Észak-Magyarország, 1998. április (54. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-23 / 95. szám
A „szezonális” vállalkozó Bogács (ÉM - CSKA) - Lassan indul a nyári szezon, és sok vállalkozó kemény hónapok elé néz: így a bogácsi Fészek kemping tulajdonosai $em sokat pihenhetnek majd a nyáron. Kóta Csaba és felesége - úgy tizennégy évvel ezelőtt - a pedagógusi pályát cserélte fel a ma már jól működő vállalkozásért, s ha a lányuk nem is, fiúk követi szülei nyomát az idegenforgalmi vonalon.- Sokat jártunk erre annak idején a családommal kirándulni, s mindig tapasztaltuk, hogy néhány lakókocsis, sátras vendégnek már nincs helye. Akkor jött az ötlet: nyissunk egy kempinget. Másrészt az is közrejátszott a döntésünkben, hogy nem igazán éreztük úgy: pedagógusként értékelnek minket. Szerettük volna megteremtem a saját kis világunkat, nyugalmat, békét és csöndet akartunk. Ennek egy része megvalósult, hiszen csendes magányunkban élünk itt a téli hónapok alatt, de a nyugalom az minket is sokszor elkerül, hiszen a külvilág betör az emberek életébe, és csak családon belül lehet megvalósítani a harmóniát. Nyáron főként nincs nyugalom az idegenforgalmáról már méltán híres faluban, hiszen nem csak a Bükk, a fürdő, hanem a halastó is vonzza a vendégeket, akik gyakran vernek sátrat a Fészek kempingben, ahová persze lakókocsival is be lehet térni. Maga a kemping egy malomház területén épült, és a régi molnárházban apartman lett kialakítva. Az öreg malom pedig hamarosan étteremként funkcionál majd.- Ez szezonális munka, hiszen ősszel már nem jönnek a vendégek, viszont nyáron a nap huszonnégy órájában dolgozunk Ez egy furcsa életforma, és elég nehezen búja az ember szervezete, lelke - mondja Kóta Csaba. Mikor októberben elmegy az utolsó vendég, néha úgy érezzük: bármilyen fizikai, vagy szellemi munkára képtelenek lennénk. Azt a néhány hónapot elég nehéz kipihenni, másrészt pedig az az időszak adja a család anyagi biztonságát. Aztán mikor jön a tavasz, az emberben már mocorog a „tenniakarás”, és olyankor valami új dolgot próbálunk megvalósítani, mint most az éttermet, vagy egyszerűen csak kertészkedem. A lényeg az: soha nem bántuk meg, hogy feladtuk a régi életünket, s megalkottuk a saját kis világunkat. Egy kis falu nem „bír el” sok boltot A kényszervállalkozók mellett vannak olyanok is, akik megtalálták a számításukat Tárd (ÉM-CSKA)-Egy kis falu élete, távol a nagyvárosoktól sokszor nehéz. Nincs munka, így jó néhány ember kényszervállalkozóként próbálja meg fenntartani családját. Amiből talán még meg lehet élni a kistelepüléseken - az a kereskedelem, a vendéglátóipar, vagy pedig a mezőgazdaság. Tar- don mindkettővel foglalkoznak - derült ki a polgármester szavaiból -, s talán a kényszervállalkozók mellett vannak olyanok is, akik megtalálták számításukat itt helyben. Ami leginkább jellemző a településre a mezőgazdaság és a kereskedelem - mondja Czufor József polgármester -, habár a kezdeti lendület után elég sokan adták vissza vállalkozói igazolványukat az elmúlt években. Több kis élelmiszerüzlet is van a községben, ami nem baj, hiszen javult az ellátottság, de lehet, hogy piac szempontjából már néha sok, ahogy presszóból is, hiszen a település lélek- száma kicsi, és túl sok ilyen egységet nem bír el a falu. Az emberek viszont nem tudnak hová elmenni dolgozni, nagyobb ipari üzem nincs a közelben, vagy nem fizetik a dolgozók bérletét. Egyszerűen nincs kitörési lehetőség. A polgárok egy része a helyi mezőgazdasági szövetkezetben, vagy az önkormányzati intézményekben dolgozik, és ezzel nincs tovább. A mezőgazdasági vállalkozók mintha kissé megerősödtek volna az utóbbi időben a polgár- mester szerint, hiszen javult a vállalkozók gépparkja, sokszor pályázhatnak és pályáznak. •- Persze ez nem azt jelenti, hogy a termés nem húzhatja keresztül a gazdálkodók számításait - mindezt már Nagy Andrástól halljuk, aki évekig kistermelőként, majd néhány esztendeje vállalkozóként művel 230 hektár földet. Túl sok a búza - panaszkodik -, ezért már korábban áttért az apró és olajos magvak termesztésére. Tele vannak a malmok - mondja -, nem igazán kell a búza senkinek sem. Úgyhogy az olajrepcére álltam át, és vörösherét és mustárt termelek vetőmagnak. Igaz, a gépparkom már elég jó, lízingeltem, vásároltam, de beletelik néhány évbe, míg kigazdálkodom az árát, habár a tardi föld jó. Igaz, nincs olyan mint a keresztesi vagy a kövesdi határ, ennek kell néha egy.kis tápanyag. Ami azt jelenti, hogy én drágábban termelek. Amiben még szerencsésnek mondhatom magamat, hogy a B.-A.-Z. Megyei Területfejlesztési Tanácsnál nyert pályázat segítségével felépíthettem a magtáramat. A kereskedők sincsenek túl jó helyzetben - halljuk Tóth Miklóstól, aki egy éve vette át édesanyja élelmiszer üzletét a községben. Előtte Mezőkövesden dolgozott pincérként, de hát a bejárást, és az éjszakázást megsínylette a család. A konkurenciára nem panaszkodik - bár természetesen van. Úgy próbálja igazítani árait, hogy betérjenek hozzá a vevők. Ami számára is gond, hogy sok ember a nagyvárosi diszkontokban vásárolja meg az eltartható élelmiszert nagytételben, így a cukor és a liszt például csak minimális mennyiségben fogy a boltban. Aztán a sok mozgóárus is elszippantja a vevőket, akik hetente többször is megjelennek a falu főterén. Habár az üzlet nem nagy, mindent árusítanak, ami egy háztartáshoz szükséges, így az élelmiszer mellett vegyiárut is. A család éppen hogy megél a forgalomból, s biztos ami biztos alapon a feleségnek van „rendes munkája”, így az üzletet egyedül a férj viszi. Mint mondja, fejlesztési tervekből nem lenne hiány, de az anyagiak korlátot szabnak az álmoknak, így csak abban bízik, hogy hamarosan jobban megfizetik az embereket, akik többet tudnak majd vásárolni, s nekik is nőni fog a forgalmuk. Nagy András: A magtár a területfejlesztési pályázaton nyert pénz felhasználásával épült Fotó: G.P. FALURÓL FALURA MEZÓNAGYMEHÁLY A költészet örömet hoz- Cseh Károly és Dudás Sándor bükkaljai költők mutatkoztak be Mező- nagymihályon a költészet napjához kapcsolódó rendezvényen. Az eseményt bevezető kérdésre válaszolva műveik bemutatásával bizonyították: korunk emberének is szüksége van a kikapcsolódást, felüdülést és a gondjaink közti elmélyedést jelentő költészetre. SZENTISTVÁN : Eső után meleg idő kellene - Áprilisban a Szentistváni Mezőgazda- sági Szövetkezet területeire 50 milliméter csapadék hullott. Az eső előtt földbe került napraforgó már kikelt és őszi vetéseik is szépen bokrosodnak. Most néhány napig tartó napos, meleg időt kívánnak, hogy növényeik fejlődjenek, folytathassák az eső miatt félbehagyott gyomirtást, fejtrágyázást, a napraforgó vetését és előkészíthessék a talajt a kukorica földbe helyezéséhez. SZOMOLYA Szép fából, virágból legyen több - A szomszédos, már Heves megyéhez tartozó Noszvaj községgel együttműködve szennyvíz- csatornát kíván építeni Szomolya önkormányzata pályázaton elnyert pénzből. Ugyancsak pályázati támogatást remélnek az ÁNTSZ által ideiglenesen bezárt konyhájuk újraindításához. Az intézményt 300 adagosra tervezik, ahonnan az iskolásoktól az idősekig mindenkit ellátnának. Az önkormányzat idén is benevezett a „Három szombat” elnevezésű, a közterületek, a lakóépületek előtti területek szépítését szorgalmazó versenybe. Ugyancsak bejelentkeztek a Virágos Magyarországért Mozgalomhoz is. Annak tudatában, hogy Szomolya lakossága' a faluban kialakult szokások szerint pél- daadóan tovább szépíti portáját és háza környékét. TÍBOLDDARÓC Forráshiányosán is járdát építenek - Forráshiányos költségvetést fogadott el a község képviselőtestülete, de pályázati pénzek reményében járda- és szennyvízcsatorna építést is terveznek. A szennyvízelvezetés ügyében még csak most kezdenek tapogatózni Káccsal, Bükkábránnyal, Mezőkeresztessel együtt. Alapvető feladatuknak eleget tesznek, az intézményeik működtetéséhez szükséges pénzzel rendelkeznek. Ezen túlmenően járdáikat szeretnék felújítani ugyancsak pályázati pénzből, amihez az önkormányzati önrész rendelkezésre áll. VATTA Utakat, közvilágítást korszerűsítenek - A Damjanich, a Petőfi úton belvízelvezetést , tervez idén 10 millió forintos költséggel a település ön- kormányzata. A Rákóczi úton járdát építenek és a faluban 50 közvilágítási lámpát cserélnek ki korszerűbb, energiatakarékosabb világítótestre. A kábeltévés hálózatot kiépítését is tervezik az idén, ami 6-8 millió forintba kerül. Megvalósításához szükség lesz a lakosság anyagi hozzájárulásához, de pályázat révén központi támogatást is remélnek A vattai főutca. Folyamatosan korszerűsítenek. Bogács (ÉM - FL) - A Bükkalján, a Hór- és a Szoros-patak völgyében fekvő településen a síkság találkozik a dombbal, a hegységgel. A Mezőkövesd felől vezető út melletti termőföldek kalászost, burgonyát nevelnek, a falu mögötti domboldalakon nemes szőlő terem. Bogács ma már nemzetközi hírű nevezetessége a hőfürdő. Az ötvenes évek második felében mélyfúrás nyomán feltört 60-70 fokos melegvíz hasznosítására az első medencét 1959-ben építették. Napjainkban a termálfürdő évente sok ezer hazai és külföldi - német, lengyel, szlovák - gyógyulást, felüdülést kereső látogatót vonz. A fürdő 5 medencéje közül 3 termálvizes, 1 gyermekmedence és 1 úszómedence. A kénes melegvizet a reumatikus fájdalmakban szenvedőkön kívül a nőgyógyászati panaszokkal bajlódók is eredményesen alkalmazhatják furdőkúraként. Bogács az elmúlt évtizedek során szinte üdülőfaluvá vált. A strand körül üdülőövezet épült, több utcában hétvégi házak sorakoznak. A faluban is nagyon sok hazai es külföldi vásárolt és újított fel lakóépületet. Emellett szinte minden útelágazásnál eligazítótábla mutatja, hol van a: „Zimmer frei”. A Hór-patak felduzzasztásával a fürdőtől nem messze lévő mesterséges tó mára horgászparadicsom lett. A falut övező dombok tövében hangulatos pincék és szívélyes gazdáik váiják a kikapcsolódásra váró idegeneket. A település immár hagyományos vendégcsalogató rendezvényei közé tartozik a Bogácsi Nyál'. Az üdülési szezonban fellép a helyi hagyományőrző együttes, nemzetközi dalostalálkozót, nemzetközi ifjúsági zenei tábort tartanak, templomi hangversenyt rendeznek. És immár ugyancsak hagyományosan nemzetközi borversenyt is - nagy attrakcióval. Az eső sem riasztja el a fürdőzőket Fotó: Gál Péter EZT LÁTNI KELLI A család éppen hogy megél a forgalomból A hőfiirdő télen-nyáron nyitva
