Észak-Magyarország, 1998. május (54. évfolyam, 102-126. szám)
1998-05-15 / 113. szám
199ft, Május 15., Péntek KULTÚRA Észak«Ma*yakország Múzeumok majálisa Budapest (MTI) A kulturális javak veszélyeztetettsége világszerte aggasztó méreteket öltött, ezért a Múzeumok Nemzetközi Tanácsa (ICOM) ebben az évben e témát helyezte a múzeumi világnap (május 18.) alkalmából rendezett ünnepség előterébe. Az immár hagyományossá váló majálist szombaton és vasárnap rendezik meg a Nemzeti Múzeum kertjében felállított múzeumi sátrakban, ahol szórakoztató programokkal váiják az érdeklődőket. A kétnapos múzeumi majálist szombaton Magyar Bálint művelődési miniszter, a rendezvény fővédnöke nyitja meg. A megnyitón kihirdetik az „Év múzeuma 1997.” pályázat két nyertes intézményét is, amelyek 1-1 millió forintot kapnak. A majális programjai tavaly sikeresnek bizonyultak, több mint 50 ezren látogattál? el a múzeumkertbe. Idén is különleges programokkal váljak az érdeklődőket, lesz például kelta esküvő; mulatság Mátyás király udvarában; lovagi próbák; hadi- v toma-bemutatók. Lemezbemutató Kazincbarcika (ÉM) - A tegnap itthagyott rímmel tart lemezbemutató koncertet a Tunyogi Band - Tunyogi Péter, Závodi János, Kékesi László, Zeffer András és Donászy Tibor - ma, pénteken este 8 órától a kazincbarcikai művelődési központban (Fő tér 5.). Művészeti pályázat Budapest (MTI) - A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) három éven át, azaz 2000-ig tartó pályázatot hirdet a magyar államiság millenniuma tiszteletére. Az évente értékelendő művészeti versengésben részt vehetnek egyéni pályázók, illetőleg alkotói közösségek irodalmi, drámai, zenei, táncművészeti, építészeti, képző- és iparművészeti, fotó-, film- és vi- deoművészeti alkotásokkal, valamint az e területekre vonatkozó esszékkel, tanulmányokkal. A pályázók olyan műalkotásokkal „indulhatnak” a megmérettetésen, amelyek a meghirdetés éveiben születtek, vagy olyan kész munkákkal, amelyeknek első nyilvános bemutatója, illetőleg használatba vétele történik meg az adott esztendőben. A Magya* Művészeti Akadémia elnöksége műfajtól függetlenül minden évben egy fődíjat, az Akadémia Arany díját és a vele járó kiemelt összegű alkotói jutalmat ítélheti oda egy-egy művésznek vagy közösségnek. A bírálóbizottság szintén évente ítéli oda az MMA Arany okleveleit és az azokhoz társuló pénzösszegeket. A pályázati beadási határidők: 1998,1999, illetőleg 2000. június 30. A pályázatokat a Magyar Művészeti Akadémia (1034 Budapest, Kecske utca 25.) címére kell eljuttatni. Jónás Cannes-ban Párizs (MTI) - Martin Scorsese világhírű amerikai filmrendező, a szerda este megnyílt 51. Can- nes-i Nemzetközi Filmfesztivál zsűrijének elnöke kijelentette: nem szereti a veszekedést, s szándéka szerint kiegyensúlyozott vita során jutnak majd el az idei Aranypálma odaítéléséhez a bíráló testület többi kilenc tagjával. ,A végén, megnézve a 22 filmet, úgy gondolom, három-négy közül kell majd kiválasztanunk a legjobbat” - mondta a zsűrielnök, aki 1967-ben Taxisofőr című alkotásával maga is Aranypálma-győztes volt. A versenyfilmek vetítése tegnap kezdődött. Az Aranypálma elnyeréséért 12 napon át folyó hivatalos versenyre a szakemberek 22 filmet választottak ki a minden korábbinál hatalmasabb kínálatból: a négy évvel korábbihoz képest kétszer annyit, összesen 1074 mozifilmet néztek meg előzetesen. A versenyfilmek között négy-négy francia és amerikai, valamint három brit és két-két olasz, dán és tajvani film van. Egy-egy alkotással lesz jelen a görög, az orosz, a kolumbiai, ausztrál és brazilargentin filmgyártás. A rövidfilmek kategóriájában - ugyancsak hatalmas kínálatból kiválasztva - 17 alkotás, köztük Gyulai Líviusz „Jónása” vetélkedik a díjért. Az „Egy bizonyos nézőpontból” keretében a hivatalos „b-válogatás” alapján 27 mozifilm „küzd” n>ajd az Arany Kameráért - közöttük van Fehér György „Szenvedélye”. A kiemelkedő kulturális fesztivál ragyogását világsztárok felvonulása is biztosítja: a háziasszony Isabelle Huppert mellett jelen van John Travolta, Gerard Dépardieu, Carole Bouquet, Sophie Mar- ceau, Bruce Willis, Cameron Diaz, Jeanne Moreau, Matt Dillon, Emma Thompson, Jean Reno - és még nagyon sokan a filmvilágból. . Újításként idén egy eddig nem létező programot is beiktatnak: a filmiskolák alkotásait, a majdani rendezők tanulmányfilrqjeit tekinthetik meg az érdeklődők. A film ünnepét május 24-én a Jean Renovál készült „Godzilla”, Roland Emmerich rendező versenyen kívül vetített műve záija. A cannes-i tesztiválpalota nevezetes „bunkerében” e két hét att folyamatosan működik a nemzetközi filmvá- sai, amelyen a világ valamennyi jelentősebb forgalmazója, vásárlója jelen van, akik számára a film el- sosoiban az ipart jelenti, s csak utána a művészetet. Fajankó kalandjai a Csodamalomban Színész - BÁBOK KÖZÖTT. - Gyerekkoromban sem voltam bábszínházban, és felnőttként sem játszottam még együtt bábokkal - mondja M. Szilágyi Lajos. - Mivel még soha nem csináltam ilyet, van egy kis gondom: itt bizonyos manuális készségek kellenek, és én ehhez ügyetlennek érzem magam. De igyekszem megtanulni, hogy kell egy bábuval bánni. Azért vállaltam ezt a számomra különleges feladatot, mert egyrészt, ha jön egy új lehetőség, természetes, hogy az ember belevág, másrészt színész vagyok, és a bábszínház is színház. Hogy milyen nehéz, azt igazán azok tudják, akik csinálják, de most tapasztalom én is. Megpróbálom jól megcsinálni... Fotó: Dobos Klára Miskolc (ÉM - DK) - Mikor Pinokkió hazudik, megnő az orra. Aztán mikor jó kisfiú lesz, visszaáll a természet rendje... Ismerős a motívum, ahogy ismerős minden „nagyobb” ember számára Pinokkió története. A miskolci Csodamalom Bábszínházban vasárnap délelőtt 10 órakor azok is megismerhetik Fajankó kalandjait, akik még olyan kicsik, hogy eddig nem is tudták: életre kelhet a fabábu...- Örökzöld mese - mondja Simándi Anna, rendező. - Az 1960-as évek elején volt a bemutatója a régi Állami Bábszínházban. Sokat játszották, szinte folyamatosan ment a ’80-as évek végéig. A történet alapja a tolsztoji Aranykulcsocska, de kicsit át lett dolgozva. Az öregember talál egy „lelkes” fadarabot, kifarag egy gyermeket, aki később betéved a bábszínházba, és különböző problémái támadnak az igazságtalanság miatt a gonosz színház- igazgatóval. Szerencsésen kiszabadítja a rabságból a bábokat, és megtalálják az aranykulcsot, amely Meseország kapuját nyitja... Az életre kelt fabábunak rengeteg feldolgozása van. Készült belőle film, előadták színházakban, bábszínházakban.- A bábszínházak remekül ki tudják használni a báb-ember kapcsolatot - mondja a rendező. - Azon kívül itt a csoda megtörténhet nyűt színen, hiszen a kifaragott tárgy valóban életre kel, és ez mindig izgalmas. Tonio papa szerepét M. Szilágyi Lajos, a gonosz igazgatót Ivánkó István, Fajankót pedig Tóth Krisztina alakítja. Az „ismétlő” zeneigazgató Kesselyák Gergely minden szabadidejét a karmesterversenyen tölti Dobos Klára Miskolc (ÉM) - Most nyugodtan ülhet a nézőtéren. Sokkal jobban érzi magát, mint három évvel ezelőtt, mikor versenyzőként vett részt a nemzetközi karmesterversenyen. Akkori jó szereplése eredményeként ma már elfoglalt karmester, a versenyt is csak azért követheti, mert munkája éppen ide köti: a Tos- cát próbálja a Miskolci Nemzeti Színház zene- igazgatója, Kesselyák Gergely a színház muzsikusaival... • Túl sok időm a próbák miatt most sincs, ezért nem láthatok mindenkit - panaszolja az ifjú karmester. - Pedig a magyarokat ismerem is, kíváncsi lennék rájuk. De majd megnézem őket a tévében... Élvezetes és tanulságos időtöltés a verseny figyelése egy karmester számára. Nem feltétlenül új dolgokat tanul itt az ember, inkább „átismétli” az öt év alatt tanultakat. A tanároktól - például Lukács Ervintől - hallott instrukciók visszhangoznak a fülemben, amikor egy-egy hibát elkövetni látok, vagy egy-egy jó megnyilvánulást észreveszek. □ Ön szerint milyen a jó karmester? • Szerintem a legfontosabb, hogy a karmesternek legyen egyénisége. Ha van, akkor sok mindent elfogad tőle a zenekar. Persze az egyéniséget nem úgy értem, hogy „makifigura” legyen, hanem a zenei egyéniségre gondolok. Ha valakiből ez hiányzik, hiteltelen lesz a nagy buzgalom. Ha megvan, akkor lehetnek ügyetlenek a dirigens mozdulatai, mégis elhiszem, hogy amit akar, az jó... Engem az eddig látott versenyzők közül a németországi magyar Szita győzött meg igazán. De sajnos a magyarok közül senkit nem láttam. □ A zsűri elnöke, Petrovics Emil rászólt valamelyik versenyzőre, hogy ne beszéljen, dirigáljon. Ezután jött Ferenc von Szita, aki szintén elég sokat beszélt... Egyébként a próbákhoz hozzátartozik a szóbeli irányítás is?! • Természetesen hozzátartozik. Itt azért szólt közbe a zsűri elnöke, mert a versenyszabályzat szerint legalább öt percet koncertszerűén kell vezényelni, és a versenyzőnek erre már alig maradt ideje. Nyüván koncerten nem lehet beszélni. Nekem szimpatikus volt, hogy ez a karmester dirigált és közben már mondta, mit, hogyan. Ez a zenekar szempontjából nagyon jó. Mert azt unják a zenészek, mikor a karmester leáll, és beszél. Viszont vannak dolgok, amiket tényleg nem árt elmondani... □ Ön már kétszer indult. Előszóra legfiatalabbként... • Másodszor is... □ Most ugyan már befutott karmester, de meg se fordult a fejében, hogy indul még egyszer? • Erre ugyan nincs szabály, de ha valaki egyszer már jól szerepelt valahol, nem illik újra indulnia. Másoknak is szóhoz kell jutni. Persze nem akarom magam ilyen önzetlen színben feltüntetni. Végül is úgy gondoltam, számomra nincs már tétje. A karmesterverseny elsődleges jelentősége ugyanis az, hogy megismerjék az embert. Nem hiszem, hogy nekem attól előbbre menne a pályám, ha jobb helyezést érnék el. Viszont ha rosszabbat, az meg rossz szájízt adna azt egésznek. Külföldi versenyre szeretnék még elmenni, de itthon már azt hiszem, ismernek, ^menynyire kell. Újabb hangok a koncerttermekben A magánének szakon végzettek szakosodni és szerepelni szeretnének Színpadi szereplésre alkalmasak... Eperjesi Erika, Lábas Norbert és Szabó Bernadett. Fotó: Bujdos T. Miskolc (ÉM - NyZ) - A Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetében ebben azí évben végző magánének szakos hallgatók - Bányai Melinda, Eperjesi Erika, Szabó Bernadett és Lábas Norbert - az elmúlt hetekben tartották vizsgahangversenyeiket. Ezt megelőzően is koncerteztek már, a diploma- hangverseny viszont egészen más...- Amikor a névjegykártyámat csináltattam, gond volt, hogyan írassam rá ezt a három tagú összetételt. Először úgy írták: ’magán-énektanár’, hát ez így nem jó, gondoltam, hiszen nem magánúton tanítok éneket?! Valahol láttam egyszer egybeírva: ’magánénektanár’, az én névjegyemre is így került- eleveníti fel az élményeit Eperjesi Erika.- Áz ’ének’ szóról az énekóra jut eszébe az embernek, általában hetedik óra, senki se figyel. A magánének viszont azt jelenti, hogy az ember egyedül énekel, zenészkörökben tejesen elfogadott ez kifejezés - mondja Lábas Norbert. Zeneiskolai magánénektanár - ez kerül majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Tanárképző Intézetének Miskolci Tagozatára beiratkozott, és a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetében államvizsgázó magánének szakos hallgatók diplomájába. A diploma kézhezvétele előtt azonban még néhány záróakkordot „meg kellett szólaltatniuk” a végzősöknek: zárótanítás, szakdolgozat, vizsgahangverseny.- Szakdolgozatomban az oratórium és az opera műfajában vizsgáltam Sámson és Delila alakját. Aztán kiválasztottam a darabokat a vizsgahangversenyre -, ez közel két hónapig tartott. Hosszú munka kiválogatni a legmegfelelőbbeket, végigjátszani, végigénekelni a dalokat., lefordítani, hogy tudja az ember, mit énekel. Egy-egy' ilyen hangversenyre negyvenöt perc hangzóanyag kell, válogatva a különböző korstilu- sokból, a barokktól a huszadik századig, idegen nyelven is kell énekelni... - meséli Szabó Bernadett. Természetesen nem ez az első koncert a magánének szakos hallgatók életében. Felléptek már különböző hangversenyeken a Miskolci Nemzeti Színházban, a Bartók-terem- ben, templomi koncerteken, önálló esteket szerveztek, vagy szólistaként közreműködtek. A vizsgahangverseny annyiban más, hogy szakmai zsűri értékel: a főiskola tanárai a karzatról hallgatják és nézik, hogy a vizsgázó fizikailag, szellemileg és technikailag alkalmas-e színpadi szereplésre. És az is természetes, hogy a diplomaszerzéssel nem ér véget a tanulás. De közben szakosodni szeretnének a fiatalok, és persze dolgozni.- A diploma egy' dolog, most meg kell ismertetnünk magunkat, hangversenyeket kell adnunk, kopogtatni, lehetőleg hangzóanyaggal. Sohasem lehet tudni, egy koncerten ki ül a közönség soraiban. A cél persze az lenne, hogy tudjunk válogatni a koncertlehetőségek között: ide elmegyek, ide nem. Egyelőre azonban kevesen hívnak, talán igény sincs az emberekben, hogy komolyzenei koncertekre járjanak - gondolkozik el Eperjesi Erika. VeRSENYVTTA, Állandó vita, hogy szükségük van- e a zenészelmek, karmestereknek a versenyekre. Petrovics Emil, a zsűri elnöke bevezetőjében nem érveket és ellenérveket hozott e probléma megoldására, inkább azt mondta el, azért szereti a karmester- versenyt, mert felfedi e rejtélyes pálya titkait, a zene szerkezetét, megérteti, mi is a dolga a nézőnek hátat fordító, frakkos embernek... Kesselyák Gergely szerint ez a kérdés nem is kérdés: - Azt nem tudom, hogy a zenészeknek szükségük van-e versenyekre, de a karmestereknek bizto- ■ san, Hiszen mi nem tudunk otthon gyakorolni, mint a zenész, aki felnyitja a zongorát, vagy előveszi a hegedűt... Egy fiatal karmester nem nagyon jut megnyilatkozási lehetőséghez, így túl sok más lehetősége nincs arra, hogy fölfedezzék...
