Észak-Magyarország, 1998. május (54. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-26 / 122. szám

A vendégváró Alsószuha (ÉM - SZN) - Családinak is nevez­hető Dapsy Lajosné vál­lalkozása. Nem vállalko­zás ez, a belőle szárma­zó jövedelem alapján biztosan nem - tiltako­zik, de tény: nem kis fá­ba vágták a fejszét, ami­kor eldöntötték, külön bejáratú villanyfútéses, fürdőszobás, konyhás szálláshelyet adnak, vendégül látják az akár 2-3 gye­rekkel hozzájuk érkező családokat téjen-nyáron. Dapsyék 1974-ben esküdtek, ’75-ben beköltöztek szépen berendezett házukba, amelynek kertje, udva­ra is kedves, ápolt. Van időm az otthonunkkal foglal­kozni - mondja Dapsyné Éva, akit varrodai munka­helyéről százalékoltak le. Férje kirendeltségvezető, három lányuk közül egy már tanít Jósvafőn, a közép­ső is pedagógusnak tanul, a legkisebb a zeneművé­szetet választotta, hétvégi hazajárók lettek. - Azt hal­lani kellene, milyen koncertet rendeznek itt a vendé­geknek - neveti a háziasszony. Egy pályázati kiírásra figyeltek fel vagy tíz évvel ezelőtt: falusi vendégfogadásra, turizmusra lehetett pénzt nyerni. Hamar kiderült, nem nekik, hanem a dunántúli községeknek. Mégis megcsinálták a mellék- épületből a konyhát, fürdőt, hozzáépítették a szobát Saját borral, pálinkával kínálják az érkezőt szalon­nát sütnek a kertben, programokat, kirándulást szer­veznek nekik. Legidősebb lányuk szövésre, fonásra, népdalokra tanítja a vendéggyerekeket. A családok közül több már szinte hazaérkezik Dapsyékhoz. Ka­rácsonykor, húsvétkor özönlenek az üdvözlőlapok, mind megannyi emlék. A reggeliasztalhoz odaültetik a gyerekeket, sajtospögácsával bocsátják őket haza. „Nagy családunk volt, hozzászoktam már” - jegyzi meg az emlékezetes történetek mesélése közben a vendégváró, helyenként elérzékenyülten. A közeli hí­res kirándulóhelyek ellenére nem vonzó a falusi szál­lás eléggé, noha olcsó, s még a „bogarasabbak” is elé­gedetten mennek haza. Pedig Dapsyék várnának ba­kancsos, kerékpáros fiatalokat is sátorozni, jó időben akár a csűrben „ágyazni”, kakasszóra ébredni Húsvéthétfő: forgalmi dugó Aggteleken A nemzeti parkban az idegenforgalmi idény lassan egész éven át tart Aggtelek (ÉM - SZN) - Még ma is sokan úgy kép­zelik, hogy az Aggteleki- cseppkőbarlangban kizá­rólag túrázni, ámulni és bámulni, esetleg barlan- gászkodni lehet. Az a mint­egy 3000 ember, aki az el­múlt évben valamilyen koncert-csodát, netán az a valamivel több mint 800, aki esküvői szertartást élt át a föld alatt, nos, ők va­lószínűleg más vélemé­nyen vannak. Számukra a Világörökség része egé­szen különleges, de egyál­talán nem elérhetetlen él­ményt nyújtott 1997-ben. Hol járunk? Alabástrom oszlop, Polip, Sárkányfej, Orgonasípok, Hangverseny- terem, Óriások terme, kis patkósorrú denevér. A Ba- radla-barlangra tippelők nyertek. És mindazok, akik látták már a felsoroltakat, s mellettük még ezernyi „neves” cseppkőképződ­ményt. Az Aggteleki- és a Szlovák-karszt területén 20 fokozottan védett barlang- rendszer mellett közel 270 kisebb-nagyobb barlangot tartanak nyilván. A legne­vezetesebb a Baradla-Domi- ca-barlang, amely 25 kilomé­teres hosszúságával a mér­sékelt égöv egyik leghosz- szabb idegenforgalmi hasz­nosítású cseppkőbarlangja. Szalamandra A péntek déli órákban zsú­folásig telt az aggteleki bejá­rat és a kemping melletti Kis «rg \mmmm [SiSII Aggtelek legfőbb attrakcióját máig a világkuriózum barlang jelenti Fotó: Vajda János A kereskedőknél már megkezdődött a szezon parkoló külföldi és magyar rendszámú autóbuszokkal, leginkább osztálykiránduló gyerekekkel. A bazársoron a kereskedők már jól látha­tóan a sűrűjében vannak az idei szezonnak. A barlang­bejárat előtt, felett, körül mindenütt csoportok. Tépi a szél az Aggteleki Nemzeti Park „címerállatával” díszí­tett zászlót. Serdülők vitat­koznak alatta: gyík, vagy gekkó a sárga, fekete foltos hüllőcske. Annak van igaza, aki szerint védett szala­mandra lobog odafenn. Idény szerint- Nem „kisüzem” a miénk- állítja Pecze Imréné, bar­lang-üzemvezető. A tavalyi idegenforgalmi kimutatást nézi: 178 ezer látogató for­dult meg a barlangban, kö­zöttük rövid-, közép- és hosszútúrások, barlangá­szok, koncertlátogatók és - tíz násznép is. Az esküvő egészen fantasztikus ese­mény, nemcsak az ifjú pár­nak és a szertartáson résztvevő rokonságnak, de a felelős rendezőknek is. Merthogy a víznyelők le­hetnek veszélyesek is - te­szi hozzá a szakember -, leginkább a túrázó bar­langlátogatók számára. Nem könnyű feladat a tú­ravezetőé, aki egyedül van egy-egy csoporttal, s mindenért felelős, azonnal kell tudnia cselekedni, ha mondjuk egy szív­beteg rosszul lesz a vörös­tói szakasz 248 lécsőjének mászása közben. „A holt szezon novembertől márci­usig tart, az év legforgal­masabb napja - talán hihe­tetlen - húsvéthétfő, ami­kor óriási a tumultus az aggteleki bejáratnál, hi­szen egyszerre csak 100 ember mehet be.” Június közepéig tart az iskolás ro­ham, s következik a csalá­dosok, külföldiek ideje. Fotó: Vajda János Utóbbiak tavaly 20-25 ez­ren voltak. Az ősz a nyug­díjas csoportoké, október­ben megint jönnek az isko­lások, így telik el egy ide­genforgalmi idény. Idei ajánló Sok még a tennivaló a tele­fonkiépítés, a szálláslehe­tőségek javítása terén. A kulturális programok vo­natkozásában is óriási ter­vek vannak:' a hagyomá­nyos Szt. Martin szakszo- fonművész által adott hangversenyek mellett idén pánsíphangverseny­re, énekegyüttes műsorá­ra, dixielandmuzsikára, operett és musical gálára, klarinét-kamarazenekari és nagyzenekari koncertre is várják az érdeklődőket a föld mélyének varázsla­tos világába a jósvafői Óriások termébe és az aggteleki Hangverseny-te­rembe. FALURÓL FALURA EZT LÁTNI KELLI ORMOSBÁNYA Kihívásra készülnek - Holnap korareggel elkez­dődnek a kihívás napi programok, amelyek az esti órákig folyamatosak a köz­ségben. Almási Istvánnak az iskola és az önkormány­zat, valamint a helyi sport­egyesület és számos önkén­tes segédkezik a szervezés­ben. A munkába indulókat is meg kívánják mozgatni, háromnegyed 8-tól viszont az iskolában folytatják a mozgás napját: háromfor­dulós sportvetélkedőt szer­veznek a gyerekeknek, Májusi vízözön Lázbércen. Amikor Má­csai Lajossal (felvételünkön) a kapásról és a lázbérci halakról, no meg a tóról beszélgettünk, már napok óta sűrűn esett az eső. Akkor még maga sem hitte: a tározó vízszintje 36 óra múlva annyira megemelkedik, hogy három-öt centiméterrel átbukik a túlfolyón, amely ott- jártunkkor még mintegy 30 centiméterre volt a víztől. Egyébként igen ritkán fordul elő, s nem is szerencsés, ha így alakul - mondja -, hiszen jelentős halveszteség­gel jár. A fenékürítőn keresztül a Bán-patakba, azon át pedig a Sajóba vezetett vízmennyiséggel általában sza­bályozni lehet a tó szintjét, egy héttel ezelőtt azonban a bükki hegyes vidékről lezúduló vízzel és a folyamatos égi áldással „betelt a pohár”. Fotó: Bujdos Tibor minden osztály részvételé­vel. Az óvodás váltóverse­nyeket délelőtt a sporttele­pen rendezik. FELSŐNYÁRÁD Elhárul a balesetveszély - Az idei év egyik legfonto­sabb, 10 és fél millió forin­tos beruházása zajlik és ké­szül el e héten - adta hírül Visnyai Gyula polgármes­ter. Az útalaptól és a me­gyei területkiegyenlítési alapból nyert támogatással - 3,6 millió forint önrész biztosítása mellett - épül meg 1100 méternyi járda a falu belterületén. A munká­latokra azért készül régóta az önkormányzat, mert a Sajókaza felől Aggtelek irá­nyába tartó forgalom miatt tapasztalatuk szerint na­gyon balesetveszélyes volt a közúti gyalogos közlekedés. IMOLA Nem PHARE, hanem Usaid - Az Imoláért Egye­sület tevékenységét félmillió forinttal és szakmai munká­val a Usaid - Hálózat a de­mokráciáért program támo­gatja. A helyi civil szervezet elképzeléseiről korábban la­punk is beszámolt, ám a fenntartó segélyszervezet neve tévesen jelent meg. A szerződés azóta megköttetett és úton van az odaítélt pénz­összeg is. A megállapodás értelmében szakemberek vé­geznek felmérést Imola és környéke humán erőforrá­sainak mozgósítására. A mentor-program célja, hogy középtávú projekt készül­jön, amelynek alapján a he­lyiek kialakítanának egy kézművesházat, felfejleszte­nék kulturális és művelődé­si lehetőségeiket, munkahe­lyeket teremtenének és ide­genforgalmat vonzó progra­mokat szerveznének. DÉDESTAPOLCSÁNY Huszonkét „kicsi” kecske - Megérkeztek a szociális földprogram keretében vá­sárolt haszonállatok a holló­házi tenyésztőtől. A 11 anyaállatot és a 11 kiskecs- két szociálisan hátrányos helyzetű családok között osztották el a képviselő-tes­tület korábbi döntése alap­ján. A kecsketejet a prog­ramban támogatott lakos­ság fogyaszthatja, illetve ér­tékesítheti, mint ahogyan a szaporulatot is belátása sze­rint hasznosíthatja TARDONA Indul a parti - Pontosab­ban folytatódik, hiszen a he­lyi általános iskolában már hagyománya van a jóté­konysági kerti-partiknak, amelyekre a szülőket, az in­tézmény támogatóit várják a tantestület tagjai. A jó hangulatú zenés-táncos ese­mények alkalmával befolyt adományokból az iskola esz­közeit szeretnék pótolni, bő­víteni, Az idén június 6-án délután kezdődik és addig tart a mulatság, amíg a ven­dégsereg kedve indokolja. Templom lett az őrtoronyból A Zsigmond korabeli bánhorváti templom Bánhorváti (ÉM - SZN) - Még ma is tartják a régi szo­kásokat a bánhorváti isten­tiszteleteken, ahol a közép­kori református templom­ban saját helye van a presbi­tereknek, az asszonyok a to­rony felől, a férfiak a főbejá­raton át érkeznek. Demeter Zoltán reformá­tus lelkész és felesége szolgál a Bán-völgyi községben, ahol a falun keresztülhaladva is látható az útról a szürke fa­lú, Zsigmond király idejéből származó gótikus reformá­tus templom. Tornya vala­mikor 1230 körül még őrto­ronyként szolgált, s mint­hogy a szomszédos községek­ben is hasonlóak voltak, sa­játos jelzőrendszer fontos elemeként használták. Az adatok szerint 1434- ben épült hozzá a gótikus kápolna, még végleges for­máját, méretét 1789-90-ben nyerte el. Ma is az akkor készült kazettás mennyezet díszíti, padjai, karzatai sem szorultak még cserére, szó­széke és mózesszéke, úrasz­tala szintén eredeti. A templomkertbe a paró­kia és a főbejárat felől is szépen faragott székelyka­pun át lehet bejutni, a fel­irat a bizonyság: 1936-ban Lenkey Gyula lelkész ter­vezte, s még ez évben Imri Fotó: Bujdos Tibor József készítette. Ugyancsak Lenkey tiszteletes nevéhez fűződik az udvari Kálvin- szobor és a kőturul. A szo­bor különlegessége, hogy már csak a sűrűn ránőtt repkény tartja össze, de az ősöreg fák mellett ez is a templom környezetének ré­gi titkokat, történelmet hor­dozó része. Aki a 26-os főútról Szil- vásvárad-Eger felé menet megáll a bánhorváti temp­lom előtt, s megpihen a kert hűsében, számíthat rá, hogy hamarosan megkérdezi va­laki: szeretné-e belülről is látni a középkor egyik szép építészeti hagyatékát.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom