Észak-Magyarország, 1998. április (54. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-18 / 91. szám
ILUffi MagyarorszAg INTERJÚ - TÖRTÉNELEM 1998. (j „Vagyok, aki vagyok” Pankucsi Márta jogász-szociológus. Jelenleg a Művelődési és Közoktatási Minisztérium civil kapcsolatok igazgatóságának igazgatója. Férje, Furmann Imre jogász, költő, a Nemzeti Etnikai Kisebbségi Jogvédő iroda vezetője. Imre nyékfádhází munkáscsaládból származik, Márta szülei első generációs értelmiségiek - apja orvos volt, édesanyja tanítónő. Egyiküket Budapesthez köti a munkája, másikuk pedig folyton úton van az országban. De a hétvégét mindig itthon töltik, sőt, Márta nap mint nap hazajár, hiszen itt az otthona, negyedikes gimnazista fiuk sem volt hajlandó a Földest feladni, s itt lakik Márta édesanyja is. Szalóczi Katalin „A polgárság lényege: vagyok, aki vagyok” - fogalmaz Furmann Imre (F. I.), és felesége, Pankucsi Márta (P. M.). Ok hívták életre 1993-ban a rendszerváltozás utáni első olyan civil szerveződést Miskolcon, amelyik nevében is vállalta törekvéseit: a politika öntörvényű- ségének korlátok közé szorítására kísérletet tevő Miskolci Polgári Kört A házaspárral a polgári hagyományokról és a példaképeikről beszélgettünk. P. M.: - A civil szerveződés csíráját saját életünkben az a baráti társaság jelentette, amelynek tagjait az azonos értékrend alapján való azonos gondolkodás jellemezte. Korábbi lakóhelyünkön, az avasi panellakásunkban rendszeresen találkoztunk, s beszélgettünk közéletről, irodalomról. F. L: - Aztán jött a rendszerváltás, s a politikában megmártózva meg kellett tapasztalnunk: a politika mindenre képes. Felismertük: a politika öntörvényű- sége ellen csak a civil társadalom léphet fel. Felhagytam a politikával, s elkezdtem tanulmányozni Miskolc és környéke múltját. Izgalmas felfedezés Pankucsi Márta és Furmann Imre, akik megmártóztak a politikában Fotó: Farkas Maya volt, hogy ha az itteni feltételek közül - hagyományok, természeti adottságok, polgári múlt - mondjuk egy svájci városban csak eggyel is rendelkeznének, abból aranybányát csinálnának. Ezzel szemben Miskolcnak csupán a „lepusztult, primitív” minősítést „sikerült kivívnia”. A polgári aura az utóbbi pár évben van visszatérőben. P. ML: - Kutattuk, mi a gond: kiépült a polgári demokrácia intézr ményrendszere, megvalósult a piacgazdaság, valami mégis hiányzik - és ez a polgárság. A polgár pedig ott kezdődik, ha valaki kijelenti: vagyok, aki vagyok Természetesen nem önkritika nélküli elfogadását jelenti az egyén egy bizonyos állapotának sokkal inkább azt: mindenkinek ki kell hoznia önmagából a legtöbbet, a folyamatos önépítés által. Furmann Imre és Pankucsi Márta a hagyományokról, az önépítésről, a példaképeikről F. I.: - Aminek a feltétele az anyagi, gazdasági, szellemi függetlenség. Amíg arra kell folyton gondolni, hogy meglegyen a család betevő falatja, nem lehet polgári létről beszélni. Másfelől persze attól sem válik polgárrá valaki, ha meggazdagszik. P. M.: - A bizalom kulcsszó. Az embernek bíznia kell önmagában, de másokban is. El kell fogadnia: ha tud saját erőből boldogulni, nem azt jelenti, hogy másokat el kell taposnia. F. L: - A szolidaritás persze nem mehet az egyéni élet rovására. A mi életünk másról se szól, mint hogy megpróbáljuk azt az egyensúlyt megtalálni, amikor még a saját életünk károsodása nélkül tudunk másokon segíteni. Be kell vallani, kevés sikerrel. P. M.: - A polgári léthez hozzátartozna a testi-lelki egészségünkkel való törődés is, amire mostanság aligha futja. A nagy álmom: arra vágyom, bárcsak lenne Miskolcon egy olyan - művészeti pódiumként is működő - kávéház, ahova betérve biztosan találok olyan embereket, akikkel jól el lehet beszélgetni. F. I.: - Az én ,„szent helyem” a totózó. Évtizedek óta hetente eljárok, hallgatom az embereket. Sok mindenkitől lehet sokat tanulni. Hosszan sorolhatnám a példaképeimet: ott van Pataki János, a festő, akit nem győzők csodálni, milyen teljességgel képes megélni az életet, vagy Fecske Csaba, aki noha egyre bicegósebben jár, egyre magasabb szellemi régiókba emelkedik... P. M.: - Sokat tanulunk Dávid fiunktól is. Mi olyan világban nőttünk fel, amelyben a felsőbb hatalomnak való engedelmesség ugyanolyan meghatározó volt, akárcsak az összeköttetés. A fiunk számára már egyszerűen elviselhetetlen a gondolat, hogy bármit elintézzünk neki; a felvételije idején még nevet is akart cserélni. Biztos akart lenni, hogy önmaga értékei szerint méretódik meg. Ő már igazi polgár lesz. „Az egész szomszédság mind ellened zendül” (Arany János) S okasodtak gondjaink a nemzetiségekkel április második felében, és a helyzetük miatt elégedetlen céhlegények is sorozatosan tüntettek. Utóbbiak a céhek korlátainak eltörlését követelték. A Pestre költözött kormánynak még olyan népgyűlési mozgalommal is farkasszemet kellett néznie, amely április 19-én a következő negyedévi lakbérkövetelések eltörléséért lépett föl. A Batthyány-kormány ezért április 20-án kelt kiáltványában rendeletileg szabályozza a népgyűlések tartását. (24 órával előbbi bejelentés szükséges.) Nem volt könnyű dolga a minisztériumnak, ahogyan a Kossuth által 20-án közreadott pénzügyi mérleg is mutatta - a kincstár helyzete elég kilátástalan. Készpénzben 402565 forint állt rendelkezésre. Ebből látható, hogy a pénzügyminiszter a közszükségleteket a következő országgyűlésig sem lesz képes fedezni. így hát takarékoskodni kellett. (J\ sajtószabadság... biztosítása következtében, a censorok- nak... hivataluk megszűnvén,... fizetősök is azonnal megszüntetett” - írta egyebek mellett Kossuth rendelete.) Az udvar pedig mindent elkövetett, hogy az utolsó rendi országgyűlés hangadóját, a pénzügyminiszterré lett Kossuth Lajost lejárassa. A császári pénzügyminiszter elrendelte, hogy Becsbe szállítsák a magyar bányák termékeit, s a magyar pénzügyminiszternek április 20-án rendeletileg kellett ezt leállítania. A vármegyékben is fontos volt átvenni az ellenőrzést, ezért 21-22-én új főispánokat neveztek ki a megyék élére. Ekkor lett főispánná Szatmárban Károlyi György, Borsodban Vay Lajos, Biharban Beöthy Ödön, Nógrádban Ráday Gedeon, Zemplénben Andrássy Gyula, Szabolcsban Patay József. Az április 22-i napon a miniszterelnök elrendeli, hogy a nemzetőrség vezényleti nyeíve a magyar lesz. A rendelet szerint az oktatás is magyarul folyik majd. A nemzetőrségnél csak egységes gyalogság és lovasság létezhet. 1848. április 22-én konfliktus alakul ki a magyarok és a szászok között Erdélyben az unió kérdésében. Az erdélyi Szász Egyetem ugyanis elutasítja az Uniót. (Már a magyar hivatalos nyelv bevezetése ellen is tiltakoztak a ’40-es években.) De ugyanígy romlott a királyföldről betelepült románok és szászok viszonya is. Viszont a magyarok elleni fellépés időnként szövetségessé tette e két erdélyi népcsoportot. Április 23-án István nádor elrendeli a Partium visszacsatolását, s ennek végrehajtására Wesselényi Miklós vezetésével királyi biztosságot nevez ki. Megszaporodtak a zsidóellenes fellépések 1848 tavaszán. Az 1846-47-es évek rossz termése nagyban hozzájárult ahhoz, hogy ezek a pogromok állandósuljanak. A zsidóellenesség okai között kell keresnünk a vallási eredetű antiszemitizmus (Krisztus elárulói és gyilkosai, titokzatos vallási szertartások résztvevői) mellett a gazdasági tényezőket is. A céhtagok kontár iparűzésük miatt haragudtak a zsidókra, míg a parasztokat sértette, hogy zsidó vette meg a borukat, gabonájukat, s a felvásárlóval ugyan ki elégedett...? Némi demagógiával könnyen ellenük lehetett lá- zítani az embereket. Április 23-án, húsvét napján Pozsonyban a lakosság a nemzetőrséggel együtt megrohanta a zsidók boltjait és házait, összecsapott a védelmükre kirendelt katonasággal is. Két nappal később emiatt rendeli el Batthyány miniszterelnök a pesti zsidó nemzetőrök lefegyverzését, hogy az ottani összecsapásoknak elejét vegye, Szemere belügyminiszter pedig kormánybiztost nevez ki Pozsonyba a rend helyre- állítása, a bűnösök megbüntetése érdekében. Április 24-én a kormányfő tájékoztatja az osztrák hadügyminisztert, hogy Mészáros Lázár hazatértéig megtiltja bármiféle hadianyag szállítását az országban. A hadügyek irányításával ideiglenesen Franz Ottinger budai dandárparancsnokot bízza meg. Az osztrák minisztertanács kijelenti, hogy az áprilisban elfogadott törvények nem érintik a hadsereg egységét. Pedig szükségünk van önálló hadseregre, hiszen a nagykikindai szerbek 24—27-i magyarellenes megmozdulása, és Jellasics április 25-i lépései (megtiltja, hogy a horvát közigazgatási szervek a magyar kormánnyal érintkezzenek) nagyobb yeszélyt sejtetnek... (Folytatjuk) A sorozat szerkesztője: Gulyás József A pozsonyi zsidónegyed ahol a reakciós céhpolgárok által felújított csőcselék április 23-án és 24-én pogromot rendez R. Acon acélmetszete Robert Batty rajza nyomán Múltidéző kérdések Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeit felidéző cikksorozatunkhoz kapcsolódóan minden héten három kérdést is felteszünk olvasóinknak. Azok között, akik helyesen válaszolnak, és a megoldást - a lap alján közölt rejtvényszelvénnyel együtt - a megjelenést követő hét csütörtökjéig eljuttatják szerkesztőségünkbe, hetenként három darab 500 forintos könyvutalványt sorsolunk ki. Címünk: Eszak-Magyarország szerkesztősége, 3501 Miskolc, Pf.:351. Előző heti rejtvényünk megfejtése: Galícia ma Lengyelországhoz tartozik; Vasvári Pál üdvözölte a Pestre költöző Batthyány-kormányt, a zsidóság lélekszá- ma 1848-ban hazánkban kb. 250 ezer volt. Nyerteseink: Becse János, Onga; Nagy László, Miskolc; Tóth Tamás, Miskolc. A nyereményeket postán kapják meg. 1. Hol tartózkodott Mészáros hadügyminiszter a Batthyány-kormány Pestre költözése idején? 2. Milyen tisztséget kapott Franz Ottinger vezérőrnagy a miniszterelnöktől 1848, április 20-án? 3. Melyik nagy reformpolitikussal állt baráti kapcsolatban gróf Károlyi György, az április 20-án kinevezett Szatmár megy ei főispán? »
