Észak-Magyarország, 1998. április (54. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-03 / 79. szám
Észak-Mag yarország in-HON 1998* Áwwus 3.. Péhtik □ Tokai és Szerencs környéke m— A lemondás körében nőtt fel Bekecs (ÉM - PT)- „Farfekvéssel jöttem a világra. A komplikált és egyáltalán nem veszélytelen születésem miatt bekövetkezett mozgássérülésem meghatározta további sorsomat. Én azonban felnőtté válásom óta vallom, és eddigi életpályám során is bebizonyítottam: a béna test nem jár együtt a béna lélekkel!” - mondja magáról Szűcsné Gábor Erika. Mindennapjait gyermekként járáshibája, mozgásának korlátái határozták meg. A szánalom és lemondás légkörében nőtt fel. Erika életében az jelentette a fordulópontot, amikor az általános iskola elvégzése után Budapestre került és az érettségi mellett gép- és gyorsíró képesítést szerzett. Szülőfalujába, Bekecsre visszatérve pedig elhelyezkedett a helyi termelő szövetkezetben. Itt ismerkedett meg férjével is, akinek egy egészséges, ép kisfiút szült. A házasság azonban megromlott, és hosszú válási procedúra után az asszony magára maradt gyermekével, akit azóta is egyedül nevel. Élete a férjétől való elszakadás után sem fenek- lett meg. Az újabb fordulatot a sorsában a kisfia szemüvegessége hozta. Erika ugyanis többször vitte a szerencsi Cwikker optikai üzletbe gyermekét, ahol egy alkalommal ajánlatot kapott: legyen a bolt dolgozója. Némi tanakodás után el is vállalta a megbízatást az optikusnál. Az 1991-ben történt „pályamódosításának” köszönhetően Szűcsné Gábor Erika mára profi szemüvegeladóvá és tanácsadóvá vált. Egyenrangú társává az „egészségesek társadalmának”. Mádon nem lesz „perion-ügy”? Aláírásgyűjtéssel tiltakoznak a helyiek egy zeolitfeldolgozó megépítése ellen miatt az aláírók ellen a bíróságon. Úgy véli: a céggel kapcsolatos ipari fejlesztési tervei senkire nem tartoznak, csak a Geopro- ductra. Az ügyvezető álláspontja szerint a feljelentgetésből még sehol a világon nem lett jólét. A munkát, amit 98 munkatársának a tíz körmével kellett előteremteni, nem hagyja elveszni. Szerinte Mádon nem lesz „perion-ügy” - ezzel arra utalt, hogy a To- kaj-Hegyalján jelentős tiltakozást váltott ki egy használt akkumulátort feldolgozó üzem tervezett megépítése. Mindenkit meghallgatnak Az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőségen (ÉKF) megerősítették: az ásványfeldolgozó eljuttatta hatástanulmány tervét a hivatalhoz. A szakhatóságok, az ön- kormányzat véleményének ismeretében határoznak arról: megépülhet-e az újabb ásványfeldolgozó a tervezett helyen. Az érintett települések polgárai közmeghallgatáson mondhatják el véleményüket az üzemlétesítéssel kapcsolatban, mint ahogy ez a monoki akkumulátorfeldolgozó esetében is megtörtént. Kubus János, Mád polgármestere szerint jó lenne, ha az ásványfeldolgozásnak senki nem látná a kárát. A hivatalához két hete eljuttatott tiltakozó beadványban foglaltakat az önkormányzat megvizsgálja, és az április 7-én tartandó önkormányzati ülésen alakítják ki álláspontjukat a Geoproduct- üggyel kapcsolatban. Puskák Tibor Mád (ÉM) - Ha nem engedik, hogy felépítsük újabb üzemünket a falu külterületén, akár a polgári engedetlenség eszközével is élni fogunk. Mi nem akarunk mást Mádon, csak a ze- olitot feldolgozni. Ezt Mátyás Ernő, a mádi Geoproduct Kft. ügyvezetője mondta, miután ismertettük vele a társasága által létesítendő feldolgozó ellen tiltakozók beadványát. A falu száz polgára aláírásával tiltakozik az ellen, hogy a mádi Középhegydűlőben megépüljön a Geoproduct tervezett ás- ványanyag-feldolgozója. A mádiak - akik környezetszennyezéstől, egészségük és a környék ültetvényeinek károsodásától, ingatlanaik értékvesztésétől tartanak - a levelet a polgármesteri hivatalnak küldték meg. A fogportól az üzemcsarnokig A mádi zeolit hasznosításával 1984-ben négy fővel kezdett el foglalkozni a Geoproduct társaságot alapító Mátyás Ernő. Kezdetben a korábbi ásványbányák szolgálati lakásaiban állíttatta elő és cso- magoltatta termékeit (a fogport, a macskaalmot). Később a Bartók Béla úti családi házas lakótelepen vásárolt ingatlanon tárolótér címén hoztak létre egy építményt. Ezt később gépekkel telepítették be, és kisüzemként használják. A zeolit feldolgozása zajjal és porral jár. A körA vita forrása: a zeolitfeldolgozás nyéken lakók többször til- takozták a lakóterületen működő üzem tevékenysége ellen. Bár az „üzemcsarnok” - a polgár- mesteri hivataltól származó információ szerint - fennmaradási engedéllyel sem rendelkezik, a munkát nem szüntette be a cég. Sőt, a vállalkozás terjeszkedik. A falu külterületén külszíni zeolitbá- nyát, és újabb üzemcsarnokot szeretnének mielőbb tető alá hozni. „Rosszindulatú hangulatkeltés”- Az idén január 22-én megtartott telepalakító bejáráson valamennyi szakhatóság képviselői megjelentek, és kivétel nélkül egyetértettek az új telephelyünk kialakításával kapcsolatban - állítja MáFotó: Bujdos Tibor tyás Ernő. - Elkészíttettük a környezetvédelmi hatás- tanulmányt is, amit benyújtottunk a környezetvédelmi felügyelőséghez. Az ügyvezető a mádiak tiltakozásáról tőlünk értesült. A kezdeményezést szándékos, rosszindulatú hangulatkeltésnek és imázsrontásnak tartja. Ezért hitelrontás miatt feljelentést' tesz a cégnek okozott kár megtérítése FALURÓL falura Épül a SZOCIÁLIS OTTHON TAKTAHARKÁNYBAN Szociális otthonná alakítják át az egykori bölcsődeépületet; a kivitelezésben elsősorban közmunkásokat, munkanélkülieket foglalkoztat az önkormányzat. A tavaly megindult átépítést követően április közepére időzítik az intézmény átadását, amelybe az idősek otthona is átköltözne (annak a helyén pedig vendegházat alakítanak ki). Fotó: Puskár Tibor BODROGKERESZTÚR Veszélyelhárítás pályázatból Két égető gondot szeretne pályázati úton orvosolni a bodrogkeresztúri önkormányzat. Az egyik probléma, hogy a települést átszelő, egyre nagyobb forgalommal bíró út mentén csak az egyik oldalon van járda, és az is igen rossz állapotban. A lakosok így rendszerint a másik oldalon - ahol a közintézmények is találhatóak -, az útszélén közlekednek, ami viszont balesetveszélyes. A megoldáshoz közel tízmillió forintra lenne szükség. Szintén az életveszély, illetve a földomlás-veszély megszüntetése miatt van szükség egy támfal megépítésére a bodrogkanyari pincesoron. A kilencvenes évek elején már megépítették ezt a falat, de azóta újabb részek is veszélybe kerültek. A befejezéshez két ütemben kezdene hozzá az önkormányzat, az idén elkészíthető első szakasz költsége mintegy hatmillió forint lenne. TÍSZALÚC Jótékonysági bál - A Nagycsaládosok Országos Egyesületének helyi szervezete rendezte azt a jótékony- sági bált március 28-án a Petőfi Sándor Művelődési Házban, amelynek bevételét az egyesületi gyerekek balatoni nyaraltatására fordítják. A rendezvényt többen is támogatták, többek között - magánemberként, saját zsebéből - Czikora János alpolgármester; a segítséget a szervezők ezúton is köszönik. Őrökkel védik a természetet Tizenöt közhasznú munkást szeretne alkalmazni a megyaszói önkormányzat. A munkások a település két környezetvédelmi területén ügyelnének a természeti értékekre. Elsősorban a telt virágzatú, és igen illatos tátorján, és az Európában is ritkaságnak számító faopál van veszélyben, mert ezeket keresik leginkább a gyűjtők. Egy-egy helyen már kész munkaárkokat is ástak a lelkes „természetbúvárok”, hogy hozzájuthassanak a ritkaságokhoz. A napokban mérik fel a Bükki Nemzeti Park szakemberei, hogy milyen kárt okoztak ezzel az avatatlan kezek. A mezőőrök alkalmazásához szükséges anyagi forrást - személyenként huszonnégyezer forintot fizetnének nekik havonta - pályázat útján szeretnék előteremteni. Az alkalmazottaknak - amellett, hogy már magának az őrzésnek is visszatartó ereje lehet - a két terület bejárása, ellenőrzése lenne a feladata. BEKECS Jól gazdálkodtak - A község kép- viselő-testülete szerdai ülésén elfogadta az önkormányzat 1997-es zárszámadását, amelyből kiderült: jól gazdálkodtak tavaly. Mindemellett komoly beruházásokra is futotta: utakat építettek, és új községházába költözött a polgármesteri hivatal. Az ülésen tárgyalt idei tervek között szerepelt a további csatornaépítésre létrehozandó közműtársulás; 1998- ban újabb négy utcában építenék meg a szennyvízvezetéket. EZT LÁTNI KELL! Ágyúgolyót őriz a pince Bodrogkeresztúr (ÉM - PTA) - Hegyalja második legnagyobb pincéjét olasz telepesek ásták az 1700-as évek elején. A mostani üreg akkor még több különálló ágból állt. Az évek során folyamatosan változtattak a küllemén. Ma a Bodrog-Várhegy Kft. a gazdája. Az 1800- as években báró Széchenyi Ernőnek, a környék földbirtokosának a vagyonát gyarapította, 1850 körül pedig már Hantos Ernő tulajdona volt. Ebből az időből dicső, ámde „véres” emléket is őriz a pince. Az 1849-es magyar-osztrák csatában a bodrogkis- faludi és tarcali honvédek fényes győzelmet arattak az osztrákok fölött, akik a Tiszán szerettek volna átkelni, hogy a Debrecenben tanácskozó országgyűlésen rajtaüssenek. Tízezer ember - akiknek Klapka György volt a vezérük - és harminc ágyú próbálta megakadályozni az ellenség tervét. Tárcáinál vereséget is szenvedtek az osztrákok, akik másnap Bodrogkeresztúrnál próbálták kiköszörülni a csorbát. Kezdetben úgy látszott, sikerül is, de a keresztúri csapat jól szervezett rohammal rátört az ellenségre. A gyors támadás egyik része a mostani Felső utcán történt, ahol a borospince is található. A nyolc óra hosszú véres, nagy emberáldozatot követelő harc emlékét a pince fala is őrzi. Egy, a homlokzati részbe fúródott ágyúgolyót, az általa fiirt rést, és a közelben lévő honvéd emlékoszlopot bárki megtekintheti, aki a településen jár. (A turistacsoportokat a pincében is végigvezetteti a hely jelenlegi gazdája. A látogatók többek között megtekinthetik a palackozott borokból készített kiállítást, és borkóstolásra is meghívják a vendégeket.) A neves csata után, és a két világháború között államosították a pincét. Mintegy negyven éve került a Tokajhegyaljai Bor- kombináthoz, amelytől hat évvel ezelőtt vásárolta meg egy francia cég. Azóta a Bodrog-Várhegy Kft.-hez tartozik a 17 ezer hektoliter tárolókapacitású pince, ahol a környék szőlőtermelőitől csaknem 10 ezer mázsa szőlőt vásárolnak fél évente. Nemzeti színű körrel jelölték meg a golyót Fotó: B. 7-
