Észak-Magyarország, 1998. május (54. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-06 / 105. szám

mm ÉM-PORTRÉ Az utazó-vendéglátó diák Szikszó (ÉM - Hl) ­Tavaly Hollandiába, az idén Dániába utazott. Négy éve tanul angolul, a szóbeli középfokú vizsgát már megszerez­te, így Balogh Tímeá­nak, a szikszói Szepsi Csombor Márton Gim­názium, Szakképző és Általános Iskola diákjá­nak nem okoz gondot idegenben a kommuni­káció.- Mind a két helyen a legtermészetesebb dolog, hogy beszélnek angolul az emberek. Még a falvak­ban is. De mind a két ország tagja az uniónak, az ottaniaknak már természetes, hogy nemcsak úgy tanulgatnak egy vagy két nyelvet, hanem meg is tanulják azokat. A szikszói iskola hatosztályos gimnáziumának másodikos tanulója az utazások mellett arra is vállalkozott, hogy családja körében vendégül lás­son egy dán diákot.- A szikszói és a dán iskola már öt éve kapcso­latban áll egymással. Minden évben tőlünk is megy egy csoport, és ők is jönnek hozzánk. Én most márciusban voltam náluk először. Ez egy olyan iskola, ahová azok a fiatalok mennek, akik már leérettségiztek, de még nem döntötték el, hol akarnak továbbtanulni. Nálunk egy Iben nevű lány lakott, akivel már kint megismerkedtem. A nevelőanyja indiai, így sokféle keleti ételt ismer­tünk meg, amíg nálunk volt... Tímea arról is mesélt, hogy - bár rendkívül de­mokratikus Iben bentlakásos iskolája - a diákok akár óvszerreklámokat is kiragaszthatnak a szo­bájuk falára, a rendszabályokat zokszó nélkül be­tartják.- Talán azért van így, mert kevés szabályt szab­nak, de azok elfogadhatók. Szerencsére már ná­lunk sem jellemző a poroszos felfogás. Mint az osztály diákönkormányzatának veze­tője ő is részt vállal a diákok jogainak érvényesí­tésében.- Fontos, hogy sikerüljön mindkét félnek megfe­lelő kompromisszumot kötni. Például elértük, hogy az iskolai bálon ne kelljen mindenképpen elegáns ruhában megjelenni. A kompromisszum így szól: bál-milyen lehet az öltözék, csak ne farmer... Sose váltak el, de háromszor is oltár elé álltak Három fiú, három meny, hat unoka, kilenc dédunoka kívánt boldogságot Halmos Ildikó Gagyvendégi (ÉM) - A susztertanoncnak meg­tetszett a szép, szőke szobalány. O táncolt a legvarázslatosabban a faluban. A lánynak sem volt ellenére az udvar­lás, hát összeházasod­tak. Egy évre rá a fiú a frontra indult, lóháton megjárta Erdélyt, a Dél­vidéket, végül Oroszor­szágba került. Négy évig hadifogoly volt. De visszatért, és azóta Szurdán János nem sza­kadt el feleségétől, Er­zsébettől. Hatvan éve együtt élnek. Egy évti­zede ünnepelték az aranylakodalmukat, most vasárnap pedig új­ra egybekeltek a gagy­vendégi templomban. A tavaszillatú gagyvendé­gi főutca egyik kertjében baseballsapkás férfi tevé­kenykedik. A szomszédok irányítanak a kapuhoz, de bizonytalankodunk. Ez a férfi nem lehet Szurdán János, hiszen mi egy 80 éves öregembert keresünk. Kiderül, mégis jó helyen járunk. Szurdán János és felesége beinvitálja a láto­gatókat.- Üljenek ide, kelleme­sebb a szabadban - kínál hellyel a házigazda, és ha­marosan azt is megtudjuk, a kert végében felállított faasztalkát és a hozzá való rönkszékeket nemrég fe­jezte be.- Két év híján 40 éve élünk itt, Gagyvendégi- ben. Itt van a ház, a kert, mellette a földecskénk. Megterem benne minden, amire szükségünk lehet. Van egy szép, szürke lo­vacskánk, a Pajkos, ő segít felszántani a földet. Ve­tünk bele babot, krumplit, répát, káposztát. Megmutatja a fóliasát­rat. Benne retek, saláta, paradicsom növekszik. A melegházat is ő csinálta, és nagyon büszke rá. Aztán Pajkos is előjön az istál­lóból.- Csikó korában került hozzánk. Olyan ez a ló, hogy akár Pestig is utá­nam jönne. Ha megyünk Apátiba, a szőlőbe, vagy másfelé a környéken, be­fogjuk a laposszekér elé, és azzal utazunk. Míg mesél az életükről, kivezeti a három fekete rackajuhot, amelyeket csak úgy, „dísznek” tarta­nak. A galambokról, a ma­lacról és a hihetetlen szín- kombinációkban pompázó cicákról sem feledkezik meg. Erzsi néni „egyszerű” süteményt tesz az asztal­ra, és előkerül a fénykép- album. Unokák, déduno­kák mosolyognak a fotók­ról, esküvői képek, újak, színesek, megkopott, bar­nás árnyalatúak vegyesen.- Három fiunk, három menyünk van, hat uno­kánk és kilenc déduno­kánk. Élnek rokonaink itt a környéken, de szeyrte az országban, a világban is. Sokszor jönnek, hozzák a legkisebbeket is. Mindig van kinek sütni, főzni ezt- azt - meséli Erzsi néni. - Az egyik dédunoka olyan, hogy a tűzön nem égne meg, ha rátennék - mond­ja mosolyogva. És hogy mi a titka an­nak, hogy két ember ennyi ideig együtt maradjon?- Hatvan évvel ezelőtt, 1938. május 2-án házasodd tunk össze. Most május 3- ra esett vasárnap, tehát hat évtizede és egy napja kötöttük össze az életün­ket. A titok csak ennyi: mindig szerettük egymást, és dolgoztunk. Ilyen egy­szerű... Népszavazással döntöttek: legyen Móra Ferenc a nevük Homrogd (ÉM - Hl) - Öt évvel ezelőtt a faluban népszavazást tartottak. A kérdés az volt, mi le­gyen az általános iskola neve. Móra Ferenc el­söprő sikert aratott. A Móra-hagyományt azó­ta is őrzik az intéz­ményben, A homrogdi iskolában az állandó Móra-kiállítás mellett egyre gyarapszik az író műveiből összeállí­tott tárlatuk. Május utolsó hétvégéjén rendszeresen Móra-napokat tartanak, és jelmondatuknak is tőle származó idézetet válasz­tottak, a Kincskereső kis- ködmön utolsó sorát. ,A szeretet az élet” - olvas­hatja az épületbe lépő. A 13 pedagógus azon dolgo­zik, hogy az iskola 205 di­ákja számára ez ne csak jelmondat, de életfilozófia is legyen, mondta Mező István iskolaigazgató.- Fontosnak tartjuk, hogy az iskolában a tanu­lás mellett a nevelésre is elég idő jusson, és azt, hogy olyan légkört teremt­sünk, amely meghozza a kedvet a tanuláshoz. A nemrégiben elkészült pe­dagógiai programunkban kiemelt szerepet kap a számítástechnika, az ide­gen nyelv, a matematika és a magyar. A mellett, hogy arra törekszünk: minden gyermek sajátítsa el a minimumkövetelmé­nyeket, a tehetséggondo­zást sem hanyagoljuk el. Ezért, amilyen versenyre csak tudunk, elmegyünk. A dobogós helyezettek fel­kerülnek a büszkeségtab­lóra. Húsz év óta készül­nek ilyen tablók, alig van már üres hely a falakon.- Ebben az évben példá­ul 40 iskolából negyedikek lettünk a miskolci Zrínyi Gimnáziumban rendezett történelemversenyen. A megyei kémiaversenyen egyik tanulónk, Mokrai Zi­ta második lett, így indul­hat az országos megméret­tetésen is. Sakkozóink 6 éve sorozatban megnyer­ték a megyei sakkver­senyt, most januárban Sá­rospatakon versenyzett Juhász Vera, Mokrai Zita és Mogyorósi Kati. Ők képviselték iskolánkat az országos döntőn, ahol tizedikek lettek. De me­gyünk szavalóversenyre, indulunk rajzpályázato­kon, matematika-, kézilab­daversenyeken, és sehol sem kell szégyenkeznünk. A gyerekek szívesen mu­tatják meg tudásukat az iskolán kívül is. Tudják, igazán sikeresek akkor lesznek, ha minél többet tanulnak... FALUBÓL FALUBA HERNÁDKÉRCS Új utakon - Az Arany Já­nos utca műszaki átadását tartották meg április 27- én, hétfőn Hemádkércsen. A 200 méter hosszú és 4 méter széles belterület út felújítására a település a Megyei Területfejlesztési Tanácstól nyert támoga­tást. De a faluban van még több út is, amelyek szintén javításra szorul­nak - mondta Tóth László körjegyző. A Zrínyi Ilona út aszfaltozására például az Útgazdálkodási és Ko­ordinációs Igazgatósághoz nyújtottak be pályázatot a közelmúltban. A jelenleg még földút Felsődobsza és Abaújszántó irányába te­hermentesít, személyau- -tók és teherautók is in­kább választják ezt az utat. A 3 méter széles és 610 méter hosszú belterü­let bitumenesítése 8,1 mil­lió forintba fog kerülni. NAGYKINIZS Folyamatos útfelújítá­sok - Április végén adták át a Rózsa Ferenc utat Nagykinízsen, a belterüle­ti út bitumenezése - a Me­gyei Területfejlesztési Ta­nács által támogatottan - 3,1 millió forintba került. Május 31-éig az is eldől, hogy fél tudják-e újítani a nagykinizsi Hemád utcát. A Hernád utca jelenleg még földút, de két utca is csatlakozik hozzá, ezenkí­vül pedig a település főút- jának folytatása. Az isko­lába, óvodába és a temp­lomba menve is ezt az utat használják a község lakói, A 300 méter hosszú és 3 méter széles utca bitume- nezéséhez is a területfej­lesztési tanácstól remél­nek támogatást a nagyki- nizsiek. SZENTISTVÁNBAKSA Kossuth utca egy, kettő- Szentistvánbaksán két Kossuth utca is van. Mindkettő földút volt, az egyiket már lebitumenez­ték, és át is adták április 27-én, a másik felújítását pedig a közeljövőben ter­vezik. Március 31-ég nyúj­tották be pályázatukat a Megyei Területfejlesztési Tanácshoz, a döntést pe­dig júniusban várják: 3,3 millió forintot remélnek. A két Kossuth utca felújítá­sával sem sokkal javul a település úthálózatának állapota - tájékoztatott Tóth László körjegyző. Ál­talános helyzet az, hogy az önkormányzati utaknak csak a fele kiépített út, a kiépítetlen utakon pedig esős időben a mentő vagy a tűzoltó sem tud közle­kedni. POLGÁRI VÉDELEMBŐL VETÉL­KEDTEK - Körzeti polgári védelmi vetél­kedőt rendeztek - 5. alkalommal - április 22-én a halmaji Általános Iskolában. A versenyen a halmaji, felsődobszai, asza­lói, ináncsi, telkíbányai, szemerei, gönci általános iskolások mellett az encsi Váci Mihály Gimnázium és Szakközépiskola, valamint az Encsi Szakmunkásképző Is­kola diákjai is részt vettek, A polgárvé­delmi bemutatóval egybekötött megmé­rettetésnek az is apropót adott, hogy jö­vőre a Nemzeti alaptanterv előírása sze­rint tananyag lesz a polgári védelem ok­tatása — mondta Dsupin János alezredes, az encsi Polgári Védelmi Körzeti Pa­rancsnokság parancsnok. Fotó: Vajda). EZT LÁTNI KELL! Két éve belül tették rendbe, most kívül is megújul a templom Monaj (ÉM - Hl) - Nem műemlék, de a falusiak nagy becsben tartják a monaji római katolikus templomot. Két évvel ez­előtt a belsejét újították fel: kifestették, újraara­nyozták a képkereteket, szobrokat. Most a külsejét hozzák rendbe. A monaji templom 1935-ben épült, Szent An­na tiszteletére szentelték fel. Védőszentjét a főoltár­képen Szűz Máriával örö­kítették meg. A 150 em­ber befogadására alkal­mas falusi templom kóru­sán elhelyezett harmoni­um biztosítja a zenei alá­festést a miséken. Az 1944-ben alapított egy­házközség tavaly, vagyis a helyi lelkipásztor nyug­díjba vonulása óta Szik­szóhoz tartozik. Azóta a szikszói Mata István mi­sézik minden vasárnap a templomban. A 230 lelkes Monaj háromnegyede ró­mai katolikus, de a többi, görög katolikus hívő is ezt a templomot használja, hozzájuk havonta egyszer jön el a homrogdi görög katolikus pap. Fotó: V. J. A Szurdán házaspár hatvan év után újra „összeházasodott" Fotó: Vajda János

Next

/
Oldalképek
Tartalom