Észak-Magyarország, 1998. május (54. évfolyam, 102-126. szám)

1998-05-23 / 120. szám

Egy olasz Kesznyétenben ^arczin Eszter Amióta megvette a Bioker Kft.-t- saját bevallása szerint egyebet sem tesz. mint a csekk-könyvével jár és fizet: az adóhivatalnak, a társadalombiztosításnak, az üzletrész-tulajdonosoknak és azoknak, akiknek kisebb követeléseik voltak a kesznyéteni dirsasüggal szemben. De most már felgyorsulhat az igazi munka. az. amiért Kurt Koßer idejött. Ez pedig nem más. mint egy 600 férőhelyes tehenészeti telep kialakítása - egyelőre. S hogy mit szólnak az olasz befektető megjelenéséhez a kesznyéteniek? A fogadtatás vegyes. Legalábbis ez derülI ki ott jártunkkor, és erről tanúskodik az a levél is. amelynek írója azt állítja: ..az olasznak kell az egész kesznyéteni határ". Kell a munkahely Az 1861 lelkes faluban a munkaképes korú­ak nemigen válogathatnak az elhelyezkedé­si lehetőségek között. Az önkormányzat és intézményei, a vízerőmű, a boltok és a Bio­ker Kft. nagyjából ez a kínálat, amihez néhány betéti társaság jön még. Nagyobb vállalkozó nincs a településen. A szerencsé­sebbek a tiszaújvárosi üzemekben dolgoz­nak. de (úgy érzékelték a helybéliek) a bo­csi sörgyárból például első körben éppen a bejárókat bocsátották el. A jegyzőtől. Feke- téné Pabar Iréntől tudjuk: a százötven-száz­hetven munkanélküli mellett száz fölött van azoknak a száma, akik jövedelempótló támogatásból élnek. A kesznyéteniek 30 százaléka pedig nyugdíjas. Iparűzési adót eddig gyakorlatilag csak a Hemádvíz Kit­től kapott az önkormányzat, illetve most a Bioker Kft. új tulajdonosa visszamenőleg kifizette a társaság tartozását. Hogy mit szól a falu az olasz befekte­tőhöz?- Az emberek sok mindent beszélnek, ta­lálgatnak. biztosat senki nem tud - mondta Feketéné Pabar Irén. - A falunak minden­esetre szüksége van egy stabil társaságra, amely biztos megélhetést ad. Rendbe teszi a település szélén található állattenyésztési telepet, nem mindegy ugyanis, milyen kép fogadja az ide érkezőt. Információim sze­rint az együttműködési készség megvan az új tulajdonos és a falu vezetése között. Százhatvan tulajdonos A Bioker lift. az elmúlt év végére a csőd szé­lére került. Ha nem talált volna rájuk a be­fektető, a társaság ma már felszámolás alatt állna - állítja a volt ügyvezető igazgató.- Amikor .1992-ben világossá vált, hogy a kesznyéteni Szabadság Szövetkezet nem ké­pes fennmaradni, néhányan úgy döntöt­tünk. más utat választunk, kft.-t alapítunk - kezdi a történetet Bús Dezső, a Bioker volt ügyvezető igazgatója. - A kft., amely vadgazdálkodási társaságnak indult, kilenc alapitótaggal, konkrétan 1992. február 7-én jött létre önálló jogi személyként, egymillió nyolcvanezer forintos törzstőkével. Tehát Bús Dezső Fotó: Bujdos Tibor A faluban vegyes érzelmekkel fogadták - a kft.-tulajdonos hosszú távra tervez szeretném hangsúlyozni, a Bioker nem a szövetkezet jogutódja. Az is hozzátartozik a történethez, hogy a megalakulástól '92 végé­ig gyakorlatilag nem végeztünk semmilyen tevékenységet. Amikor "92 őszén a legna­gyobb hitelező felszámolást kezdeményezett a Szabadság Szövetkezet ellen, mi tárgyalá­sokat kezdeményeztünk ezzel a hitelezővel, illetve reorganizációs hitelre is pályáztunk. Ez utóbbin nyert tizenhárommillió forint­ból és hatmillió forint saját erőből - ame­lyet a Taktatej adott kölcsön, annak fejé­ben, hogy majd a megtermelt tej értékéből visszafizetjük - kivásároltuk a szövetkezet­ből a teljes állatállományt, az úgynevezett Szamárhát tanyát, az ellető istállót és a készleten lévő takarmányt. A pénzt közvetlenül a hitelezőnek fizet­ték és az ügylet lebonyolítása után az emlí­tett vagyontárgyak a Bioker tulajdonába kerültek. Még ugyanez év decemberében a közgyűlés döntése alapján a szövetkezet gép­apporttal belépett a kft.-be, majd ’93 áprili­sában, ugyancsak a szövetkezet közgyűlése elfogadta, a szövetkezeti üzletrészérték ki­vásárlását a Bioker Kft.-ből. így lett 160 szö­vetkezeti tag tulajdona a kft., és ezt követő­en magánszemélyek által alapított gazdasá­gi társaságként működött tovább. A csődtől megmentett kft. A Bioker a ’93. januári induláskor több mint hatvan embert foglalkoztatott. A szö­vetkezet pedig hozzájárult ahhoz, hogy ko­rábban megkötött földbérleti szerződéseket változatlan feltételekkel átvegyék. A gazdál­kodás mintegy 1300 hektáron indult meg.- Termeltetési szerződést kötöttünk egye­bek mellett búzára, napraforgóra, lucerná­ra, és igyekeztünk minden olyan lehetőség­gel élni - így például kivásárlás, adósságát­vállalás - amelynek eredményeként a kft. fokozatosan tulajdonosa lett a szövetkezet vagyontárgyainak. Az erőn felüli gyarapításnak aztán az lett az ára, hogy elmaradtak a kifizetések, főleg a társadalombiztosítás felé. A tartozások miatt 1996-ban egyezséget kellett kötnünk a tb-vel. Égi1 ideig sikerült is teljesíteni a megállapodásban foglaltakat, de sajnos a bevételeink nem a tervek szerint alakultak, és az adóssághalmaz - később már mások felé is - egyre növekedett. A tb türelme fo­gyott el először, ami nem csoda, hiszen ak­kor, '97 augusztusában már 13 milliós volt a tartozásunk. Felszólítottak: december 31- ig oldjuk meg a fizetési problémát. Erre vi­szont reális esélyünk nem volt... Ekkor jelent meg a színen az olasz befek­tető. akit - több külföldivel együtt - egy du­nántúli ingatlanközvetítő irányított Borsod­ba, mivel az országnak az a része már „betelt”.- Tavaly novemberben tárgyaltunk elő­ször, decemberben pedig már készült a megállapodástervezet. E szerint ő megvásá­rolja a kft.-t adósságállománnyal együtt, a tagok birtokában lévő üzletrészekért pedig a névérték négyszeresét fizeti meg. Ha ez az üzlet nem jött volna létre, sajnos, azt kell mondanom, nemhogy a névértékhez, de a névérték alatti összeghez sem jutottak vol­na hozzá a tagjaink. Állattenyésztésre szakosodva Kurt Kofler fiatal ember, és mint mondja, egy parasztgazdaságban nőtt fel Dél-Tirol- ban, az osztrák határ mellett. Olaszország­ban is állattenyésztéssel foglalkozó vállalko­zása van.- Hogyan került Magyarországra. Kesz- nyétenbe?- Olaszországban problémát jelentett, hogy a terület korlátozottsága miatt már nem tudtuk tovább bővíteni a gazdaságot. Másfél évvel ezelőtt jöttem Magyarország­ra, Zalaegerszeg mellett béreltem egy állat- tenyésztési telepet húsz évre. Az eltelt idő alatt felmértem, milyen lehetőségei vannak ebben az országban a tejtermelésnek, és úgy döntöttem, érdemes továbblépni, fej­leszteni. Egy barátomtól hallottam, hogy Kesznyétenben van egy szarvasmarhatelep, informálódtam róla. megtetszett a hely, és most itt vagyunk.- Az itteniek hogyan fogadták az érke­zését? Nem hiszem, hogy az emberek ellenez­ték volna, hogy én veszem meg a kft.-t. mert akkor a közel kétszáz tulajdonos nem dönt egyöntetűen az eladás mellett.- Mi lett a Bioker adóságainak a sorsa?- Kifizettem az adóhivatalnak, a társada­lombiztosításnak és másoknak is. Mióta Kesznyétenben vagyok, a csekk-könyvem­mel járok és fizetek. Mostanra eljutottunk arra a pontra, hogy amit megvettem, az már valóban az enyém.- Vannak a faluban olyanok, akik azt mondják, önnek kell az egész kesznyéteni határ...- Ez a hír feltehetően azért kapott szárnyra, mert az emberek rosszul infor­máltak. Én tehenészeti telepet akarok itt lé­tesíteni, egyelőre 600-700 tehénnel, később 1400-ra bővülne az állomány. Annyi földre van tehát szükség, amennyin az állatok ta­karmányát meg tudjuk termelni. Szó sincs arról, hogy az egész kesznyéteni határt aka­rom művelni. A Bioker Kft.-nek jelenleg 840 hektár földre van megkötött bérleti szerző­dése, ehhez szeretnék még körülbelül 200-300 hektárt bérelni.- De az tény, hogy fölméreti a határt.- Igen. megbíztam egy ezzel foglalkozó társaságot. Azért történt így, mert senki nem tudja, hol vannak pontosan a határok. Amikor idejöttem, elővettük a bérleti szer­ződéseket összevetettük a földterülettel, és kiderült, 200 hektár csak papíron van meg. Mi semmiképpen nem akarunk olyan földe­ket művelni, amire nincs bérleti szerződé­sünk, de amire van, azon viszont szeret­nénk dolgozni. A mérés hamarosan befeje­ződik. és véleményem szerint ezzel elejét vesszük minden további nézeteltérésnek, vitának. Ügy vagyok vele, ha csinálunk va­lamit, akkor annak legyen értelme és le­gyen korrekt. Tisztában vagyok vele, hogy külföldiként idő kell ahhoz, hogy elfogadja­nak, megértsenek. Bár, akikkel eddig dol­gom volt, nem éreztették velem, hogy nem ide tartozom. Kurt Kofler Fotó: Vajda János- Több helyen is hallottuk a faluban, hogy meghirdette: földet vesz, és az üzletet magyar megbízottja intézi.- Mivel Magyarországon jogi személy nem vásárolhat földet, azt teszem, amit má­sok is tesznek.- Mikorra készül el a felújítás?- Készítettünk egy tervet, amely azt tar­talmazza. hogyan néz majd ki két-három év múlva a telep. Azt nem tudom megmonda­ni, hogy ez pontosan mennyibe kerül, de pár száz millió forintos befektetésről van szó. És idén augusztusban már 600 tehén lesz az istállókban. Ehhez szeretnénk támo­gatásokat is igénybe venni, már be is nyúj­tottunk két pályázatot, és úgy tapasztalom, bogi' a megyei illetékesekben partnerre ta­láltunk. Pályázatok és esélyek Zsiga Gábor, az Földművelésügyi Miniszté­rium megyei hivatalának vezetője megerő­síti a Bioker Kft. pályázatainak tényét. Mint mondja, az elbírálás még nem történt meg, de a két benyújtott anyag közül az egyik mindenképpen jó eséllyel indul. Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye az olasz befektető kesznyéteni beruházásáról, elmondja: Kesznyétenben, a megye többi kistelepüléséhez hasonlóan nincs munka­hely. Ez a befektető információi szerint 30 embert kíván foglalkoztatni, és nagyon ko­moly befektetésbe kezd. Ha a tervek meg­valósulnak. az mindenképpen a falu hasz­nára válik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom