Észak-Magyarország, 1998. április (54. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-20 / 92. szám

* Észak-MagyarorszAg KULTÚRA 1998. Április 20., Hétfő TÉKA Ázsiáról Selyemúton NyikesZita Selyemút címmel jelent meg tavaly egy új folyó­irat, a címből és az alcímből - Ázsiai kultúrák fo­lyóirata - kiderül, hogy a lap az ismeretlen, kevés­bé civilizált és a távoli ázsiai vidékeken élő embe­reket, életüket, szokásaikat és kultúrájukat mu­tatja be. A második évfolyam első számát tarthatja kezében most az olvasó. Már a tartalomjegyzék alapján is arra következ­tethet az érdeklődő, hogy a folyóirat e számából alapvetően Mongóliáról fog többet megtudni. A magyarországi mongolisztikai kutatásoktól elin­dulva és eljutva egészen a mongol eredetmondá­kig, mítoszokig. A mongolisztikai kutatások nem újkeletűek hazánkban - és ismerteti is Sárközi Alice az adatokat. 1939-ben Ligeti Lajos - több mongóliai expedíciójának tapasztalata után - tan- ' széket alapított az ELTE-n, a negyvenes évek ele­jétől tehát több tanulmányutat szerveztek Mongó­liába, és kiadták a legkorábbi mongol nyelvemlé­ket is. A folyóirat címlapján egy mongol ifjú párt látha­tunk. A Mongol esküvő egy antropológus szemével című cikkben Mátyus László íija le tapasztalatait. „Az esküvő (horim) tulajdonképpen a rokonság összegyűlését jelenti, de nevezik a ’leány és fiú ün­nepének’, vagy a leány elindításának’ is.” Mátyus László bemutatja az esküvő előtti előkészületeket, leírja azt is, mi történik közvetlenül az esküvő előtti napon, hogyan zajlik a ceremónia, miért ke­rülnek csak fehér ételek az ünnepi asztalra, és mi számít kifejezetten tiszteleti ételnek. A mongóliai szerzeteséletet Iván Andrea tanul­mányából ismerhetjük meg. A kolostorban külön­böző feladatokat ellátó szerzetesek bemutatása után ezt úja a szerző: „A 19. században a kolosto­roknak és vezetőinek komoly befolyása volt a poli­tikára, a mindennapokra. Vannak elemek, ame­lyek a 20. század elején talán már visszahozhatat- lanul elpusztultak a lerombolt kolostorokkal és a lámákkal együtt, de néhány éve újra szerveződni kezdtek a kolostorok.” A temetkezési szokások, a mongol holdújév tör­ténete és rituális történései után a modem Mongó­liát, a koriandert, Mongólia mellett pedig japáno­kat, nanajokat, magarokat és az iszlám követőit is megismerhetjük. HÍRCSOKOR Festmények a váróteremben Miskolc (ÉM) - B. Somogyi Tünde alkotásaiból nyílik kiállítás ma, hétfőn délután 3 órakor Mis­kolcon a Tiszai pályaudvar olvasó-várótermében. A május 19-ig látogatható tárlatot Mayer József nyugalmazott kaposvári állomásfőnök ajánlja az érdeklődők figyelmébe. B. Somogyi Tünde Taszáron él és alkot. Kaposvá­ron a Munkácsy Mihály Gimnázium képzőművé­szeti fakultációján tanult Svenda István festőmű­vész vezetésével. A Csokonai Vitéz Mihály Tanító­képző Főiskolán vizuális nevelés szakkollégium­ban Farkas Károly grafikusművész hallgatója volt. Jelenleg a Mosdói Művésztelep tagja. Mesterének Hiba Márta festőművészt tartja, tőle tanulta meg, hogyan fejezze ki festékkel-ecsettel élményeit, a természet szépségét, múltunk örökségét. Kass-kiállítás Ózd (ÉM) - Kass János grafikusművész alkotásai­ból rendezett kiállítás látható - az Őrhegy Európa Hét keretében - április 20. és május 28. között Oz- don az Általános Művelődési Központ Galériájá­ban (Brassói út 1.). Somló-koncert Ózd (ÉM) - Somló Tamás ad koncertet ma, hétfőn este 7 órától Ózdon az Általános Művelődési Köz­pontban (Brassói út 1.). Az Őrhegy Európa Hét ke­retében tartandó rendezvényre a belépés díjtalan. Olvasólámpa nélkül... Miskolc (ÉM) - Az Olvasólámpa zenével címmel az Ifjúsági és Szabadidő Házba holnapra hirdetett Dunai Tamás-est technikai okok miatt elmarad. B.B. Filmnap Miskolc (ÉM) - A Balázs Béla Stúdió filmjeit ne­gyedik alkalommal láthatják az érdeklődők Mis­kolcon, a Hevesy Iván Filmklubban április 22-én, szerdán este 7 órától. A Balázs Béla Stúdió mindig is jelentős szerepet töltött be a magyar filmgyár­tásban, alkotóira az egyéni látásmód és a sajátos alkotói hang jellemző. Az idei válogatásban hat fil­met láthat a közönség: Bódy Gábor: A harmadik, Tímár Péter: Freskó, Bollók Csaba: Ezüstkor, Kar­dos Sándor: Növekvő város, Dobai Péter: Archai­kus torzó, Imreh István: Negatív éjszakák. A vetí­téseken jelen lesznek Antal István és Erhart Mik­lós rendezők, velük beszélgethetnek a résztvevők. Bölcsődések is „járnak” az új könyvtárba Úgy tűnik, vonzó a tiszaújvárosi közművelődési intézmény új struktúrája Venyigéné Makrányi Margit: A 200 millió forintból felújított és bővített tiszaújvá­rosi könyvtárban mintegy 91 000 könyv, 4000 bekötött folyóirat, 2000 dia, 4000 lemez és 3000 videokazetta között böngészhetnek az érdeklődők. Fotó: Bujdos T. Tiszaújváros (ÉM - Hl) - A tiszaújvárosi Városi Könyvtárat nemcsak felújították és bővítet­ték, de átszervezték az egész felépítését. Az így barátságosabbá vált in­tézményben a munkála­tok befejezése óta eltelt néhány hónapban olyan társadalmi cso­portok is megjelentek, akik eddig nem tartoz­tak az állandó látoga­tók közé. A könyvtárlá­togatás családi prog­rammá vált. A változás okáról Venyigéné Mak­rányi Margittal, a könyvtár igazgatójával beszélgettünk. • A régi könyvtárban már mind a dokumentumok, mind a látogatók meglehe­tősen zsúfoltan fértek el. E mellett az sem volt túl sze­rencsés, hogy az épület adottságaiból következően külön emeleten helyezke­dett el a kölcsönző részleg és az olvasóterem. Ha va­laki nem talált egy köny­vet a kölcsönözhető példá­nyok között, nem szívesen ment egy emelettel feljebb, hogy megnézze az olvasó­ban. □ Az új könyvtárban e két funkciót betöltő rész egy helyiségbe került? • Az épület nem teljesen új, a régi könyvtár egy ré­sze is hozzá kapcsolódik. A rendelkezésünkre álló négyzetmétereken, bár most is több emeleten mű­ködünk, igyekeztünk az egymáshoz tartozó egysé­geket ugyanazon a szinten elhelyezni. A földszinten, rögtön a bejárat mellett alakítottuk ki a hírlapol­vasót és az előadótermet. Beljebb egy légtérben nyí­lik lehetőség a kölcsönzés­re, a benti olvasásra, a számítógépek használatá­ra. De azok, akik komo­lyabb kutatómunkát foly­tatnak, elkülönült, dolgo­zószoba szerű, csendes sarkokat is találnak. A földszinti részleg közepén pedig kis kiállítóteret ala­kítottunk ki. Az első eme­leten a gyermekkönyvtár kapott helyet. Itt, szintén egy légtérben, de egy ha­talmas akváriummal elkü­lönítve rendeztük be a leg­kisebbek birodalmát, ahol színezhetnek, játszhatnak, ismerkedhetnek a könyv­tár légkörével. A nagyob­baknak a kölcsönző rész­leg és a szabadpolcos iro­dalom mellett számítógé­pek is a rendelkezésükre állnak. A gyermekkönyv­tárban minden szerdán kézműves foglalkozásokat tartunk, de a gyerekek máskor is szívesen jönnek, olvasnak, videót néznek, társasjátékoznak vagy ját­szanak a számítógépen. A második emeleten elhe­lyezkedő zenei részleget is sokan látogatják. Itt lehe­tőség nyílik a zenehallga­tás mellett nyelvtanulás­ra, zenei anyagok rögzíté­sére, ünnepi műsorössze­állítások készítésére is. A harmadikon, bár még nem üzemel, de készen van az úgynevezett irodalmi ká­véház. □ Valóban jobb ez a struk­túra, mint a korábbi? • Azt gondolom, igen. Sokkal barátságosabb, élőbb lett így a könyvtár. A nagy, nyitott, világos te­rek, a harmonikus színek vonzóbbá teszik. Olyan társadalmi csoportok is megjelentek, akik eddig nemigen látogatták az in­tézményt. Családi prog­rammá vált a könyvtárlá­togatás, egyre több bölcső- dést is beíratnak. Moliere is lehetett a Vasálarcos?! A Vasálarcos - megtörtént - esetét számtalan iro­dalmi műben és filmben feldolgozták. A moziban most látható változat a tizenhatodik a filmek sorá­ban. Háromszáz éve szeretnék tudni az emberek, kit szállítottak vasálarcban a Bastille-ba. De ahogy a börtönőrök sem tudták meg soha, kit őriz­nek, a történészek is csak találgatnak. Az Elet és Tudomány című folyóirat e heti számából megis­merhetjük a maszkos férfi mítoszának történetét. A Vasálarcosról szóló cikk szerzője leírja, nem tud­juk, mikor szállították őt a Bastille-be, csak azt tud­juk, mikor halt meg: 1703- ban, egy novemberi napon. A legendát néhány évvel később Voltaire teremtette meg, ó adta a Vasálarcos nevet a névtelen fogoly­nak. Később próbált is ta­lálgatni kilétére vonatko­zóan. 1771-ben leírja: „A Vasálarcos kétségkívül ikertestvér volt, méghozzá XTV. Lajos fiatalabb test­vére.” Ikertestvér? „Richelieu bíboros, XIII. Lajos főminisztere halála előtti emlékirataiban meg­írta, hogy Ausztriai Anná­nak, XIV. Lajos anyjának, miután délben megszülte fiát, a későbbi Napkirályt, este megint szülési fájdal­mai kezdődtek... A trónu­tódot azonban már hivata­losan is bejelentették. A korabeli francia törvények szerint viszont ikerszülés­nél a második gyermek számított az idősebbnek. Hogy ne keletkezzen jogi probléma, az anyának azt mondták, a második fiú meghalt, a csecsemőt pe­dig a legnagyobb titokban egy dajkára bízták. Felcse­peredvén a gyermeknek a királyhoz való hasonlatos­sága egyre szembetűnőbb lett, ezért Angliába küld­ték, ahol királyi nevelést kapott. Idővel aztán igényt formált a francia trónra. Összeesküvést szőtt, de egyik társát letartóztat­ták, s az a kínzások köze­pette elárulta a királyi testvért, akinek arcát vas­álarc mögé rejtették, hogy soha, senki meg ne tudja, ki is ő.” - olvasható a leg­enda az Élet és Tudo­mányban. Ám a cikk szerzője sze­rint nem ez a legvalószí­nűbb történet. Több felté­telezés látott napvilágot a férfi kilétére vonatkozóan: egyesek szerint IV. Henrik és Beaufort herceg unoká­ja, Mások úgy vélték, an­gol királyi fattyú, és vol­tak, akik állították: Oliver Cromwell fia... Az elmúlt háromszáz év során majd­nem ötven név merült fel, még Moliere is szóba ke­rült, aki nem a színpadon, hanem a börtönben végez­te volna tiszteletlen vígjá­tékai miatt. Gróf vagy inas? Végül is két név állhat leg­közelebb az igazsághoz. A történészek egyik csoport­ja szerint Ercole Antonio Mattioli grófot takarta az egyébként nem vas, ha­nem fekete bársonyálarc, amit a „fontos foglyok” vi­seltek. Á gróf felügyelete alá tartozott Casale Mon- ferrato erődje, amelyre a Napkirály szemet vetett. Mattioli 1677-ben megal­kudott a francia királlyal - nem kevés jutalomért -, hogy közbenjár annak ér­dekében, hogy megkapja az erődöt. Aztán az alkut elárulta a többi uralkodó- háznak... A másik tábor szerint a titokzatos rab Eustache Danger, a nagy­hatalmú pénzügyminisz­ter, Fouquet inasa volt. A minisztert 1661-ben köz­pénzek elsikkasztásáért börtönbe zárták. Halála után inasát szabadlábra helyezték, ám mert túl so­kat tudott meg Fouquet- tól, ezért hamarosan ismét bezárták... A mozi és az irodalom azonban e törté­nelemhez közelállóbb té­nyeket nem veszi figye­lembe... Az igazmondó vaskohász Ózd, Budapest (ÉM) - Paál Zoltán: Arvisura - Igazmondás (mondák, re­gék, népi hagyományok a palóc kézművesek világá­ból) című könyvének bemu­tatóját tartják holnap, ked­den délután 5 órától Buda­pesten, a Magyarok Háza színháztermében (Semmel­weis u. 1.). „Az elveszett magyar történelmi és val­lásos mondavilágot kívánta újra alkotni a 19. század nagy reformnemzedéke: Vörösmarty Mihály a Za­lán futásában, Arany Já­nos a Csaba trilógiában, benne a Rege a csodaszar­vasról című versében, s kü­lönösen a 20. század máso­dik felében történészek, ré­gészek, néprajzosok serege próbálja a múltunkat be­építeni az emberiség törté­netébe. Ebbe a sorba tarto­zik ez a kiadványunk: a magyarok, az uzok - mai utódaik, a palócok és más rokon népek mondagyűjte- ménye, Paál Zoltán ózdi vaskohász, táltosutód sajá­tos átírásában” - úja Püski Sándor, a kötet kiadója. KÖR-TE meghívások Miskolc (ÉM) - „Madarak és fák napja a Forrásvölgy­ben’’ címmel egész napos já­tékos vetélkedő lesz május 9-én, szombaton. Várják a megye óvodásait és általá­nos iskolásait, tíz fős csapa­tokban, három kategóriá­ban (óvodások, 6-10 évesek és 11-14 évesek). Minden kategóriában intézményen­ként csak egy csapat nevez­het. Jelentkezési határidő: április 22.) Jelentkezni írásban a KÖR-TE Egyesü­let címén lehet: 3529 Mis­kolc, Nyíri D. út 3.). Az eredményesen szereplő csa­patok értékes díjakat kap­nak. A szervezésben és a le­bonyolításban a ÖKOKÖR és az Ökológiai Intézet segí­ti az egyesületet. * A Környezet és Ter­mészetvédelmi Nevelők Egyesülete az óvodákban, általános és középiskolák­ban folyó természetismere­ti, természetvédelmi neve­lőmunka eredményesebbé tétele és az erdőgazdálko­dás megismerése érdeké­ben - a B.-A.-Z. megyei Egészségmegőrző Alapít­vány támogatásával - ta­nulmányi kirándulást hir­det az andókúti tanösvé­nyen. Szakvezetést az Északerdő biztosít. A ta- nösyényhez való kijutó® LÁEV kisvonattal történ­het. Optimális létszám 70-150 fő (70 fő felett ked­vezményes - 200 forint - a menettérti jegy ára.) A ta­nulmányi kirándulás lehe­tősége áprilistól folyama­tos. Á kisvonatos tanulmá­nyi kirándulásra Juhász Lászlónál lehet jelentkezni (tel.: 46/376-818). „Fényes Újhely” vetélkedő Sátoraljaújhely (ÉM) ­„Fényes Ujhely címmel hirdet idegen nyelvű ide­genforgalmi vetélkedőt ál­talános és középiskolások részére a sátoraljaújhelyi Városvédő és Szépítő Egye- • sülét. A május 14-ére terve­zett versenyre angol, né­met, szlovák és orosz nyel­ven készülhetnek a három­fős csapatok. A verseny há­rom részből áll. Első fel­adatként a város különböző helyszínein kell egy szituá­ciót eljátszaniuk a csoport tagjainak, utána újhelyi történelem és híres embe­rek témában totót kell ki­tölteniük a diákoknak, vé­gül pedig egy rövid előadást kell tartaniuk: Iskolám, Zemplén, Kazinczy Ferenc, Sportélet Újhelyben stb. A résztvevők értékes tárgyi0' talomban részesülnek. A je­lentkezéseket április 30-ig az alábbi címre kell eljut­tatni: Dr. Lénár Györgyné, Esze Tamás Általános Isko­la, 3980 Sátoraljaújhely. Esze Tamás út 10-14.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom