Észak-Magyarország, 1998. április (54. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-01 / 77. szám

Sárospatak és környéke Egy „hang” a népdalkörből Hercegkút (ÉM ­DK) - Svábul már nem beszél csak énekel Naár Józsefné, ahogy a hercegkúti népdalkor legtöbb tagja. Az idősek közül ugyanis, akik még be­szélték is anyanyelvű­ket a sváb települé­sen, már kevesen él­nek. Persze, azért a mai középkorosztályt sem lehetne svábul „eladni”... „Gyerekkorunkban nem nagyon beszéltek a szülé­ink svábul, csak ha azt akarták, ne értsük, miről van szó. Az ’50-es ’60-as években tilos is volt hasz­nálni az anyanyelvűket...” Kicsit vidámabb témára térve Naár Józsefné el­meséli, hogy a nemzetiségi népdalkor elődje a ’60- as években, a téeszesítéskor alakult. Először a fér­fiak kezdtek énekelgetni a nemzeti ünnepeken. Aztán amikor hívták őket a környező települések­re fellépni, megirigyelték a nők is, és beléptek. Egy idő után pedig már csak a nők maradtak... Ma újra vegyeskórussal dicsekedhet a település. Naár Józsefné a 70-es évek közepétől tagja a nép- dalkömek, férjét pedig ’82-ben „léptette be”. Jelenleg Csehi Ferenc, a pataki zeneiskola igaz­gatója irányítja a harminc tagú kórust. „Régebben csak úgy összeverődtünk, és aki tudott egy dalt, elénekelte, s megtanultuk. Később a művelődési ház vezetője fogta össze az énekkart, a ’80-as évek­től pedig Csehi Ferenc. Sok hercegkútinak a népdalkor jelenti a társasá­got. „Mindenki dolgozik (Naár Józsefné például a község ’mindenese’: adóügyi előadó, pénztáros, anyakönyvvezető...), a családdal kell törődni, ilyenkor vagyunk társaságban. Mindig megünne­peljük a tagok születésnapját, névnapját. Me­gyünk kirándulni, énekelni...” Sok helyre vitték már el a hercegkúti dalokat. Jártak Németországban, voltak Mariazellben, idén Csíksomlyóra készülnek. Szó van Lourdes-ról is, de inkább csak említés szintjén („jó lenne”), ám az már nagyobb költséget jelentene a népdalkömek... Ahol „kényelmetlen” lett a kultúra Népművelő már nincs, de rendezvények azért még vannak Tolcsván Dobos Klára Tolcsva (ÉM) - „A mai előadás elmarad, mivel a film nem érkezett meg” - olvasható a mozi „kirakatában”. A követ­kező mondat azonban biztató, hiszen a legkö­zelebbi vetítés időpont­ját tudatja a helybéliek­kel. Az idevetődőnek ez a papírdarab azt jelez­heti, hogy kisebb mű­ködésbeli gondok van­nak ugyan, de végső so­ron működik a tolcsvai mozi...- Ja, az a tábla csak ott­maradt - veszi el a re­ményt Román Mihályné, a község jegyzője. - Most egyáltalán nincs vetítés. De a másik ott lévő plakát frissebb: a Hupikék Törpi- kék valóban voltak itt ta­valy decemberben. Az épületet régebben a Moziüzemi Vállalat bérel­te. Az ő tulajdonukban volt a vetítőgép, ők hozták a berendezéseket, aztán amikor állami vállalatként megszűnőben voltak, ak­kor ott, ahol nem volt olyan nagy a nézettség, abbahagyták a vetítése­ket. Erre a sorsra jutott a tolcsvai mozi is.- Régebben szinte min­den településen volt mozi- meséli a jegyzőasszony.- Miután a miénk meg­szűnt, a polgármesteri hi­vatal még néhány évig szervezett vetítéseket: nyertünk ugyanis pályáza­ton egy videokivetítőt, és videofilmeket mutattunk be. A helyiség berendezé­sét átalakítottuk, hiszen a régi lehajthatós, nyikorgós faszékek nem voltak túl kényelmesek. Reméltük, nem vész kárba a befekte­tés, hiszen úgy gondoltuk, majd különféle rendezvé­nyeket tartunk itt... Próbálkoztak is, de egy­re inkább bebizonyosodott: nincs rá igény. Hiába hív­tak operetténekest, szín­művészt, az emberek nem nagyon mentek be az elő­adásokra. Szenvedett ettől a művelődési ház tisztelet­sú - népművelője is. Még néhány évig próbálkoztak, aztán a képviselő-testület megsokallta, hogy emiatt önálló személyt alkalmaz­zon, és megszüntette a népművelői státust. Sőt, a könyvtárosit is. Úgy gon­dolta ugyanis a község ve­zetése, hogy azt a néhány rendezvényt megszervez­heti a hivatal valamelyik dolgozója. Az adóügyis vál­lalta, hogy heti két alka­lommal nem a hivatalba, hanem a könyvtárba megy, a jegyzőasszonyból pedig a programok szerve­zője lett.- A gyerekeknek mindig megrendezzük a fenyőün­nepet, de a művelődési ház ad otthont a Petőfi-szava- lóversenynek, az öregek napjának, rossz idő esetén az augusztus 20-i rendez­vényeknek, és a falugyűlé­seknek is. Tavaly meghív­tuk Kovács Katit, Koós Já­nost - lúába; nem volt telt­ház. Előfordult, hogy ne­ves színművész estjére hú­szán jöttek. Ez nekünk is kellemetlen, mert az em­ber csak bízik benne, ha egy ilyen rendezvényt meghirdet, lesz közönség, és persze a színész is több nézőre számít. Ezek nagy csalódások. Nem tudom, mit kellett volna tenni ah­hoz, hogy többen jöjjenek... Hogy az érdektelenség­nek mi lehet az oka, arra a jegyzóasszony egy szóval felel: a kényelem. Aztán meg is magyarázza: majd­nem minden háznál van vi­deó. És van videokölcsönző, több is. Úgyhogy mindenki azt néz, amit akar. Egyébként emlékei alapján Román Mihályné azt is elmondja, hogy ré­gen sem volt központi hely a mozi. A fiatalok inkább bementek Sárospatakra filmet nézni, holott két-há- rom héttel később itt is láthatták volna ugyanazt. Az meg egyébként sem jel­lemző a 2161 lakosú tele­pülésre, hogy különöseb­ben összetartó lenne, szüksége volna valamilyen találkozási helyre. Min­denki inkább a maga gondjaival van elfoglalva. De ha találkozni akarnak, arra ott vannak a hagyo­mányos bálok, kétszer-há- romszor évente.- Egyébként sem jut túl sok pénz kultúrára. Az persze szégyen lenne, ha egy település semmit nem fordítana a művelődésre. De ha érzi, hogy igény sincs rá különösebben, ab­ból próbálja betömni a más területen keletkezett hiá­nyokat. De ez nem jelenti azt, hogy kultúra nélkül maradtunk. Az iskola mel­letti parkban pedig időről időre rendezünk koncerte­ket, utoljára a magyar te­kerőzenekar játszott, mondhatom, hogy sikerrel. Az pedig már negyedik éve hagyomány, hogy az Edda is koncertezik ott. Ennek bevételét minden évben felajánlották valamilyen célra, például a templom és a tűzoltótorony felújítá­sára. És bekapcsolódtunk a nyári zempléni fesztivál­ba: lesz koncert a templo­munkban is. díjas - majd később főállá­Értesítjük tiszteit hogy mai előadásunk elmarad n : mól Mim ' nem' érkezeit me?: / legközeleM- nmäi rámáik eltíadást ■ 6-kú>' .1\ít,riüsrm < cfi'tüjr A tábla a régmúlt mozivetítések emlékét őrzi Fotó: Dobos Klára FALURÓL FALURA —irt 11..... SÁRAZSADÁNY Partfal-megerősítés - A Hírközlési és Vízügyi Mi­nisztériumhoz nyújtott be pályázatot a sárazsadányi önkormányzat. Pályáza­tukban 3,8 millió forintot kértek, ez az összeg pedig elegendő lenne a közel 87 méter hosszú árokpartsza­kasz megjavítására. Erre azért van szükség - jelle­mezte az állapotokat Pal- csó Mihály polgármester -, mert az út ezen szaka­szát a víz alámosta, és 4-5 méter mély szakadék ke­letkezett. A balesetveszé­lyes helyzetet alapozással és blokkból kirakott tám­fallal szüntetnénk meg. A pályázatot áprilisban bí­rálják el. VAJDÁCSKA Székelyföldön birkóz­tak - A vajdácskái birkó­zók március 19-e és 22-e között részt vettek a Szé­kelyudvarhelyen megren­dezett Román Nemzeti Bajnokságon. A Barátság­kupa elnevezésű sportren­dezvényre a szervezők a román versenyzőkön uk­rán és magyar vendégeket is meghívtak. A vajdácskái gyerekek - összesen kilen­cen - a település mikrobu- szával utaztak a megmé­rettetésre, Molnár Zoltán testnevelő tanár és Istenes László szakképzett edző kísérte el őket. A nevelők szerint mindenki eredmé­nyesen állt helyt, kiemel­kedő teljesítményt nyúj­tott viszont Magyar Tibor a 38 kilogrammos kategó­riában. HERCEGKÚT Hegyközségi ülés - Teg­nap délután 5 órakor tar­tották az idei első hegy­községi ülést a hercegkúti Művelődési Házban. A szőlőtermelők beszámol­tak tavalyi gazdálkodásuk eredményességéről, és megtervezték az idei szőlő­munkák folyamatát. A rendszeresen tartott ülé­sek között ebben az évben ez volt ez első - tájékozta­tott Stumpf Enikő, a tele­pülés jegyzője. KENÉZLÓ Folyamatos fejlesztések- A Fejlesztési Tanácstól nyert pénzösszegből és sa­ját erőből építenek utat Kenézlőn. A 800 méter hosszú és 4 méter széles útszakasz korábban földút volt, most azonban aszfalt­borítást kap. A felújítás után új nevet is adnak a területnek, IV. Béláról fog­ják elnevezni az utat - mondta Hunyadi Tibor polgármester. Szintén a Fejlesztési Tanácstól nyert, és saját erő kiegé­szítésével vásároltak trak­tort a településen. A jár­művet közhasznú mun­kákra, a falu kül- és belte­rületének rendbetételére, környezetvédelmi tevé­kenységre tudják használ­ni - tudtuk meg Hunyadi Tibortól. A település veze­tője még azt is elmondta, hogy az iskolások és az óvodások étkezési térítési díját önkormányzatuk nem növelte, hanem 30 százalékkal csökkentette ebben az évben. A SZÉP AMARILLISZ TITKA. Csordás Imréné, olaszliszkai nyugdíjas pedagógus szerint az ama­rillisz korai virágzásának titka a szakszerű telelte- tés és az időben, úgy február elején történő ültetés és locsolás. . Fotó: Budjos Tibor EZT LÁTNI KELL! A pataki iskolakert emlékei Sárospatak (ÉM) - A héthektáros sárospata­ki iskolakertet a vo­nattal vagy busszal a városba érkezőknek keresni sem kell: bár­hová mennek, útjuk a parkon keresztül is ve­zethet. Az itt álló idős fák egyrészt a füvész- kert maradványai, másrészt a félszáz év­vel ezelőtti parklétesí­tés emlékei. Sok különleges fajt, díszfát és díszcserjét láthatunk itt. Kiemelésre érdemes a kislevelű hárs egy változa­ta (Tilia cordata var. ma­jor), a fekete dió (Juglans nigra), a magaskőris egy változata (Fraxinus excel­sior f. pendulia), a száz­éves tiszafa (Taxus bacca- ta), és a szép ezüsthárs (Tilia argantea) fasor. A kert értékét emeli a park területén felállított szoboregyüttes, mely egy­kori, híressé vált pataki diákoknak állít emléket. Többek között Fáy And­rás, Egressy Béni, Csoko­nai Vitéz Mihály, Harsá- nyi Zsolt, Pécsi Sándor, Erdélyi János, Bessenyei György, Móricz Zsigmond, Kazinczy Ferenc és persze Lorántffy Zsuzsanna tar­tózkodnak hosszú évek óta A sárospataki iskolakert egykor füvészkert volt Fotó: Dobos Klára a parkban, amely nemcsak a diákok, de a városlakók és a kirándulók kedvelt pi­henőhelye is. A kert most szépen ápolt, apró szépséghibája azonban, hogy a szemét- gyűjtői eléggé megviselt állapotban vannak. Talán ennek kijavítása nem ter­helné meg túlzottan a di­ákváros költségvetését.. Román Mihályné, a közművelődés-szervező jegyző

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom