Észak-Magyarország, 1998. április (54. évfolyam, 77-101. szám)

1998-04-10 / 85. szám

AKTUÁLIS KOMMENTÁR Bennünk zengő ünnep Filip Gabriella Ma csend van. A harangok sem szólnak. Nagypéntek a gyász napja. Ma mégis ünnep lesz. Mint minden évben, most is elvisszük virágainkat József Attila lillafüredi emléktáb­lájához. Igaz, a költészet napja, a költő szü­letésének évfordulója csak holnap lesz. De a szervezők óvatosságát mutatja, hogy nem merték szombatra szervezni a hagyományos koszorúzást. Mintha féltek volna attól, hogy a húsvéti készülődés, meg a szokásos szom­bati programok miatt csak kevesen érnek rá a költészetre figyelni. Ma sem lesz tömeg a koszorúzáson. Nem olyan látványos rendezvény ez, ahová tódulna az érdeklődő közönség. A könyvesboltokban sem sorakoznak a vásárlók, ha megjelenik egy-egy verseskötet. Nem ez a legkelendőbb portéka a könyvpiacon. Akár gyászolhatnánk is a költészetet. Siránkozhatnánk az anyagi ne­hézségek, meg a daltalan hétköznapjaink mi­att. De ugyan miért tennénk? Az idei költészet napjára Miskolcon két verseskötet is megje­lent. Varga Rudolf Világvégi csárdáját ma mu­tatják be a Petró-házban, és a héten kikerült a nyomdából Káli Sándor Hazáig érő fák című kötete is. Mindkettőt itteni kiadó gondozta. A Varga Rudolf-kötet a Felsőmagyarország Kiadó műhelyében készült, Káli Sándor gyűjteménye a Kelet Könyvek sorozatának 14. darabjaként látott napvilágot. Születnek tehát új versek, és a költők nemcsak a maguk kedvére, örömére írnak, de bízva az olvasók érdeklődésében, ki­adót is keresnek. A kiadók meg támogatókat, mert pénz kell a papírra, szedésre, nyomdára, kötésre. És íme, itt ez a két könyv, megjelent, megjelenhetett! Létükkel bizonyítják, hogy mégiscsak ünnepelhetünk. Persze, csak csen­desen. A költészet nem is tűrné a csinnadrattát. Ahogy a költőben is belül zeng a vers, ben­nünket, olvasókat is csak akkor érinthet meg, ha elcsendesedünk, ha a gondolatra, a lélek rezdüléseire figyelünk. M a gyásznap van. És ünnep is. A költő szü­letésnapjára emlékezünk. De lehet-e József Attilára úgy gondolni, hogy ne jusson eszünkbe szomorú sorsa, tragikus halála?! És lehet-e úgy gyászdalt énekelni, hogy ne tölt­se be lelkünket a költészet gyönyörűsége?! Eb: a tegnapi döntésről ma Budapest (ÉM) - A szervezők tegnap döntöttek, hogyha Magyarország és Ausztria kapja a 2004-es foci-Eb rendezési jogát, akkor mely helyszínek ad­hatnak otthont magyar részről a viadalnak. Szabó István project-menedzser tegnap lapunknak nem kívánt részleteket elárulni, a „nyerteseket” ma 14 órakor hirdetik ki. A jelentkezési határidőig 11 pá­lyázat érkezett be, a kandidálók között 8 vidéki vá­ros: Miskolc, Debrecen, Győr, Kaposvár, Pécs, Szombathely, Zalaegerszeg és Székesfehérvár; és 3 fővárosi stadion: Népstadion, Újpest, Ferencváros szerepel. Meg nem erősített hűek szerint a tegnap kiválasztott helyszínek között ott van a Népstadion, a Ferencváros üllői úti pályája, és a győri stadion. Perion: „ez hisztériakeltés” Budapest (ÉM) - Megdöbbenéssel fogadta a Tokaji Renaissance Egyesület tegnapi, la­punkban is közölt tiltakozását a Perion Ak­kumulátorgyár Rt. A Monok térségében fel­dolgozóüzem létesítésére engedélyt kapott cég úgy érzi: a beruházás tervét „egyesek hisztériakeltésre használják fel”. A Perion megérti a tiltakozók érzelmeit, azt, hogy szeretnék megőrizni a történelmi borvidéket - tu­datja az rt. közleménye -, az előtt viszont értetle­nül áll, hogy az egyesület a technológia, illetve a környezeti hatástanulmány ismerete nélkül mond véleményt. A megépítendő akkumulátorfeldolgozó nem jelent terhet a környezetére - állítja a beruhá­zó, arra pedig, hogy a létesítés „puszta híre hogyan befolyásolja a borok eladását, arra élveket, tanul­mányokat sem szőlész-borász szakemberektől, az ügyben eljáró szakhatóságoktól” sem kaptak. A cég reakciójából az derül ki: akadnak a világ­ban olyan vidékek - például a rajnai -, ahol a bor­termelés és az ipar, úgymond, békésen megfér egy­mással. Hangsúlyozzák továbbá, hogy a környezet­védelmi törvénnyel és a nemzeti környezetvédelmi Programmal teljes összhangban jártak, járnak el - utalva arra is, hogy a használt akkumulátorok ár­talmatlanítása, feldolgozása jelenleg megoldatlan Probléma hazánkban. „Úgy gondoljuk, tervezett te­vékenységünk éppúgy a nemzet érdekeit szolgálja, mint Tokaj-Hegyalja (nem létező veszélyektől való) féltése” - áll a Perion Rt. közleményében. Visszatáncolt az erőmű-tulajdonos Mégis tovább üzemelteti a Hernádvíz Kft.-t Nagy Béla? Munkabizottság az egyéni vállalkozókért Miskolc (ÉM) - Informá­cióink szerint mégis to­vább üzemelteti a kesz- nyéteni vízerőművet Nagy Béla politológus. Többször beszámoltunk arról, hogy a Hernádvíz Kft. a múlt év nyarán került a nyugdíjas egyetemi oktató tulaj­donába, mivel ő nyerte meg az ÁPV Rt. által a létesítményre kiírt pri­vatizációs pályázatot. Annak ellenére, hogy né­hány nappal ezelőtt Nagy Béla lapunknak is -megerő­sítette: tekintettel egészségi állapotára visszaadja az ÁPV Rt.-nek a tulajdonát képező vízerőművet, a teg­napi hírek arról szóltak, a politológus tovább üzemel­teti a kesznyéteni kft.-t. Amikor az erőmútulaj- donost újabb lépése kom­mentálására kértük, elzár­kózott a magyarázattól; mondván április 15-én saj­tótájékoztatót tart, ott be­számol a részletekről. Nem kívánt reagálni ami az in­formációra sem, miszerint ő egy miskolci befektető megbízásából és pénzén vette meg az erőművet, ám a tényleges tulajdonos elé­gedetlen munkájával, így most jobbnak látja, ha ki­száll az üzletből. Az ÁPV Rt. Igazgatósá­ga szerdai ülésén tárgyalt a Hernádvíz Kft. sorsáról. Elhangzott, hogy abban az esetben, ha az eredeti pá­lyázat és a megkötött szer­ződésben foglaltak egy új tulajdonos esetében is tel­jesülnek, akkor a vagyon­kezelő hozzájárul a tulaj­donoscseréhez. Az ÁPV Rt. illetékes ve­zetőjét Bajkai Árpádot sze­rettük volna megkérdezni arról, hogy Nagy Béla teg­napi döntését egyeztette-e már a vagyonkezelővel? Ám - a korábbiakhoz ha­sonlóan - többszöri tele­fonhívásunk ellenére sem találtuk irodájában Baj- kay urat. Miskolc (ÉM) - Hetedik küldöttgyűlését tartot­ta tegnap a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Ipar­kamara. Bihall Tamás, a köztestület elnöke az ülést követő sajtótájé­koztatón egyebek mel­lett bejelentette: az egyéni vállalkozók mar­kánsabb képviselete ér­dekében megalakult a kamara egyéni vállal­kozói munkabizottsága. A küldöttgyűlés résztvevői egyetértettek abban, hogy a köztestületnek a jövőben mindinkább növelnie kell gazdasági befolyását, tevé­kenysége során a hang­súlyt a gazdaságfejlesztés­re kell helyezni. Bihall Ta­más elmondta, idén továb­bi közjogi feladatokat vesz­nek át, ezek közül a legna­gyobb az egyéni vállalko­zói igazolványok kiadása júliustól az úgynevezett egyablakos rendszerben. Ezen kívül hamarosan a kamara végzi majd - egye­bek mellett - az utazási irodák regisztrálását, el­lenőrzését, az idegenveze­tői igazolványok kiadását, és visszavonását. Az elnök bejelentette azt is: döntöttek a kiegészítő tagdíjak emeléséről. A vál­tozás nem érinti az egyéni vállalkozók többségét, mi­vel az alaptagdíj mértéke maradt a régiben. Tömöri Zoltán alelnök a tavaly létrehozott kereske­delem-fejlesztési, humán­erőforrás-fejlesztési és in­novációs alapról szólva ki­fejtette, ’98-ban is 10-10 millió forintot kívánnak felosztani - pályázat útján - a tagok között. A kis- és közepes vállal­kozások rendelésállomá­nya szempontjából kiemelt fontosságú beszállítói prog­ramhoz kapcsolódva a ka­marának tájékoztatni kell a vállalkozókat a velük szemben támasztott köve­telményekről, illetve azok­ról a lehetőségekről, ame­lyek a multinacionális és a hazai nagyobb társaságok részéről adottak - véleke­dett Tömöri.- A kis- és egyéni vállal­kozók adják a kamara tag­ságának 50 százalékát, ami több mint 10 ezer ember eg­zisztenciáját jelenti. Ezért is döntöttünk az egyéni vál­lalkozók munkabizottságá­nak megalakítása mellett - mondotta Szalári István alelnök. Szentpéteri István, a kamara ügyvezetésének tagja: megerősítette, erre a bizottságra nagy szükség van, hiszen eddig ennek a vállalkozói rétegnek a kép­viselete nem volt megol­dott. Megjegyezte, a kama­ra elnöke maga is járt el olyan konkrét ügyben, ami a kereskedőket érintette, de ez nem lehetett hosszú tá­vú megoldás. — HOSSZÚ IDŐ UTÁN BaRCJKÁN. Tóth Im­re Munkáesy-díjas fes­tőművész grafikáit hoz­ta el a kazincbarcikai városi kiállítótcrembe. A tősgyökeres miskolci alkotó számos nemzet­közi kiállításon képvi­selte a magyar képző­művészetet. Most vissza­vonultan él, de dolgo­zik, és Mezey István grafikusművész meghí­vására hozta alkotásait Barákára, azzal az ígé­rettel, hogy jövőre fest­ményei is láthatok lesz­nek. A május 2-áig lát­ható tárlatot Szerdahe­lyi Sándor festőművész ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. Fotó: Vajda HM-bemutatkozó - békepartnerség a „túloldalról” Miskolc (ÉM - BAL) - Tényleg meg kellene építeni az M3-as autópá­lyát - jegyezte meg a je­lentős késéssel Miskolc­ra érkező Keleti György honvédelmi miniszter. A hadsereget távol kell tar­tani a politikától - jelentet­te ki Keleti György egy teg­napi sajtóbeszélgetésen, amit abból az alkalomból tartottak, hogy a honvédel­mi miniszter a „Bemutat­juk a minisztériumokat” so­rozat keretében a zenemű­vészeti szakközépiskolában tartott előadást (egy koráb­bi, elmaradt alkalmat pót­landó). Mint a hadügyi tár­ca vezetője elmondta, az ér­vényes rendelkezések értel­mében a katonai létesítmé­nyek, laktanyák területén tilos mindenfajta politikai agitáció, választási plakátot is csak az erre kijelölt pon­tokon lehet elhelyezni. A kampányidószak jelensége­ire utalva hozzátette: a bor­sodi megyeszékhely felé kö­zeledve sokkal több politi­kai reklámot látott, mint az ország más részein. Ezután a NATO-csatla- kozásról beszélt. Dánia, Norvégia, Németország és Kanada törvényhozása már áldását adta hazánk felvé­telére, míg a „legnagyobb”, az USA jóváhagyása e hó­nap végére várható. Keleti György kifejtette: az elműlt hetekbeli késlekedés bel­sőokokra vezethető vissza az USA-ban, nem aggá­lyokra. Szinte biztosra ve­hető - jelentette ki elége­detten -, hogy 1999. április 4-től Magyarország felvé­telt nyer az észak-atlanti védelmi szervezetbe. A had­sereg előtt álló feladatok ez­zel kapcsolatban: a NATO- törzsbe szánt tisztek és tiszthelyettesek felkészíté­se, a honvédség új szerveze­ti rendjének megszilárdítá­sa, a Békepartnersegi Prog­ram folytatása, amelyben hamarosan már „a túloldal­ról fogunk részt venni”. Tárcabemutatkozó: honvédelem régen Fotó: B. T. MEGKÉRDEZTÜK AZ OLVASÓT: erőszakos-e a televízió? Görgényi József (80) nyugdíjas:- Szerintem minden józan gondolkodású ember úgy vélekedik, ahogy magam is: a televízió melegágya a sok erőszaknak. Még határvona­lat sem tudnék húzni, hogy mikor változott meg. Azt azonban, hogy milyen mód­szerrel lehetne ezt megszün­tetni, nem tudom. Nem va­gyok biztos benne, hogy a törvényi szabályozás lenne a legmegfelelőbb. A törek­vés, hogy szüntessük meg a tévében az erőszakot, csak álmegoldás. Gyanítom, ez­zel is csak az Európai Unió­nak akarják „megmutatni", milyen jó irányba gondol­kodnak is a magyarok... Kun Bertalanná (27) gyesen lévő kismama:- Nem rég hitetlenkedve fi­gyeltem, hogy a gyermeke­imre milyen nagy hatással vannak a rajzfilmek. Heten­te csak egyszer nézik, de lá­tom, a 6 éves fiam, és a 3 éves lányom „lejátsza" amit a képernyőn látott. Vereked­nek, lövöldöznek és olyan hangsúllyal beszélnek, mint a rajzfilmhősök. Mi lenne, ha több időt töltenének a képernyő előtt? Amikor csak észreveszem, hogy ilyen „erőszakos" műsorokat néz­nek, rögtön kikapcsolom a készüléket, de minden pilla­natban nem ügyelhetek rá­juk. Igenis be kellene tiltani a rossz hatású műsorokat. Pásztor Péter (22) tanuló:- Nem szeretném, ha betilta­nának minden olyan műsort, amely a gyerekek fejlődésére káros, hiszen nem csak a ki­csik néznek filmeket. A szü­lők dolga és felelőssége, hogy ne engedjék meg, hogy egy 8 éves gyerek akciófil­meken nőjön fel. Érdemes odafigyelni ezen a téren hol tart az USA, mert ebből látni lehetne, mi és mennyire ve­szélyeztet minket is. így könnyebben meglehetne előzni például az olyan ese­teket, mint amely nem rég történt Amerikában. Arra gondolok, amikor fegyverrel támadtak társaikra az egyik iskolában a tinédzserek. Mázor Árpád (30) eladó:- Nem mondom, hogy erő­szakos filmeket nézek állan­dóan, de engem nem zavar, hogy ilyenek is vannak a té­vében. Az viszont kétségte­len, hogy a gyerekekre káros hatással vannak a filmek. Az ünnepekre sem mozdony- vasutat kérnek már ajándék­ba a kisfiúk, hanem „dzsiáj- dzsót". Szerintem ez ellen a törvényi tiltás nem képes tenni. Ha a magyar csator­nákról el is tűnik az erőszak, csak egy gombnyomás, és egy külföldi adón megnéz­het mindent, ami tiltott. És ha már a szabályozásnál tar­tunk: a videokölcsönzőkre is kellene gondolni. Kondás Vilmosné (47) eladó:- Engem nem is az zavar, hogy vannak durva, erősza­kos filmek a képernyőkön, hanem inkább az, hogy mi­kor. Elfogadom, hogy egyes emberek szeretik az akciófil­meket, de ilyesmit nem kel­lene délutánonként, vagy fő­műsoridőben leadni, amikor gyerekek is láthatják! Kétség­telen, hogy a Tom és Jerry- ben is sok durva jelenet van, de az egy olyan humoros rajzfilm, amit még a felnőt­tek is szívesen megnéznek. Át kell tenni egy másik idő­pontra, és több „jó" mesefil­met kell leadni a „rosszak" helyett. Ugyanígy gondolko­dom a„disznó" filmekről is...

Next

/
Oldalképek
Tartalom