Észak-Magyarország, 1998. április (54. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-22 / 94. szám

□ SótonDfioftlItely Sátoraljaújhely és környéke ÉM-PORTRÉ mm*' Aki a síelés fellegvárává tette Sátoraljaújhelyt Sátoraljaújhely (ÉM - PT) - A sí­sporttal foglalko­zók és a síelők tá­borában az or­szág valamennyi táján ismerősen cseng Homonnay Nándor testneve­lő tanár neve, aki­nek élete és mun­kássága teljesen összeforrott ezzel a sportággal. Ne­ki is köszönhető, hogy a téli úttörőolimpiák megteremtésével Sátoraljaújhely az ország valamennyi iskolás generáció síelő „Mekkájává” változott. A havon siklás örömét elemi iskolásként szülőföld­jén, Párádon tapasztalta meg. A kassai gimnázi­umba kerülve sem hagyott fel kedvelt sportjával.- A II. világháború családunkat is hátrányosan érintette. Magam egy évig voltam amerikai fogság­ban Németország területén. De később is, apám csendőrmúltja miatt sokszor meghurcoltak ben­nünket. A gyerekkoromban véremmé vált a síelés, és a sportolás szeretete évek múltán segítségemre sietett. Akik látták, megtapasztalták milyen elő­nyökkel jár az egészségmegőrzésben, a természet­szeretetben, s nem utolsó sorban a közösség- és az emberformálásban e sport, azok feltétel nélkül csatlakoztak hozzánk. Kitartó munka eredménye­ként országos sícentrummá tettük Sátoraljaúj­helyt. Ha hiszünk valamiben és van kitartásunk hozzá, akkor a legreménytelenebbnek látszó fel­adattal is megbirkózhat az ember - vallja. Kalandos életéből számos anekdotát említ. Ezek egyike az újhelyi sísport hőskorából való. Éppen a Tátrában jártak, egy sítáborban - a részvétel jogát a gyerekek a síolimpián elért győzelemmel vívták ki. Ott üdült egy mélyépítő cég igazgatója is, a csa­ládjával. A fiatalok teljesítményét, fegyelmét látva azt kérte: tanítsák meg az ő gyerekét is síelni. A papa „hálából” a városnak adományozta azt a bá­nyászati felvonót, ami mai napig a hegyre viszi a síelőket. Homonnay Nándor kovászként hatott a nemzeti sísport megteremtésére. Nem véletlen, hogy tavaly novemberben Sátoraljaújhely önkormányzata a város hírnevének öregbítése során szerzett elévül­hetetlen érdemeiért díszpolgári címmel köszönte meg a fáradozásait. Homonnay Nándornak továb­bi tervei vannak, és most is aktív szerepet vállal a sísport továbbfejlesztésében... Légies szórakozás Sátoraljaújhelyen Sikeres pályázat esetén két hónap alatt elkészülhetne az ország második libegője Ott vezet majd a libegő útja - mutatja a Magas hegyet Tiszolczi József (balra) és Homonnay Nándor (jobbra) Fotó: Puskár Tibor Sátoraljaújhely (ÉM - PT) - Amennyiben sikerül előterem­tenie Sátoraljaújhelynek mint­egy százhúszmillió forintot, a tervezést követő két hóna­pon belül megépülhet az or­szág második libegője a Magas hegyen. A zempléni település évtizedek óta az itteni élénk sísport életéről is ismert. Igazi látványosság A téli sport szerelmesei azonban csak akkor örülhetnek igazán, ha megfelelő mennyiségű és minősé­gi hó fedi be a Sátoraljaújhely fe­lett magasló hegycsúcsot. Az or­szágos síszövetség segítségével ez év januárjában megkötött szerző­désnek köszönhetően azonban akár nyáron is érdemes lesz ide lá­togatniuk a turistáknak, hiszen az olaszoktól egy alig használt, kiváló állapotban lévő libegóhöz jutott a város. Ezen a Járművön” a fák ko­ronája felett, a talajtól 17 méter magasságban hangtalanul suhan­hatnak majd a természetimádók fel és le a hegyoldalon. Homonnay Nándor ismert ta­nárember a városban. Több mint három évtizede jáija a hegy lesik- ló pályáját. Szinte minden fát és fűszálat ismer a hegyen. Munká­jának köszönhetően a sísportot szerető, és azt kiválóan űző gyer­mekgenerációk sora nőtt fel Sá­toraljaújhelyen. A Magas hegy sportcélú igénybe vételének törté­netéről ezeket mondja:- Az 1952-54 között épített le- sikló pályán ’64-ben kezdte meg működését a pálházai erdészettől kapott - lasszókábeles rönkszállí­tóból átalakított - első „sífelvonó”. Négy évvel később a ma is hasz­nált bányászati felvonót helyez­tük üzembe, amit előbb egy Skoda dízel motor, majd később villany- motor hajtott. A magyai' síszövet­ség titkára közbenjárásával pedig a város három hónappal ezelőtt egy valódi libegőhöz jutott - mesé­li. - Nagyon kedvezően hatna a helyi idegenforgalomra, ha sike­rülne felszerelni a libegőt, hiszen akkor nemcsak télen és a síelők számára, hanem egész éven át va­lamennyi idelátogatónak jelentős vonzerővel bírna a térségünk. Ez egy igazi látványosság lenne. A libegő megszerzésének körül­ményeiről Tiszolczi Józseftől, a sá­toraljaújhelyi önkormányzat ide­genforgalmi bizottságának vezető­jétől kaptunk tájékoztatást. Forrásra pályáznak- A kiváló, kétszemélyes ülőkék­kel rendelkező libegő Itália földjé­ről származik. Ahol eddig hasz­nálták, most korszerűsítés folytán újabb libegőt szerelnek fel. A pá­lya két és fél kilométer hosszú is lehet. Ennek a berendezésnek az üzembe állításával a Zemplén egy különleges attrakcióhoz jut. A fél­órás út alatt a magasból csodála­tos panoráma nyílik majd a Hegy­közre, a Bodrogközre, Sárospatak­ra, de a szomszédos Szlovákia hegycsúcsai sem maradnak rejtve a szemlélődök előtt. Ahhoz, hogy a libegő mielőbb elkészüljön, „csupán” az építéshez szükséges pénz pályázati forrásból való elő­teremtésére van szükség. Remé­nyeink szerint eredményt érünk el az idei megyei területfejlesztési pályázaton. A kiírás szerint ugyanis a Zemplént kiemelten ke­zeli a program. A libegő létrehozá­sa éppen beleillik az attrakció ka­tegóriában megfogalmazott felté­telekbe. Az ilyen projektekre öt­venmillió forint feletti támogatási igényt lehet benyújtani. Mivel a határ túloldalán több hasonló fel­vonó szerkezetet is építettek már, a szekértelemmel, tapaszta­latokkal, és referenciával rendel­kező építőcsapat rendelkezésünk­re állna. Azt ígérték nekünk, hogy ha megszerezzük a kivitele­zéshez szükséges összeget, a libe­gőt két hónapon belül meg tud­nák építeni. Helybe hozzák Tiszolczi Józseftől tudjuk azt is: a jelenleg Mátramindszenten tárolt szerkezetet a közeljövőben szállít­ják Újhelybe. Az építés megkezdé­sének most már csak az építkezé­si költségek finanszírozása szab­hat határt. Nem lényegtelen kér­dés, hogy mennyit kellene fizetni a látványosságért a turistáknak, ha elkészülne a libegő. Olaszor­szágban egy menetért nagyjából ezer forintot kértek. Nálunk ol­csóbban kínálnák ezt a fajta légies szórakozást. FALURÓL FALURA CIGÁND Föld helyett aszfalt - Hamarosan közel teljessé válik a község összesen 31 kilométernyi úthálózatának szi­lárd burkolatúvá tétele. Ezekben a hetekben mintegy 4 kilométer hosz- szan terítenek le aszfaltot a korábbi földutakra. Az egy hónapon belül el­készülő beruházás költsége nyolc­millió forint, ezt az önkormányzat tel­jes egészében saját forrásból állja Hallásvizsgálat - helyben. - Két éve működik Cigándon Patkó Csaba vezetésével a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ) terü­leti klubja. Ötven fős a létszámuk. Többségük idős, betege ember. Ezért találták ki, hogy helybe hozzák a tag­ságnak a hallásvizsgálat lehetőségét. A DE-MAX cég legközelebb április 30- án keresi fel Cigándot, Délelőtt 10 órától délután 4-ig nézethetik meg a rászorulók halláskárosultságuk fokát. Lehetőség adódik egyéni illesztek (fül- dugó) készíttetésére, a tartozékok helybeni megvásárlására, a hallóké­szülékek megjavíttatására. Ha a be­teg halláskárosodása már olyan fokú, akár ingyen is adnak neki készüléket. HOLLÓHÁZA Hagyományteremtés - Tavaly vette fel a helvi Általános Iskola Istványi Ferenc, a hollóházi kerá­mia „megalapítójának” nevét. Ezt követően - hagyományteremtő célzattal - most Istványi Napokat rendeztek az oktatási intézmény­ben. Április 14-e és 18-a között a község, valamint több közeli tele­pülés diákjai helyesírási, szavaló-, népdal-, matematikaversenyen in­dulhattak, valamint több szám­ban is összemérhették erejüket, ügyességüket a sportnapon. A zá­rónapon a zongoranégykezesek ta­lálkozóját rendezték meg. FÜZÉRRADVÁNY 2000-re szennyvízhálózat - Az önkormányzat idei terveiben szerepel a szennyvízhálózat ki­építésének megindítása. Az év második felében megkezdendő beruházás várhatóan 2000-re ké­szül el. Mint ismert: tizenegy hegyközi település közös program­járól van szó. Ennek kere­tében már elkészült a szennyvíz- tisztító. A hálózat létrehozásához a radványi lakosságnak háztartá­sonként 30 ezer forinttal kell hoz­zájárulnia, a falu számára a beru­házás összesen mintegy 500 mil­liós költséget jelent: a pénz jelen­tős részét pályázatok útján terem­tik elő. SEMJÉN Kultúrház helyett kultúrpark ­Szabadidőpark kialakításába fogott a község. Már tavaly megkezdődtek a földmunkák, most a kerítés, majd a focipálya, a játszótér elkészítése következik a posta és a bolt közötti üres területen. Az önkormányzatnak mintegy 800 ezer forintjába kerülő, nagyrészt közmunkásokkal végzett beruházást az tette indokolttá, hogy - munkahelyteremtő szándék­kal - a korábbi kultúrházat varro­dává alakították. Az előbbi szerepét venné át részlegesen a park, sza­badtéri színpada révén. Áz átadást nyárra tervezik. MTKÓHÁZA Krumpli, kukorica, föld - A he­lyi cigány kisebbségi önkormányzat segítségével juttatott harminc má­zsa krumplit, több hektárra való vetőkukoricát, valamint vetőmagot tucatnyi cigánycsaládnak a község­háza. Ä mintegy egymillió forint ér­tékű „agrárajándékra” - félszáz ezer forintos saját költség mellett - pályázat útján tett szert a falu. Az érintett romák csoportja idén földet is bérelt a téesztól, s közösen vág­tak bele a mezőgazdasági tevé­kenységbe; többségük munkanél­küliként. , ... .....v ......................... i " mmii'ii. ............ E ZT LÁTNI KELL! A pálházai turulmadár Pálháza (ÉM - PT) - A pálházai református temp­lom előtt álló turulmada­rat eredetileg a falu főut­cáján - a Dózsa György úton - állították fel 1927- ben. A mintegy öt méter magas, kőből faragott osz­lopot és a rajta lévő szét- teijesztett szárnyú sast is­meretlen mester keze for­mázta meg több mint hét évtizede. A falu közössége az 1848-as forradalom és szabadságharc névtelen hőseinek és Pálháza I. vi­lágháborús elesettéinek emlékére állíttatta a szob­rot. A mű talapzatába a következő felirat olvasha­tó: „Az nem lehet, hogy any- nyi szív hiába onta vért”. Turay Endre reformá­tus presbitertől tudjuk: a turulmadarat az ötvenes években a szobor helyén épített ABC üzlet miatt elbontották és a reformá­tus templom kertjébe rakták le. A község hábo­rús hőseinek emléket állí­tó szobor felállítására 1989-ben kerülhetett sor. A műnek új talapzatot készítettek. Letisztították a hányatottság ideje alatt rárakódott mohától és fe­hér cementtel megfiatalí­tották. A talapzat két ol­dalára pedig márványtáb­lákat rögzítettek, melye­ken annak a tizennyolc pálházai férfinak a neve olvasható, akik vérüket áldozták a hazáért a két világháború során. A turul Fotó: Puskár Tibor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom