­mével - s újabb pénzekéd újabb ajánlatokat kapnék. Aztán többnyire megint semmi. /Az ilyen módon működő magán-munka­közvetítők nyilván még annak a minimális feltételnek sem tettek eleget, hogy a szabá­lyok szerint regisztráltassák magukat. Mién is tették volna? A munkaügyi központok a beje­lentettek tevékenységét ellenőrizték ugyan, de a rendellenességért maximum ötvenezer (!) forintra büntettek, amit ugye mellényzseb­ből... Amely cégek ellen pedig eljárás folyik a rendőrségen, vagy már bírósági szakaszba került az ügyük, ott állnak pénz és kártérítési hajlandóság nélkül; lassacskán kiderül róluk, ők csak alvállalkozók, de a fővállalkozó is csak egy másiknak volt alvállalkozója - senki nem tud semmit. A tisztességesen működőkről most ne essék szó, nyilván nem miattuk szigorították meg márciustól a magán-munkaközvetítők műkö­dési feltételeit. Ma már nem elég, ha valaki két évig dolgozott Iránban és úgy gondolja, néhány embert ő is be tud szervezni volt munkahelyére. Megfelelő anyagi (kaució), személyi (szakképzett főmunkatárs) és tárgyi (például telefon) kritériumoknak kell megfe­lelniük a közvetítőknek. Ózdon jelenleg pél­dául vagy tízből csak egynek van telefonja (azon sem érhető el), ami nem éppen biza­lomgerjesztő. /An? a törvényben megfogalmazott garanciák csak akkor védik meg a szélhámosoktól a jó­hiszemű polgárt, ha á cserkész köszönést - Légy résen! - megszívlelve legalább utánajár- kérdez, hogy létezik-e mondjuk az a cég, amelyik azt ígéri: gazdagodjon meg kisgyőri otthonában végezhető horvátországi építkezé­sen - részmunkaidőben. Az egészséges polgá­ri bizalmatlanság ártani még sosem ártott. Kitörnének „a kegyetlenből” Kazincbarcika (ÉM - SZN) - Három év alatt ki­termeljük az értékes embereket és a foglalkoztatá­si társulás alapjait - mondta tegnap az Alláskeie- sök es Munkanélküliek Északi Regionális Szövet­sége által rendezett foglalkoztatási konferencián Gallyas László, a Phralipe Független Cigányszei- vezet térségmenedzsere, aki egy hároméves pio- jekt egyéves tapasztalatait megosztani érkezett Kazincbarcikára Hemádvécséről. Nonprofit és civil szervezetek vezetői, munka­társai voltak a vendégek tegnap Barcikán, s a kon­ferencián az általuk nyújtható támogatási formák­ról, pályázatokról, szolgáltatásokról, képzési, át­képzési lehetőségekről beszéltek. A vezetőváltás után lévő kazincbarcikai Prosperitás Vállalkozás- fejlesztési Alapítvány előadója, Molnár András szolgáltatásaik között egy éppen aktuális, támoga­tott kiállítási lehetőséget is említett: az alapítvány 20 ezer forintot térít vissza a jüniusi Kazincbarci­kai Kiállítás és Vásár azon résztvevőinek, akik áp­rilis 30-ig jelezték igényüket. Tavaly májusban indult 9 Hernád-völgyi és cse- rehati önkormányzat és civil szervezet összefogá­sával egy kisebbségi felzárkóztató és humán erő­fejlesztési program, amelynek célja az oktatás, a munkahely- és piacteremtés, a hagyományőrzés és a közösségalakítás, „a kegyetlenből” való kitörés. Az erről szóló film a nemzetközi kisebbségi feszti­válon Európa-díjat nyert. Gallyas László tudatta: jelenlegi munkájuk mellett folyik a piacfelmérés a hosszú távú programban előállítandó hagyomá­nyos népi kézműves és művészeti, valamint mező- gazdasági termékek értékesítésére is. • Füstmergezésben halt meg egy negyvenöt éves sátoraljaújhelyi férfi tegnap délelőtt. Családi háza négyszer öt méteres szobája teljes egészében ki­égett. Az újhelyi tűzoltóság ügyletvezetője szerint a túzokok közül a gyújtogatást kizárták, de a vizs­gálat még tart. Az anyagi kár közel félmillió forint. Hadifoglyokra emlékeztek A kopjafánál Cseh József, a hadifogolyszövetség or­szágos elnöke (középen) és Nyizsnyánszky Tibor, a szervezet megyei vezetője koszorúzott Fotó: F. M. Miskolc (ÉM) - Immár második alkalommal rendezte meg a Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetségének me­gyénkben szervezete a hadifogoly-napi koszo­rúzást, a május 9-i or­szágos megemlékezések előzeteseként. A volt hadifoglyok több tíz­ezer tagot számláló szö­vetsége tavaly döntött úgy: a második világhábo­rú végét jelentő első béke­nap évfordulóját minden esztendőben az elhunyt egykori bajtársak emléké­nek szenteli. A tegnapi miskolci megemlékezésre volt hadifoglyokat, elhur- coltakat, kényszermun­kásokat, azok hozzátar­tozóit várták, olyanokat, akik a mai napig együtt- éreznek a háború(k) kár­vallottjaival. Az ünnepsé­gen Tarczai Béla törté­nész tett történelmi átte­kintést a hadifoglyok min­denkori sanyarú sorsáról, majd második világhábo­rús visszaemlékezésekből, versekből hangzottak el részletek. A délelőtt zárásaként a résztvevők a Hősök teme­tőjében felállított kopjafá­hoz vonultak, hogy az éle­tüket vesztett háborús ál­dozatokra, elhurcoltakra emlékezzenek. A cég legnagyobb áruháza lesz Egy éven belül Tesco-hipermarket épül Miskolcon Miskolc (ÉM - FL) - Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlése az elmúlt héten döntött arról, hogy ön- kormányzati tulajdonú ingatlanokat ad el a Tesco- Global Áruházak Rt.-nek. Az adásvételi szerződést tegnap írták alá. Az angol érdekeltségű cég vállal­ta: egy éven belül felépíti Miskolcon Magyaror­szág legnagyobb, 15 ezer négyzetméter alapterüle­tű hipermarketjét. Az aláírás alkalmából Ko­bold Tamás polgármester örömmel állapította meg, hogy a hipermarketek ér­deklődése végre elérte Ke- let-Magyarországot is. A Tesco-GÍobal Rt. 9 hektár­nyi, több mint 15 ezer négyzetméter területet vá­sárolt meg a várostól. A polgármester reményei szerint a Tesco-Global Rt. javítani fogja a lakossági ellátást. A cég megjelenése nyilván versenyt jelent a konkurenciának, de mind­ezektől talán az árak csök­kenését várhatjuk. Nem utolsó szempont az sem, hogy a beruházás és a velr együtt kialakuló szolgálta­tási bázis 800 ember sza­mára biztosít munka­helyet. A Tesco-Global Rt. nevé­ben Michael Walsh, a cég európai beruházási igaz­gatója elmondta: Közép- Kelet-Európában összesen 300 millió fontot fektetnek be áruházak építésébe, és ennek több mint egy har­madát hazánkban. Miskol­ci hipermarketjükkel nem­csak a lakosság ellátását kívánják 'javítani és nem­csak új munkahelyeket biztosítanak. Eltökélt szándékuk az is, hogy áru­cikkeik több mint 80 szá­zalékát - például a zöld­ség- és gyümölcsféléket - a borsodi termelőktől vásá­rolják meg. A miskolci aruház a Tesco-Global Rt. eddigi 15 magyarországi létesítményei közül a leg­nagyobb lesz. A hagyomá­nyos áruház mellett lesz benne barkácsáruház, lesznek kisvállalkozók be­fogadására alkalmas he­lyiségek, lesz posta, bank­fiók, étterem, szóval min­den, ami mindennapi dol­gaink „egy kalap alatt” va­ló elintézéshez szükségel­tetik. Michael Wals kijelented te: Miskolc reményteljes jö­vője alapján határoztak a 15 millió fontos, magyarán szólva 5 milliárd forintos beruházás megvalósítása mellett. Cégük a város nö­vekedési távlataival számol és a további lehetőségeket is nézi. A beruházást miha­marabb elkezdik és remé­nyeik szerint 1999-ben megnyitják a Tesco-Global Rt. miskolci áruházát. Bodrogközi napok Eurorégiós összefogással Miskolc (ÉM - Hl) - Szlovák és magyar vál­lalkozók mutatják be termékeiket július 3. és 5. között a pácini Ma- gochy-kastélyban és an­nak környékén. A harmadik alkalommal tartandó háromnapos ren­dezvény célja a két ország közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fej­lesztése, valamint a né­hány éve Pácin és Nagykö- vesd (Velky Kamenec) kö­zött megnyílt kishatárfor- galom lehetőségeinek ki­aknázása. Bodrogközi napokat először 1994-ben tartot­tak Pácinban. Míg az első alkalommal csak 27 kiál­lító vett részt a vásáron, addig '97-ben számuk 70 fölé emelkedett. Most kö­zel 100 vállalkozót vár­nak. közülük több mint 20 Szlovákiából érkezik, tudtuk meg Szabó János­tól, a Bodrogközi napokat szervező Novico Bt. tulaj­donos-ügyvezetőjétől. A szlovákiai vállalkozók ugyanis egyre nagyobb lehetőséget látnak a páci­ni találkozóban, az el­múlt évben akadtak olya­nok is, akik az egyszeri látogatás után mint be­fektetők tértek vissza. A Kárpátok Eurorégió Interregionális Szövetsé­ge hivatalos rendezvé­nyére az 1750 lakosú Pácinba - az eddigi ta­pasztalatok alapján - mintegy 10 ezer látogatót várnak. A három nap programjában üzletem­ber-találkozó is szerepel, de lesz szlovák-magyar labdarúgótorna, határ menti ökumenikus gyüle­kezeti találkozó, néptánc­fesztivál, aerobic- és di­vatbemutató, valamint tűzijáték. KÖZÉRDE • Ingyenes jogi tanácsadást tart májusban péntekenként délután fél 3-tól fél 6-ig a miskolci Regionális Civil Információs Központ (Miskolc, Bu­dai József u. 4. sz.) a művelődési tárca támogatá­sával. Azokat váiják, akik június 1-je előtt szeret­nék benyújtani közhasznúsági nyilvántartási ké­relmüket a területileg illetékes bíróságnál. Gordonkaest. Gergely Bálint adott gordonkaestet tegnap a Miskolci Galéria Rákóczi-házában. Fotó: F. M. Lange Géza (30) alkalmazott- Nagyon örültem, amikor megtudtam, hogy a Diós­győri vár képe került az új papír kétszáz forintosra. De egyébként is tetszenek az új pénzek. Nemcsak a papír­pénzekre gondolok, a fé­mek is jók. Bár az egy-, a két- és az ötforintos lehetne egy kicsit nagyobb, de még sosem kevertem össze őket. Csak jobban oda kell figyel­ni... Ügy tudom, az ezres­ből és az ötezresből is újat adnak majd ki. Biztosan sokba kerül az országnak, de meg kell csinálni, hiszen megyünk Európába. így a pénzünk méretre, színre már hasonlít a nyugatiak­hoz, csak kár, hogy az érté­ke egyáltalán nem. Varga Jánosné (73) nyugdíjas- Végre csináltak egy kis reklámot Miskolcnak! De nem is csoda, hogy az új pénzt éppen a Diósgyőri várral díszítették, hiszen egyedülálló az országban. Ám nemcsak ezért örülök az új kétszázasnak. A fém­pénzeket sokszor összeke­verem, és azt sem szeretem, hogy tarisznyával kell járkál­nom, olyan sok összegyűlik. Ez nem azt jelenti, hogy azt se tudom, hová tegyem a pénzem! Nyugdíjas vagyok, és a kisunokám egyetemi ta­nulmányait is támogatom. Szépek a magyar pénzek! Amikor a postás meghozza a nyugdíjat, jól meg is né­zem őket, mert nem sokáig maradnak nálam. Juhász László (81) nyugdíjas- Mit szólok az új papír kétszázashoz? Mit lehet ehhez szólni? Értéktelene­dik a pénz, ezért gyártanak belőlük mindig újakat. És annak például mi értelme van, hogy olyan érméket hoznak forgalomba, ame­lyeknek többe kerül az előállításuk, mint a fizető­értékük? Néhány éve kijött a fém kétszázas, a százas, ma pedig már azt mond­ják, be kell vonni őket. Hát amikor nekiláttak a gyár­tásnak, nem tudták, hogy mit csinálnak?! De azért, igazi lokálpatriótaként arra nagyon büszke vagyok, hogy a mi Diósgyőri vá­lunk került a papír kétszá­zasra... Osváth Tibor (31) helyfoglalási előadó- Azzal, hogy az új kétszáz forintost a Diósgyőri vár dí­szíti, a mi régiónk is képvi­seli magát a „pénzképek" világában. Akkor pedig, ha bevonják a fém kétszáz fo­rintost, ez lesz a legalacso­nyabb papírpénz. Egységes lesz a rendszer, olyan, mint a legtöbb európai ország­ban. Jó, hogy erre költ az állam. Én azért minden for­galomból kivont pénzből teszek el egyet emlékbe, mint ahogy a szüleim is, ré­gen. Valamikor a fém két­százas, a papírszázas is olyan kuriózum lesz, mint most a pengő. Hogy az ötezresből is teszek-e majd el, ha újat nyomnak? Még meggondolom. Ocsenás Péter (41) boltvezető- Nekem nagyon tetszik minden eddig megjelent új pénz. A fémpénzekkel sin­csen semmi bajom. A pa­pírpénzek pedig kifejezet­ten szépek. Mindegyikről tudom, milyen kép díszíti. A fiam gyűjti is a pénzeket, a régiekből, az újakból is elrak. Bár biztos nem kis beruházás az országnak a pénzcsere, de az unióhoz való csatlakozás előtt ezt meg kell lépni. Jó minősé­gű, kis méretű bankjegyek­re van szükség. Ha az unió­ba tartunk, nem lobogtatha­tunk akkora „lepedőket", mint például a rubel vagy a zlotyi. De az is fontos, hogy nehezen hamisítható pén­zek kerüljenek forgalomba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom