Észak-Magyarország, 1998. május (54. évfolyam, 102-126. szám)
1998-05-11 / 109. szám
UU2S3 MaoyaroxszAg ITT-HON 1998« MAjus 11 HItfö Miskolc környéke ÉM-PORTRÉ Az óvónő Berzék (ÉM - BA) - Az otthonosság érzése miatt szeretek itt dolgozni - Berzéken nem érzem magam idegennek - mondja Csontos Pálné Kiss Erika, a település óvodájának vezetője. Nemcsak azért töltheti el az ismerősség érzése, mert öt éve dolgozik ebben az óvodában, de azért is, mert ide, Berzékre született. Harminchat év telt el azóta. A szerencsi érettségi, a hajdúböszörményi óvónőképző elvégzése, a szomszédos Böcsött való letelepedése és családalapítása után pályázta meg ezt az állást. A semmiből kellett létrehozni az intézményt, ami az iskola épületéből leválasztott részben kapott helyet - korábban a környező települések)« hordták a szülők az óvodásokat. Mivel a Berzéken élők jórészt nem helyben dolgoznak, nagy könnyebbség a számukra, hogy a gyermekeiket helyben bízhatják gondos kezekre. Bár csak húsz férőhelyes a csoport, naponta harminc-harminchat kicsivel foglalkoznak benne. Hogy ne legyenek szűkösen, próbálják a legelőnyösebben kihasználni a rendelkezésükre álló teret: galériára telepítették a játszósarkot. Egy ilyen munkahely a helyi közösség szervezésére is alkalmas. Ezt bizonyítja az a jótékonysági rendezvény, amelyet immár negyedszer rendeztek meg, s ahová rendszerint nem csak a gyerekek szüleit váiják. idén május 2-án tartották, s a bevételt - a hagyományokhoz lúven - az óvoda fejlesztésére íbrdítják. „Talált pénz” - mondja az óvónő, aki elárulja: a negyvenezer forintos idei bevételből az öltözőszekrényeket szeretnék megcsináltatni. Salakkal töltenék meg a „kremát” Sajóbábony (ÉM - BA) - Salaklerakót csinálna a helyiek által „krema- ként” emlegetett egykori nyílttéri égetőből a Sajó Hulladék- és Szennyvízkezelő Kft. Az elhagyatott betonsiló környékén tavasszal kezdenék meg a beruházást - ha sikerül megszerezniük ehhez a passzusokat. Az engedélyeztetéshez szükséges előzetes környezeti hatástanulmánnyal kapcsolatban eddig nem érkezett észrevétel. A társaság ügyvezetőjének szavaiból úgy tűnik: ez nem véletlen, hiszen a lerakó a cég érdekei mellett a közjót is szolgálná. A kit. a volt Észak-Magyarországi Vegyi Művek ÍÉMV) kerítésén belül működik, nagyjából száz hektóit használva az ipari termelés maradandó nyomait magán viselő területből. A szennyvíz és a hulladék kezelése mellett fő profilja az égetés: évente körülbelül 3 és félezer tonna veszélyes hulladék válik füstté - és salakká, ami maga is veszélyes hulladéknak minősül. Ezt a jelenlegi gyakorlat szerint elszállítják innen, mert jóllehet a kft-nek van egy salaklerakója az ÉMV-ben, de azt a tulajdonukba kerülése óta soha nem használták. Kor, követelmény- Ez a megépítésekor megfelelt a kor környezetvédelmi követelményeinek, úgynevezett Taurus W-bélelést is kapott. De ma már mások a szabályok, ezek szerint a lerakó nem alkalmas az eredeti céljára - magyarázza Kovács Kálmán, a Sajó Hulladék- és Szennyvízkezelő Kft. ügyvezető igazgatója, aki a helyszínen mutatja az egykori agyaggödröt. Egybefüggő tócsában áll a mélyedésben a víz. Száraz időben is így Holdbéli táj, a „kremával lenne: jól zár a vízzáró réteg. Bár szakadozott a bélelés, alig szivároghat innen bármi szennyező anyag a talajba - állítja. Néhány méterrel odébb hatalmas siló falai merednek az égre. Ez a „krema”. A robbanó-, illetve a gyulladásveszélyes anyagokat semmisítették meg itt nyíltszíni égetéssel még a kilencvenes évek elején is - erről árulkodik a korom a vedlett betonon. Mivel errefelé lazább, homokkal kevert a talaj, ezért az égetés maradéka az esővel bemosódhatott a talajba is. Ez az ügyvezető egyik, azt alátámasztó él ve, hogy itt legyen a környezetvédelmi szabályoknak megfelelő új salaklerakó.- Felszámolnánk az esetleges környezeti károkat a „krema” alatt. Ugyanakkor áttelepítenénk ide a használaton kívüli lerakóból a salakot, tehát ott sem kellene az esetleges talajszennyezéstől tartani - említi, hozzátéve: nemcsak azért előnyös ez a terv, mert két környezetvédelmi problémát oldhatnának meg, de a beruházás idején munkalehetőséget is teremtenének. Érzékeny bábonyiak A megtakarításaikból fedeznék a kivitelezést - hiszen ha nem kell a telepen Fotó: Bujdos Attila kívülre szállítani a salakot, nem kell ezért fizetni sem. Mintegy ötven millió forintos beruházásról van szó: ez nyilván lassan térül majd meg, de a 42 embert foglalkoztató kft-nek van ideje: a menedzsment tulajdonában lévő társaság hosszú távra tervez. Számításaik szerint húsz évre lenne elegendő a saját használatra szánt lerakó. Az, hogy saját használatra - hangsúlyos elem Kovács Kálmán mondandójában. Talán nem véletlenül, hiszen a sajóbábonyi emberek meglehetősen érzékenyek arra, amit szakszóval „környezeti terhelésként” szokás emlegetni. Nem csoda: évtizedekig voltak kénytelenek elviselni a vegyipar „áldásait”. Ez az érzékenység vezethette őket, amikor az évtized elején nemet mondtak rá, hogy Miskolc ezen a környéken létesítsen szemétlerakót. Aláírást gyűjtöttek a Sajó ellen is, amikor kiderült, hogy kórházi veszélyes hulladékot éget a cég - az ügyvezető szerint megnyugtatta a helybélieket, amikor saját szemükkel láthatták: zárt rendszerben semmisítik meg a kórházi hulladékot. Nem tervezik tehát, hogy más salakját is lerakják.- Bár hozzátenném: ha megkapjuk az engedélyt, azt nem csak a saját salakunk lerakására adják, hanem általában a salak lerakására - figyelmeztet az ügyvezető. Miről lehet szó? A tervek szerint a megyeháza döntése értelmében egy másik hulladékégető települhet a gyárkapuk mögé, s a konkurrenciának- szemben a Sajóval - nem lesz saját lerakója.- Egyelőre nem tárgyaltunk, de az ember mindig előre tervez - mondja Kovács Kálmán az összefüggéseket firtató kérdésünkre. Rakni kell valahová A bábonyiak általában nem sokat tudnak a lerakóval összefüggő tervekről- ez derül ki, amikor erről kérdezzük őket. (Ezt a tapasztalatot erősíti, amit a nagyközség jegyzőjétől, Török Barnatói hallunk: egyelőre senki sem emelt, szót a polgármesteri hivatalban a lerakó tervei mellett, vagy azok ellen.) Az utcán megszólított járókelők közül Varga Tibor, aki az ÉMV egyik utódtársaságánál dolgozik ezzel együtt jó dolognak tartja a lerakót - már ha a környezetvédelmi szempontoknak megfelel majd.- Ahol égetnek, ott salak is keletkezik. Azt meg el kell rakni valahová - bizonygatja. Hasonlóan érvel Gálik Béla is. BERZÉK Helyben tanulnak az iskolások - Tizennégy első osztályos kezdi meg a tanulmányait idén szeptemberben a berzéki iskolában, ahol az elsőtől a negyedik osztályig foglalkoznak velük a számítógéppel is ellátott intézményben (a felsősök Bőcsre járnak). Az önkormányzat adatai szerint valamennyi iskolaérett gyermek a helyű iskolát választotta első tanulmányai helyszínéül. GIRCS1CS A második falunap - Másodszor rendezi meg a falunapot a girincsi önkormányzat, hogy vendégül lássák a helybélieket. Május 30-a és június 1- je között kulturális és sportrendezvényekkel várják az érdeklődőket. Pünkösdhétfőn tartják a labdarúgó viadalt a vándorserlegért. A helyi fb- cicsapat mellett az oszláriak, a tisza- lúciak és a kazincbarcikai ifjúsági sportegyesület labdarúgói küzdenek. MÁLYI Járda helyett járdalap - Forráshiány miatt elutasította az önkormányzat pályázatát az útalap felosztásáról rendelkező tárcaközi bizottság. A helyhatóság állta volna az önrészt, 7 és félmillió forintot, hogy ebből és a pályázati pénzből járdát építsenek a főút mellett, ám erről a tervről egyelőre kénytelenek letenni. Zelei Zoltán polgármestertől tudjuk, hogy áthidaló megoldásként megpróbálnak használt járdalapokat szerezni, és lerakni a főút Miskolc felőli végében. ONGA Közhasznú munkások csinosítják a települést - Harminc közhasznú munkást foglalkoztat az önkormányzat. A munkások a foglalkoztatásuktól azt remélhetik, hogy ismét jogosultakká válnak a munkanélküliek jövedelempótló támogatására. Az ön- kormányzat pedig azt, hogy rendezettebbé válik a település. A várkörnyék, a vásártér, a római katolikus és a zsidótemető rendbetétele mellett illegális szemétlerakók felszámolását bízzák a közhasznú munkán foglalkoztatottakra. Iskolai sporttalálkozó - új kézilabdapályán. - Tíz település iskolásainak sporttalálkozóját rendezik május 29-én Her- nádkakon. Ehhez új kézilabdapálya épül. A Hernád mellett egy' agyaggödröt töltöttek fel, ennek a helyén készül az aszfaltos pálya. Ez lesz hivatott pótolni a település sportrendezvényeinek egykori helyét, a községi közös tanács idején víkendteleknek szétosztott focipályát. A sporttalálkozón Bocs, Gesztely, Girincs, Hernádkak, Hemádnémeti, Kesznvéten, Köröm, Onga, Sajóhídvég, Újcsanálos iskolásai mérik össze tudásukat atlétikában, kézilabdában és labdarúgásban. Az alsósok számára sorversenyeket szerveznek. Felvételünkön: A tavaszi esők miatt lelassult a munka, de már megkezdték a közhasznú munkán foglalkoztatottak a pálya alapozását Fotó: Bujdos Attila Két épület a mályiak szolgálatában Mályi (ÉM - BA) - Fizikoterápiára és gyógytornára is alkalmas lesz az az épület, amelyet ezekben a napokban alakítanak át e célra Mályiban, az orvosi rendelő mögött. Az átadást a nyárra tervezik. Az új egység működéséhez szükséges műszerek és berendezések egy része már megvan. A település vezetése azt reméli a beru- házástól, hogy a helybéli, kezelésre szoruló betegeknek ezek után már nem kell majd Miskolcra utazniuk fizikoterápiára, illetve gyógytornára. Egy másik kezdeményezés is a mályi polgárokat szolgálja. Közösségház néven hoznak létre egy új intézményt a Bo- tond utcában. Az átadást augusztus 20-ra tervezik. A közösségi célokra alkalmassá tett épületben kap helyet a településen idén év eleje óta működő családsegítő (várhatóan már a hivatalos átadás előtt, júniusban). Lesz itt testépítő szalon, és klub is. Ez utóbbit korosztályi megkötöttségek nélkül vehetik igénybe a tervek szerint a helyiek. A közösség-ház kialakításánál az önkormányzat saját munkásai dolgoznak Fotó: Vajda János (felvételünk ezt ábrázolja), a fizikoterápia-gyógytorna épületének kialakítását vállalkozóra bízta a helyhatóság.
