Észak-Magyarország, 1998. május (54. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-25 / 121. szám

u Ésxak-MagyarorszAg 1998. MÁJUS 25., Hétfő □ Sárospatak Sárospatak és környéke JSSSSSMBm^äBm A pereces asszony Erdőhorváti (ÉM - BA) - Erdőhorváti nevezetessé­ge a perec. Egykor sok családnak adott megélhe­tést. Vásárokban kínálták ezt a csemegét, amely­nek az a különlegessége, hogy semmit sem válto­zik az állapota: attól a perctől kezdve, hogy a ke­mencéből kivették ugyanolyan ropogós, mint évek múltán. A 85 éves Gazsi Béláné az édesany­jától tanulta a receptet. Kelt tésztából formázzák a kör alakú pereceket, ami­ket meleg vízbe tesznek, majd sütőlapáton a kemencé­be tolnak, megszárítanak, s a kemence forró kövén ropogósra sütnek. Javasolják bor mellé, de kiadós egytálétel is készíthető belőle, helyi recept alapján. Ez az úgynevezett öntött perec: forró vízbe vetik, s mi­után kinyomkodják belőle a nedvességet, mákkal, vagy túróval, esetleg dióval összekeverve tálalják. Amit a perecről tudni lehet, azt Gazsi Béláné tizenkét éves kora óta tudja. Az édesanyja mellett leste el a for­télyokat. Igazából kétemberes munka ez, de ma már csak egyedül és csak megrendelésre csinálja. Egyedül él 22 éve, akkor halt meg az ura, aki cipész volt. Soha nem vágyódtak el innen. Nem használ nagy szavakat, amikor az életére emlékszik vissza a pere­ces asszony. Itt születtek, itt dolgoztak - magyarázza. A perecezés mellett mindig csinálták, amit lehetett, amiből egy kis pénz származott: szőlőt műveltek, jár­tak az erdőre, ültették a facsemetéket. Elneveti magát a kérdésre: mivel múlatták a munka mellett az időt a forgalmas utaktól távoli helyen. Nem nagyon volt alkalom szórakozni. Aztán a férje jut az eszébe: műkedvelő színházcsináló ember volt. Azt már nem tudja felidézni ennyi év távolából, mi­lyen színdarabokkal vidították egymást a helybéliek. „Szeretek élni, a tavaszokat szeretem” Zalkod (ÉM - BA) - Ezzel a bútorral mentem férj­hez - mutatja a régi ágya­kat, a szekrényt, a ládát. Mintha megállt volna az idő a szobában, a száz­húsz éves óra sem méri már a múló perceket.- Szép ember volt a férjem - veszi elő a portrét. - És jó ember is volt. Soha meg nem bántott volna, egy szó­val sem. Nézi a fotót egy kicsit, az­tán az ölébe ejtett kézzel a bálbéli megismerkedésük­ről beszél Fazekas Józsefné. A lakodalmat 1924-ben ül­ték, a menyasszony tizen­egy évvel volt fiatalabb az orosz fogságból hazatért fér­jénél. Egymásba fonódó törté­netekből áll össze a sorsmo­zaik a zalkodí kis házban, ahol sámlin kucorgunk, mint a mesére váró gyere­kek. Pedig nem mese ez: maga a valóság. A férj élete, akinek az állam elvette a cséplőgépét, s aki aztán föl­det művelve, halászva pró­bálta eltartani az övéit, míg csak tizennégy éve el nem ragadta a halál. És az asz- szony élete, aki hatvanegy év házasság után maradt özvegyen, s akinek a ma már nyugdíjas gyerekei Edelényben, Miskolcon, Ka­nadában keresték a boldo­gulást. Most meg itt ül a kisszé- ken, a korai melegben is összegombolt bekecsben, „Az igazat nem tudom" ahogy az előbb abbahagyta a kertészkedést.- A lábam nem bírja úgy, mint régen - okolja meg a pihenőt a csupa ránc anyó­ka, akinek tekintetén látni: beszéd közben is a múltban kutat, abban a kilencvenhat évben, ami eddig neki ada­tott, hogy itt Zalkodon éljen, s hogy az élete alapján is­merjék a helybéliek. „Az öreg néni” - emlegetik, s ha a hosszú élet titkáról beszél­nek vele, úgy találják: ez a ti­tok a munkában keresendő.- Biztosan így lehet - hagyja rájuk, s olykor elá­rulja: néha tehernek érzi ezt a hosszú életet.- Édes Istenem - így fo­hászkodom - mi célod van még velem ezen a Földön? - kérdezi az imáiban. Nem mintha a hosszú útra ké­szülne, a többi öregek után, hiszen szeret élni. Különö­sen a tavaszokat szereti, az olyanokat, amikor a gazdag eső virágba borít mindent. Fotó: Bujdos Attila Aztán azon mereng: mi végre a sok gyűlölség, ami­nek a hírét elhozza hozzá is a világ. Nincs rá válasza...- Hazudni nem akarok, az igazat meg nem tudom - mondja, s látni: a történet végére ért. - Hát... Köszö­nöm, hogy meglátogatott - ez a búcsúszava. Az idén nyáron is fürdőhely lesz majd a sárospataki szabad strand Egyelőre elhagyatott a sárospataki szabad strand. A természetimádók kedvelt fürdőhelye a Bodrognak a Rá- kóczi-várral szemközti oldalán ezen a nyáron is strand­ként üzemel majd - tudtuk meg Kiinga Ágnestől, a vá­ros jegyzőjétől, aki azt is elmondta: az önkormányzat költségvetéséből az idén nem futja fejlesztésekre, de az anyagi lehetőségeihez mérten a helyhatóság gondosko­dik majd erről a területről. Hamarosan kiszállítják az öltözőkabinokat, az illemhelyet, s a vadon nőtt füvet is lekaszáltatják. A szabad strand működésének feltétele ezen a nyáron is az, hogy a Bodrog vizét közegészség- ügyi szempontból megfelelőnek találják. Hogy ez így van-e, azt a szezonban háromszori vízminta-vételezés­sel állapítják meg. (Felvételünkön: a szabad strandot je­lenleg még felveri a gaz.) Fotó: Bujdos Attila ERDŐHORVÁTI Új burkolatot kapott az utca - Új bi­tumenes burkolatot kapott a település Nagykert nevet viselő utcája. A 430 méter hosszú, négy méter széles sza­kasz felújításához a területfejlesztési tanácstól nyert támogatást az önkor­mányzat. MB>shotyka Fogadnak a vendégházban - Gyüle­kezeti terem és ettől elválasztva ven­dégfogadó kapott helyet a közelmúlt­ban felújított épületben. A ház a múlt század végén épült, egy tan termes, szolgálati lakással ellátott református iskolának, amit később államosítottak. Az egyház visszaigényelte, de mert nem kapták meg, ezért visszavásárol­ták. A mostani felújítás során a szom­szédos telek is a gyülekezet tulajdoná­ba került. A nagy porta udvara alkal­mas a sátorozásra is, így például cser­készcsapatokat várnak ide. A jutányos áron igénybe vehető vendégfogadót el­sősorban a varázslatos környezetet, a csendet kedvelőknek ajánlják. Meg­szállhat itt az is, aki Zemplén - esetleg, Abaúj - történelmi, egyháztörténeti nevezetességeit szeretné megismerni. A vendégfogadóval kapcsolatban reg­gel 8 és délután 4 között a (47) 307-013- as telefonszámon, délután 4 után a (47) 307-079-en lehet érdeklődni. VAJDÁCSKA A kihívás napja - A helyi önkor­mányzat és az iskola szervezésében tartják A kihívás napját május 28-án. Jó időben a sportpályán, rossz időben a művelődési házban, illetve az iskola tornatermében rendeznek az egészsé­ges életmód jegyében sport- és ügyes­ségi versenyeket. Aszfaltoznak, pályáznak - Május­ban újítják fel a Petőfi és a Kismező utcát. Az ötmillió forintba kerülő be­ruházás részeként a Magyar Aszfalt munkatársai új aszfaltszőnyeget terí­tenek. Papp Gizella polgármestertől tudjuk, hogy a Kassai utca rendbeho­zatala érdekében is pályázatot nyújta­nak be a területfejlesztési tanácshoz. A zalkodi önkormányzat Viss helyha­tóságával közösen szeretne pályázni az Útalapnál a második félévben, a két települést összekötő út kiépítésé­re. Jelenleg is van itt egy mezőgazda- sági földút, de zúzalékoltatni, illetve aszfaltoztatni szeretnék - ha sikerre vezetne a pályázat. Eddig nem jártak szerencsével, ám most biztatják az Útalapnál az önkormányzatokat - tá­jékoztatott Papp Gizella, zalkodi pol­gármester. Szépül Tolcsva KÖZTERÜLETE ­Szépíti a falut a helyi önkormányzat. Ennek érdekében a közelmúlt­ban virágültetésbe kezd­tek. A Fő téren lévő parkfelületet növelik. Mint megtudtuk: nem akarnak benevezni a te­lepülések virágosítási versenyébe, kifejezetten szépészeti megfontolás­ból parkosítanak. Tolcsvai virágágyás Fotó: Bujdos Attila Református templom Vissen Viss (ÉM - BA) - Viss egyik nevezetessége a helybéli református temp­lom, amelynek történeté­ről Fazekas Gyula polgár- mester beszél.- A helyi református közös­ség használatában volt egy kőtemplom 1699-ben. A fel­jegyzések 1784-ből már talp­fára épített, ötször öt öl alap- területű fatemplomról tesz­nek említést, amelynek ka­zettás mennyezetén diny- nye- és haldíszítés volt lát­ható. Ugyanebben az időben egy fa harangláb állott a templom előtt - 1885-ben mindkettő leégett. A mai ál­lapotában látható reformá­tus templomunkat Katona György sárospataki építész- mérnök tervezte. A keleti homlokzat előtti, 22 méter magas tornyával együtt 1895 és 1898 között épült, neok­lasszicista stílusban. (A vissi templom erős hasonlóságot mutat a vámosújfaluival.) A nyolcszor tizenhét méteres belső térben 180 ülőhely van, a templom mennyezete sík, vakolt. A 182 kilogram­mos harangunkat Szlezák László öntötte Budapesten, a 80 kilogrammosat pedig Walser Ferenc, ugvanott. A temnlomtoronv Fotó: Bujdos Attila

Next

/
Oldalképek
Tartalom