Észak-Magyarország, 1998. április (54. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-24 / 96. szám

1 997. ÁPRILIS 24,, PÉNTEK AKTUÁLIS V*?^' !<># >> ' ‘ v $' ^ ' '■ ft ,• % ’ -v lo? Észak*MaoyarorszAg J KOMMENTÁR Mosolyok Balogh Attila Már a kassai delegáció tegnap reggeli Mis­kolcra érkezése is vidám jelenetre adott alkal­mat. Az ottani polgármesteri hivatal munkatár­sai a köszöntéskor elhangzottak szerint a Mis- kolcig tartó úton „mindnyájan megtanultak ma­gyarul", sőt, „a buszon a küldöttség minden tagja igazolást is kapott, hogy perfekt magyar­ból". Ám a bejelentést tevő kassai vezető - a biztonság kedvéért - mindezt gyorsan szlová­kul is elismételte kollégái számára. Kérdés ugyanis, valóban jól - „tolmács" nél­kül - megértik-e egymást a két nép fiai. A ven­dég főpolgármester szerint maga a nép igen. A hatalom, a kormányzat már kevésbé. Az önkor­mányzatok a kormányzati hatalom helyi letéte­ményesei, ám a miskolci-kassai példa nyomán úgy tűnik: jobban kijönnek egymással itt hely­ben, mint a „főnökeik ott fenn". A két állam kö­zötti viszony tagadhatatlanul feszült (magyar-szlovák alapszerződés ide vagy oda). A két közeli város viszonya ugyanakkor kitűnő: a hosszú évek óta látványosan gyarapodó vá­rosházi kapcsolatok, kölcsönös látogatások után mindenképp annak tűnik. Talán ez a kiúti Barátkozzanak a városok, ha már az országaik nem1 A hazájában rendkívül népszerű politi­kusnak ismert Rudolf Schuster kassai főpolgár­mester szerint feltétlenül. „Lokálisan" van ok a mosolyra. Kobold Tamás is mosolygott, amikor szlovák kollégája arra hivatkozott: a miskolci polgár- mester bizonyára jobb viszonyban van kormá­nyával (egy volt KDNP-s az MSZP-SZDSZ pá­rossal...?), mint ő a sajátjával - tudniillik ennek köszönhető, hogy nálunk ilyen szép színház épült. S valóban: Schuster úr az államfőválasz­tás kapcsán is a jelenlegi szlovák kormány je­löltje ellenében indult volna, s később akár a miniszterelnöki poszt tekintetében is Meciar ri­válisa lehet. Pozsonnyal szemben Kassa talán éppúgy „kelet", mint Magyarországon Miskolc. Kivel is fognának össze, ha nem egymással - az államhatárokon könnyebben átívelve, mint a belső gazdasági-politikai választóvonalakon. Schuster úr a két hivatal munkatársai, szakem­berei részvételével tartott tegnapi szekcióülések végeztével azt a kérdést tette fel .a záróbeszédé­ben: van-e olyan, aki most megismert közvet­len kollégájával még nem tegeződik? Senki sem jelentkezett. A válasz egy szlovák-magyar „össznépi" mosoly volt. A „kamaszok” érettségi után is maradnának Ózd (ÉM - SZN) - Egyelőre nem terveznek közös szervezetet felállítani a Közép-európai Kamasz­parlament tagországainak szervezetei, ám hama­rosan egy szűkebb köni nemzetközi műhelytábor- ban készülnek kidolgozni együttműködési prog­ramjukat. miközben a meglévő országos szerveze­tek egymást váltva vállalnák fel és látnák el a fela­datokat. Minderről az Európa Hét keretében teg­nap Ózdon rendezett konferencián adtait ki nyilat­kozatot a magyar, a lengyel, a szlovák és a román kamaszküldöttségek. Borbélyáé Nagy Éva PHARE-szakértó levezető elnöksége mellett a résztvevők döntöttek arról is, hogy a „kamaszpolgárkák” korhatárát 25 évre ki­tolják, hiszen sokan jelezték, hogy az érettségi után is szeretnének a szervezetben tevékenykedni. A hivatalos nyelv az angol, no és a sport, amellyel a konkrét közösségi élet el is kezdődik: a négy or­szág az ukrán fiatalok bevonásával különböző sportágakban regionális diákolimpiát tervez. Ugyanakkor nagy hangsúlyt fektetnek a minden­napi kapcsolattartásra postán, telefonon, faxon, in­terneten keresztül, s készülnek a diákcsere és kö­zös tematikus táborozási program kidolgozására. Oktatási partnerkapcsolatok Miskolc (ÉM - Hl) - Az Európai Régiók Gyűlése oktatási és szakképzési konferenciájának résztvevői tegnap Miskolc és Tiszaújváros oktatási, szakképzé­si intézményeivel ismerkedtek. A Kelet-Közép-Eu- rópában első alkalommal rendezett konferencián 13 európai ország 24 régiójának képviselői vesznek részt. Az Európai Régiók Gyűlésének oktatási bi­zottsága évente más-más országban tartja ülését, mostani helyszínválasztásukat az indokolja, hogy Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozás küszöbén áll, tudtuk meg Porkoláb Alberttól, a me­gyei önkormányzat főtanácsosától. A konferencia résztvevői szombaton Lillafüreden, munkacsopor­tokban tartanak összegző megbeszéléseket. A ren­dezvénysorozatot plenáris ülés záija. Szakápolás otthon, rendelésre Minden biztosítottnak jár, de egyelőre nem mindenki veheti igénybe Miskolc (EM - SZK) - Az otthoni szakápolás megyei tapasztalatai­ról készült vizsgálat jelentette a tegnap tar­tott B.-A.-Z. Megyei Te­rületi Egészségbiztosí­tási Bizottság (TEB) testületi ülésének egyik fő témáját. Vég­ső következtetésként elhangzott: a vizsgálat lefolytatására alakult ad hoc bizottság sze­rint szükség és igény van erre az egészség- ügyi ellátásra, a haté­konyság javításában azonban van még ten­nivaló. Megyénkben 1996. no­vember 1. és 1997. de­cember 31. között 20 szol­gáltató kötött a Megyei Égészségbiztosítási Pénz­tárral finanszírozási szerződést (ennek feltéte­le az Állami Népegész­ségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által kiadott működési engedély); a szakápolói létszám 112 főről 268-ra emelkedett. A TEB ad hoc bizottsá­gának elemzéséből kide­rül, hogy a jelzett idő­szakban a szolgáltatások többsége a megye városai­ban alakult, tavaly év vé­gén a lakosság 69 százalé­ka vehette igénybe a szol­gáltatást, ezen lakosok azonban a megye telepü­léseinek 34 százalékán él­nek. Borsod apró falvai­nak lakói elől például el volt zárva a lehetőség. (Azóta egy észak-borsodi városban újabb vállalko­zás indult be.) A finanszí­rozott vizitszámok 15,7 százalékról 69 százalékra emelkedtek, a szolgálta­tók összesen 43 151 vizi­tet teljesítettek, ebből 9 639 rövid idejű, 20 177 idült betegség miatti, 13 335 szakirányú terápi­ás szolgáltatás volt. A vi­zitek 80 százalékát házi­orvos, 20 százalékát szak­orvos rendelte el. Az Egészségügyi Alapból 52 millió 446 ezer forintot fi­zettek ki megyénkben vi­zitdíjra. A kérdőíves felmérés szerint a szakápoltak dön­tő többsége 50-80 év közöt­ti volt, és szinte kivétel nélkül javasolták az igény­be vevő vizitszámok növe­lését. Átlag gyógyszerköl­tésük - 14 vizit során - 2246 forint volt. A szak­ápolók mindegyike java­solta a vizitdíjak növelé­sét, a szolgáltatást alulfi­nanszírozottnak érzik. A MEP az ellenőrzések során azt tapasztalta, hogy a problémák elsősor­ban abból adódtak, hogy a szakápolások elrendelése, illetve végrehajtása nem a jogszabályok szerinti fek­vőbeteg gyógyintézeti ellá­tást kiváltó vagy lerövidí­tő szolgáltatás volt, ha­nem a háziorvosi alapellá­tás körébe tartozó ápolás. A térítésmentes szakápolói szolgáltatás Az oithoni szakápolás térítésmentes igény­bevételére - a kötelező társadalombiztosítás (egészségbiztosítás) keretében "1996 rnáso- . dik télévétől minden magyar biztosított jogo- : sült. Ez a szakápolási tonna a fekvőbeieg- ; gyógyintézeti ellátást hivatott ~ részben - ki­váltani, illetve a kórházi tartózkodást lerövi­díteni. Az otthoni szakápolás,a biztosított í otthonában vagy tartózkodási helyér kezelő­orvosának (háziorvos, járőbeteg szakrende­lés orvosai kórházi szakorvos) rendelésé«, szakképzett ápoló által végzett tevékenység.- Az otthoni szakápolás elrendelése rövid idejű szakápolás esetén legfeljebb 14 vizitre szólhat, amely orvosi vizsgálat alapján egy ' alkalommal, idült betegségnél (kialakult álla­potnál) további 3 alkalommal meghosszabbít-; Írató. Különös méltánylást igénylő esetekben : : - a kezelőorvos javaslatára, a MEP egyetértő- ( sével - az illetékes városi tiszti főorvos egye-, dileg engedélyezhet további meghatározott; vízitszámof. A biztosított részére naponta 1' vizitdíj számolható et (egy vizit időtartama" legkevesebb túlóra, a legtöbb 3 óra lehet)' ; £gy teljes szakápolói munkaidőre 1 nap alatt legfeljebb 5 vízit, szakirányú terápiás t szolgáltatás esetéi (fizikoterápia, gyógytor­na, logopédia) napi 4 vizit köthető le. Az a f* szolgáltató, aki telephelyén kívül más tele­pülésen vagy külterületen lakó biztosítottat: iát el, a vizitdíj 10 százalékát kitevő területi ­pótlékra jogosult. ' , ' Honismeret: otthon az országban Miskolc (ÉM - HI) - A honismereti szövetség kéthavonta megjelenő folyóiratát igyekeztek mindig úgy szerkeszte­ni, hogy minden ma­gyar sorskérdést feldol­gozzanak. A most meg­jelent tematikus kiad­vány az 1848/49-es for­radalom és szabadság- harcról közöl informá­ciókat - mondta Halász Péter, a Honismeret cí­mű lap szerkesztőbi­zottságának elnöke a lap 1998/2-es számának tegnapi bemutatóján. A miskolci Városi Könyv­tár József Attila Fiók- könyvtárában tartott ren­dezvényen az érdeklődők találkozhattak a folyóirat szerkesztőségi tagjaival, Csorba Csabával és Viga Gyulával is.- Már a 18. században is születtek olyan munkák, amelyek az ország mégis­- ' w mertetését tűzték ki célul. Ez a törekvés a reformkor­ban felerősödött. A honis­meret már akkor is azt a célt szolgálta, hogy otthon érezzük magunkat a hazá­ban - kezdte a mozgalom történetének ismertetését Halász Péter. - A 20. szá­zad ’50-es éveiben a honis­mereti kutatásokat a Nép­rajzi Múzeum pályázati le­hetőségekkel segítette, a ’60-as évektől pedig a Ha­zafias Népfront mellett több szervezet is támogat­ta a nem hivatásos törté­nészek, néprajzosok, nyel­vészek honismereti tevé­kenységét. A Hazafias Népfront megszűntével - 1990-től - szervezett for­mában működnek: az önál­ló munkát végző megyei egyesületeket az országos szövetség fogja össze. A szövetség kéthavonta kiadja a Honismeret című lapot. Első számozott pél­dányuk 1972-ben jelent meg. A szerkesztőségbe ér­kező írásokból készült vá­logatás mellett minden ki­adványban találhatók módszertani írások, ame­lyek az amatőr kutatók­nak nyújtanak gyakorlati segítséget. Áz 1848/49-es forrada­lom és szabadságharc 150. jubileuma alkalmából most megjelent tematikus szá­mot továbbiak is követik majd. Alaptőke-emelés a Rákóczi Banknál Miskolc (EM - FL) - A Rákóczi Regionális Fej­lesztési Bank Rt. tegna­pi közgyűlésén bejelen­tették: a pénzintézet alaptőkéjét egymilliárd forintra emelik. Az 1997-es üzleti évet le­záró közgyűlés megállapí­tása szerint a Rákóczi Re­gionális Fejlesztési Bank Rt. mérlegfőösszege az 1995- öshöz viszonyítva több mint háromszorosá­ra, a ’96-oshoz képest két­szeresére nőtt. Kihelye­zett hitelállományuk 1996- hoz képest meg­négyszereződött, adózás előtti eredményük az 1996-os 53 millióról 1997- ben 71,7 millió forintra emelkedett. A Rákóczi Bank, a mai napig az egyetlen, nem budapesti székhelyű pénzintézet­ként eredményesen segí­tette az északkelet-ma­gyarországi régióban ter­vezett fejlesztések meg­valósulását. Többségi tu­lajdonosa a Magyar Fej­lesztési Bank, második a megyei önkormányzat. A Rákóczi Bank az EU- hoz való csatalakozás és az alapítási szándék szellemé­ben is hat megyében, régió­ban gondolkodik. Ennek je­gyében bővítik tevékenysé­gi körüket egy egri és egy szolnoki képviselet létreho­zásával, erősítik kapcsola­tukat a debreceni székhe­lyű Cívis Credit Rt.-veÍ. A közgyűlés stratégiai céllal az alaptőke 1 milli­árd forintra történő emelé­séről is döntött tegnap. Ez 359 milliós összeget jelent, amelybe 58,5 millió forint­tal Miskolc város szeretne beszállni, a többit a Ma­gyar Fejlesztési Bank kí­vánja adni. MEGKÉRDEZTÜK AZ OLVASÓT: mit szól a diákok fogaihoz? '• -V; m m i FII? - *wT'' Cserépi Jánosné (71), nyugdíjas, Varbó:- Az én időmben nem délig tartott az iskola, mint most. Reggeltől estig ott voltunk. Ha valaki rossz volt és a szó nem használt, hát odacsapott a ta­nító úr a pálcával. Ha meg anyánkhoz rohantunk volna, lehet hogy ott kaptuk volna a másikat, amiért nem hallgat­tunk a tanítónkra. Na nem is voltunk rosszak! Aztán meg azokból is ember lett, akik túl estek egy-két körmösön. Min­denki tisztelettel gondol az erdélyi tanítóra a faluban, még utcát is neveztek el ró­la. Egyébként nem rosszak ezek a maitanárok sem, de a mai gyerekek nagyon elsza­badultak. Jószerével azt sem tudják, hogy milyen köteles­ségeik vannak. Pedig elő­ször azt kellene megtanulni, nemcsak a jogokat. Csikasz Péter (18), tanuló, Sajókaza:- Azon kívül, hogy magam is iskolába járok, nem nagyon érdekel az iskola. Lehet, hogy valaki szólt már amiatt, hogy megsértették a jogait, de én nem tudok ilyesmiről. Nálunk biztos, hogy nincs ezzel probléma, jogtalanság­ról eddig még egymás között sem panaszkodtunk. Igazá­ból nem csak ez a téma, de más közéleti dolog sem érde­kel. Úgy gondolom, hogy a nagyoknak kell tudni, hogy mit csinálnak. Ráérek majd a politikával, meg a jogokkal foglalkozni akkor, ha majd én is „nagy" leszek. A válasz- tás is hidegen hagy. Úgy ter­vezem, hogy húsz éves ko­romban majd elkezdem ol­vasni a lapokat, tájékozódok a dolgokról, és akkor majd véleményem is lesz. Müller Zsuzsanna (18), tanuló, Kazincbarcika:- Bár a diákjog nem azt je­lenti, hogy ugyanolyan joga­ink vannak, mint a felnőttek­nek, mégis nagyon fontos a megléte. A legtöbb fiatalt nem éidekli ez a téma. Igazán ak­kor derül ki, hogy nincs mibe kapaszkodni a diákoknak, amikor igazságtalanság ér va­lakit. Szerencsére nekem na­gyon jó tanáraim vannak, de gondolom, hogy nenr min­denki elégedett az iskolájával. A testi fenyítést már minden­hol kerülik, de számos dolog /, van még, amivel meg lehet bántani egy embert. Például amikor egy tanár csupán a szimpátiájától függően érté­keli egy tanítvány munkáját. De sajnos ilyenekről csak egymás között merünk be­szélni, mert mindenki fél a későbbi megtorlástól. Boldizsár József (72), nyugdíjas, Hejőcsaba:- Magam jó régen túl va­gyok az iskolán, már az unokáim is főiskolára jár­nak. Véleményem szerint igazságtalanságok voltak, vannak és lesznek is. Be­csülöm azokat, akik komo­lyan hisznek abban, hogy ezen a diákjogok gyakorlati alkalmazásai változtatni tudnak. Mert szerintem ez csak amolyan reklámfogás. Abban azért igazat kell ad­nom, hogy valamire mégis csak jók a diákjogok. Aze­lőtt az volt, amit a pedellus mondott. Most legalább van mire hivatkozni, hogy miért nyitja ki a száját a gyerek. A baj az, hogy kevés olyan szemléletű tanár van, aki ezt el is fogadja. Idő kell, amíg a régi beállítódású pe­dagógusok „lecserélődnek". Orosz László (20), tanuló, Debrecen:- Szép, hogy vannak diákjo­gok, csakhogy ezeket nem lehet kihasználni. Ha valaki megpróbálja, számítania ■ kell arra is, hogy ellene for­dul az egész tanári kar. A di­ákok nagyon kiszolgáltatot­tak. Rengeteg olyan helyzet van az iskolában, amikor egyszerűen szükség van a pedagógus jóindulatára. Ki­esni a jegyeitek" köréből pedig egyenlő az iskolavál­tással. Miskolcon tanulok, az én iskolámban volt már néhány kezdeményezés a jogok érvényesítésére, de egy laza csuklómozdulattal lesöpörte az asztalról a té­mát az iskolavezetés. Az a gond, hogy nincs olyan kí­vül álló felügyeleti szerv, amely figyelne a pedagógu­sokra is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom